Egyvilág - Fórum

(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)

(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)

1.   A gondolkodás univerzális elemei

(Az emberi gondolkozás legjellemzőbb sémáit ‘Az emberek gondolkozása’ téma gyűjti össze. Jelen téma arról szól, hogy az életünk biológiai és társadalmi formája hogyan befolyásolja a gondolkozásunkat, illetve milyen formától független elemei vannak neki.)

Azért univerzálisak, mert nem függenek attól, hogy az elme milyen formában jelenik meg.

2.   A biológiai forma hatása a gondolkozásra

A forma, melyben az elme megjelenik, egyebek mellett a gondolkozásra is hatással van. A biológiai forma e hatása több tekintetben is megnyilvánul.

3.   A társadalmi forma hatása a gondolkozásra

3.1. A gondolkozás formálásának célja

Míg a biológiai forma inkább a motivációkon keresztül befolyásolja a viselkedést, és a gondolkodásra csak mellékesen van hatással, a társadalmi forma elsősorban a gondolkozáson keresztül hat. E befolyás célja mindkét forma esetében a forma fennmaradásának biztosítása.

3.2. Átadott gondolatok

A társadalom sokféle gondolatot ültet a fejünkben.

3.3. A gondolatok átadásának csatornái, eszközei

Számos ilyen van.

4.   A biológiai és társadalmi forma együttes hatása a gondolkozásra

Előfordul, hogy a két forma közösen, általában azonos irányban befolyásolja a gondolkozást.

A forma hatásai relatívak, mi azonban hajlamosak vagyunk abszolútnak tekinteni őket, mind az érzékelés, mind a motivációk, mint a gondolkozás tekintetében. $

(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)

(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)

1.   A motivációk alapjai

A lélek, az elme érző része, különböző módokon képes magát jól és rosszul érezni. Ezek a módok a motivációk. Az egyed ennek következtében olyan viselkedést tanúsít, mellyel a jó érzéseket keresi, a rosszakat pedig megpróbálja elkerülni.

A motivációk alapvető jellemzőit lásd ‘Az elme szerkezete’ témában.

Ebben a témában részletesebben megvizsgáljuk a motivációkat.

2.   A forma motivációi

2.1. A biológiai forma motivációi

Ezek általában az ön- és fajfenntartást szolgálják, és két nagy csoportra oszthatók, az egyéni és társas motivációkra.

1)    Egyéni motivációk, melyek inkább az önfenntartáshoz kapcsolódnak:

·     Veszélyérzet

·     Testi fájdalmak

·     Táplálkozási motivációk (éhség, szomjúság, stb…)

·     Birtoklási vágy

·     Játékosság, izgalom

2)    Társas motivációk, melyek inkább a fajfenntartást szolgálják.

·     Szexuális vágy

·     Szerelem, szeretet, barátság

·     Utódgondozási ösztön

·     Versenyszellem, a státusz és a hatalom utáni vágy

2.2. A társadalmi forma motivációi

Ezek a társadalmi forma fennmaradását szolgálják.

·     Az elfogadottság igénye és a csoportszellem

·     A konformitás (hasonulás) vágya

·     Az univerzális motivációk felhasználása

·     A biológiai forma motivációinak felhasználása

3.   Univerzális motivációk

3.1. Az univerzális motivációk tulajdonságai

1)    Nem a forma érdekeit szolgálják

2)    Nagyrészt az öntudattal jelennek meg

3.2. Az univerzális motivációk fajtái

·     Esztétikai érzék

·     Etikai érzék

·     Humorérzék

·     A teljesítés, alkotás, önmegvalósítás vágya

·     Szabadságvágy

·     A túlélés vágya

·     Kíváncsiság

·     A dolgok tudata

3.3. Az öntudat egyéb hatásai a motivációkra

Az öntudat alapvetően új, univerzális motivációkkal látja el lelket, de ezen túl is hatással van rá:

1)    Az érzések, érzelmek intenzívebb hatása

2)    Elvontabb dolgok is érzelmeket válthatnak ki benne

3)    Távolabbi dolgok is érinthetik

4)    Az akarat, a szándék megjelenése

4.   A motivációk egyéb tulajdonságai

1)    A motivációk kialakulása és az érzelmek fejlődése

2)    A biológiai motivációk elnagyoltsága és erőteljessége

3)    A motivációk párhuzamos működése és összeütközése

4)    Az érzelmek különleges fajtái

5)    Egyebek

6)    A maslowi hierarchia

(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)

(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)

1.   Forma, öntudat és érzékek

Hogy mit és hogyan érzékelünk, a biológiai formától függ, és az evolúciós sikernek megfelelően alakult.

A meglepőbb az, hogy ezeket a forma igényeihez idomuló, praktikus célból kialakult érzékeket az ember immár olyasmikre is felhasználja, amikre nem tervezték őket. (És ez fel sem tűnik közben.) $

·     Újfajta feladatok megoldása

·     Az esztétikai érzék kiszolgálása

2.   Az érzékelés tulajdonságai

2.1. Az érzékelés szelektivitása

Az érzékszerveink által felfogott információkból igen kevés jut el a tudatunkig. A szűrés nagyrészt automatikus, és a számunkra fontos dolgokat igyekszik kiválogatni nekünk.

2.2. Az érzékelés (re)konstruáltsága

Az agy nemcsak passzívan fogadja az érzékleteket, hanem maga is alakítja azokat.

2.3. Az érzékelés relativitása

Itt is feltűnik a relativitás két arca:

1)    Függés

2)    Összehasonlítás

3.   Az érzékelés filozófiája

3.1. Az érzékek interpretáltsága

Ami azt jelenti, hogy az érzékelt jelenségeket nem nyers valójukban érzékeljük, hanem az agyunk által átalakítva, „lefordítva”. Olyannyira, hogy az érzéklet gyakran nem is hasonlít az érzékelt jelenség fizikai valójára.

3.2. Az érzékelés értelmezettsége

Amit érzékelünk, ahhoz általában rögtön társul valamilyen tudás; leginkább, hogy mi az, amit érzékelünk, illetve mit jelent.

Az érzékelés értelmezettsége és korábban elhangzott jellemzői általában hasznosak, de könnyen be is csaphatnak bennünket.

3.3. Egyebek

1)    Nem foghatjuk fel, hogy mások mit hogyan érzékelnek.

2)    Az érzékelésünk hiányossága

3)    Tapasztalataink közvetettsége