(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)
(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)
1. Az etikáról általában
Jelen téma az etika fejezet első darabja, melyben számos további téma taglalja a kérdéskört, ez pedig itt egy bevezetés. Lásd még ‘Az etika elvei’ témát, a könyv elején, amely összefoglalja a mű etikával kapcsolatos legfontosabb megállapításait.
1.1. Az etika definíciója és fontossága
1) Definíció
Az etika a helyessel, a helyes cselekvéssel foglalkozik. Két oldala van neki:
○ Hogyan viselkedjen az ember másokkal?
○ Mit érdemel az ember, mi az igazságos?
Miből ered e két oldal? Az ember etikai motivációjából, abból, hogy az ember egyrészt szeret helyesen cselekedni, másrészt szereti, ha vele szemben helyesen cselekszenek. A két oldal között szoros a kapcsolat, fel is merülhet, hogy nem ugyanaz a kettő? De nem: mint látni fogjuk, attól még, hogy valaki megteszi, ami tőle elvárható, az nem feltétlen szolgáltat igazságot a másiknak.
Etikai kérdések többnyire az emberi cselekvéssel kapcsolatban merülnek fel: etikátlanok, velünk szemben igazságtalanok lehetnek az egyes emberek; illetve a társadalom is, mely gyakran aktívan generálja, fenntartja a társadalmi egyenlőtlenséget. Ráadásul a természet sem igazságos: sok ártatlan ember születik nyomoréknak, szenved véletlen balesetet, stb…
2) Az etika fontossága
Ha az emberek etikusan viselkednek, annak számos előnye van, az egyéni szinttől a globálisig: onnan, hogy kedvesebbek egymással, odáig, hogy hajlandóbbak áldozatot vállalni a Föld megőrzéséért a következő nemzedékek számára. Az emberekben ráadásul eleve megvan az indíttatás, az etikai érzék, amiből, jól ápolva, hatékony eszköz válhat a világ jobbá tételére.
Az etikai elvek mondják meg, hogy mi helyes és mi helytelen. Etikai elv például, hogy az időseket tisztelni, a segítségre szorulókat támogatni helyes – lopni, az ártatlanokat bántalmazni viszont helytelen.
● Belső és külső elvek
Belső elv az, amit valaki önmaga helyesnek tart; külső elv pedig, amit mások, az emberek általában helyesnek tartanak, elvárnak tőlünk.
● Az etikai elveink több forrásból származhatnak
● Az etikai elvek sokfélesége
Illetve egyének és társadalmak közötti különbségeik.
Az idősek tiszteletétől az ellenség elpusztításáig, a lopástól a környezetvédelemig sok mindent lehet helyesnek és helytelennek tartani.
Valamint, az egyik ember ezt tarthatja helyesnek, a másik pedig azt, vannak, akik szerint a homoszexualitás helytelen, mások inkább a vallásos hitet kárhoztatják, stb…
Továbbá, az egyik társadalomban, kultúrában ez az elfogadott, a másikban az: az ókori rómaiaknak például nem okozott fejfájást a gladiátorok halálos küzdelmén élvezkedni – mások meg még arra is vigyáznak, hogy nehogy egy bogarat eltapossanak.
2. Az etika eredete
2.1. Az etika motívuma
Az etika motívuma alatt a fentebb már említett két indíttatásunkat értem: azt, hogy az ember szeret helyesen cselekedni, és szereti, ha vele szemben is helyesen cselekednek. (Azért nevezem ezeket motívumoknak, mert az érzületeink egyúttal motiválnak is bennünket, jelen esetben helyes cselekvésre késztetnek.)
Van tehát bennünk egyrészt ez a motiváció, maga az, hogy szeretünk általában véve helyesen cselekedni, stb… – másrészt pedig van ennek a motivációnak a tudatos tartalma, az etikai elvek, hogy mit tartunk helyesnek. (Amihez még hozzátehetjük, hogy az ember jónak tartani is szereti önmagát.)
Vegyük észre továbbá, hogy az etikai motiváció csak egy az ember számos különféle motivációja között, sok minden más is mozgat bennünket: szeretünk birtokolni, enni, szexelni, stb… – és ezek gyakran ütköznek az etika motivációnkkal. A különböző motivációink lehetnek erősebbek és gyengébbek, ily módon a többi gyakran felülkerekedik az etikain: lopunk, akkor is, ha ezt magunk sem tartjuk helyesnek, állatok húsát esszük, akkor is, ha rossz dolognak tartjuk a leölésüket, és így tovább. Ekképp az ember olyan dolgokat is tesz, amelyeket maga is helytelenít; és az is látható, hogy nem önmagában az etikai motivációnk ereje dönti el, hogy mennyire cselekszünk helyesen, hanem az, hogy a többi motivációhoz képest mennyire erős ez a mozgatórugó.
Valamint emberről-emberre is változó, hogy kiben melyik motiváció mennyire erős: valakinek fontos az, hogy mennyi mindent birtokol, az esztétikai érzéke ugyanakkor nem túl erős, és az sem különösebben érdekli, hogy helyesen cselekszik-e: ő arra fog törekedni, hogy minél több mindent megszerezzen magának. Másokban másképp néz ki ez a mix, másképp is cselekszenek. A többi motiváció társaságában, mindenkiben különböző mértékig jut tehát érvényre az etikusság is.
2.2. A „helyes” alapvetően a boldogságból fakad
Nézetem szerint…
Helyes az, amikor boldoggá próbálunk tenni másokat, illetve amikor valaki azt kapja, amit megérdemel.
Helytelen ennek az ellenkezője. Ez egy igen egyszerű alapvetés – a részletek azonban sokkal bonyolultabbak.
A bonyolultsághoz vegyük hozzá az etikai elvek fentebb részletezett változatosságát, változékonyságát, és máris láthatjuk, milyen képlékeny, bizonytalan terület az etika, mennyire nem egyértelműek etikai ítéleteink, milyen könnyen gondolhat két ember mást helyesről és helytelenről.
3. Az etikai rendszerek tökéletlensége
Etikai rendszernek nevezem egy kultúra, vallás, stb… etikai elveinek (összefüggő) összességét. Az etika általános komplikáltságán túl ezeknek a rendszereknek is megvannak a tökéletlenségeik:
● Általánosság
Mivel etikai elvekből állnak, csak általános eligazítást tudnak nyújtani helyesről és helytelenről, a konkrét esetekre való alkalmazásuk bizonytalan.
● Rossz elvek
Az ellenség kíméletlen elpusztítása és a rabszolgaság csak kettő a sok csúnya, embertelen dolog közül, melyet jóváhagytak már különböző etikai rendszerek.
● Árukapcsolás
Az etikai elvek gyakran csomagban érkeznek; mint ahogyan a tízparancsolatban is együtt szerepel az, hogy „Tiszteld atyádat és anyádat”, „Ne hazudj”, „Ne paráználkodj”, és hogy „Isten nevét hiába ne vedd”.
Az embereknek ezeket a csomagokat egyben kínálják, azokat összességükben kell elfogadniuk – holott nem feltétlenül ugyanolyan jó, hasznos azok minden eleme.
Ezen kívül az etikai elvek gyakran az etikán kívüli dolgokhoz is kapcsolódnak, mint a vallásban, ahol a szüleink tiszteletén túl biztosítanak bennünket Isten létéről, előírják, hogy imádkozzunk, képet adnak a világ eredetéről, és reményt az örök életre, de gyakran még azt is megmondják, mit ehetünk és mit nem, stb…
● A forma védelme, különérdekek
Mármint egyrészt a biológiai formáé, az emberi fajé: „ne ölj”, a családalapítás támogatása, a gyermekek védelme; másrészt a társadalmi formáé: „ne lopj”, a hagyományok, törvények tisztelete, stb…
A társadalmi rend védelme egyúttal a fennálló rend haszonélvezőinek is kedvez: így, ha a nép tiszteli a törvényt, abból az uralkodó réteg is profitál, ha tiszteli az Istent, az pedig a papságot erősíti.
● Az etikai elvek informális átadása
Különösen a liberálisabb helyeken és időkben kevéssé szervezett az, hogy az emberek honnan és hogyan kapják meg az etikai elveiket, hogyan vélekednek helyesről és helytelenről. (Lásd a vallások visszaszorulását is.) Tegyük azonban hozzá, hogy ha szervezetten adnak át rossz elveket, az sem jó, sőt.
Mindenesetre, az etika fontosságára és bonyolultságára tekintettel azt kijelenthetjük, hogy bizonyos jó szándékú, felvilágosult útmutatás általában elkélne.
Lásd még a ‘Modernitás és etika’ témában, hogy többeknek (vezetőknek, szülőknek, szakembereknek) kényelmes, ha nem kell etikai kérdésekkel foglalkozniuk; valamint az etika újabb keletű háttérbe szorulását, az etikai rendszerek felpuhulását; illetve lásd itt mindjárt, amit a jogról, a jóra való törekvéséről és annak nehézségeiről írok.
4. Etika és egyéb jelenségek
1) Értékek és etika
Közös pont, hogy az értékek is a boldogságból fakadnak.
2) Jóság és etika
Mint a ‘Jó cselekedetek’ témában olvasható, jó cselekedet alatt azt értem, amikor valaki boldogságot okoz másnak. Ezt több okból teheti, melyek közül az egyik a lelkiismerettől való jóság, amikor valaki azért tesz jót, mert azt érzi helyesnek (illetve mert szeretné magát jónak, etikusnak látni).
Másfelől, mint kifejtettem, a helyes is a boldogságból fakad, szerintem, de sok más ember szerint is, helyes jót tenni másokkal.
3) Vallás, ideológiák és etika
Erre a kapcsolatra már utaltam; különösen a vallás esetén erős ez, mely régóta fontos szerepet tölt be a helyes és helytelen meghatározásában, annak az emberi fejekbe történő beleplántálásában.
4) Normák és etika
A norma társadalmi szabályt jelent, melyek széles körben meghatározzák, mit hogyan csináljunk. Normából alapvetően kétféle van: a társadalmi norma és a jogi norma. Ezekről részletesebben az ‘Elvek, szabályok, normák’ témában lehet olvasni.
Amikor valaki magáévá tesz egy normát, internalizálja azt, egyetért vele, akkor azt helyesnek gondolja, gyakorlatilag (belső) etikai elv válik belőle a számára.
A jogról, jogi normákról szólva, azok, legalábbis a jogállamokban, igyekeznek jók, méltányosak lenni – ennek azonban még jó szándékkal is megvannak a nehézségei.
5) Siker és etika $
E kettő, illetve az sikerkritériumok és az etikai elvek között is számos párhuzam fedezhető fel.
5. Etika az Egyvilágban
A legfontosabbak:
● A helyes a boldogságból fakad
Ahogy kifejtettem. Ez egy egyszerű és viszonylag objektív alap: a boldogság érzése, lehetősége minden érző lényben ott van, ezt mindannyian megtapasztaljuk, erre építkezve nincs szükség az etikához vallásra, Istenre és miszticizmusra. Egyúttal azt is kerülöm, hogy eszményeknek rendeljem alá a jó és rossz tárgyalását, olyanoknak, mint például a társadalmi egyenlőség. A cél az, hogy ködös mesék és hamis ideológiák nélkül, amennyire lehet, a realitás talaján állva, mondjuk el helyesről és helytelenről, amit lehet.
● A jóság és etika ápolása
Van ennek a könyvnek a végén néhány téma, programpont, hogy nagyjából merrefelé kellene törekednie az emberiségnek. Ezek közül az egyik ‘A jóság és etika ápolása’, mert hatékony eszközt látok bennük a világ jobbá tételére, amit modern korunkban sem kellene hanyagolnunk. Bízom benne, hogy felvilágosult, földön járó módon közelítve a kérdéshez, mind egyéni életünkön, mind közös sorsunkon nagyban segíthetnek.
● Praktikus tanácsok
‘Az ember élete’ könyv végén található a ‘Hogyan érdemes jónak lenni’ című téma, mely igyekszik összeszedni, miképp törekedjünk a jóra, úgy, hogy az másoknak és önmagunknak is a legjobb legyen.