(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)
(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)
1. Az egység fontossága
Az egység a mű egyik alapelve.
Az egységről külön rész szól, több témával. Ezért itt csak a legfontosabbakról lesz szó.
2. Az egység jelentései és jellemzői
2.1. A megismerés egysége
Az ember hajlamos az egyoldalú szemléletre. Ha reális képet akarunk kapni, akkor…
1) Több módszerrel kell a dolgokat megközelíteni;
2) Kiegyensúlyozottan kell szemlélni őket, azaz több szemszögből, illetve a választékot áttekintve;
3) Képesnek kell lenni a részek mellett az egészet is látni.
Az egyoldalú szemléletre az ember ösztönöve is van a természet és a társadalom által.
A megismerés egységének sokféle előnye van, mind egyéni, mind társadalmi szinten.
2.2. Egység az ember életében
Ennek két fő jelentése van.
1) Személyünk teljessége
Ez egyfelől a harmonikus fejlődést, képességeink sokrétűségének ápolását, kiteljesítését jelenti, másfelől azt, hogy törekedjünk a világ minél teljesebb látására, befogadására.
Ezek által az ember, ha kicsi is marad, közelebb kerül hozzá, hogy egész legyen.
2) Tetteink teljessége
Ehhez az kell, hogy kiegyensúlyozottan törekedjünk céljaink felé, közülük ne hanyagoljunk el egyeseket mások érdekében. Így rendszerint menet közben is boldogabbak lehetünk, és végül így érhetjük el, hogy elmondhassuk, teljes életet éltünk, mindent megvalósítottunk, amit szerettünk volna.
2.3. A világ és az ember egysége
Ez azt jelenti, hogy az ember érezze át, hogy része a világnak, és bánjon vele ennek megfelelően.
2.4. Az elme egysége
Ez két részre bontható.
1) Az érző lények és az ember egysége
Ez azt jelenti, hogy lássuk meg, hogy az öntudattal nem bíró, de érző lények, állatok is képesek a boldogságra és a szenvedésre, hogy ez közös bennünk, és hogy valamennyire legyünk erre tekintettel.
2) Az öntudattal bíró lények és az ember egysége
Náluk már nemcsak az érzésre való képesség közös az emberrel, hanem az öntudathoz kapcsolódó jelenségek is, vagyis az elme minden lényeges tulajdonsága. Ezért őket az emberrel egyenrangúként kell kezelni, bármilyen formában jelenjenek is meg.
2.5. Az emberiség egysége
Az emberiség egysége az emberiség boldogulásának szempontjából alapvető jelentőséggel bír.
Az egység először is nagyban segítené, hogy békében tudjunk élni. Kellene ahhoz is, hogy az emberiség egésze ne csak sodródjon, ahogyan azt egész eddigi történelme során tette, hanem tervezni lehessen a jövőt, saját kezünkbe tudjuk venni a sorsunkat. Nem utolsósorban a globális problémák kezeléséhez is nagy szükség volna rá. Egyáltalán, könnyen lehet, hogy a fennmaradásunk múlik rajta.
Az emberiség egysége a közösség érzését és az összefogást jelenti, nem az egyformaságot.
Ezekre meglehetősen vegyesek az adottságaink. Bár jelenleg mindez még igen távolinak tűnik, a történelemre visszatekintve azért tapasztalható némi előrelépés.
2.6. Az egység egyéb megjelenései
Az egység a fentieken túl is sok különböző területen megjelenik, például az alábbiakon.
1) Csomagok
Vannak dolgok, melyek összekapcsolódva, egységes egészként jelennek meg, viselkednek.
2) Egységek a társadalomban
Ilyenek például a család, a baráti körök, a különféle (helyi, munkahelyi, stb…) közösségek, egy kultúra követői, egy nemzet tagjai, és a nemzetek különféle csoportjai.
3) Alkotások egységessége
Ez fontos a minőséghez.
2.7. Az egység szintjei
Az egység különböző jelentései egymásra épülő szintekbe szervezhetők.
3. Egység ebben a műben
Ez először is a kiegyensúlyozott szemléletben nyilvánul meg; azután abban, hogy megpróbálok minden lényegeset összeszedni; végül abban, hogy törekszem az egységességre mind a művet magát, mind a benne foglalt világképet illetően.
