(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)
(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)
1. Az egyén jellemzői
Egy embernek számos különféle jellemzője van. Azért érdemes szemügyre venni őket, mert ezek határozzák meg az egyént, ezek különböztetik meg másoktól, ezek változása formálja, hogy kik vagyunk.
1) Személyes jellemzők
Ide tartoznak a következők:
· Testi jellemzők
· Az elme jellemzői
· Életünk jellemzői
2) Társadalmi jellemzők
Az ember azonban társas lény, az egyén a társadalomba beágyazva létezik, ami további jellemzőkkel látja el őt, mint például az alábbiakkal:
· Státusz
· Címkék, identitások ß
· Társas viszonyok
Mindezek azon túl, az egyént jellemzik, egyedivé is teszik, megkülönböztetik őt másoktól, hiszen mindenkinek más jellemzői vannak. Az emberek ilyen sok mindenben különbözhetnek, különböznek egymástól.
2. Az egyén lényege
Az egyén jellemzői közül melyek azok, amelyek ha megváltoznának, már nem ugyanarról az emberről beszélnénk?
Az azonosság egyébként nem csak filozófiai kérdés: egy új személy például már nem felelős a régi tetteiért.
Mi tartozik tehát az egyén lényegéhez, és mi nem? $ß
1) Kevésbé tartoznak az egyén lényegéhez például:
· A testi jellemzők
· Az elme jellemzői közül a lelkiállapot vagy az, hogy miket tudunk.
2) Jobban az egyén lényegéhez tartoznak:
· Különösen a személyiség
· Bizonyos tudati elemek
o Egyes motivációk tudatos tartalma, így az etikai elvek és a sikerkritériumok
o Akaraterő
o Gondolkozásmód ß
3. Az egyén változásai
Az ember egyrészt hosszú távon formálódik, például ahogyan a személyisége alakul az élete folyamán; másrészt rövidtávon is változik, mondjuk, ahogyan a lelkiállapota ingadozik.
3.1. Hosszú távú változások
1) Lélek
2) Tudat
3) Egyebek
Ezek a változások, azon túl, hogy lassúak, általában tartósak is.
Mindez azt a kérdést veti fel, hogy vajon ugyanaz az ember vagyok-e az idők folyamán.
Ráadásul e változások nagy része kényszerű, gyakran kénytelenek vagyunk változni. E kényszerűség a formának köszönhető. Mind a biológiai, mind a társadalmi forma kijelöl számunkra egy életutat, melyet többé-kevésbé kénytelenek vagyunk követni.
3.2. Rövid távú változások
1) Lélek
2) Tudat
3) Komplex elmeállapotok
Az ezekkel a változásokkal beálló állapotok jellemzően múlékonyak is. Az ide tartozó kérdés pedig az, hogy mennyiben vagyok ugyanaz az ember a különféle állapotaimban, amikor gyorsan ekkorákat változok?
4. Az egyént formáló mechanizmusok
4.1. Eleve adott tulajdonságok és utólagos következmények
Talán a legjelentősebb kérdés az egyént formáló mechanizmusok körében, hogy mi az az emberben, ami eleve adott; és mi az, amiről a környezet illetve a többi ember tehet, utólag. (Nature vs. nurture)
Tipikusan előre adottak a gének, tipikus utólagos hatás a nevelés.
Azt, hogy mi eleve adott és mi utólagos következmény, gyakran nem könnyű szétválasztani.
4.2. Egyebek
1) Külső elemek beépülése az egyénbe
Egyfelől a kultúra nagyban befolyásolja, kik vagyunk, kinek tartjuk magunkat. Például etikai elveink, sikerkritériumaink nagy részét a társadalomtól kapjuk, kulturális hátterünk jelentősen befolyásolja, hogyan gondolkodunk, mire hogyan reagálunk. Ezen túl az emberek számos címkével illetnek bennünket, melyeket előszeretettel húzunk magunkra identitásként. Identitásaink továbbá gyakran másokkal, egy kultúra tagjaival közösek.
Másfelől, más személyek gondolatai, attitűdjei, szavai, gesztusai ß, stb… is gyakran belénk épülnek. Érdekes ezt megfigyelni, akár önmagunkon is, elgondolkozni azon, hogy egyéniségünk egy-egy eleme kitől származik. Úgy is tekinthetjük ezt, hogy a másik személyének egy darabja került belénk.
2) Miért különbözőek az embereket érő környezeti hatások?
Több okból.
