Egyvilág - Fórum

(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)

(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)

1.   Szabadság

(Ez és a következő téma a szabadságvágyhoz, illetve a sikervágyhoz és a magas önértékelés vágyához kapcsolódik. Egy további motivációhoz, a kíváncsisághoz, az igazság megismerésének vágyához kapcsolható a ‘Hazugság’ téma, melyben többek között arról lehet olvasni, hogy mik lehetnek az igazság elkendőzésének hasznai és kárai, illetve hogy mikor lehet, és mikor nem tanácsos hazudni.)

A szabadság azt jelenti, hogy azt tehetjük, amit szeretnénk.

2.   Korlátok

2.1. A korlátok jelentése

A korlátok azt jelentik, hogy nem tehetünk meg mindent, amit szeretnénk, vagyis szabadságunk határát húzzák meg. Ilyenek például az ember életének korlátai, így az, hogy bármennyire is szeretnénk, nem élhetünk 200 évig; de ilyenek a társadalmi korlátok is, mondjuk a törvények.

2.2. A korlátok fajtái

Sokféle korlát van.

2.3. A korlátok relativitása és esetlegessége

Azaz a korlátok formáról-formára különböznek; illetve az, hogy valaki milyen formai korlátok között kell, hogy éljen, az részben a véletlen terméke.

Ez annyiból érdekes, hogy a (formától való) korlátaink mások is lehetnének, azok nem tartoznak a lényegünkhöz.

Mivel a (formától való) korlátaink nem tartoznak a lényegünkhöz, azok nem is természetesek a számunkra.

3.   A szabadság előnyei és hátrányai

3.1. A szabadság egyéni előnyei és hátrányai

Hogy a szabadság, ha azt tehetjük, amit szeretnénk, miért jó az egyénnek, nem kell sokat magyarázni. A legfontosabbat már említettük: a szabadság az egyik univerzális motivációnk, az öntudattal bíró elme eredendően vágyik rá.

Amiről részletesebben érdemes szólni, az sokkal inkább az, hogy a szabadság terhes is lehet. (Illetve, hogy a korlátoknak is megvannak a hasznai.)

1)    Korlátok nélkül nem létezhetnénk

2)    A korlátok biztos pontokat, kapaszkodókat, kereteket is adnak

3)    Aki szabad, annak döntenie kell, és haladnia kell a választott úton

4)    A szabadság felelősséggel jár

3.2. A szabadság társadalmi előnyei és hátrányai

Az előnyökről többet hallani, elég csak a szabadságjogokra, a demokrácia vagy a piac gyakran hangoztatott előnyeire gondolni. Ezért megint csak a hátrányokról szólok bővebben.

1)    A szabadságunkkal árthatunk másoknak

2)    A szabadság az erőseknek kedvez

3)    A szabadság, mint szlogen és ürügy

4)    A politikai szabadság gyengéi

5)    A gazdasági szabadság gyengéi

6)    A társadalmi szabadosság problémái

3.3. Akik nem tudnak élni a szabadsággal

Vannak, akik nem tudnak élni a szabadsággal.

Ami azt jelenti, hogy:

1)    Maguknak ártanak vele

2)    Másoknak ártanak vele

3)    Mások ártanak nekik vele

Az, hogy ki mennyire képes élni a szabadsággal, fokozatok kérdése. Van, aki több, van, aki kevesebb szabadságot tud jól kezelni.

4.   A szabadság társadalmi korlátozása

1)    Az elnyomó társadalmak szerves része a szabadság hiánya

2)    A társadalom működőképessége és az együttélés érdekében az egyéni szabadságot mindenképpen korlátozni kell.

A szabadság korlátozásának praktikus mértékével kapcsolatban azt lehet elmondani, hogy…

A szabadság annak való, aki tud vele élni.

Illetve annyira való neki, amennyire tud vele élni.

3)    A társadalom optimálisabb és fenntarthatóbb működése érdekében a szabadság további korlátozása is indokolt lehet.

Fontos azonban, hogy a szabadság korlátozása a társadalom és annak tagjai érdekében történjen, a korlátozás mellett szóló érveket ne használják ürügyként az elnyomásra.

Végül érdemes kihangsúlyozni, hogy nem csak két alternatíva, két szélmegoldás, a teljes elnyomás és az abszolút szabadság létezik, hanem a kettő között egy egész skála. A szabadság optimális mértékét a körülményeknek megfelelően, e skálán belül kell megtalálni.

5.   Hatalom

A hatalom azt jelenti, hogy valaki vagy valami befolyással lehet más boldogságára illetve szabadságára.

Hatalomról nemcsak nagyléptékben beszélhetünk, mint egy ország vagy egy vezető politikus hatalmáról, hanem kicsiben, a saját életünkben is.

Hatalom alatt állni lehet elfogadott és kényszerű.

A hatalom rossz és jó is lehet.

A realitásokkal számot vetve, kiváltképp azzal, hogy sokan nem tudnak élni a szabadsággal, a társadalom nem lehet meg hatalom nélkül.

(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)

(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)

1.   A boldogság eredete

1.1. Háttér

Az elme, pontosabban annak érző része, a lélek, képes magát jól és rosszul érezni. Ezt nevezem a boldogságra való képességnek. A lélek különféle módokon képes erre: például rosszul érezheti magát azért, mert fáj a lába, de azért is, mert sikertelennek érzi magát. Ezek a módok a motivációk. Az elméről, a lélekről és a motivációkról részletesebben ‘Az elme szerkezete’ illetve a ‘Forma, öntudat, motivációk és érzelmek’ témákban lehet olvasni.

1.2. A boldogság útja

A boldogságra való képességünk kezdetben kizárólag arra szolgált, hogy a biológiai forma általa irányítson bennünket. Ez később, az öntudat megjelenésével megváltozott, az elmének új, a formától független örömforrásai születtek, ám az irányítási funkció is megmaradt, sőt kibővült, és immár a társadalmi forma is felhasználja azt.

1.3. A boldogság energiája

A boldogság vágya az, ami az érző lényeket mozgatja. A boldogság az elme célja.

Mindenki kizárólag a saját boldogsága érdekében cselekszik. $

Úgy tűnhet, hogy ez néha nem így van, de mélyebben belegondolva látszik, hogy mégis, csak a boldogság keresése rejtett, közvetett vagy hibás.

2.   A forma hatalma

Ami azt jelenti, hogy a biológiai és társadalmi forma, melyben élünk, korlátoz és irányít bennünket, az elmét. $

2.1. A forma hatalmának jellemzői

2.2. A biológiai forma eszközei

A biológiai forma az ön-, de leginkább a fajfenntartás biztosítása érdekében befolyásolja az elmét. Ezt a motivációkon keresztül teszi.

2.3. A társadalmi forma eszközei

A társadalmi forma azt igyekszik biztosítani, hogy a tagjai a társadalom érdekeinek megfelelően viselkedjenek. Ennek érdekében többféle eszközt felhasznál:

1)    Motivációk

2)    A gondolkozás befolyásolása

3)    Normák

4)    Anyagi ösztönzés

2.4. A társadalmi forma kompatibilitása a biológiaival

·     A társadalmi forma alkalmazkodik a biológiaihoz.

·     A társadalmi forma támogatja a biológiait.

2.5. A forma és az öntudat

Az öntudattal (és az intelligenciával) meggyűlik a baja a biológiai formának.

Az öntudat a társadalmi formára nézve sem csak előnyökkel jár.

Az öntudat okozta komplikációkra válaszul viszont a forma új eszközökre tett szert.

Említést érdemel még, hogy a biológiai forma nagyban meghatározza, hogy egy öntudattal bíró faj mennyire képes kibontakozni.

2.6. A formához való alkalmazkodás

Mint a fentiekből kitűnik, az öntudattal bíró elmét nem feltétlenül teszi boldoggá a forma kiszolgálása. Például vannak, akik szabadságukat féltve vonakodnak gyermeket vállalni, és vannak, akik ódzkodnak a társadalomba való betagozódástól. Kérdés, hogy mennyire ajánlatos mégis eleget tenni a forma igényeinek.

A legtöbben persze nem csinálnak ebből ekkora ügyet, és különösebb ellenállás nélkül követik a forma irányítását. (Miközben közvetítik is azt a környezetük felé.)

3.   A formát létrehozó mechanizmus, a forma és a tartalom kapcsolata

A három tényező kapcsolatai közül a legfontosabb az, ahogyan a forma hat a tartalomra, közelebbről az elmére. Erről volt szó idáig. Azonban ezen kívül is van még néhány említésre érdemes összefüggés.

(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)

(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)

1.   A gondolkodás univerzális elemei

(Az emberi gondolkozás legjellemzőbb sémáit ‘Az emberek gondolkozása’ téma gyűjti össze. Jelen téma arról szól, hogy az életünk biológiai és társadalmi formája hogyan befolyásolja a gondolkozásunkat, illetve milyen formától független elemei vannak neki.)

Azért univerzálisak, mert nem függenek attól, hogy az elme milyen formában jelenik meg.

2.   A biológiai forma hatása a gondolkozásra

A forma, melyben az elme megjelenik, egyebek mellett a gondolkozásra is hatással van. A biológiai forma e hatása több tekintetben is megnyilvánul.

3.   A társadalmi forma hatása a gondolkozásra

3.1. A gondolkozás formálásának célja

Míg a biológiai forma inkább a motivációkon keresztül befolyásolja a viselkedést, és a gondolkodásra csak mellékesen van hatással, a társadalmi forma elsősorban a gondolkozáson keresztül hat. E befolyás célja mindkét forma esetében a forma fennmaradásának biztosítása.

3.2. Átadott gondolatok

A társadalom sokféle gondolatot ültet a fejünkben.

3.3. A gondolatok átadásának csatornái, eszközei

Számos ilyen van.

4.   A biológiai és társadalmi forma együttes hatása a gondolkozásra

Előfordul, hogy a két forma közösen, általában azonos irányban befolyásolja a gondolkozást.

A forma hatásai relatívak, mi azonban hajlamosak vagyunk abszolútnak tekinteni őket, mind az érzékelés, mind a motivációk, mint a gondolkozás tekintetében. $