HTML

Egyvilág - Fórum

Ez az Egyvilág című könyvhöz tartozó fórum. A könyv részletes bemutatása és a teljes szövegű kézirat a www.egyvilag.hu címen található, a szerzői joggal kapcsolatos nyilatkozattal együtt.

Facebook-csoport:
Érdekes egy világ!

Facebook lap:
www.facebook.com/Egyvilag

Email: egyvilag@gmail.com

Friss topikok

  • Szalay Miklós: Ez nincs benne a fentiben (még), viszont egy értelmesnek tűnő osztályozása a személyiségtípusoknak... (2023.03.10. 23:42) Embertípusok
  • Szalay Miklós: Kiegészítés Karikó Katalin kapcsán: Ezt utólag írom hozzá, mert úgy érzékelem, hogy a Karikóról í... (2023.02.09. 20:14) Külföld (2023. január)
  • Szalay Miklós: Ami némileg elsikkadt, hogy van olyan fajta is, amit meg lehet csinálni, pénzügyileg sem annyira b... (2022.05.01. 15:07) A metaverzum és társai
  • Szalay Miklós: Orbán rendszerét még ki lehet egészíteni: ● A családtámogatási rendszerrel ● Az intézményi szövet... (2022.04.04. 22:00) Politika, választások (2022. február)
  • Szalay Miklós: Hozzá kell tenni a fentihez, hogy azért nem minden súlyosan bántalmazott, büntetett, rosszul nevel... (2021.12.29. 18:03) Elvek, szabályok, normák

A művészet funkciói és befogadása, az ízlés

2020.04.30.

 

 

(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)

 

(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)

 

1.    A művészet funkciói és befogadása

1.1. A művészet funkciói

1)    A művet körülvevő emberek

Alapvetően háromféle érdekelt van:

   Az alkotó

   A befogadók

   A közvetítők, az ipar

Az első kettő rögtön adja magát: az alkotó, aki elkészíti a művet és a befogadók, akik „fogyasztják”, befogadják azt. A harmadik csoport közvetít e kettő között: ők az ügynökök, a könyvkiadók, a zeneipar, a filmforgalmazók, a TV csatornák, és így tovább, egy egész hatalmas iparág – mely terjeszti műveket, egyúttal kiveszi a maga hasznát belőlük, illetve a saját érdekeinek megfelelően befolyásolja a piacot.

2)    A mű funkciói

Mi mindenre lehet jó egy alkotás? Különösen a következőkre:

   Gyönyörködtetés

   Elgondolkoztatás, üzenetek, tanulságok (illetve ismeretek) átadása

   Nevelés

Lásd például a Szomszédok sorozat népnevelő célzatú kiszólásait. Továbbá az sem ritka, hogy a közönség önös célú befolyásolására használják a műveket, gondoljunk csak a kommunisták vagy a nácik propagandafilmjeire.

   Szórakoztatás

Mint az egyszerű akciófilmeknél.

* * *

Lásd ehhez ‘A minőség felismerése a művészetben’ témában, hogy a jó művek gyakran egyszerre több funkciót is be tudnak tölteni, egyszerre lehetnek szépek és okosak, stb… Lásd továbbá az ‘Alkotás’ témában a többcélúságot.

3)    Motivációk

* * *

A művészet funkcióit illetően lásd még ‘A kultúra és az ember’ témában a kultúra társadalmi, politikai szerepét, hogy az kohéziót biztosít.

1.2. Műértés és műérzés $

A műalkotásokat egyfelől lehet érteni, lehet elemezni a szerkezetüket, a tartalmukat, meg lehet érteni a bennük található utalásokat, az eredetüket és a hatásaikat, stb… Ez a műértés.

Másfelől a műveket lehet érezni: ez az, amikor egy zene vagy egy kép szépsége megérint, vagy meghatódunk egy történeten. Ezt nevezem „műérzés”-nek.

Ez tehát két külön dolog; és attól még hogy valaki ért egy művet, nem feltétlen érzi is – és fordítva. Milyen jellemzői vannak a műértésnek és a műérzésnek?

Műértés

Műérzés

A mű megértése, elemezgetése

A mű átérzése

Ész illetve műveltség kell hozzá.

Szív kell hozzá.

Tanulható

Nem tanulható

Objektívabb

Szubjektívabb

Hogy így elválasztom egymástól a két fogalmat, természetesen azért nem arról van szó, hogy valaki vagy teljesen műértő vagy teljesen műérző: ezek különböző fokig jellemzik az embert, és keverednek benne. Mindenesetre vannak befogadók, akik inkább értik, és akik inkább érzik a műveket.

Ha teljesen magunkévá akarunk tenni egy művet, akkor mindkét fajta megközelítésre szükségünk van.

2.    Ízlés

2.1. Jelentése és jelentősége

1)    Mi az ízlés?

Az embert különféle motivációk mozgatják, adnak neki kellemes és kellemetlen érzéseket; ilyenek többek között a táplálkozás, a szerelem az esztétika vagy a humor is. Egyfelől a különböző motivációk emberről-emberre különböző erővel vannak jelen: van, akit az evés izgat jobban, mások inkább a szépségre fogékonyak. Másfelől viszont motiváción belül is változó, hogy mit mennyire kedvelünk: valaki a sósat szereti, valaki az édeset; van, akinek a komolyzene a kedvence, másnak meg a heavy metal, stb… Ezt az utóbbit nevezzük ízlésnek.

2)    Ízlés és evolúció

2.2. Az ízlés formálódása

1)    Beépített és szabad ízléselemek

Bizonyos dolgokat az emberek viszonylag egyformán kedvelnek. Ilyenek például az alapvető ízek: bár itt is vannak különbségek, (az egyik ember édesszájúbb, a másik inkább a sósat szereti,) alapvetően azonban ezek az érzületek úgy vannak megtervezve, hogy egyeseket kedveljünk, másokat utasítsunk el: nagy általánosságban az édeset kellemesnek, a keserűt kellemetlennek találjuk. Nyilván, ez nem véletlen: a cukor hasznos az emberi test számára, a só is kell, a keserű dolgok viszony gyakran ß károsak – érthető tehát, hogy az evolúció miért építette belénk ezeket az ízléselemeket.

A szabad ízléselemek pedig azok, ahol a természet nem szól bele, hogy mit szeressünk: az abszurd humort vagy a szóvicceket; a komolyzenét vagy a heavy metalt; vagy hogy konkrétan melyik ételt, a marha- vagy a birkapörköltet; és így tovább.

2)    Az ízlés nagyrészt tanult dolog

Az ember ízlése viszonylag hosszabb ideig változik, tovább annál a kb. 6 évnél, amikorra a személyiség alapvonásai már kialakulnak – felnőtt korban azonban már meglehetősen ß stabil.

Az ízlés kétféleképpen tud alakulni:

    Felfedezés

Ez alatt azt értem, amikor valaki először találkozik valamivel, amit egyébként, látens módon már kedvel; gondoljunk például a tömegek azonnali fogékonyságára a Rock and Roll-ra, amikor az először megjelent. Ilyenkor nem mondható, hogy az ízlés megváltozna – amíg azonban az ember nem találkozik egy dologgal, nem is tudja, hogy létezik, addig, aktívan legalábbis, nem is kedvelheti, másban keresi az örömet. Ennyiben tanul az új értesüléssel, megtudja, felfedezi, hogy mi a jó neki.

    Formálódás

Vagyis amikor ténylegesen meg is változik az ízlés. Ez történik gyerekkorban a család hatására, és folytatódik nagyjából ameddig az ember fel nem nő, idővel egyre inkább a családon kívüli hatások révén.

Fontos hatást gyakorolnak ez ügyben a barátok, a társaság is: a kialakulatlan ízlésvilágú fiatalok ugyanis igénylik a követhető mintát, a megerősítést, könnyen konformálódnak, hasonulnak az őket körülvevőkhöz, átveszik a csoport ízlését. ß

2.3. Az ízlések változatossága

Az ízlések több tekintetben: emberről-emberre, csoportról-csoportra (illetve népről-népre), korról-korra, kultúráról-kultúrára is igen változatosak.

Jellemző továbbá, hogy az ember úgy véli, hogy az a jó, ami neki tetszik, az ő ízlése a jó ízlés.

Helyes ízlés valószínűleg nincs.

Mik mutathatnak erre azoknak is, akinek egyébként ingere van másképp gondolni? Vegyük például azt, hogy az egyik ember sült krumplin nő fel, a másik meg rizsen – persze, hogy mást szeretnek, és miért volna az egyik jobb a másiknál: a táplálkozás terén talán egyszerűbb elvonatkoztatni a helyes ízlés elképzelésétől. Vagy, vannak félénkebb, érzékenyebb emberek, és vannak rámenősök, nyomulósak, és ha megpróbáljuk beleélni magunkat a helyükbe, beleérezhetünk, hogy személyiségük révén egyik a komolyzenét, a másik meg a rockot szereti – anélkül, hogy bármelyikük előbbre való volna.

2.4. Ízléscsoportok

Többféle olyan csoport van, melyben hasonló az tagok ízlése:

   Hasonló ízlésű, de máskülönben különösebb kapcsolatban nem álló emberek

Mondjuk, akiknek a kék a színük, vagy akik kedvelik a tudományos-fantasztikus irodalmat.

   Rétegízlés

Vagyis, hogy a különböző társadalmi rétegeknek (munkásosztály, középosztály, felsőbb körök) rétegen belül meglehetősen hasonló, közöttük pedig eltérő az ízlésük; például a munkások között népszerűbb lehet Lagzi Lajcsi, a középosztálynál pedig a filmdrámák. (@@ A felsőbb körökre valami jó példa?)

   Szubkultúrák

Egy egész kultúra tagjai között azért meglehetős különbségek vannak ízlés tekintetében; például magyar ember is van, aki a komolyzenét kedveli, és van, aki a rockot – a rockerek viszont már mind a rockért rajonganak…

Végül lásd ‘A csoportok alapvető jellemzői’ témában, hogy mitől lehetnek hasonlóak egy csoport tagjai: egyfelől attól, hogy a hasonlók keresik egymás társaságát, másfelől pedig már a csoport tagjaiként hasonlóvá válnak egymáshoz.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://egyvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr6515650454

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása