Egyvilág - Fórum

(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)

(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)

1.   Előzetes megjegyzések

Társas kapcsolatnak egyfelől a barátságot, kölcsönös szeretet, szerelmet nevezem, másfelől ide sorolom az együtt élést és az aktív családi kapcsolatokat is. Párkapcsolat alatt a kölcsönös szerelmet illetve az együtt élést értem. A párkapcsolat működhet a házasság keretei között vagy azon kívül.

Ebben és a következő két témában az iméntiekről elméleti szempontból lesz szó. A gyakorlati oldalukat lásd a ‘Az ember élete’ könyvben a ‘Praktikák’ közt.

2.   Szerelem – szeretet – barátság – gyűlölet

1)    A szerelem érzése

Amikor valaki szerelmes, akkor…

·        Csodálja a másik egyéniségét, szépségét.

·        Kívánja a másik közelségét.

·        Lélektől való jóságot táplál iránta.

·        Erősen kívánja, hogy a másik hasonlóan érezzen iránta. (És csak iránta.)

Ez utóbbiból is látszik, hogy a szerelemnek két oldala van. Az embernek nemcsak szeretnie jó, hanem szeretve lennie is.

A fenti utolsó pontban megmutatkozik a szerelem birtokló (posszesszív) természete is, hogy azt szeretnénk, hogy a másik csak a miénk legyen, rendelkezhessünk vele, megmondhassuk, hogy hogyan érezzen.

2)    A szeretet és barátság érzése

Amikor valaki – anélkül, hogy szerelmes lenne – szeret egy másikat, akkor…

·        Nagyra értékeli a másikat illetve szépnek találja őt.

·        Kedveli a másik társaságát.

·        Lélektől való jóságot táplál iránta.

Továbbá a szeretet kevésbé vár viszonzást, és a barátsággal együtt általában nem kívánja kisajátítani, birtokolni a másikat, ahogyan a szerelem teszi.

A barátság közel áll a szeretethez, ha nem is egyenlő vele. Míg a szeretet egy érzés, a barátság egy, a kölcsönös szeretetre épülő viszony. Ez a viszony azonban intellektuálisabb a szeretetnél: hangsúlyosabb benne a mentalitás, egymás megértése.

3)    A gyűlölet érzése

Ez nagyjából ellentéte a szerelemnek, kivéve, hogy itt nem kívánjuk, hogy a másik is gyűlöljön bennünket. (Esetenként inkább feltételezzük azt. ß (@@Ugye?)) A gyűlölet annyiból is ellentéte a szerelemnek, hogy míg az utóbbi idealizál, az előbbi lealacsonyít: akit gyűlölünk, azt hajlamosak vagyunk rossznak, alacsonyrendűbbnek látni.

A szerelem, szeretet, barátság és gyűlölet további alaptulajdonságait a következő táblázat foglalja össze:

3.   A szerelem további tulajdonságai

3.1. A szerelem eredete

A szerelem alapvetően a forma érdekeit szolgálja:

1)    Elsősorban a biológiai formáét.

2)    De a társadalmi formáét is.

A szerelem talán az öntudattal jelent meg, hogy ellensúlyozza azt, hogy immár jobban fel tudjuk fogni az önérdekünket, és emiatt kevésbé hajlanánk a családalapításra. ß

A szerelemre szokás mondani, hogy az egy megváltozott tudatállapot. Ez annyit tesz, hogy amikor szerelmesek vagyunk, másképp érzünk, gondolkozunk és viselkedünk, mint rendesen – különösen, kevésbé vagyunk racionálisak, ami a fentiek fényében nem meglepő. Lásd ugyanakkor az ‘Érzelmek és érdekek’ témát az érdekek szerepéről az érzelmek kialakulásában, kieszközlésében.

3.2. A szerelem nem egy „éteri” jelenség $

Annak ellenére, hogy az emberek idealizálják azt. Miért földi dolog a szerelem? Azért, mert…

·        Alapvetően a formát szolgálja.

·        Elég jól fel lehet térképezni, hogy mi kell ahhoz, hogy az ember szerelmes legyen. (Lásd alább.)

·        A szerelem összefonódik az érdekekkel. Különösen: az, ha szeretünk és szeretnek elsősorban önmagunknak jó.

·        A párkapcsolatokkal gyakran együtt jár a szerepjátszás és képmutatás.

·        Visszás, ahogy a szerelem elmúlik, hogy akit egy darabig csodáltunk, idővel gyakran újra olyan lesz a számunkra (ha nem rosszabb), mint a többi. Hasonlóan visszás, ahogyan egymás után többekbe is szerelmesek leszünk, ahogy cserélgetjük az ideáljainkat.

·        Két dolgot azonban meg kell hagyni. Az egyik az, hogy a szerelem valóban nagy élmény lehet, és szerencsés esetben sok boldogságot adhat, nemcsak a szerelemeseknek, hanem például a szerelem gyümölcseiként megszületőknek is. A másik az, mint fentebb jeleztem, hogy bizonyos univerzális tulajdonságok is képesek felkelteni a szerelmet, ennyiből tehát lehet benne némi „földöntúli”.

Mindez meglehetősen kiábrándítónak hathat. Mindenesetre, ha képesek vagyunk a szerelmet illetve a párkapcsolatokat annak látni, amik, az egyrészt vigaszt nyújthat arra az esetre, ha nem jönnének össze. Másrészt a kedvünket sem kell, hogy elvegye: élvezhetjük a szerelem nyújtotta boldogságot, hasonlóan ahhoz, ahogyan enni is élvezettel eszünk, holott tudhatjuk, hogy az azért kellemes, hogy rávegyen bennünket a testünk táplálására. Amellett pedig a szerelem és a párkapcsolat hasznosak is: segíti fajunk fennmaradását, társadalmunk működését, saját boldogulásunkat és a másokét.

3.3. Egyebek

1)    Féltékenység

Ami két dolgot jelenthet:

·        Annak az igénye, hogy a másik csak minket szeressen

·        A másik sikereire, képességeire való irigység

Általában a féltékenység egyik formája sem tesz jót sem a baráti sem a párkapcsolatoknak.

2)    Tartós és új kapcsolatok

·        A kedvező véleményt többre értékeljük az idegenektől, míg a kedvezőtlen jobban fáj ß a hozzánk közel állóktól.

·        A tartós kapcsolatainkat megszokjuk, ezért jutalmat kevésbé tudnak adni, viszont ha elvesztjük őket, az nagyon tud fájni.

·        Az emberek gyakran rosszabbul bánnak a hozzájuk közel állókkal, mint a többiekkel.

3)    A szerelem sorsa

Ahogyan említettem, a szerelem múlékony. Lényegében a következők történhetnek vele:

·        Szeretetté alakul

·        Elmúlik

·        Gyűlöletté alakul

De akárhogy is alakul…

A szerelem nem marad meg olyannak, amilyen volt.

4.   A szeretet és a szerelem tényezői

Azaz mik befolyásolják, hogy kiket szeretünk, kikbe leszünk szerelmesek?

1)    Közelség

Az ember a választékból választ: vágyik a szerelemre, keresi azt, és rendszerint előbb-utóbb szerelmes is lesz valakibe a közeli, elérhető potenciális partnerek közül – többé-kevésbé bárkik is tartozzanak a választékba.

2)    Hasonlóság

Vagyis azt szeretjük, abba leszünk szerelmesek, aki olyan, mint mi. Több szempontból is:

·        Hasonló gondolkozás

·        Külső hasonlóság $ß

Gyakran megfigyelhető, hogy a párok külsőre is hasonlítanak egymásra. (@@Ezt ti is tapasztaltátok?)

Mint látható, a gyakran emlegetett „ellentétek vonzása” jórészt hamis.

Összefoglalva:

A közelség és a hasonlóság a szerelem, szeretet két legfontosabb tényezője.

3)    A saját igényünk másokra

4)    A másik figyelme irántunk

Vagyis, ha azt látjuk, hogy a másikat érdekeljük, akkor ő is elkezd érdekelni bennünket. Ez egy igen fontos tényező.

5)    Fizikai vonzerő

Ez is egy fontos tényező, vagyis szerelmi téren igenis számít, hogy a másik hogy néz ki.

6)    A másik személyisége

Mely szintén nem elhanyagolható, de inkább a tartós együttélés, mint a szerelembe esés szempontjából játszik szerepet.

Ez részben azért van, mert a szerelmes ember gyakran másnak, jobbnak képzeli a másikat, mint amilyen, idealizálja őt. Lásd továbbá itt, hogy a másik inkább partnert keres, minthogy a személyiségünk érdekelné; valamint, hogy az ember a „választékból választ”.

7)    Kompetencia

Azaz az embereknek gyakran tetszik, ha valaki hozzáértő, okos, ha felnézhetnek rá.

8)    Érdekek

Jó volna hinni, hogy a szeretet és a szerelem mentesek az érdekektől, de ez nem igaz.

9)    Bizalom

A szeretet, szerelem és a bizalom kapcsolata kétirányú:

·        A bizalom elősegíti a szeretetet.

·        A szeretet és szerelem elősegíti a bizalmat.

Ám bizalom és szeretet nem feltétlenül járnak együtt.

Ha végigtekintünk a felsorolt tényezőkön, láthatjuk, hogy nagy részük elég múlékony.

A szerelem tehát gyakran bizonytalan alapokra épül, ami elősegíti azt, hogy kellemetlen véget érjen. Ebből a szempontból érdemes kiemelni a másik (valódi) személyiségét, mely az iméntiekkel ellentétben igen stabil, ám, mint fentebb elhangzott, rendszerint nem annyira a szerelembe esésben, mint a hosszú távú együttélésben játszik fontos szerepet – éppen azért, mert ez ott marad. A szerelem így is úgy is elmúlik, de hogy jól végződjön, szeretetté alakulhasson, érdemes lenne már az elején odafigyelni arra, hogy milyen is a másik valójában. (Amihez persze az eszünket kellene használnunk.)

5.   A barátság fajtái

Hogy ki kit nevez barátjának, milyen fajta, mennyire közeli kapcsolatra mondja, hogy az már barátság, az eléggé változó. Például lehet olyan, aki az alábbiak közül csak a közeli barátságot érti alatta, de olyan is, aki az ismerőseit is barátnak nevezi.

Tágan értelmezve, a barátságnak nagyjából a következő fajtái vannak:

Még tágabban értelmezve a barátságot, az ember az ismerőseit is annak nevezheti.

Az ismerősök is több szempontból hasznosak lehetnek.

Ezek az ismeretségek tünékenyek.