Egyvilág - Fórum

(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)

(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)

1.   A siker és értékelés jelentése

1.1. Definíciók

A belső siker az, amikor a teljesítményeink kiválóságának tudata okoz nekünk boldogságot, a külső siker pedig, amikor mások tartják nagyra a teljesítményeinket. Ezeket együtt sikernek nevezem.

A (magas) önértékelés az, amikor a tulajdonságaink kiválóságának tudata okoz nekünk boldogságot, a (magas) külső értékelés pedig, amikor mások tartják nagyra a tulajdonságainkat. Az önértékelést belső értékelésnek is nevezem, az önértékelést és a külső értékelést együtt pedig értékelésnek hívom.

A fentiekkel kapcsolatban először is a következőket érdemes megjegyezni:

1)    Mint látható, mind a siker, mind az értékelés fogalma kettős jelentést hordoz: mindkettő egyrészt valami, ami magunkkal kapcsolatban boldogságot okoz nekünk, másrészt valami, amit mások gondolnak rólunk. Bővebben alább.

2)    A külső sikert és értékelést együtt elismertségnek nevezem.

3)    A siker és az értékelés tulajdonságai, a tárgyuktól eltekintve, nagyrészt közösek. Ezért is érdemes együtt tárgyalni őket.

4)    Az értékelésnek fontos tényezője a sikeresség, de más tényezői is vannak.

5)    Az önértékelés sémái

Azaz milyen jellemző lelkületek vannak az önértékeléshez kapcsolódóan?

·     Hiúság

·     Kisebbrendűségi érzés

·     Önbecsülés

1.2. A siker és értékelés belső és külső változata

A belső siker és a belső értékelés egy-egy motivációból, a sikervágyból és a magas önértékelés vágyából fakad, vagyis abból, hogy a teljesítményeink és tulajdonságaink kiválóságának tudata képes boldogságot okozni nekünk. Amikor e motivációk kielégülnek, akkor érezzük a sikert, és akkor magas az önértékelésünk.

Fontos kiemelni, hogy e motivációknak van egyrészt erősségük, mely meghatározza, hogy mennyire vágyunk a sikerre és a magas önértékelésre; másrészt pedig van (tudatos) tartalmuk, mely különféle (belső) kritériumokból áll, meghatározva, hogy konkrétan mit tekintünk sikernek, mikor értékeljük magunkat nagyra.

A külső siker és értékelés viszont nem kielégített motivációk, hanem címkék, melyekkel az emberek egymást jellemzik. (Külső) kritériumai a külső sikernek és értékelésnek is vannak.

A siker és értékelés belső és külső változatai kapcsolatban is állnak egymással. Elsősorban, a külső elismertség a belső siker és az önértékelés fontos kritériuma lehet, magyarul én attól érezhetem magam sikeresnek vagy valakinek, ha mások elismernek engem. Egy szóval ez a becsvágy ß. (@@Vagy lehet a becsvágy mögött más motiváció is? Lehet esetleg a becsvágy egy önálló motiváció, vagyis hogy az ember önmagáért akarja mások elismerését?)

Az elismertség a legtöbbünk számára fontos tehát – ez pedig lehetővé teszi, hogy a környezetünk nyomást gyakoroljon ránk, hogy megfeleljünk a külső kritériumoknak.

Ám a külső elismertség nem csak eredményében érint bennünket, hanem a külső kritériumok is hajlamosak belénk épülni, hajlamosak vagyunk elfogadni mások meghatározását, hogy mikor értékelhetjük magunkat és teljesítményeinket nagyra.

2.   Kritériumok

2.1. A kritériumok jelentése és funkciói

A kritériumok mondják meg, hogy konkrétan mi számít sikernek és mi tesz nagyra értékelhetővé.

A motivációkat illetően, melyekből a belső siker és az önértékelés fakad, ezek adják a motiváció (tudatos) tartalmát, míg a külső siker és értékelés esetében azok feltételeinek nevezhetők.

Mint látni fogjuk, a siker és értékelés nagyrészt arra szolgálnak, hogy a társadalom általuk irányítsa az egyént. A kívánt teljesítményeket, tulajdonságokat a külső kritériumok határozzák meg. A belső kritériumok ugyanakkor célokat adnak az embernek.

2.2. Belső és külső kritériumok

A kritériumokat többféleképpen lehet felosztani, melyek közül ez az első. A belső kritériumok, mint elhangzott, azt határozzák meg, hogy konkrétan mikor érzem sikeresnek magam, illetve mikor értékelem magam nagyra. A külső kritériumok ellenben azt mondják meg, hogy mások mikor tekintenek engem sikeresnek, mikor értékelnek nagyra.

2.3. Belső és külső eredetű kritériumok

Melyek annyiból érdekesek, hogy a külső kritériumok hajlamosak beépülni belső kritériumokká. Ezek lesznek a külső eredetű kritériumok. Belső eredetűek azok a belső kritériumok, melyeket az ember magának talál ki.

2.4. Abszolút és relatív kritériumok

Ezekről két értelemben beszélhetünk.

1)    Az önmagában és a másokhoz képest vett siker és értékelés $

A különféle kritériumok gyakran relatívak ebben az értelemben.

2)    A kritériumok egyrészt mások lehetnek egyének és társadalmak (kultúrák) között, másrészt időben is változhatnak.

Az ember hajlamos abszolútnak, általános érvényűnek tekinteni azokat a kritériumokat, melyekkel ő adott helyen és időben szembesül. $

2.5. A kritériumok egyéb tulajdonságai

3.   A siker és értékelés egyéb tulajdonságai

1)    A siker és értékelés, mint másodlagos boldogságforrások $

Bizonyos motivációk és tevékenységek az elsődleges hatásukon túl azon keresztül is boldogságot okozhatnak, hogy sikert jelentenek, és javítják a külső-belső értékelést.

A siker és értékelés sokszor erősebb is, mint az említett elsődleges hatások: gyakran elsősorban az előbbiek miatt cselekszünk.

2)    Hogy mennyire ismernek el valamit, valakit, az erősítheti magát.

3)    A sikerünk gyakran nem csak tőlünk függ.

4.   A siker és értékelés ereje

4.1. A sikervágy és a magas önértékelés vágyának ereje egyéni szinten

Ezek erős motivációk, melyek gyakran meg is előznek másokat.

4.2. A siker (és értékelés) fontossága a társadalomban

1)    A siker és értékelés haszna a forma számára $

A siker és értékelés jelentős részben arra szolgálnak, hogy az egyént illetve az ő viselkedését a fennálló társadalmi formához igazítsák.

2)    A siker az emberek szemében sok mindent igazol.

Elsősorban az érdekében tett erőfeszítést.

Másfelől a siker, bizonyos fokig legalábbis, az érdekében tett megalkuvást is igazolhatja az emberek szemében.

3)    A siker segít csökkenteni az érdekében tett megalkuvás jelentőségét.

4)    Győztes helyzetből könnyebb megbékélést prédikálni.

4.3. Az elismerés hatásának szintjei $

Vagyis milyen módokon lehet hatással a viselkedésünkre mások elismerése?

Lásd a ‘Társadalom és önállóság’ témában, hogy milyen előnyei és hátrányai vannak a sikernek, sikervágynak és a sikerre irányuló nyomásnak, valamint a sikervágy és hiúság mérsékléséről írtakat. Lásd továbbá az ‘Önismeret’ témában, hogy az önismeret a reális önértékelés alapja.

(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)

(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)

1.   Szabadság

(Ez és a következő téma a szabadságvágyhoz, illetve a sikervágyhoz és a magas önértékelés vágyához kapcsolódik. Egy további motivációhoz, a kíváncsisághoz, az igazság megismerésének vágyához kapcsolható a ‘Hazugság’ téma, melyben többek között arról lehet olvasni, hogy mik lehetnek az igazság elkendőzésének hasznai és kárai, illetve hogy mikor lehet, és mikor nem tanácsos hazudni.)

A szabadság azt jelenti, hogy azt tehetjük, amit szeretnénk.

2.   Korlátok

2.1. A korlátok jelentése

A korlátok azt jelentik, hogy nem tehetünk meg mindent, amit szeretnénk, vagyis szabadságunk határát húzzák meg. Ilyenek például az ember életének korlátai, így az, hogy bármennyire is szeretnénk, nem élhetünk 200 évig; de ilyenek a társadalmi korlátok is, mondjuk a törvények.

2.2. A korlátok fajtái

Sokféle korlát van.

2.3. A korlátok relativitása és esetlegessége

Azaz a korlátok formáról-formára különböznek; illetve az, hogy valaki milyen formai korlátok között kell, hogy éljen, az részben a véletlen terméke.

Ez annyiból érdekes, hogy a (formától való) korlátaink mások is lehetnének, azok nem tartoznak a lényegünkhöz.

Mivel a (formától való) korlátaink nem tartoznak a lényegünkhöz, azok nem is természetesek a számunkra.

3.   A szabadság előnyei és hátrányai

3.1. A szabadság egyéni előnyei és hátrányai

Hogy a szabadság, ha azt tehetjük, amit szeretnénk, miért jó az egyénnek, nem kell sokat magyarázni. A legfontosabbat már említettük: a szabadság az egyik univerzális motivációnk, az öntudattal bíró elme eredendően vágyik rá.

Amiről részletesebben érdemes szólni, az sokkal inkább az, hogy a szabadság terhes is lehet. (Illetve, hogy a korlátoknak is megvannak a hasznai.)

1)    Korlátok nélkül nem létezhetnénk

2)    A korlátok biztos pontokat, kapaszkodókat, kereteket is adnak

3)    Aki szabad, annak döntenie kell, és haladnia kell a választott úton

4)    A szabadság felelősséggel jár

3.2. A szabadság társadalmi előnyei és hátrányai

Az előnyökről többet hallani, elég csak a szabadságjogokra, a demokrácia vagy a piac gyakran hangoztatott előnyeire gondolni. Ezért megint csak a hátrányokról szólok bővebben.

1)    A szabadságunkkal árthatunk másoknak

2)    A szabadság az erőseknek kedvez

3)    A szabadság, mint szlogen és ürügy

4)    A politikai szabadság gyengéi

5)    A gazdasági szabadság gyengéi

6)    A társadalmi szabadosság problémái

3.3. Akik nem tudnak élni a szabadsággal

Vannak, akik nem tudnak élni a szabadsággal.

Ami azt jelenti, hogy:

1)    Maguknak ártanak vele

2)    Másoknak ártanak vele

3)    Mások ártanak nekik vele

Az, hogy ki mennyire képes élni a szabadsággal, fokozatok kérdése. Van, aki több, van, aki kevesebb szabadságot tud jól kezelni.

4.   A szabadság társadalmi korlátozása

1)    Az elnyomó társadalmak szerves része a szabadság hiánya

2)    A társadalom működőképessége és az együttélés érdekében az egyéni szabadságot mindenképpen korlátozni kell.

A szabadság korlátozásának praktikus mértékével kapcsolatban azt lehet elmondani, hogy…

A szabadság annak való, aki tud vele élni.

Illetve annyira való neki, amennyire tud vele élni.

3)    A társadalom optimálisabb és fenntarthatóbb működése érdekében a szabadság további korlátozása is indokolt lehet.

Fontos azonban, hogy a szabadság korlátozása a társadalom és annak tagjai érdekében történjen, a korlátozás mellett szóló érveket ne használják ürügyként az elnyomásra.

Végül érdemes kihangsúlyozni, hogy nem csak két alternatíva, két szélmegoldás, a teljes elnyomás és az abszolút szabadság létezik, hanem a kettő között egy egész skála. A szabadság optimális mértékét a körülményeknek megfelelően, e skálán belül kell megtalálni.

5.   Hatalom

A hatalom azt jelenti, hogy valaki vagy valami befolyással lehet más boldogságára illetve szabadságára.

Hatalomról nemcsak nagyléptékben beszélhetünk, mint egy ország vagy egy vezető politikus hatalmáról, hanem kicsiben, a saját életünkben is.

Hatalom alatt állni lehet elfogadott és kényszerű.

A hatalom rossz és jó is lehet.

A realitásokkal számot vetve, kiváltképp azzal, hogy sokan nem tudnak élni a szabadsággal, a társadalom nem lehet meg hatalom nélkül.

(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)

(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)

1.   A boldogság eredete

1.1. Háttér

Az elme, pontosabban annak érző része, a lélek, képes magát jól és rosszul érezni. Ezt nevezem a boldogságra való képességnek. A lélek különféle módokon képes erre: például rosszul érezheti magát azért, mert fáj a lába, de azért is, mert sikertelennek érzi magát. Ezek a módok a motivációk. Az elméről, a lélekről és a motivációkról részletesebben ‘Az elme szerkezete’ illetve a ‘Forma, öntudat, motivációk és érzelmek’ témákban lehet olvasni.

1.2. A boldogság útja

A boldogságra való képességünk kezdetben kizárólag arra szolgált, hogy a biológiai forma általa irányítson bennünket. Ez később, az öntudat megjelenésével megváltozott, az elmének új, a formától független örömforrásai születtek, ám az irányítási funkció is megmaradt, sőt kibővült, és immár a társadalmi forma is felhasználja azt.

1.3. A boldogság energiája

A boldogság vágya az, ami az érző lényeket mozgatja. A boldogság az elme célja.

Mindenki kizárólag a saját boldogsága érdekében cselekszik. $

Úgy tűnhet, hogy ez néha nem így van, de mélyebben belegondolva látszik, hogy mégis, csak a boldogság keresése rejtett, közvetett vagy hibás.

2.   A forma hatalma

Ami azt jelenti, hogy a biológiai és társadalmi forma, melyben élünk, korlátoz és irányít bennünket, az elmét. $

2.1. A forma hatalmának jellemzői

2.2. A biológiai forma eszközei

A biológiai forma az ön-, de leginkább a fajfenntartás biztosítása érdekében befolyásolja az elmét. Ezt a motivációkon keresztül teszi.

2.3. A társadalmi forma eszközei

A társadalmi forma azt igyekszik biztosítani, hogy a tagjai a társadalom érdekeinek megfelelően viselkedjenek. Ennek érdekében többféle eszközt felhasznál:

1)    Motivációk

2)    A gondolkozás befolyásolása

3)    Normák

4)    Anyagi ösztönzés

2.4. A társadalmi forma kompatibilitása a biológiaival

·     A társadalmi forma alkalmazkodik a biológiaihoz.

·     A társadalmi forma támogatja a biológiait.

2.5. A forma és az öntudat

Az öntudattal (és az intelligenciával) meggyűlik a baja a biológiai formának.

Az öntudat a társadalmi formára nézve sem csak előnyökkel jár.

Az öntudat okozta komplikációkra válaszul viszont a forma új eszközökre tett szert.

Említést érdemel még, hogy a biológiai forma nagyban meghatározza, hogy egy öntudattal bíró faj mennyire képes kibontakozni.

2.6. A formához való alkalmazkodás

Mint a fentiekből kitűnik, az öntudattal bíró elmét nem feltétlenül teszi boldoggá a forma kiszolgálása. Például vannak, akik szabadságukat féltve vonakodnak gyermeket vállalni, és vannak, akik ódzkodnak a társadalomba való betagozódástól. Kérdés, hogy mennyire ajánlatos mégis eleget tenni a forma igényeinek.

A legtöbben persze nem csinálnak ebből ekkora ügyet, és különösebb ellenállás nélkül követik a forma irányítását. (Miközben közvetítik is azt a környezetük felé.)

3.   A formát létrehozó mechanizmus, a forma és a tartalom kapcsolata

A három tényező kapcsolatai közül a legfontosabb az, ahogyan a forma hat a tartalomra, közelebbről az elmére. Erről volt szó idáig. Azonban ezen kívül is van még néhány említésre érdemes összefüggés.