HTML

Egyvilág - Fórum

Ez az Egyvilág című könyvhöz tartozó fórum. A könyv részletes bemutatása és a teljes szövegű kézirat a www.egyvilag.hu címen található, a szerzői joggal kapcsolatos nyilatkozattal együtt.

Email: egyvilag@gmail.com

Facebook lap:
www.facebook.com/Egyvilag

Facebook-csoport:
Érdekes egy világ!

Friss topikok

  • Szalay Miklós: @krumplikáspapri: Köszönöm a javaslatait. Nos, abban egyetértünk, hogy ez így nem a legkönnyebben ... (2020.06.17. 22:14) Vírus, klíma, gazdaság, politika és széthúzás
  • Szalay Miklós: Néhány gondolat a globalizáció jövőjéről a koronavírus járvány kapcsán. Először is, jó esélyt láto... (2020.05.02. 14:51) Globalizáció
  • Szalay Miklós: @tompus: Igen, szerintem is taktikáznak, szándékosan többet kértek a szükségesnél. Elég szomorú, h... (2020.03.23. 16:58) Koronavírus, gazdaság, klíma
  • Szalay Miklós: Egy másik kapcsolódó írás a koronavírusról, illetve annak gazdasági és klímaügyi konzekvenciáiról:... (2020.03.20. 12:44) Globális problémák
  • Szalay Miklós: concordeblog.hu/2020/01/23/miert-van-egyre-tobb-kommunista-fiatal-amerikaban/ (2020.02.05. 00:03) Egyenlőtlenség

A minőség felismerése a művészetben

2020.08.27.

 

(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)

 

(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)

 

1.    A minőség felismerésének elvei a művészetben

1)    A minőség jelentése $

Egy mű minősége alatt azt értem, hogy mennyire felel az meg a művészet funkcióinak, különösen mennyire képes az embereket gyönyörködtetni, elgondolkodtatni, nevelni és szórakoztatni.

Hogy egy mű ebben az értelemben jó vagy rossz, az objektív kérdés, az ugyanis nem személyfüggő, hogy az embereknek általában tetszik-e, képes-e őket elgondolkodtatni, stb… (Ellentétben az ízléssel, azzal, hogy ennek vagy annak a konkrét embernek tetszik-e – ami szubjektív.)

Mivel a minőség objektív, meglehetős egyértelműséggel meg is lehet ítélni, hogy egy alkotás mennyire jó vagy rossz: egy jó kritikus képes erre.

2)    A szív és az empátia fontossága a minőség megítélésében

Ahhoz ugyanis, hogy meg tudjuk ítélni, másokra hogyan hat egy mű, nagyon jól jön, ha át tudjuk érezni az érzéseiket, illetve, ha értjük a gondolkodásukat. Az előbbit adja a szív, és az utóbbit hívom empátiának.

3)    A művek független megítélése

Számtalan tényező lehet befolyással arra, hogy az ember hogyan ítéli meg a művészeti alkotásokat; és ezek nem ritkán eltérítenek a reálistól:

    Címkék

Egy műalkotás címkéje például az, hogy ki alkotta. Ez nem tartozik ugyan a dolog lényegéhez: maga a mű akkor is csak ugyanaz volna, ha valaki más hozta volna létre – az embereknek mégis nagyon fontos, hogy az adott képet Picasso vagy Rózsi néni festette. Más címkék is vannak, például, hogy milyen díjakat kapott az alkotás, antik darabról van-e szó, vagy nemrég készült, stb… Bővebben lásd ‘Az alkotások megítélésének tényezői’ című témában.

    Az alkotások megítélését befolyásoló tényezők

A politikától az üzleten, marketingen keresztül a közfigyelemig számos ilyen van.

    Saját magunk, a saját ízlésünk

Ha tehát reálisan akarjuk látni a műveket, akkor meg kell próbálnunk az iménti tényezőktől függetlenül ítélkezni. Lásd továbbá ‘Az alkotás gyakorlata’ témában, hogy milyen hibákat szoktak elkövetni a kritikusok.

4)    A tehetség felismerése

Amikor tehetségeket keresünk, akkor az ígéretességre kell figyelemmel lenni, nem pedig arra, hogy adott pillanatban hogyan teljesít a jelölt. Különösen az eredetiséget kell felismerni, azért, mert az a ritka, és nem igazán lehet fejleszteni – míg a technika oktatható.

2.    A minőség ismérvei

1)    Eredetiség, egyediség

Az eredetiségtől önmagában ugyan még nem feltétlenül lesz jó a mű, de valami újat hoz a világba, amit nem könnyű, és ha szükséges, tovább lehet finomítani, hogy a lehető legjobb legyen. (Egyedi nem a saját változatai közt lesz valami, hanem a többi műhöz képest.)

Aztán, az egyedi, semmi mással össze nem téveszthető művekkel, kapcsolatban lehet az embernek egy olyan érzése, hogy ezeket inkább felfedezik, mint megalkotják; mintha ezek már megalkotásuk előtt léteznének valahol „az ideák világában”. ß

És ez is arra mutat, hogy valójában az alkotás a fontos, nem pedig az alkotó.

No és persze rengeteg fantáziátlan tucatmű is létezik, melyek közt az egyik olyan, mint a másik, alkotóik nem is nagyon igyekeznek javítani a recepten, csak „összedobnak valamit”.

2)    Technikai, formai tökéletesség

Egyáltalán nem árt aztán, hogy amellett, hogy egy mű tartalmas, jól is néz ki, jól van megcsinálva. Ezt annyiból könnyebb is elérni, hogy az eredetiséggel ellentétben a technika oktatható, tanulható.

3)    Egyensúly, ritmus, ív

E három általában kellemesebbé, élvezhetőbbé teszi a műveket.

4)    Teljesség, egységesség, koherencia

Ezektől lesz mondhatni „kerek” a mű.

A kerek, rendezett művek lehetnek jók – ugyanakkor a rendetlenségnek is megvan a létjogosultsága az alkotásokban, a rend ugyanis egyszersmind unalmasabb is, a rendetlenség érdekesebb lehet.

Amikor rend van, az ember tudja, mire számítson, nem lepi meg, ami jön, amin végignéz – a megtört rend, a megtört szimmetriák viszont megakasztanak, felkeltik az érdeklődést.

Azon túl aztán, hogy a rendetlenség érdekes, kifejező is lehet: zavart, bajt, a harmónia hiányát lehet elmondani általa.

5)    Többféle hatást elérni képes művek

Lehet egy mű jó úgy is, hogy nem markol túl sokat, például egy kép, ami egyszerűen csak szép, tetszetős akar lenni, és semmi más. Ha viszont egy alkotás egyszerre tud gyönyörködtetni, elgondolkodtatni, szórakoztatni, stb… csak annál jobb.

Érdemes a többféle célból kiemelni az gyönyörködtetést és az elgondolkodtatást, az olyan műveket, melyek egyszerre szépek és okosak, egyszerre megvan bennük a szív és az értelem.

Ám a műveknek nemcsak a mondanivalója lehet okos, hanem az elkészítésük módja is, ha azokat alaposan átgondolták, úgy a nagy egészet, mint a részleteket.

Szó se róla, az átgondolást és a szívet is túlzásba lehet vinni. Nem jó, ha a művön átüt az agyalás, mert „megcsinált” lesz, művinek, darabosnak hat; ha meg az érzelmekre megy rá túlzottan, attól érzelgős, csöpögős lesz. Ezen a téren is fontos tehát a mértéktartás.

6)    Ami a lehető legjobb

Illetve amit nem volna könnyű jobbá tenni. Erre mutat, ha egy művön érzik a műgond, a belé fektetett idő és energia; valamint általában az is megérzik a műveken, hogy melyiket készítették örömmel, és melyik volt csak egy újabb nyögvenyelős feladat.

7)    Időtállóság

A rossz műveket könnyebben elfelejtik – de azért nem mindig.

* * *

Végül pedig a minőség kereséséről. Ha jó művekre vágyunk, mivel hatalmas a választék, érdemes megválogatnunk, hogy miket fogyasztunk. Segítségünkre lehetnek ebben a kritikusok, de érdemes arra is odafigyelnünk, amiket a barátaink, a körülöttünk élők ajánlanak a figyelmünkbe, annál is inkább, mivel ők az ízlésünket is ismerik.

Illetve az általunk ismert minőségi művek ismételt élvezetén túl érdemes fenntartanunk bizonyos időt és energiát az új dolgok keresgélésére, kipróbálására is.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://egyvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr2316178956

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.