HTML

Egyvilág - Fórum

Ez az Egyvilág című könyvhöz tartozó fórum. A könyv részletes bemutatása és a teljes szövegű kézirat a www.egyvilag.hu címen található, a szerzői joggal kapcsolatos nyilatkozattal együtt.

Facebook-csoport:
Érdekes egy világ!

Facebook lap:
www.facebook.com/Egyvilag

Email: egyvilag@gmail.com

Friss topikok

  • Szalay Miklós: Ez nincs benne a fentiben (még), viszont egy értelmesnek tűnő osztályozása a személyiségtípusoknak... (2023.03.10. 23:42) Embertípusok
  • Szalay Miklós: Kiegészítés Karikó Katalin kapcsán: Ezt utólag írom hozzá, mert úgy érzékelem, hogy a Karikóról í... (2023.02.09. 20:14) Külföld (2023. január)
  • Szalay Miklós: Ami némileg elsikkadt, hogy van olyan fajta is, amit meg lehet csinálni, pénzügyileg sem annyira b... (2022.05.01. 15:07) A metaverzum és társai
  • Szalay Miklós: Orbán rendszerét még ki lehet egészíteni: ● A családtámogatási rendszerrel ● Az intézményi szövet... (2022.04.04. 22:00) Politika, választások (2022. február)
  • Szalay Miklós: Hozzá kell tenni a fentihez, hogy azért nem minden súlyosan bántalmazott, büntetett, rosszul nevel... (2021.12.29. 18:03) Elvek, szabályok, normák

Előszó

2012.04.26.

 

(Az alábbi egy régebbi verzió, a 01-es, annak is egy rövidített változata. A legfrissebb teljes verziót ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre; ha pedig az ehhez hasonló rövidített változatot szeretnéd, akkor a fórum linket válaszd.)

 

(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)

 

1. A mű céljai

A lényeg átfogó összegyűjtése

Két fő szempontból. Egyúttal a mű eszerint tagolódik két könyvre.

1)    Hogyan működik a világ?

Mindazok, amik ahhoz kellenek, hogy az embernek legyen egy reális világképe, és el tudja helyezni magát benne.

2)    Hogyan élje az ember az életét?

Mindazok, amik ahhoz kellenek, hogy az ember okosan tudja élni az életét.

A lényeg összegyűjtése mellett további olvasmányokat, műveket is fogok ajánlani. Erről bővebben lásd itt a mű forrásai pontot.

Új gondolatok alkotása, összegyűjtése, megvitatása, közzététele

A meglevő tudnivalók összegyűjtése mellett a mű eredeti gondolatok, elméletek, spekulációk felvetésére is szolgál. Ez a cél azonban másodlagos, így az ide vonatkozó részletek kevésbé is lesznek hangsúlyozva, kiemelve.

Egy objektív és egységes világkép kialakítása

A mű eleve átfogó, de arra is törekszem, hogy a témák összessége végül kiadjon egy teljes és egységes világképet.

Az emberek közelebb hozása egymáshoz

Ezt a mű több szempontból támogatja.

2. A mű megalkotásának elvei

A mű megalkotásának elvei azt fejezik ki, hogy mikre törekszem a mű létrehozása során. Ezek nem ugyanazok, mint a mű mondanivalójának elvei és alapelvei, melyeket külön témák tárgyalnak, és külön részekbe vannak szervezve. Utóbbiak olyan fontos fogalmak és elképzelések, melyek a mű sok témájában megjelennek, mondanivalójának magvát és gerincét adják, a megértést széleskörűen támogatják.

Érthetőség, használhatóság

A legfontosabb, hogy a mű sokak által érthető és használható legyen. Ezért igyekszek minél egyszerűbben és világosabban fogalmazni, és kiemelni a lényeget.

Az igazság tisztelete, objektivitás, őszinteség

A mű szeretne minél valósabb képet nyújtani, az igazságot nem torzítani sem érdekből sem tapintatból. Nem keresi senki kedvét, és ahol kell, kimond kényelmetlen dolgokat is.

Rendszerezettség, koherencia

Ez segíti a használhatóságot, hozzájárul a dolgok és összefüggések tisztán látásához, és az egységes világkép kialakításához.

3. Mi nem célja a műnek?

Nem akar tudományos lenni.

Ez több dolgot jelent.

1)    Nem akar részletekbe menően precíz lenni.

Abból, hogy a mű a lényeg összegyűjtésére törekszik, ez eleve következik, és az érthetőség megőrzéséhez is szükséges.

2)    Nem akarja bizonyítani a benne foglaltakat.

Ez a mű egy objektivitásra törekvő ember személyes világnézete. Úgy mutatja be a dolgokat, ahogyan azok az én legjobb tudomásom szerint vannak.

3)    Önmagában szeretne megállni.

Vagyis nem akarja az egyes témákkal kapcsolatos korábbi eredményeket, véleményeket bemutatni, mérlegelni, azokkal vitába szállni, vagy valamilyen meglevő gondolati rendszerbe beépülni.

4)    De törekszik a korrektségre.

Azaz a mű céljainak és elveinek megfelelő mértékű alaposságra és körültekintésre a dolgok vizsgálatánál, és megállapításainak óvatos megfogalmazására.

Nem akar művészi lenni.

Mivel nem érzéseket kelteni és gyönyörködtetni szeretne, hanem elgondolkodtatni és megértetni. Különösen: igyekszem minél közvetlenebb és konkrétabb módon fogalmazni.

Nem akar eredeti lenni.

A mű tartalmának nagy része eleve, vagy a véleményezés révén másoktól származik. Abban, hogy mit írok le, nem az számít, hogy én találtam-e ki, hanem az, hogy használható és igaz-e.

Ezzel együtt azért sok saját gondolat is lesz benne.

Nem akar meggyőzni.

Ez a mű nagyrészt abból született és arra buzdít, hogy az ember vizsgálja meg a dolgokat maga, nem pedig, hogy elhiggye, ha valaki azokról valamit állít. Ez erre a műre is igaz: nem kell elhinni, amiket mond, és nem kell vele egyetérteni. Sőt, ha valaki úgy véli, valamit jobban tud, javítson ki bátran, mert magam is szeretnék tanulni.

Még ha senki nem fogad el semmit abból, ami majd elhangzik, a mű már azzal sikeres lehet, hogy tudatosítja, hogy egyáltalán milyen dolgok vannak a világban, elgondolkoztat és vitára serkent.

Nem akar tetszeni és vigasztalni.

Ennek a kifejtését lásd alább a mű őszintesége kapcsán.

4. Miben új ez a mű?

Teljes képet ad

Minél több területről szeretné összeszedni a lényeges dolgokat, és azok összefüggéseit.

Őszinte

Ez több mindent takar.

1)    Nem akar tetszeni, és nem akar eladni.

Azaz sem önmagát, sem a benne szereplő gondolatokat nem akarja túlzottan elfogadtatni, vagy abból hasznot húzni.

2)    Nem az a fő célja, hogy vigaszt, reményt, támogatást nyújtson.

Ugyan törekszik a humánumra, de nem próbálja a dolgokat kellemesebbnek feltűntetni a valóságnál, az igazságot nem torzítja emiatt. A cél az, hogy amennyire lehet, az ember az igazsággal együtt élve, azt megértve és az eszét használva javítani tudjon a sorsán.

Ez természetesen gyakran nem egyszerű. Részben mert az igazság viszonylag bonyolult lehet, részben mert az sok mindenkinek sok minden miatt fájhat.

3)    Kimondja a társadalmilag kényelmetlen igazságokat is.

Vannak olyan igazságok, melyek nem túl szalonképesek, és ezért komoly helyen vagy nem beszélnek róluk, vagy szépítik, letagadják őket.

Amit fontos látni, az az, hogy a kényelmetlen igazságok, mind személyes, mind társadalmi szinten, akkor is csak úgy vannak, ha elfordulunk tőlük, az elhallgatásuk megakadályozza a problémák racionális kezelését, az elnyomásuk pedig feszültségeket gerjeszt, ami robbanáshoz vezethet.

Le kell továbbá szögezni, hogy a mű ebből a szempontból sem akar senkit sem bántani vagy konfliktusokat kelteni, és amennyire lehet, igyekszik tapintatos maradni. Az igazságot azonban e célból sem ferdíti. A cél az, hogy az emberek önmagukat és egymást is elfogadják olyannak, amilyenek, és ezáltal helyzetüket, viselkedésüket és viszonyaikat is képesek legyenek okosan  és tudatosan kezelni, javítani.

Így, ha lesznek olyan dolgok a műben, melyek érzékenyen érintik az olvasót, nem árt, ha elgondolkozik róla, hogy mik ennek a valódi okai, észreveszi, hogy ezeken igazán csak úgy lehet segíteni, ha szembenéz velük, és megpróbál tárgyilagos maradni a művel kapcsolatban.

4)    Elismeri, ha valamit nem tud.

Lásd itt a mű tökéletlenségével, és az azzal kapcsolatban leírtakat, hogy nem akar tudományos lenni.

Ezzel együtt a ködösítést is kerülöm, azaz nem próbálom takargatni a hiányosságokat, és nem próbálom felülértékelni a műben foglaltakat.

Nyitott véleményezés

A mű első változatáról alkotott vélemények összegyűjtése és feldolgozása az alkotási folyamat fontos és szerves része. A nyitottság ezzel kapcsolatban azt jelenti, hogy miután az egyes témák kézirata elkészült, azt széles körben elérhetővé teszem, hogy mindenki kifejthesse róla a véleményét, elmondhassa, hogy szerinte mi maradt ki, ő mit gondol másképp, és így tovább. Ezeket aztán én megfontolom, és ahol szükségét érzem, megfelelően módosítom a művet, mielőtt az papíron megjelenne.

A könyveket általában nem így írják. Ha fel is kérnek véleményezőket, azok egy kis, zártkörű csoportot alkotnak. Ez a mű azonban gyakorlatilag mindenről szeretné összegyűjteni a lehető legobjektívabb igazságot, egy ember pedig nem érthet mindenhez, a nézőpontja szükségképpen szubjektív, ismerősei pedig gyakran egy szűk rétegből kerülnek ki. A véleményezés nyitottsága ugyanakkor sokféle ismeret, tapasztalat és nézőpont összegzését teszi lehetővé.

A véleményezésnek akkor van értelme, ha az befolyásolhatja a mű tartalmát. Ezért igyekszem nyitott maradni, és érdemben megfontolni a hozzászólásokat, ellenvéleményeket. Erre azért is érzem képesnek magam, mert a cél az igazság kutatása, az, hogy magam is tanuljak, nem pedig a saját nézeteim terjesztése.

De a nyitottság az olvasó részéről is hasznos.

Lényeges még aláhúzni, hogy azt, hogy mi lesz benne a mű végső formájában, én döntöm el, azon múlik, hogy én hogyan látom a dolgokat. Ebből a szempontból a mű létrehozása nem demokratikus – ahogyan maga az igazság sem az. A világlátásomat azonban, ahogy említettem, engedem formálódni, valamint ez a fajta eljárás a mű szempontjából is hasznos lesz, így tud ugyanis egységes maradni. Mindezek mellett pedig mindenkinek meglehet az ellenvéleménye, amit akár nyilvánosan is hangoztathat.

Különbségek más művekhez képest

1)    Ez a mű a tudományos művekhez képest…

·     A lényegre koncentrál

·     Átfogó

·     Érthető

·     Emberi

2)    Az élethez útmutatással szolgáló irodalmi, vallási és egyéb művekhez képest…

·     Racionális, objektív, modern

·     Közvetlen, konkrét

·     Módszeres, rendezett

Jelen mű tehát nem tudományos mű, és nem is művészeti alkotás.

5. A mű forrásai

A mű sokféle forrásból építkezik.

Ezzel kapcsolatban azt kell kiemelni, hogy amíg egy információt, megállapítást igaznak érzek, nem tartom fontosnak, hogy honnan származik.

A műben nem lesz minden egyes megállapításhoz megjelölve a forrás.

Ugyanakkor számos referenciát adok majd, ahol mélyebben utána lehet nézni egy-egy témának, különös tekintettel arra a néhány munkára, melyekre jelentősebb mértékben támaszkodtam. Ezen túl is sok olyan alkotásra fel fogom hívni a figyelmet, amit értékesnek tartok. Ekképp szeretném, ha jelen mű kiindulópontul is szolgálhatna.

6. A mű tökéletlensége

Bár mindent megteszek, hogy minél jobb legyen, a mű nem lesz tökéletes.

A mű nem egy kinyilatkoztatás, sokkal inkább az igazság keresésének és a használható dolgok összegyűjtésének eszköze.

Ha a legtöbb megállapítás tényként is lesz megfogalmazva, annak praktikus oka van. Konkrétan az, hogy ne kelljen minden mondatba odaírni, hogy „szerintem”, vagy „valószínűleg”. Nem kell tehát a tényként megfogalmazott kijelentéseket sem biztosra venni.

7. A mű nem rólam szól

Azaz nem rólam, az alkotóról. Több szempontból sem.

Nem egy bizonyos, rögzült világnézet kifejtése és átadása a cél.

Ehelyett magam is keresem az igazságot.

Nem állítom, hogy én teljesen a leírtak mentén cselekszem és élem az életemet.

A mű megfelelő részei arról szólnak, hogy hogyan kellene élni az életet, ahelyett, hogy bárkit is példaként állítanának mások elé. Gyakran ezek a tanácsok éppen a saját kényelmetlen helyzetemen és botlásaimon való tűnődések eredményei. Ez azonban szerintem nem von le a műben foglaltak értékéből.

Nem a becsvágy hajt, nem azt akarom elérni, hogy elismerjenek.

Ezzel nem azt mondom, hogy nem örülnék a sikernek, de távolról sem ez az elsőrendű oka a mű megírásának. Aki ismeri az alkotás örömét, tudja, miről beszélek. Továbbá ezzel a művel kapcsolatban is vallom, hogy a mű a fontos, nem az alkotó.

8. A mű szerkezete

8.1. A fő szerkezet

A mű több szinten tagolt, könyvekre, részekre, fejezetekre és témákra oszlik.

1)    A mű

Ezzel a szóval utalok az egész alkotásra.

2)    Könyvek

A mű két ilyen könyvre tagolódik: ‘A világ működése’ és a ‘Az ember élete’ címmel, a mű kettős fókuszának megfelelően.

3)    Részek

Az egyes könyvek részekre tagolódnak. ‘A világ működése’ könyvben ilyenek például az ‘Élet’, az ‘Ember’, és a ‘Társadalom’ részek.

4)    Fejezetek

A hosszabb részek fejezetekre tagolódnak. A ‘Társadalom’ részen belül ilyenek például a ‘Politika’, a ‘Gyakorlati gazdaság’ és a ‘Kultúra’ fejezetek.

5)    Témák

A témák a mű alapvető egységei, ezek jelennek meg az interneten is külön-külön. Az egyes fejezetek témákra tagolódnak.  A ‘Gyakorlati gazdaság’ fejezeten belül ilyenek például a ‘Bankok’, ‘Vállalatok’ és a ‘Globalizáció’ témák. A rövidebb részek nincsenek fejezetekre osztva, hanem közvetlenül témák találhatóak bennük, például az ‘Alapelvek’ rész esetén.

8.2. Az egyes témákon belüli szerkezet

Az egyes témák logikailag tagoltak és a mondanivaló lényegessége szerinti kiemelések találhatóak bennük.

1)    Logikai tagolás

Az egyes témák tartalmuk logikai felépítése szerint pontokra tagolódnak, témától függően több szinten. Ilyenek jelen témában például ‘A mű céljai’ és ‘A mű szerkezete’ című pontok. Mint látható ezek címei a lapon balra rendezve, számozottan jelennek meg.

2)    Kiemelések

Az egyes témákon belül ki van emelve a lényeg, hogy azt gyorsan ki lehessen szűrni, ránézésre is kiváljon a szövegből.

A kiemelés a betűmérettel történik. Ennek három szintje van.

·     1. szint

o  Nagy betűk, vastagon szedve. (Ilyenek)

o  Az abszolút lényeg néhány mondatban.

·     2. szint

o  Közepes méretű betűk. (Ilyenek)

o  Az abszolút lényeg magyarázata és más fontos dolgok, viszonylag tömören.

o  Az első két szinten fontos szempont az érthetőség is. A lényeg megismeréséhez elég ezeket elolvasni.

·     3. szint

o  Apró betűk. (Ilyenek)

o  A más fontos dolgok magyarázata, és minden más: a mélyebb megértést szolgáló magyarázatok; kevésbé fontos, de érdekes dolgok; hipotézisek, spekulációk.

o  Bár ezen a szinten is törekszem a tömörségre és érthetőségre, ahol a pontosság vagy alaposság megkívánja, ott összetettebben vagy bővebben fogalmazok.

o  Vastagított betűs (ilyen) részletek a 2. és 3. szinten is vannak, elsősorban ott, ahol hosszabb szakaszokból így ki lehet emelni a lényeget, illetve felsorolások kapcsán. Egyes szavakat, részleteket továbbá dőlt betűvel (így) hangsúlyozok.

8.3. A mű íve

A mű nagy vonalakban az elvontabb témáktól a gyakorlatibbak felé halad.

Mivel az élethez elsősorban az utóbbiakra van szükség, és mivel meglátásom szerint az embereket ezek is érdeklik inkább, ezzel együtt nő a kiemelt, lényegi tartalom aránya.

9. Jelölések

A mű egyes részleteinek minősítésére használok néhány speciális karaktert:

·     ß: Bizonytalanabb tartalom: olyan dolgok, melyek értelmesnek és igaznak tűnnek számomra, de kevésbé vagyok róluk meggyőződve, mint általában.

·     $: Saját ötlet, elmélet: kimondottan a saját elmélkedéseimből, spekulációimból származó eredmények. (Szemben a többi részlettel, melyekben több a kívülről származó, szélesebb körben elismert tartalom.)

Ezeket a jelöléseket rendszerint egyes részletek címeként szolgáló sorok végére rakva alkalmazom, ami arra utal, hogy az adott részlet egészére vonatkoznak.

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://egyvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr664472992

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása