(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)
(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)
1. A kultúra mibenléte
1) Definíció $
Tágabb tekintetben kultúrának nevezem a következők összességét:
● Ahogyan emberek egy csoportja él. (Közös szokásaik, módszereik, stb…);
● Ami a fejükben közös. (Pl. a nyelvük, hiedelmeik, jellemző mentalitásuk, ízlésviláguk);
● Jellemző alkotásaik, közös hőseik.
Szokás azonban ennél szűkebben beszélni a kultúráról, különösen, kivenni belőle a politikát és a gazdaságot (melyek egyébként nagyon is részei egy csoport életének). Magam is elkülönítve, külön fejezetekben tárgyalom ezeket.
2) Csoportok
A kultúra tehát emberek egy csoportjának közös szokásai, hiedelmei, művészete, stb… Miféle csoportok lehetnek ezek?
○ Kisebb és nagyobb csoportok
Van ugye a nemzeti kultúra, amely sok-sok embert jelent. Kisebb csoportoknak is lehet azonban sajátos kultúrája, ezt nevezzük szubkultúrának; gondoljunk mondjuk a rockerek sajátos zenéjére, viseletére, kultúrhőseire, stb…
Említsük meg továbbá, hogy a nemzeti kultúráknál is léteznek nagyobb kulturális körök, mondjuk a keresztény kultúrkör, mely számos nemzetet magába foglal – ugyanakkor nem egységes, az általa felölelt nemzeti kultúrák (pl. a magyar, a német vagy az amerikai) ugyan mind keresztény kultúrák, ezen felül azonban sok mindenben különböznek is egymástól.
○ Térben együtt élő és szétszórt csoportok
Egyrészt egy nemzet tagjai jellemzően egy helyen, egy országban élnek – másrészt ez rájuk nézve sem feltétlen igaz, gondoljunk a sok kivándorolt, külhoni magyarra, vagy a magyar és amerikai rockerekre, akik mégis ugyanahhoz a szubkultúrához tartoznak.
Jellemző továbbá, hogy különféle kultúrák léteznek egymás mellett, mint a különböző nemzetek.
Valamint itt jegyzem meg, hogy a különböző kultúráknak időben is van kiterjedésük, bár változó, hogy mennyi ideig maradnak fenn. Amit érdekes észrevenni, hogy bár ugyanarról a kultúráról beszélünk, a csoport tagjai, az emberek cserélődnek.
3) Emberi és nem emberi kultúrák
Kultúrája mindenekelőtt az embernek van. (Bár ha léteznek más, hasonlóan értelmes lények, akkor minden bizonnyal nekik is.) Ismertek továbbá bizonyos állati kultúrák is, különösen a főemlősöknél (pl. a csimpánzoknál).
2. A kultúra jelentősége
A kultúra rendkívül erős és széleskörű jelentőséggel bír az emberre és a társadalomra.
Lásd ehhez először is itt alább a kultúra és az ember, illetve a kultúra és a társadalom pontokat.
De más témákban is számos utalás található a kultúra jelentőségére.
Itt említhető végül a felhalmozott kultúra, tudás fontossága, hogy sok, ma már természetesnek vett ismeret, módszer ha jobban megnézzük, nem is annyira magától értetődő; mint mondjuk a kenyérsütés vagy a számok helyiértékes írása. A hasonlók felismeréséhez idő és lelemény kellett – érdemes tehát megbecsülni ezt a tudást.
Hasonló értéket képviselnek a minőségi művészeti alkotások, zenék, irodalmi művek, stb… is, mert ezek léte, a lehetőség, hogy örömet nyerhetünk belőlük, sem eleve adott: a kultúrkincs tehát valóban kincs. Lásd ehhez a ‘Szélmegoldások’ témában a pótolhatatlan dolgok között a kulturális örökséget.
3. A kultúra és az ember
1) Az ember kulturális lény is
Egyfelől, ami az ember fejében van, az nagyrészt másoktól, a kultúrából származik.
Másfelől pedig minden ember része valamilyen kultúrának.
A kultúra pedig, az, hogy az ember melyik kultúrához tartozik, jelentős hatással van a szemléletmódjára, viselkedésére. Sokan közben nem is nagyon lépik át saját kultúrkörük határait, azon belül mozognak szellemileg, azon belül érintkeznek – nem is csoda, hogy hajlamosak az adott kultúra által beléjük plántált dolgokat objektívnak tekinteni, azaz, mintha a sajátjuk volna az egyedüli igaz vallás, csak ők tudnák jól, mi a helyes, mi a siker.
(Pedig ugye, a kultúrák különböznek, az ember saját kultúrája is lehetne másmilyen, kaphatott volna másféle vallást, elveket is.)
Továbbá, az embereknek igényük is van a kultúrára – mely kapaszkodókat biztosít a számukra, eligazítja őket, hogyan éljenek, szép dolgokat mutat nekik, elszórakoztatja őket, beszédtémát ad, stb… Illetve, mint látni fogjuk, a kultúrára közösségi szinten is nagy igény van: a közös kultúra az egyik legjelentősebb összetartó erő a csoportok, nemzetek számára.
2) A kultúra átadása-átvétele
Hogyan kerül át a kultúra egyik emberből a másikba?
○ Megfigyeléssel
Amikor az egyik ember látja, hogyan élnek, hogyan csinálják a többiek, és azt ő is magáévá teszi.
○ Neveléssel
Ahogy a szülők belenevelik a saját vallásukat, etikai elveiket, sikerkritériumaikat a gyerekbe, stb…
○ Intézményesített neveléssel
Ahogy az iskola beoltja a tanulókat a nemzeti kultúrával, irodalommal, népdalokkal, stb…
Ezek által egyúttal a populációban is terjed, fennmarad a közös kultúra.
3) Dolgok, melyek az őket alkotó, bennük résztvevő emberektől elválva is léteznek
Emlékszünk rá, hogy a kultúra (nyelv, szokások, stb…) fennmarad, miközben a tagjai cserélődnek: a kultúrának is van tehát annak aktuális tagjaitól elkülönült létezése – de ezt más dolgokról is el lehet mondani.
4) A biológiai forma és a kultúra kapcsolata
A kultúra – és az emberi forma, a testünk, az agyunk biológiai tulajdonságai is összefüggésben állnak egymással, többféleképpen is:
○ Nemiség
○ Fennmaradás
○ Evolúció és hajlamok
○ Test és művészet
4. A kultúra és a társadalom
1) Nemzet, csoportok és kultúra
A nemzet, a különféle csoportok számára a közös kultúra, illetve a nyelv fontos összetartó erőt jelent, segít kialakítani a közös identitást, politikailag is kohéziót biztosít.
2) A kultúrák különbözősége, egymásra hatása
Bár a kultúrák sokszínűsége érték, és a közös kultúra összetart – a különböző kultúra ugyanakkor elválaszt, szembeállítja egymással a különböző csoportokat, konfliktusokat generál.
Hogyan?
○ Egyfelől a kultúrák inkompatibilitása, összeférhetetlensége révén. Mondjuk, hogy az egyiknek szerves része a müezzin hívószava, a másikat meg kimondottan idegesíti, vagy, hogy az egyik rossz szemmel nézni a másik kultúrába tartozó nők fedetlenségét.
○ Másfelől a különböző kultúrák által definiált csoportok érdekei is ütközhetnek – például, ha az egyik nép a másik rovására terjeszkedne.
A kulturális különbségek egy társadalmon belül is gyakoriak. Utaltam fentebb a különböző szubkultúrákra, de egymástól gyakorlatilag teljesen különböző kultúrák is együtt élhetnek. Lásd továbbá az ‘Egyenlőtlenség’ témában, hogy a különböző társadalmi rétegek, a szegények és a gazdagok, kultúrája is eltérő lehet.
Szintén elhangzott, egy adott kultúra (különösen a sajátunk) is lehetne másmilyen, ha a dolgok másképp alakultak volna.
A különböző kultúrák gyakran érintkeznek, és hatással is vannak egymásra. Ennek során sok minden át szokott kerülni egyik kultúrából a másikba, így például szavak, szokások, a vallás illetve annak bizonyos elemei, stb… Valamint lásd itt mindjárt a kulturális felvirágzás tényezői között a népek, kultúrák érintkezését. (@@Vannak még esetleg másféle hatások a kultúrák között? Ötletek?)
Lásd továbbá a ‘Globalizáció’ témában a kulturális globalizációt, a kultúrák, illetve azok elemeinek szabad nemzetközi mozgását, mely napjaink egyik meghatározó kulturális jelensége.
3) A kulturális felvirágzás tényezői $
Mik tesznek jót a kultúrának?
● Társadalmi stabilitás, prosperitás
● Népek, kultúrák érintkezése ß
● Igény a kultúrára
● Igényes, érzékeny közönség – tehetséges alkotók
● Új lehetőségek, ötletek, eszközök
4) A kultúra, a mentalitás átható volta
Ezen azt értem, hogy egy ember, szervezet ß, nemzet kultúrája, mentalitása ezek viselkedésének, megnyilvánulásainak sok különféle aspektusában megjelenik; például abban, ahogyan az ember beszél, dolgozik, öltözködik, él, vagy, a nemzetről szólva, a politika hangnemében, a közrendben, köztisztaságban, az általános munkamorálban, hogy hogyan művelik a tudományt, a művészetet, milyen a humor, és így tovább.
A közös kultúra továbbá egy közös mögöttes tudástömeget is biztosít a tagjai számára, melynek segítségével „félszavakból is megértik egymást”. Például, ha azt mondom egy másik magyarnak, hogy „na, megjött Mátyás király”, akkor rögtön tudja, hogy arra célzok, hogy mindig igazságot próbál tenni. Illetve, mint utaltam rá, a közös kultúra sok közös témát is ad, úgy, hogy nem kell Ádámtól és Évától elkezdeni, ha mondjuk Petőfiről akarok beszélgetni. (@@Példák még? Jobb példák?)
5. Annak az alapvető fontossága, ami az emberek fejében van
(Említettem, hogy ami az emberek fejében van, annak nagy része a kultúrából származik: ezért érdemes ezt itt tárgyalni.)
Először is mit értek az emberek fejében lévő dolgok alatt? Elsősorban a motivációkat, a széleskörű tájékozottságot, a világnézetet, a gondolkodásmódot, a kulturáltságot – kevésbé az intelligenciát – a szaktudást, technikai hozzáértést pedig egyáltalán nem.
1) Mik függenek attól, ami az emberek fejében van?
○ Az, hogy hogyan érzik magukat
Például, mert a problémákhoz hozzá lehet állni így is meg úgy is; mondjuk pusztán attól, hogy tudatosítom magamban, hogy másnak még sokkal rosszabb, kevésbé fogom magamat sajnálni. Hasonlóan, ha képes vagyok örömet találni az anyagiakon kívül, az egyszerű dolgokban, rögtön kevésbé fáj, hogy nem én vagyok a leggazdagabb; stb…
○ Hogy mire törekszenek az emberek
Az előző példát folytatva, ha kevésbé érdekel a pénz, kevésbé is hajtok érte.
○ Hogyan bánnak, mennyire törődnek egymással
Akiket csak a pénz érdekel, csak magukért hajtanak, azokat kevéssé érdeklik mások, rosszabbul bánnak velük; illetve nyilván az is sokat számít, hogy az emberek mit tartanak helyesnek, milyen etikai elveket követnek.
○ Mire, hogyan használják az eszközöket
Az, hogy a tudomány és a technológia fejlett eszközöket ad a kezünkbe egy dolog: minden eszközt lehet ugyanis jól és rosszul is használni – ez pedig attól függ, igen, ami az emberek fejében van.
○ Mennyire látják reálisan a dolgokat, mennyire jól tudják megítélni azokat, mennyire megtéveszthetőek, manipulálhatóak, mennyire képesek messzebbre tekinteni
Mely utóbbi egyrészt egyéni életünkben is fontos, például hogy hosszabb távú jólétünk érdekében letegyük a cigit, lefogyjunk, stb…; de a világ sorsát illetően is üdvös volna kevésbé rövidlátónak lenni, gondoljunk csak a fenyegető globális problémákra, melyek elkerülése érdekében a jelenben kellene áldozatokat hozni.
○ Milyen rendszert tartanak kívánatosnak, milyen vezetőket választanak, azok hogyan vezetnek – és nagyrészt az is, hogy merre megy a világ.
Ezen kívül a könyv számos témájában utalok annak a fontosságára, ami az emberi fejekben van.
2) A kulturáltság fontossága
Ami szintén a fejekben van. Ha az emberek kulturáltak, kulturáltan viselkednek, annak számos pozitív hatása van: rendesebben élhetnek, rendesebbek egymással is, harmonikusabb a társadalom – és jobb az élet. Ezt nem kell sokat magyarázni.
3) A világ anyagi, technikai oldala – és ami a fejekben van
Mindamellett, természetesen az anyagi oldalt, a technológiát, a szaktudást sem kell lebecsülni, ezek is fontosak: nyilván nagyon jó dolog, hogy tudunk házakat építeni, hogy meg tudjuk gyógyítani a betegségeket, hogy vannak gépeink, stb… – csak ennél még fontosabb az, ami a fejekben van. (Egyebek mellett azért, mert ez dönti el, hogy mire használjuk az eszközeinket, a szakértelmünket: hogy betegségeket gyógyítunk vagy atombombát gyártunk.)
A mai világ azonban egyértelműen az anyagi oldalt állítja előtérbe, a „hogyan”-t, a „miért”-tel szemben – ami hiba:
A technika érdemeinek elismerése mellett, fel kell ismerni, hogy az emberek gondolkozása legalább annyira fontos, legalább annyit is kellene foglalkozni vele.
Lásd ehhez a technika felértékelődését az ‘Iparizált világunk’ témában.
4) Társadalmi változások és ami a fejekben van
Az elmondottak azt is mutatják, hogy ha mélyreható változásokat akarunk elérni a világban, azt alsó szinten, az emberek gondolkozásában kell megalapozni.
Ami egyébként azt is jelenti, hogy a fontos változásokhoz sem feltétlen kell nagy befektetés vagy új találmányok: gondolatokat olcsón és egyszerűen is át lehet adni.
Ezzel együtt a felső szint, a felülről jövő kezdeményezés lehetőségeit sem szabad elhanyagolni a világjobbításban: innen kormányozzák ugyanis a népet, szervezik a folyamatokat, és mutathatják a követendő utat – bár mindez természetesen csak akkor ér valamit, ha kellően jó szándékú és felvilágosult emberek ülnek ezekben a pozíciókban.
6. A kultúra változása
6.1. A kultúra tehetetlensége és néhány már említett hatás
1) A kultúra tehetetlensége
Vagyis, hogy a kultúra rendszerint csak lassan változik. (Különösen így van ez az alapvető mentalitás tekintetében, hogy egy nép mennyire szabálykövető, dolgos, stb…) Ugyanakkor a viszonylag gyorsabb változások sem túl ritkák; mint amilyen például bizonyos országok nyugatizálódása volt, így Japáné és Kínáé. (Bár természetesen ez sem jelentette a kultúra teljes kicserélődését.)
2) A kultúrák egymásra hatása, a történelem hatása, a kultúrák felvirágzása, a társadalmi változások és ami a fejekben van
Ezekről fentebb már értekeztem, itt csak idézzük fel gyorsan a kultúra változása kapcsán a különféle elemek kultúrák közötti átvételét; a történelem kultúraformáló hatását; a kulturális felvirágzás különféle tényezőit; valamint a fejekben lévő dolgok fontosságát, azt, hogy ha mélyreható változásokat akarunk elérni a társadalomban, azt alsó szinten kell megalapozni.
6.2. A mai világ jelentős kulturális változásai
● Kulturális globalizáció
Mely a kultúrák szabad nemzetközi mozgása, és fentebb már érintettem.
● Korunk hosszú távú társadalmi tendenciái
Ahogyan az utóbbi pár évszázadban mélyreható változások mentek végbe a társadalomban, a kultúrában, például a világnézetet, az életmódot, a nemiség különböző aspektusait illetően: általában véve, sok tekintetben szabadabbá vált az ember, kevésbé erőltetik rá a vallási dogmákat, lazultak a társadalmi normák, a nemi szerepek, a családi kötöttségek, és így tovább… Lásd erről az ‘Ember, társadalom és család a modern világban’ című témában.
● A mai világ gyors változása
Melynek jelentős része kulturális természetű, vagy szoros összefüggésben áll a kultúrával: ilyen a társadalmak hatalmas mérete, az új technológiák, a TV, az internet, a mindenféle kütyü és az általuk teremtett új kulturális közeg, a pornográfia elérhetősége, a fogamzásgátlás lehetősége, stb… Ez csupa olyasmi, amire az evolúció nem tudta felkészíteni az embert, némelyik által pedig kimondottan kivonjuk magunkat a biológiai irányítás alól (pl. a pornóval, fogamzásgátlással) – így súlyos hatásaik lehetnek az emberiségre. Bővebben lásd a ‘Fennmaradás’ témában.
● Az új technológia teremtette új kulturális közeg
Mik a főbb jellemzői ennek?
○ Információbőség, információdömping, hatalmas választék, gyakorlatilag minden elérhető
○ A csillogó-villogó, könnyen fogyasztható termékek áradata, a minőség romlása. (Bár elvileg sok minőségi alkotás is elérhető.)
Mit értek az alatt, hogy a minőség romlása? Azt, hogy az emberek tartalmilag gyengébb, felületesebb filmeket, zenéket, stb… fogyasztanak – azért, mert ezek könnyebben fogyaszthatóak, a piac pedig kiszolgálja az igényeket: iparilag gyártja, futószalagon szállítja a könnyed árut. Mindamellett, sok minőségi alkotás is elérhető – csak éppen ezeket nemigen reklámozzák, elvesznek a gagyi áradatában, csak az találja meg őket, aki tudja, mit keressen – no és persze ezek nehezebben is emészthetőek. Igaz ez úgy a régebbi időkből ránk maradt kincsekre, mint a ma készülő tartalmas darabokra. (Mert azért ilyenek is akadnak.)
Lásd ehhez az ‘Ember, társadalom és család a modern világban’ című témában az újabban tapasztalható felületesedést, beszűkülést, elidegenedést – melyben a technológia is ludas.
○ Az emberek folyamatos behálózottsága, a közösségi média, és a személyes kapcsolatok sorvadása
Melynek tekintetében az okostelefonok tették fel a pontot az i-re, ahogy most már a nép az utcán, a buszon, mindenhol folyamatosan a telefonjába temetkezik, olyankor is, amikor fizikailag együtt vannak: személyes kapcsolataik így leépülnek – akkor is, ha a személytelen képernyőn, a Facebook-on keresztül szünet nélkül kapcsolatban állnak.
○ A kultúra, a média globalizálódása, az utazás és kapcsolattartás könnyebbé válása.
Mint említettem. Ezek is részei a technológia teremtette új kulturális közegnek.
○ Az alkotás eszközei könnyebben elérhetőek.
Manapság, akiben megvan a tehetség, akár csak egy számítógéppel jelentős mértékben kibontakoztathatja, de hegyekben állnak a fényképezők, hangszerek, stb… is. (Illetve a kevésbé tehetségesek is belevághatnak.) Bár eredetit már nem feltétlen könnyebb alkotni; illetve a hatalmas kínálat, és az iparizált, globális média miatt megélni sem lehet belőle.
○ Az önszerveződés új lehetőségei
Hogy ugyanis például a Facebook-on könnyen egymásra tudnak találni a hasonló érdeklődésű emberek, közösséget alkothatnak, együttműködhetnek, akár egymástól nagyon távolról is. (És nem is csak kulturális, de politikai célokból is.)
○ Mindenki szabadon beszélhet és nehezebb eltitkolni a dolgokat.
Más kérdés, hogy mennyire figyelnek oda az emberre, mennyire lehet kiválasztani a sok hangból az igazat, illetve, hogyha kiderülnek a disznóságok, vannak más módszerek is az elkenésükre. (Bár ez is inkább politika.)
Lásd még az ‘Érdekes kulturális jelenségek’ témában a művészet modern tendenciáit, köztük a minőség leértékelődését.
(@@Kellene még valamit említeni itt az új kulturális közegről?)
6.3. A kulturális sokszínűség csökkenése és megőrzése
Fentebb volt szó a kultúrák különbözőségéről, változatosságáról – illetve utaltam a kulturális globalizációra is, mely újabban csökkenti azt. Szedjük itt össze, mi jó és mi rossz van ebben a sokszínűségben, és hogy hogyan érdemes törekedni annak megőrzésére.
1) A sokszínűség előnyei és hátrányai
● Előnyök
○ Különböző megoldások tesztelése
Mindegyik kultúra tulajdonképpen egy társadalmi kísérlet, mely feltárja, hogy a benne alkalmazott megoldások mennyire működőképesek, milyen hatással vannak a csoport életképességére.
Ha például bizonyos kultúrák szabad folyást engednek a változásnak, a fejlődésnek, míg mások konzervatívabbak, akkor megláthatjuk, melyik út hová vezet, és akik a kevésbé működőn indultak el, azok példát vehetnek a többiekről; esetleg a hatékonyabb kultúra átveheti a sikertelenebb helyét. Ha azonban csak egyféle kultúra van, és az nem működik, akkor megállhat az élet.
○ A különféle kultúrák színesítik a világot
● Hátrányok
○ A népek, emberek szembeállítása, konfliktusok
Mint láttuk a különböző kultúra elválaszt egymástól, illetve konfliktusokat generál, egyrészt a kultúrák inkompatibilitása, összeférhetetlensége miatt, másrészt pedig az elkülönülő csoportok érdekeinek ütközése folytán.
○ Ártalmas kulturális elemek
Bizonyos kulturális elemek kártékonyak lehetnek, egyfelől másokra – de a saját gyakorlóikra nézve is. Az utóbbira példa ha egy csoportban rossz szemmel nézik a törekvést, visszahúzzák az igyekvőket (emlékeszünk rá, hogy a kultúra gondok forrása lehet a felzárkózásban); vagy ha a társadalom bizonyos tagjait, a nőket, a páriákat, stb… elnyomják; vagy ott van a nők hagyományos körülmetélése, és az idézett kínai lábelkötözés is. Másokra, más népek számára pedig mondjuk az a kártékony, ha egy kultúra nagyon harcias, a környező népek leigázására ösztönöz.
Kívülről nézve egy kultúrát, egységként szemlélve azt, könnyű úgy látni, hogy az egész kultúra rossz. Közelebbről megvizsgálva viszont általában ki lehet szűrni belőle azokat az elemeket, melyektől ha az adott kultúra megszabadulna, változtatna rajtuk, az nagyban orvosolná a problémákat. Így például egy kultúra nyelve, egész művészete, egyéb szokásai sem hibásak abban, ha a nőket elnyomják. Más kérdés, hogy az ártalmas elemek mennyire integráns részei a kultúrának, mennyire lehetséges anélkül megszabadulni tőlük, hogy a kultúra tagjai úgy éreznék, hogy ez már nem ugyanaz.
Hozzá kell tenni továbbá, hogy kultúrák esetén sem szabad egy kalap alá venni azok minden tagját. Különösen, gyakran ezeken belül is ott vannak a szélsőségesek, akik a saját szélsőségességüknek megfelelően értelmezik a kultúra, a vallás rendszerint meglehetősen homályos tanításait – de ott vannak mérsékeltek is, akik nem érdemlik meg, hogy elítéljék őket a szélsőségesek elvakultságáért, nem is beszélve a saját kultúrájuk által alávetettekről. Lásd a ‘Bal oldal - Jobb oldal’ témában a szélsőségekről írtakat.
2) A sokszínűség megőrzése
A kultúrák, azok sokszínűsége tehát érték, amit meg kell őrizni, lehetőleg az általa okozott problémák minél nagyobb fokú kiküszöbölésével.
A kultúrák megőrzése ezen kívül azért is fontos, mert az emberek ragaszkodnak a kultúrájukhoz, változó mértékben ugyan, de féltve őrzik azokat a leépüléstől, a külső hatásoktól, a globalizációtól. Lásd ehhez ‘Az emberiség egysége’ témában, hogy bár kívánatos, hogy a világ népeit közelebb hozzuk egymáshoz – ennek azonban nem kell egyformaságot jelentenie.
Érintetlenül hagyni sem kell őket azonban, a felsorolt káros elemek nem baj, ha az enyészeté lesznek, ha a kultúrák ennyiben megváltoznak, humanizálódnak, megtisztulnak az efféle hordaléktól, a tagjaik pedig felismerik, hogy ezek nélkül is lehet, sőt még jobb, muszlimnak, hindunak, kereszténynek lenni, stb…
Rendkívül fontos továbbá a tapintat és a tolerancia: a kellő tapintat, önmérséklet azok részéről, akiknek a kultúrája, szokásai mások terhére volna; a kellő tolerancia pedig azoktól, akiket mások kultúrája zavar. A tapintatnak és a toleranciának egyszerre kell érvényesülnie: egyik féltől sem várható el a teljes alkalmazkodás, mindkét félnek erőt kell vennie magán.
