(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)
(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)
1. Előzetes megjegyzések
Társas kapcsolatnak egyfelől a barátságot, kölcsönös szeretet, szerelmet nevezem, másfelől ide sorolom az együtt élést és az aktív családi kapcsolatokat is. Párkapcsolat alatt a kölcsönös szerelmet illetve az együtt élést értem. A párkapcsolat működhet a házasság keretei között vagy azon kívül.
Ebben és a következő két témában az iméntiekről elméleti szempontból lesz szó. A gyakorlati oldalukat lásd a ‘Az ember élete’ könyvben a ‘Praktikák’ közt.
2. Szerelem – szeretet – barátság – gyűlölet
1) A szerelem érzése
Amikor valaki szerelmes, akkor…
· Csodálja a másik egyéniségét, szépségét.
· Kívánja a másik közelségét.
· Lélektől való jóságot táplál iránta.
· Erősen kívánja, hogy a másik hasonlóan érezzen iránta. (És csak iránta.)
Ez utóbbiból is látszik, hogy a szerelemnek két oldala van. Az embernek nemcsak szeretnie jó, hanem szeretve lennie is.
A fenti utolsó pontban megmutatkozik a szerelem birtokló (posszesszív) természete is, hogy azt szeretnénk, hogy a másik csak a miénk legyen, rendelkezhessünk vele, megmondhassuk, hogy hogyan érezzen.
2) A szeretet és barátság érzése
Amikor valaki – anélkül, hogy szerelmes lenne – szeret egy másikat, akkor…
· Nagyra értékeli a másikat illetve szépnek találja őt.
· Kedveli a másik társaságát.
· Lélektől való jóságot táplál iránta.
Továbbá a szeretet kevésbé vár viszonzást, és a barátsággal együtt általában nem kívánja kisajátítani, birtokolni a másikat, ahogyan a szerelem teszi.
A barátság közel áll a szeretethez, ha nem is egyenlő vele. Míg a szeretet egy érzés, a barátság egy, a kölcsönös szeretetre épülő viszony. Ez a viszony azonban intellektuálisabb a szeretetnél: hangsúlyosabb benne a mentalitás, egymás megértése.
3) A gyűlölet érzése
Ez nagyjából ellentéte a szerelemnek, kivéve, hogy itt nem kívánjuk, hogy a másik is gyűlöljön bennünket. (Esetenként inkább feltételezzük azt. ß (@@Ugye?)) A gyűlölet annyiból is ellentéte a szerelemnek, hogy míg az utóbbi idealizál, az előbbi lealacsonyít: akit gyűlölünk, azt hajlamosak vagyunk rossznak, alacsonyrendűbbnek látni.
A szerelem, szeretet, barátság és gyűlölet további alaptulajdonságait a következő táblázat foglalja össze:
Szerelem |
Szeretet, barátság |
Gyűlölet |
Lényegesen kevésbé testi, mint a szexuális vágy. |
Még kevésbé testiek, mint a szerelem. |
Szintén kevés köze van a testhez. |
Specifikus irányultság $ |
Viszonylag általános irányultság |
Még általánosabb irányultság |
Szükségszerűen bekövetkezik. |
Az embernek ezekre is van igénye, de kevésbé szükségszerű, hogy az éppen elérhetők közül megszeressen egyeseket, barátságot kössön velük. |
Egyeseknek a gyűlölködés is kapaszkodót, erőt, egyfajta boldogságot adhat. |
Intenzív, de múlékony. |
Kevésbé intenzívek, de tartósabbak. |
Lehet intenzív, de mérsékelt, múlékony, de tartós is. |
Erősen kötődik a formához. |
Kevésbé kötődnek a formához. |
Kevésbé kötődik a formához. |
A kollektív gyűlölethez hasonlóan létezik kollektív szerelem is. |
A szeretet, barátság is lehetnek kollektívak. |
A gyűlölet kollektív is lehet. |
3. A szerelem további tulajdonságai
3.1. A szerelem eredete
A szerelem alapvetően a forma érdekeit szolgálja:
1) Elsősorban a biológiai formáét.
2) De a társadalmi formáét is.
A szerelem talán az öntudattal jelent meg, hogy ellensúlyozza azt, hogy immár jobban fel tudjuk fogni az önérdekünket, és emiatt kevésbé hajlanánk a családalapításra. ß
A szerelemre szokás mondani, hogy az egy megváltozott tudatállapot. Ez annyit tesz, hogy amikor szerelmesek vagyunk, másképp érzünk, gondolkozunk és viselkedünk, mint rendesen – különösen, kevésbé vagyunk racionálisak, ami a fentiek fényében nem meglepő. Lásd ugyanakkor az ‘Érzelmek és érdekek’ témát az érdekek szerepéről az érzelmek kialakulásában, kieszközlésében.
3.2. A szerelem nem egy „éteri” jelenség $
Annak ellenére, hogy az emberek idealizálják azt. Miért földi dolog a szerelem? Azért, mert…
· Alapvetően a formát szolgálja.
· Elég jól fel lehet térképezni, hogy mi kell ahhoz, hogy az ember szerelmes legyen. (Lásd alább.)
· A szerelem összefonódik az érdekekkel. Különösen: az, ha szeretünk és szeretnek elsősorban önmagunknak jó.
· A párkapcsolatokkal gyakran együtt jár a szerepjátszás és képmutatás.
· Visszás, ahogy a szerelem elmúlik, hogy akit egy darabig csodáltunk, idővel gyakran újra olyan lesz a számunkra (ha nem rosszabb), mint a többi. Hasonlóan visszás, ahogyan egymás után többekbe is szerelmesek leszünk, ahogy cserélgetjük az ideáljainkat.
· Két dolgot azonban meg kell hagyni. Az egyik az, hogy a szerelem valóban nagy élmény lehet, és szerencsés esetben sok boldogságot adhat, nemcsak a szerelemeseknek, hanem például a szerelem gyümölcseiként megszületőknek is. A másik az, mint fentebb jeleztem, hogy bizonyos univerzális tulajdonságok is képesek felkelteni a szerelmet, ennyiből tehát lehet benne némi „földöntúli”.
Mindez meglehetősen kiábrándítónak hathat. Mindenesetre, ha képesek vagyunk a szerelmet illetve a párkapcsolatokat annak látni, amik, az egyrészt vigaszt nyújthat arra az esetre, ha nem jönnének össze. Másrészt a kedvünket sem kell, hogy elvegye: élvezhetjük a szerelem nyújtotta boldogságot, hasonlóan ahhoz, ahogyan enni is élvezettel eszünk, holott tudhatjuk, hogy az azért kellemes, hogy rávegyen bennünket a testünk táplálására. Amellett pedig a szerelem és a párkapcsolat hasznosak is: segíti fajunk fennmaradását, társadalmunk működését, saját boldogulásunkat és a másokét.
1) Féltékenység
Ami két dolgot jelenthet:
· Annak az igénye, hogy a másik csak minket szeressen
· A másik sikereire, képességeire való irigység
Általában a féltékenység egyik formája sem tesz jót sem a baráti sem a párkapcsolatoknak.
2) Tartós és új kapcsolatok
· A kedvező véleményt többre értékeljük az idegenektől, míg a kedvezőtlen jobban fáj ß a hozzánk közel állóktól.
· A tartós kapcsolatainkat megszokjuk, ezért jutalmat kevésbé tudnak adni, viszont ha elvesztjük őket, az nagyon tud fájni.
· Az emberek gyakran rosszabbul bánnak a hozzájuk közel állókkal, mint a többiekkel.
3) A szerelem sorsa
Ahogyan említettem, a szerelem múlékony. Lényegében a következők történhetnek vele:
· Szeretetté alakul
· Elmúlik
· Gyűlöletté alakul
De akárhogy is alakul…
A szerelem nem marad meg olyannak, amilyen volt.
4. A szeretet és a szerelem tényezői
Azaz mik befolyásolják, hogy kiket szeretünk, kikbe leszünk szerelmesek?
1) Közelség
Az ember a választékból választ: vágyik a szerelemre, keresi azt, és rendszerint előbb-utóbb szerelmes is lesz valakibe a közeli, elérhető potenciális partnerek közül – többé-kevésbé bárkik is tartozzanak a választékba.
2) Hasonlóság
Vagyis azt szeretjük, abba leszünk szerelmesek, aki olyan, mint mi. Több szempontból is:
· Hasonló gondolkozás
· Külső hasonlóság $ß
Gyakran megfigyelhető, hogy a párok külsőre is hasonlítanak egymásra. (@@Ezt ti is tapasztaltátok?)
Mint látható, a gyakran emlegetett „ellentétek vonzása” jórészt hamis.
Összefoglalva:
A közelség és a hasonlóság a szerelem, szeretet két legfontosabb tényezője.
3) A saját igényünk másokra
4) A másik figyelme irántunk
Vagyis, ha azt látjuk, hogy a másikat érdekeljük, akkor ő is elkezd érdekelni bennünket. Ez egy igen fontos tényező.
5) Fizikai vonzerő
Ez is egy fontos tényező, vagyis szerelmi téren igenis számít, hogy a másik hogy néz ki.
6) A másik személyisége
Mely szintén nem elhanyagolható, de inkább a tartós együttélés, mint a szerelembe esés szempontjából játszik szerepet.
Ez részben azért van, mert a szerelmes ember gyakran másnak, jobbnak képzeli a másikat, mint amilyen, idealizálja őt. Lásd továbbá itt, hogy a másik inkább partnert keres, minthogy a személyiségünk érdekelné; valamint, hogy az ember a „választékból választ”.
7) Kompetencia
Azaz az embereknek gyakran tetszik, ha valaki hozzáértő, okos, ha felnézhetnek rá.
8) Érdekek
Jó volna hinni, hogy a szeretet és a szerelem mentesek az érdekektől, de ez nem igaz.
9) Bizalom
A szeretet, szerelem és a bizalom kapcsolata kétirányú:
· A bizalom elősegíti a szeretetet.
· A szeretet és szerelem elősegíti a bizalmat.
Ám bizalom és szeretet nem feltétlenül járnak együtt.
Ha végigtekintünk a felsorolt tényezőkön, láthatjuk, hogy nagy részük elég múlékony.
A szerelem tehát gyakran bizonytalan alapokra épül, ami elősegíti azt, hogy kellemetlen véget érjen. Ebből a szempontból érdemes kiemelni a másik (valódi) személyiségét, mely az iméntiekkel ellentétben igen stabil, ám, mint fentebb elhangzott, rendszerint nem annyira a szerelembe esésben, mint a hosszú távú együttélésben játszik fontos szerepet – éppen azért, mert ez ott marad. A szerelem így is úgy is elmúlik, de hogy jól végződjön, szeretetté alakulhasson, érdemes lenne már az elején odafigyelni arra, hogy milyen is a másik valójában. (Amihez persze az eszünket kellene használnunk.)
5. A barátság fajtái
Hogy ki kit nevez barátjának, milyen fajta, mennyire közeli kapcsolatra mondja, hogy az már barátság, az eléggé változó. Például lehet olyan, aki az alábbiak közül csak a közeli barátságot érti alatta, de olyan is, aki az ismerőseit is barátnak nevezi.
Tágan értelmezve, a barátságnak nagyjából a következő fajtái vannak:
Közeli barátság |
Távoli barátság |
Baráti társaság |
Mely két ember bizalmas viszonya. |
Mely szintén két ember viszonya, ám a bizalom szintje mérsékeltebb. |
Mely egy viszonylag felületes csoportos viszony. |
A közeli barátok jelentős lelki támaszt nyújthatnak, és nagyobb szívességeket is kérhetünk tőlük. |
A távoli barátoktól is kaphatunk együttérzést, kisebb szívességeket, emellett pedig jó velük megbeszélni a világ dolgait, nyomon követni az életüket, kicserélni a tapasztalatokat. |
A baráti társaságoktól is sok mindent kaphatunk, így: · Társaságot, ahol kikapcsolódhatunk, ismerkedhetünk · Lelki és tevőleges támogatást · Kultúrát, mintát, tanácsot |
Nincs, de legalábbis jelentősen kisebb a nyomás a konformálódásra, mint a baráti társaságoknál. |
Nincs, de legalábbis jelentősen kisebb a nyomás a konformálódásra, mint a baráti társaságoknál. |
A csoport nyomást fejt ki a konformálódásra. |
Több figyelmet és erőfeszítést igényelnek, ezért az ember csak néhányat tud fenntartani. (Meg igénye sincs feltétlenül többre.) |
Kevesebb figyelmet és erőfeszítést igényelnek, így többet fenn lehet tartani belőlük. |
Nagy erőfeszítést nem igényelnek, viszont idő ilyenre sincs több egy-kettőnél, illetve igénye sincs többre az embernek. |
Tartósak. |
Könnyebben elmaradnak. |
Kevésbé tartósak, a csoportokra jellemző a tagok cserélődése. |
Az introverteknek és a non-konformistáknak ß való inkább. |
|
Az extrovertek és a konformisták műfaja. |
Még tágabban értelmezve a barátságot, az ember az ismerőseit is annak nevezheti.
Az ismerősök is több szempontból hasznosak lehetnek.
Ezek az ismeretségek tünékenyek.