(A Youtube-on is hallgatható.)
● Űr
A múltkor írtam az Úrturistákról, hogy a felső 0.000001% már ott tart, hogy nem tud jobb helyet a millióinak, mint, hogy kilövöldözteti magát az űrbe. Most ehhez annyit, hogy eddig, amíg csak az oroszok vitték őket, államilag, még annyi pozitívuma volt a dolognak, hogy hátha valami értelmeset, kutatásokat finanszíroznak majd az árából. Viszont ahogy magánvállalkozások veszik át ezt a bizniszt, egyre inkább a profittermelés lesz a célja.
(Hozzáteszem, túl sok haszna a Nemzetközi Űrállomásnak sem lett, kutatásilag sem – bár persze még mindig sokkal inkább ez, mint az a sok minden, amire idelent herdálják el pénzt, a korrupciótól a fegyverkezésig. Talán a szokásos, még valamennyire, mármint, hogy a szintén nem túl hasznos holdraszállásnál is azt szokták hangsúlyozni, hogy lelkesítette a fiatalokat, a tudomány felé irányította őket. Egyébként, mint hallom, félig az űrállomást is hotellé akarja alakítani a NASA. 50 milka lesz az út. Dollár.)
Na meg az új magyar űrhajós – aminek szintén csak PR, pszichológiai és propaganda értéke lehet. (És két hónapnál az se tart tovább.) Na de jól van, mondom, az ilyesmivel elnéző vagyok. Legalábbis ameddig tényleg csak játékról van szó, nem pedig Orbán még újabb mennybemeneteléről.
(És ezt a szekciót értsétek félre, nem a teljes űrkutatást becsmérlem, az űrteleszkópok meg a bolygószondák például tényleg érdekes új ismeretekkel szolgáltak – amik akkor is hasznosak, ha gyakorlati értelemben nem azok: ha a kíváncsiságunkat táplálják, az is haszon ugyanis. Ki vélné így, ha nem én?)
● Karácsony
Ahogy felnőtt fejjel ennek is megkopik a varázsa. Emlékszem még a gyerekként érzett zsigeri izgalmakra: az ajándékok, a hangulat, a hó, az éjféli mise, nem utolsósorban pedig, hogy ezen a napon mindig ráköthettem a színes TV-re a Commodore 16-ot. Mennyei volt, mondhatom.
Ehhez képest most, ugye… A futószalag, amin jönnek a karácsonyok meg az egész, éves rutin. Lemegy mindenszentek, black Friday, felépítik itt az ablak alatt a bódésort, lebontják a bódésort, január, február, húsvét és itt a nyár. Talán, akinek van gyereke, saját családja, annak valamivel több megmarad a varázsból, és remélem, legalább a gyerekek most is érzik még. De sajnos ebben sem vagyok biztos, a világ is más lett azóta – meg a család is…
Ihász Gábor – Múlnak a Gyermekévek
(No meg a régi szilveszterek, a rádiókabaré és a TV műsor, ami egy külön intézmény volt – és ehhez képest is, ami most van: két Bud Spencer közt Áder János meg a nótatévé.)
