(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)
(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)
1. A boldogság eredete
1.1. Háttér
Az elme, pontosabban annak érző része, a lélek, képes magát jól és rosszul érezni. Ezt nevezem a boldogságra való képességnek. A lélek különféle módokon képes erre: például rosszul érezheti magát azért, mert fáj a lába, de azért is, mert sikertelennek érzi magát. Ezek a módok a motivációk. Az elméről, a lélekről és a motivációkról részletesebben ‘Az elme szerkezete’ illetve a ‘Forma, öntudat, motivációk és érzelmek’ témákban lehet olvasni.
1.2. A boldogság útja
A boldogságra való képességünk kezdetben kizárólag arra szolgált, hogy a biológiai forma általa irányítson bennünket. Ez később, az öntudat megjelenésével megváltozott, az elmének új, a formától független örömforrásai születtek, ám az irányítási funkció is megmaradt, sőt kibővült, és immár a társadalmi forma is felhasználja azt.
1.3. A boldogság energiája
A boldogság vágya az, ami az érző lényeket mozgatja. A boldogság az elme célja.
Mindenki kizárólag a saját boldogsága érdekében cselekszik. $
Úgy tűnhet, hogy ez néha nem így van, de mélyebben belegondolva látszik, hogy mégis, csak a boldogság keresése rejtett, közvetett vagy hibás.
2. A forma hatalma
Ami azt jelenti, hogy a biológiai és társadalmi forma, melyben élünk, korlátoz és irányít bennünket, az elmét. $
2.1. A forma hatalmának jellemzői
2.2. A biológiai forma eszközei
A biológiai forma az ön-, de leginkább a fajfenntartás biztosítása érdekében befolyásolja az elmét. Ezt a motivációkon keresztül teszi.
2.3. A társadalmi forma eszközei
A társadalmi forma azt igyekszik biztosítani, hogy a tagjai a társadalom érdekeinek megfelelően viselkedjenek. Ennek érdekében többféle eszközt felhasznál:
1) Motivációk
2) A gondolkozás befolyásolása
3) Normák
4) Anyagi ösztönzés
2.4. A társadalmi forma kompatibilitása a biológiaival
· A társadalmi forma alkalmazkodik a biológiaihoz.
· A társadalmi forma támogatja a biológiait.
2.5. A forma és az öntudat
Az öntudattal (és az intelligenciával) meggyűlik a baja a biológiai formának.
Az öntudat a társadalmi formára nézve sem csak előnyökkel jár.
Az öntudat okozta komplikációkra válaszul viszont a forma új eszközökre tett szert.
Említést érdemel még, hogy a biológiai forma nagyban meghatározza, hogy egy öntudattal bíró faj mennyire képes kibontakozni.
2.6. A formához való alkalmazkodás
Mint a fentiekből kitűnik, az öntudattal bíró elmét nem feltétlenül teszi boldoggá a forma kiszolgálása. Például vannak, akik szabadságukat féltve vonakodnak gyermeket vállalni, és vannak, akik ódzkodnak a társadalomba való betagozódástól. Kérdés, hogy mennyire ajánlatos mégis eleget tenni a forma igényeinek.
A legtöbben persze nem csinálnak ebből ekkora ügyet, és különösebb ellenállás nélkül követik a forma irányítását. (Miközben közvetítik is azt a környezetük felé.)
3. A formát létrehozó mechanizmus, a forma és a tartalom kapcsolata
A három tényező kapcsolatai közül a legfontosabb az, ahogyan a forma hat a tartalomra, közelebbről az elmére. Erről volt szó idáig. Azonban ezen kívül is van még néhány említésre érdemes összefüggés.
