(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)
(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)
1. Az értékekről általában
1.1. Mi az érték?
Erre két értelemben lehet válaszolni:
1) Általánosan, vagyis, hogy mit jelent az érték fogalma.
Az érték fogalma a világ megbecsülendő, érvényesítendő dolgait jelenti. Ebben nagyjából mindenki egyetért.
2) Konkrétan mely dolgok számítanak értéknek?
Amiről már lényegesen eltérően vélekedhetnek az emberek. Most azt fogom kifejteni, hogy én mit gondolok erről.
Az én felfogásom szerint az értékeknek két csoportja van: $
1) Azok a dolgok, melyek boldogságot okoznak.
Mint amilyenek az egyiptomi piramisok, hiszen ezek látványa sokaknak boldogságot okoz.
2) Azok a dolgok, melyek lehetővé teszik, illetve elősegítik a boldogságot.
Mint amilyen az elme vagy a jóság: lévén az előbbi lehetővé teszi a boldogságot, hiszen a (lélekkel rendelkező) elme az, ami képes rá; az utóbbi pedig elősegíti azt, hiszen, ha jót teszünk, azzal másoknak boldogságot okozunk.
Az érték tehát a boldogságból fakad. $
Az érték mérték kérdése.
A dolgok értéke és az, hogy az ember mit gondol a dolgok értékéről két külön dolog. Lásd alább az értékítéletről mondottakat.
Nimbusznak pedig azt nevezem, hogy a társadalom mennyire tart értékesnek valamit, mekkora az általános megbecsültsége a dolognak.
Az alábbi két pontban az értékek fent említett két csoportját részletezem.
1.2. A boldogságot okozó dolgok
Boldogságot kétféleképpen okozhat valami: $
1) A dolog lényegénél fogva
Például ahogyan a cukor édes, vagy ahogyan a naplemente szép.
2) A dolog címkéinél fogva
Azaz azoknál a dolgoknál fogva, melyekkel a dolgot jellemezzük. Például ahogyan egy festmény megtekintése is boldogabbá tesz, ha tudjuk, hogy azt Picasso festette.
Az, hogy mi mekkora boldogságot okoz, származhat…
1) Belülről
2) Kívülről
A lényeg, hogy mind az érték, mind az értékítélet, ezáltal pedig a nimbusz is nem kis részben a címkéktől illetve kívülről ered, a társadalom határozza meg őket. Hogy pontosan mennyire, az változó, de bizonyos dolgokra kimondottan igaz ez. Ilyen az emlegetett arany, a felkapott műalkotások, a drága borok, a divat tárgyai, a hírességek vagy az élsportolói teljesítmények.
A szóban forgó külső hatás pedig jelentős mértékben attól függ, hogy éppen milyen társadalomban élünk; ezért is különbözhetnek társadalomról-társadalomra, lehetnek relatívak az értékek és társai. Nem kevésbé igaz az is, hogy ez utóbbiak attól is alaposan eltérhetnek, amik külső befolyás nélkül lennének.
1.3. A boldogságot lehetővé tevő vagy elősegítő dolgok
Ezeket is két részre lehet osztani.
1) Világ, élet, elme és öntudat
2) Jóság
Mely szintén érték, mivel a jó cselekedetek boldogságot okoznak. Tovább növeli a jóság jelentőségét, hogy az emberek tulajdonságai, képességei is jelentős mértékben általa nyernek értéket; ahogyan például az intelligenciánk is lényegesen nagyobb boldogságot okozhat, ha mások érdekében is hasznosítani igyekszünk azt. Lásd mindjárt bővebben.
2. Az ember és tulajdonságai értéke $
2.1. Az ember értéke
Az ember értéke szintén két dologból fakadhat. Abból hogy…
1) Önmaga képes a boldogságra.
2) Elősegítheti mások boldogságát.
2.2. Az ember tulajdonságainak értéke
Mely abból fakad, hogy ezek boldogságot okoznak magunknak és másoknak. Mivel pedig mi egyedül vagyunk, miközben általában módunkban áll többeket boldogabbá tenni, tulajdonságaink értéküket nagyobbrészt a mások érdekében való hasznosulásukból nyerhetik.
3. Az értékítélet és tulajdonságai
3.1. Az értékítélet jelentése
Értékítélet az, hogy az ember mit gondol a dolgok értékéről.
Az, hogy az emberek mit értenek érték alatt, különbözhet attól, amit én itt leírtam.
Az értékítélet szorosan kapcsolódik az ember motivációihoz és ízléséhez.
Ám értékítéleteink mögött azért más is dolgozhat, például racionális megfontolások vagy különféle társadalmi hatások.
3.2. Az értékítéletek tulajdonságai
1) Szubjektivitás
Vagyis értékítéletünk emberről-emberre gyakran különböző, és képes megváltozni is.
Szubjektivitása ellenére hajlamosak vagyunk objektívnak gondolni az értékítéletünket.
2) Relativitás
Ami két dolgot takar, a relativitás két jelentésének megfelelően:
· Önállótlanság
Azaz az emberek értékítéletét sok esetben és nagyban befolyásolják mások, a társadalom, lásd alább.
· Összehasonlítás ß
Vagyis, hogy könnyebb a dolgokat egymáshoz képest megítélni, mint önmagukban.
3.3. Az értékítéletek szubjektivitásának és relativitásának okai
Ezek mögött többféle dolog lehet:
1) A legtöbb dolog értékét nem is lehet objektívan megállapítani.
2) Az emberek és helyzetük különbözősége
3) Tényezők az emberben
Különösen:
· A megismerés buktatói
· Az óvatosság hiánya
· Érintettség
4) Külső, társadalmi hatások
Különösen:
· Eleve az, hogy mi mekkora boldogságot okoz, nem kis részben kívülről származik.
· Konformitás
· Átfogó, társadalmi hatások
· Nem utolsósorban, társadalmi folyamatok vezetnek a megismerés fent említett széteséséhez is.
Ezeket a társadalmi hatásokat távolról sem mindig úgy éljük meg, mintha ránk erőszakolnák őket. Az embereknek az értékítéletek terén is igényük van ugyanis az iránymutatásra; például azért, mert nincs kapacitásuk mindent maguk megítélni, vagy ott van a konformitás ösztönös része is.
Lásd végül az ‘Önálló megismerés és cselekvés’ témában, hogy legyünk képesek az önálló ítélkezésre, valamint az ‘Ítéletalkotás’ témát arról, hogy hogyan alkothatunk helyes ítéleteket.
4. Eszmények
4.1. Az eszmények elmélete $
Eszmény az, amit valaki az általa okozott boldogságára való tekintet nélkül értéknek tekint.
Nincsenek eszmények.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy mások szerint sincsenek.
Az a gond, hogy az ember hajlamos lehet rákényszeríteni a saját eszményeit másokra.
Nemcsak másokra, de időnként önmagunkra is rákényszerítjük az eszményeket.
4.2. Eszmények a gyakorlatban
Pusztán eszmények miatt nem kell elvenni az emberek támaszát.
Ami nem meglepő, tekintve, hogy szerintem nincsenek is eszmények.
Mi az például, amit nem kell elvenni?
1) A hamis reményt, de akár a bizonyosságot, illúziókat sem.
2) A káros dolgokat, melyektől összességében boldogabb lesz az illető.
Különösen az emberek egyetlen illetve utolsó támaszát nem szabad elvenni.
Például egy haldoklótól azt, hogy van mennyország. Egyéb esetben természetesen mérlegelés kérdése a dolog: ha összességében segítünk az elvétellel, akkor kimondottan tanácsos is lehet így tenni.
Az eszménynek tekintett dolgokkal szemben általában is elsőbbséget kell adni a boldogságnak. Fontos azonban hozzátenni, hogy bár nem emiatt tartják eszménynek őket, azok mégis gyakran elősegítik a hosszú távú illetve szélesebb körű boldogságot – ilyenkor pedig elsőbbségük lehet a rövidtávú illetve szűkebb körű boldogsággal szemben.
