Egyvilág - Fórum

(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)

(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)

1.   Az érdekek hatása az érzelmekre

Az ember szeretne abban a tudatban élni, hogy saját és mások érzelmei, szeretete „tiszta”, érdekmentes. Ez eléggé nem így van.

1.1. Érdekek az érzelmek körül

1)    Külső érdekek

Azt, hogy hogyan érzünk, szeretünk, és különösen, hogy a párkapcsolatok terén mit teszünk, sokféle külső érdek veszi körül.

2)    Saját érdekeink

Nem utolsósorban a saját érdekeink is beleszólnak abba, amit a szerelem és a párkapcsolatok terén érzünk és teszünk.

Ha belegondolunk, a különféle emberi kapcsolatok közül a párkapcsolatok azok, melyekben érzelmek és érdekek a legszorosabban fonódnak össze.

Az elmondottak alapján nem meglepő, hogy…

Általában könnyebb megkedvelnünk valakit, ha hasznunk származik a kapcsolatból.

Különösen így van, ha a másik aktívan elősegíti ezt: szeret, dicsér bennünket, szívességeket tesz, együttműködik velünk.

Ám a szeretet azért nem gombnyomásra működik, ugyanis:

·        A szeretetnek az érdekeken kívül számos egyéb tényezője van.

·        Az emberek nem szeretnek lekötelezve lenni.

·        És azt sem szeretik, ha önös érdekből jók velük, ha manipulálják őket.

1.2. Az érdekek tudatos és tudattalan hatása

1)    Tudatos hatás

Ez az, amikor valaki tudja, hogy mit akar, és ennek megfelelően alakítja a magánéletét.

Mint látható, itt nem annyira az érzelmekre vannak hatással az érdekek, hanem csak arra, amit teszünk. Ez azonban általában nem jól veszi ki magát, sem mások, sem önmagunk előtt: az emberek nem szeretik, ha érdekből vagyunk velük, és bennünket is zavarhat, ha ilyeneket teszünk. Az érdekeket ezért gyakran leplezzük, az érzelmeket pedig megjátsszuk, akár önmagunk előtt is.

2)    Tudattalan hatás $ß

Mely azt jelenti, hogy érzelmeink gyakran az érdekeinknek megfelelően alakulnak, mégpedig anélkül, hogy erre tudatosan törekednénk. Különösen: nem ritkán megszeretjük azt, akit megéri szeretnünk.

Klasszikus példa az érdekek és érzelmek kapcsolatára az, ahogyan a szép nők általában gazdag férfiakat találnak maguknak (és viszont).

1.3. A szeretet megvásárlása, kikényszerítése és kieszközlése

Bármilyen meglepő és kiábrándító is, kihasználva azt, ahogy az ember működik, bizonyos mértékig ezekre is van lehetőség.

1)    A szeretet megvásárlása

A fentiek alapján, ha lehetővé tesszük, hogy általunk a másik elérhesse, megkaphassa, amiket szeretne, az elősegíti, hogy megszeressen bennünket.

2)    A szeretet kikényszerítése ß

Az emberek nem szeretnek abban a tudatban létezni, hogy rossz nekik. Ezért, ha valakit kénytelenek elviselni, érzéseik hajlamosak pozitív irányba elmozdulni vele kapcsolatban.

3)    A szeretet kieszközlése

Az ember, ha a szerelemről van szó, nem annyira válogatós, mint azt gyakran feltételezik, hajlamos az aktuális választékból kiszemelni valakit, aki „megfelel”. Ezért, ha el tudjuk érni, hogy a másik megismerhessen bennünket, lássa, hogy mi sem vagyunk rosszabbak a többinél, illetve hogy érdeklődünk, figyelemmel vagyunk iránta, az nagyban elősegíti, hogy valami komolyabb legyen a dologból.

1.4. Az érzelmek önkéntelensége

Machinálni tehát lehet az érzelmekkel, vagyis olyan körülményeket teremteni, melyek kedveznek az itt bemutatott, nagyrészt automatikus, öntudatlan folyamatok beindulásának. Közvetlenül azonban nem lehet érzelmeket generálni, sem másokban, sem önmagunkban. Ezért…

Nem vagyunk felelősek érte, hogy mit érzünk mások iránt, és mások sem felelősek érte, hogy mit éreznek irántunk.

Így érzelmeket elvárni sem lehet sem másoktól, sem önmagunktól. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy az ember ne lenne felelős azért, amit tesz másokkal – hiszen ez utóbbi már rajtunk múlik.

Úgy tenni, mintha éreznénk, viszont tudunk.

2.   Csere a társas kapcsolatokban $

Ami azt jelenti, hogy a különféle kapcsolatokban, és különösen a párkapcsolatban, a felek adnak és kapnak, nyernek és lemondanak bizonyos dolgokról.

2.1. A párkapcsolati mérleg és elemei

A párkapcsolati mérleg az, amit kapunk a párkapcsolattól, mínusz az érte hozott áldozataink. Azt mutatja a meg, hogy összességében jó vagy rossz nekünk, hogy benne vagyunk a kapcsolatban.

A párkapcsolati mérlegbe sok minden beszámíthat. Alább, ‘A párkapcsolati mérlegek eltérései’ pontban, felsorolom a legfontosabb elemeket, melyeket férfi és nő a párkapcsolattól általában kap, illetve melyeket feláldoznak.

Néhány elemet érdemes kissé közelebbről is szemügyre venni:

·        Érzelmek

·        Társadalmi státusz

Van még egy lényeges hatás, mely befolyással van a párkapcsolati mérleg végső egyenlegére. Mint az ‘Önigazolás’ témában olvasható, az emberek gyakran nem becsülik azt, amit ingyen kapnak. Ezért nemcsak a mérleg nyers egyenlege számít: ha nagyobb áldozatot hozunk a kapcsolatért, egyúttal valamivel többre is fogjuk értékelni azt. (Ami részben kompenzálja az extra áldozatot.)

Ahhoz, hogy egy kapcsolat jól működjön, az kell, hogy mindkét fél mérlege pozitív legyen, mindketten úgy érezzék, hogy összességében kapnak a kapcsolattól.

2.2. Üzlet és hatalom a társas kapcsolatokban

1)    Üzlet

Üzlet az, amikor az ember feláldoz valamit, cserébe pedig kap valami mást, amit többre értékel (és ezzel javítja a mérlegét). Mint a fentiekből kitűnik, a társas kapcsolatokban is ez a helyzet: a legtöbb esetben kölcsönösen kapunk is, de le is kell mondanunk valamiről – lényegében üzletet kötünk.

2)    Hatalom

De olyan is van, hogy az egyik félnek kedve szerint, egyoldalúan lehetősége van a másikat boldoggá vagy boldogtalanná tenni, rávenni őt, hogy különféle áldozatokat hozzon érte, a kapcsolatért.

Az üzletként és hatalmi helyzetként értelmezhető kapcsolatok mellett azért olyanok is van, hogy mindkét fél lényegében csak nyer velük. Ilyen például, amikor mindketten fülig szerelmesek a másikba.

2.3. Párkapcsolati tőke

Az ember párkapcsolati tőkéje azt méri, hogy mennyit tud nyújtani a másiknak egy párkapcsolatban, lényegében, hogy mennyire kívánatos partnernek számít – egyúttal mennyire „kapós”.

A párkapcsolati tőkébe sok minden beleszámíthat; így az, hogy valaki mennyire vagyonos (státusz), hogy néz ki, vagy milyen belső tulajdonságai vannak.

Jellemzően a hasonló nagyságú párkapcsolati tőkével rendelkezők jönnek össze egymással.

2.4. A párkapcsolati mérlegek eltérései

1)    A kapcsolattól kapottak és az érte hozott áldozatok mértéke rendszerint különböző a két fél esetén.

Ebből két dolog következik. Először is, az egyik félnek gyakran többről kell lemondania, mint a másiknak. (Például ahogyan mindjárt látni fogjuk a férfiak és a nők estén.)

Másodszor, az egyik fél gyakran összességében többet nyer, pozitívabb a mérlege, a kapcsolat fontosabb a számára, jobban ragaszkodik hozzá, mint a másik. (Ami az utóbbinak hatalmat ad, az előbbi pedig kénytelen elfogadni a helyzetet, ha fenn akarja tartani a kapcsolatot, illetve jó, ha figyelemmel van rá, ha nem akarja, hogy a másik otthagyja.)

Az iméntiek egyébként nagyrészt a barátságokról is elmondhatók.

2)    A férfi és női mérleg

A párkapcsolatért hagyományosan a férfi valamivel többről mond le, a nő pedig összességében többet kap tőle, azaz pozitívabb a mérlege, és ezért jobban is ragaszkodik hozzá.

Az alábbi táblázat mutatja, hogy jellemzően mit kap, és mit áldoz férfi és nő a kapcsolatért. (Az (F) a fontosabb elemeket jelöli.)

A nő számára ez egy stabil mérleg, a férfinél viszont némileg már így is rezeg a léc.

Az idő pedig hajlamos rontani a helyzetet…

·        Egyrészt személyes szinten, ahogy a párok öregszenek.

·        Másrészt a tapasztalható társadalmi, kulturális változások, az emancipáció is rontják a mérleget.

3.   Játszmák a társas kapcsolatokban ß

(@@Az igazság az, hogy ebben itt nem merültem el túlságosan. (A referenciák alatt idézett „Emberi játszmák” című könyv ennek a lelőhelye, meg biztos van más is.) Ha ismeritek a témát, és szerintetek jobban is össze lehetne foglalni, szóljatok.)

Itt arról van szó, hogy bizonyos – akár önmagunk előtt is – szégyellt, leplezendő igényeinket, valamilyen elfogadható köntösben próbáljuk kielégíteni egymás segítségével.

·        Érzelmi zsarolás

Ilyenkor a másik érzelmi szükségleteivel játszunk, elsősorban a szeretetünk megvonásával fenyegetünk őt, hacsak nem tesz (érez) úgy, ahogy szeretnénk.

·        Egyéb játszmák

Játszmából sokféle van.

Efféle játszmákat nemcsak a párkapcsolatokban játszanak egymással az emberek, hanem például a barátaikkal, ismerőseikkel is.

Mi jellemzi a játszmákat?

·        Leplezettség

·        Gyakoriság

·        Nem jó túlzásba vinni őket.