HTML

Egyvilág - Fórum

Ez az Egyvilág című könyvhöz tartozó fórum. A könyv részletes bemutatása és a teljes szövegű kézirat a www.egyvilag.hu címen található, a szerzői joggal kapcsolatos nyilatkozattal együtt.

Facebook-csoport:
Érdekes egy világ!

Facebook lap:
www.facebook.com/Egyvilag

Email: egyvilag@gmail.com

Friss topikok

  • Szalay Miklós: Az energia mibenlétéhez még: Az energiára azt lehet mondani, hogy egy dolog állapotában rejlő leh... (2021.03.11. 21:51) Anyag, energia, erők
  • Szalay Miklós: Interaktív élet fája: www.onezoom.org/ Némi angol tudás nem árt hozzá, de szerintem anélkül is k... (2021.03.04. 00:55) Élet és fajok
  • Szalay Miklós: A spekuláció korlátozása itt fent csak egy sor, de a teljes változatban ki van fejtve, és szó van ... (2021.02.17. 04:16) Részvények, tőzsde, spekuláció
  • Szalay Miklós: Az abortuszhoz még annyit, hogy természetesen a védekezés, a nem kívánt terhességek megelőzése a l... (2021.02.06. 18:46) Egyebek (2020 november)
  • Szalay Miklós: Interaktív élet fája: www.onezoom.org/life/ (2021.01.28. 23:06) Érdekes biológiai jelenségek

Érdekes kulturális jelenségek

2020.11.23.

 

(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)

 

(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)

 

1.    Média és szórakoztatóipar

Mielőtt a szórakoztatóipar iparrá vált volna, mielőtt a modern média megszületett volna, amikor még nem voltak filmek, tévé, rádió, modern zene, újságok, stb… az emberek ki voltak éhezve a szórakoztatásra, a tájékoztatásra, az információra. Hatalmas volt tehát a kereslet mindenre ezen a téren, és az emberek minden újdonságot nagy lelkesedéssel fogadtak; gondoljunk csak a mozi hajnalára, vagy a beatzene diadalmenetére, amikor az berobbant a köztudatba. Ehhez képest ma már komplett iparágak elégítik ki ezeket az igényeket, professzionális módon: fordult tehát a kocka, immár a kínálat az, ami hatalmas, a verseny az emberek figyelméért.

1.1. A média hatalma

1)    A hírek jellemzői

    Hírverseny

Ez alatt azt értem, hogy egyszerre csak meglehetősen kevés nagyobb horderejű ügy tud napirenden lenni, azért, mert egyszerűen nincs több hely a híradóban, nincs több ideje az embereknek odafigyelni.

Ennek pedig fontos következményei vannak: egyrészt az, hogy ahogy jönnek az újabb hírek, hamarosan a nagy horderejű régebbi ügyek is háttérbe szorulnak. Másrészt pedig a népszerűbb hírek árnyékában el lehet végezni a piszkos munkát; például amikor a foci VB ideje alatt indítanak katonai akciókat.

    A közelebbi hírek jobban érintik a hallgatót

És ezért nagyobb súllyal szerepelnek a helyi tájékoztatásban; például a nagyvilág hiába sokkal nagyobb, a magyar híradók nagy részét a belföldi hírek teszik ki.

    A hírek szórakoztató szerepe

Az emberek nemcsak az információért kapcsolják be a híradót, hanem ez egyféle szórakozás, kikapcsolódás is a számukra.

2)    A valóság torzítása a média által

A média által közvetített kép többféle okból el szokott térni a valóságtól:

    A hírek nem reprezentatívak

Mint látni fogjuk, az emberek nem mindenre egyformán kíváncsiak; különösen a negatív hírek jobban érdeklik őket a pozitívaknál; a média pedig igyekszik kiszolgálni ezt az igényt, több rossz hírt mutat be, mint jót – ami miatt a világ rosszabbnak, erőszakosabbnak tűnhet a valóságosnál.

    A média elfogultsága

A politikai pártok, különféle érdekcsoportok gyakran a médián keresztül igyekeznek manipulálni az embereket, a dolgokat a saját érdekeiknek megfelelően állítják be, a híreket a saját szájuk íze szerint tálalják.

(Ezért is fontos a független média, mely a hatalommal való visszaélés megakadályozásának fontos eszköze.)

    A szerkesztők hatalma

Az, hogy a hírekben mit, milyen terjedelemben, milyen sorrendben mutatnak be, miképp kommentálják azokat, jelentősen befolyásolja azok érzékelését. Egyáltalán nem mindegy tehát, hogy mit hogyan ír meg az újság, hogyan mutat be a tévé.

3)    A média nemcsak beszámol, hanem alakítja is a történéseket, az embereket, a társadalmat

Mi mindenre van hatással a média?

    A véleményekre

Mert gyakran nem csak a tényeket kapjuk, hanem azt is elmondják, érzékeltetik, hogy mit gondoljunk róluk.

    A közhangulatra

Különösen, amikor hisztériát keltenek, uszítanak.

    A történésekre

Nyilván a vélemények, a közhangulat az emberek viselkedését is befolyásolja. Újabban a közösségi média egészen új, és hatékony eszközt teremtett az önszerveződésre, gondoljunk csak a flashmob-okra, vagy az arab tavaszra – ám az internet, a Facebook a tömegek kifinomult manipulációjának is gyakori színtere.

    A divat alakítása

Mondjuk azáltal, hogy milyen ruhákat viselnek a képernyőn megjelenők, milyen zenéket hallunk a hangszórókból, stb…

    Példaállítás

Az, hogy kiket, milyen embereket látunk a tévében, arra is hatással van, hogy milyenek szeretnénk lenni mi magunk. Egy fiatalra például nagy hatással lehetnek a popsztárok, a menő rapperek, maga is hasonló karrierről kezdhet álmodni. Hasonlóan a média, a reklámok által közvetített szépségideál is jelentősen befolyásolhatja az emberek öltözködését – de egyben az önértékelésüket, önbizalmukat is.

    A kereslet befolyásolása

Kiváltképp a reklámok által.

* * *

Látható tehát, hogy…

Ami a médiában megjelenik, azt gyakran politikai, üzleti célok befolyásolják, a média gyakran a célzatos manipuláció eszköze.

1.2. Szórakoztatóipar

Néhány tipikus régebbi és újabb keletű jellemzője:

1)    Szenzációhajhászás

(Ez általában a médiára is jellemző, nemcsak a szórakoztatóiparra.)

    Nagyotmondás, sokkolás

Ezzel könnyű (volt) figyelemre szert tenni, kitűnni a tömegből, gondoljunk pl. Madonna kihívó szexualitására, vagy egyes heavy metal bandák, pl. a Kiss, kinézetére, viselkedésére. Sokaknak az ilyesmi persze megbotránkoztató – akik azonban csinálják, ezt nem nagyon bánják, hiszen a cél elsősorban az, hogy feltűnést keltsenek, beszéljenek róluk.

A gond csak annyi, hogy mára lényegében már nem maradt olyan, amit ne látott volna a közönség, az ingerküszöb annyira magasra tolódott, hogy azt ilyen módon lényegében már nem lehet átlépni.

Nagyokat mondani egyébként mások is szoktak, nemcsak a művészek; mondjuk amikor Elon Musk üzletember kijelenti, hogy 100 év múlva 1000000 ember él majd a Marson, vagy gondoljunk a politikusok hangzatos választási ígéreteire.

    Hype

Vagyis, amikor inkább a sajtó fújja fel a dolgot, és nem annyira az interjúalany.

2)    Az alkotások minél könnyebben fogyaszthatóvá tétele

Ez a szórakoztatóipar egy újabb keletű fejleménye, az eladhatóság érdekében. Jellemző például a tömegeket megcélzó mozifilmekben a látvány felértékelődése a tartalommal szemben; az, hogy a videojátékokat könnyebb végigjátszani, könnyű sikerélményt adnak; valamint a televíziós kvízjátékok visszaszorulása, illetve lecserélése különféle felületes, testi ügyességet, erőt, kitartást kívánó és gyakran meglehetősen megalázó vetélkedőkre.

3)    A kockázatvállalási hajlandóság csökkenése

Megint csak újabban, a filmesek, legalábbis, ami a nagy, drága produkciókat illeti, inkább biztosra mennek, nem kockáztatnak, nem kísérleteznek, hanem bevált receptekben, folytatásokban gondolkoznak, a Die Hard 5-től a Csillagok Háborúja x-ig. (Illetve említhetjük itt a TV sorozatokat is.)

4)    Profitorientáltság, a kereslet kielégítése

Vagyis, hogy a szórakoztatóipar (és nem kis részben a média is), azt adja az embereknek, amit azok szeretnének. Lásd ehhez az ‘Ár és érték’ témában, hogy a piac nem törekszik művelni a népet.

5)    A média – és a szenzációkeltők, celebek szimbiózisa


Ezek ketten ugyanis kölcsönösen jól járnak egymással: a médiának van mit mutogatnia, a szenzációkeltőket, celebeket meg van, aki mutogatja. (Ehhez jönnek még a nézők, akiknek van mit néznie, van min ámulnia.)

A celebekről bővebben lásd ‘Az alkotások megítélésének tényezői’ témában.

2.    A művészet modern tendenciái

1)    A művészet szabályainak lazulása, az esztétika modernizálódása

Nem is olyan régen még sokkal szűkebb keretek között mozgott a művészet: gyakorlatilag nem létezett könnyűzene, nem voltak impresszionista festmények, nem volt szabad vers, nem is beszélve a különféle absztrakt műfajokról – vagy ha valaki ilyesmivel próbálkozott, arra ferde szemmel néztek. Mára a helyzet megváltozott, a művészetben gyakorlatilag mindent szabad, mindent ki is próbáltak már. Lásd ehhez az ‘Alkotás’ témában a műfajok korlátozott számát.

2)    Az alkotók sokasága, az eszközök elérhetősége

Régebben, ha az emberek alkottak is, ahhoz kevésbé voltak meg az eszközeik, és kevésbé állt módjukban az alkotásaikat közzétenni. Ma többen is próbálkoznak az alkotással ß, másrészt az alkotás eszközei is könnyen hozzáférhetőek, a festőeszközöktől a számítógépekig, illetve aki szeretne, könnyen talál magának tananyagot, tanfolyamokat is; valamint az internet segítségével könnyen el is tudják juttatni a műveiket a közönséghez az alkotók.

3)    Ellentétes tendenciák a szórakoztatóiparban és a magas kultúrában $

Mint fentebb láttuk, a szórakoztatóiparban a tartalom minél egyszerűbben fogyaszthatóvá tétele zajlik, illetve a tartalomgyártók próbálnak kevésbé kockáztatni, inkább maradnak a bevált recepteknél.

A magas kultúrában ezzel szemben az egyre elvontabbá válás, a közönségtől való eltávolodás figyelhető meg, miközben az alkotók minden áron valami újat próbálnak mutatni. Vegyük, mondjuk, amikor valaki a saját vérével fest, vagy amikor egy „zene” tiszta csendből áll. ß (@@Példák még? Mondjuk olyan zenék, amik csak különféle zajokból állnak.)

4)    Lélektelen alkotások

Manapság is születnek jó dolgok, de mellettük elég sok lélektelen, fantáziátlan filmet, zenét, épület is legyártanak.

3.    Különféle tehetségek ß

A különféle tehetséggel megáldott emberek különböző sajátosságokkal bírnak. (@@Ez itt egy elég hiányos, ad hoc lista, szóval nyugodtan hozzá lehet szólni.)

   Írók

   Zenészek

   Festők

   Színészek

   Tudósok

4.    A művek tartalma

1)    Mikre vevők az emberek?

Bizonyos témákra fogékonyabb a közönség:

    Politika

Amely mindenkit érint.

    Bulvár

Különösen, ami a szexet, illetve a celebek ügyeit illeti.

    Negatív hírek

Úgy is, mint az erőszakról, bűnözésről, háborúkról, balesetekről, emberek halálhíréről szóló tudósítások. (Közben meg sokan panaszkodnak, hogy a hírek csupa ilyenekkel vannak tele – holott a szerkesztők csak kielégítik a közönség az ez irányú igényeit.)

No és persze minden kategórián belül kelendőbb, ami nem mindennapi, ami szenzációszámba megy.

    Ami enyhülést nyújt az ember problémáira

Mindenkinek megvan a maga gondja, baja, fájdalma, és természetes, hogy keresi a megoldást, az enyhülést; nem csoda tehát, ha odafigyel a TV doktorra; érdeklődéssel olvas olyan regényeket, melyek hasonló problémákkal küzdő emberekről szólnak; vagy hallgat olyan zenéket, melyek vigaszt nyújtanak a lelkének.

    Megerősítés

Az ember szeret abban a tudatban lenni, hogy jól gondolja, amit gondol, jól csinálja, amit csinál – örömmel fogadja tehát a saját vélekedését, tetteit megerősítő véleményeket, kommentárokat.

Lásd ‘A megismerés buktatói’ témában a megismerés konzervativizmusáról, a megerősítés kereséséről írtakat.

2)    Az alkotó és az olvasó, néző megjelenése a művekben

    Az alkotó megjelenése

Sok alkotó a saját élményeit, problémáit dolgozza fel a műveiben, legyenek azok festmények, szobrok vagy írások, személyisége kivetül ezekben – sőt az író gyakran szereplőként is megjelenik az írásokban, filmekben. (Nem feltétlenül nevesítve, hanem burkoltan: rá lehet érezni, hogy az adott karakter az írót testesíti meg.) Példaként gondoljunk Tolkien Hobbitjaira vagy Woody Allen karaktereire. (@@Más példák?) Ezek a figurák, a velük történtek igen hitelesek tudnak lenni, hiszen az alkotó saját érzéseiből, élményeiből táplálkoznak.

    Az olvasó, néző megjelenése

Az emberek szeretik, ha azonosulni tudnak a szereplőkkel, illetve ha magukra ismerhetnek bennünk, a gondjaikban, a harcukban, ha látnak egy példát maguk előtt, hogy lám, ő is hasonló cipőben jár – ami enyhülést, megerősítést tud nyújtani a számukra.

3)    Az emberek szeretik az igazságosságot

Ha már az élet gyakran igazságtalan, szívesen vesszük, ha legalább a moziban mindenki az kapja, ami jár. Ezért is annyira gyakori a happy end.

Ezen kívül sokan szeretik még az egyszerű felállást is, ha a dolgok feketék és fehérek, a gonoszok gonoszok, a jók meg jók, amikor könnyű ítélet mondani, kiválasztani, hogy kinek drukkoljunk.

5.    Egyebek

1)    Divat

Divathullámok sok mindenben vannak: az öltözködésben természetesen, de vannak divattémák a könyvekben, filmekben (mint például a zombik és vámpírok voltak egy időben), illetve vannak aktuálisan divatos műfajok, vegyük csak a zenei ízlés változását a XX. század folyamán.

2)    A művészet részekre esése

A művészet több szempontból sem egységes.

    Magának a művészetnek a tagolódása

    Az alkotók, előadók szakosodása

    A befogadók ízlése

3)    Mémek

A mémek a kultúrában terjedő különféle információk: viccek, dallamok, technológiák, stb… Ennek a terjedésnek a folyamata több szempontból hasonlít a génekére, a mémek ugyanis a génekhez hasonlóan replikálódnak, mutálódnak, versengenek egymással. Maga a mém elnevezés is a génekhez való hasonlóságra utal.

4)    Műhamisítás

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://egyvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr416291372

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása