Egyvilág - Fórum

(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)

(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)

1.   Az értékekről általában

1.1. Mi az érték?

Erre két értelemben lehet válaszolni:

1)    Általánosan, vagyis, hogy mit jelent az érték fogalma.

Az érték fogalma a világ megbecsülendő, érvényesítendő dolgait jelenti. Ebben nagyjából mindenki egyetért.

2)    Konkrétan mely dolgok számítanak értéknek?

Amiről már lényegesen eltérően vélekedhetnek az emberek. Most azt fogom kifejteni, hogy én mit gondolok erről.

Az én felfogásom szerint az értékeknek két csoportja van: $

1)    Azok a dolgok, melyek boldogságot okoznak.

Mint amilyenek az egyiptomi piramisok, hiszen ezek látványa sokaknak boldogságot okoz.

2)    Azok a dolgok, melyek lehetővé teszik, illetve elősegítik a boldogságot.

Mint amilyen az elme vagy a jóság: lévén az előbbi lehetővé teszi a boldogságot, hiszen a (lélekkel rendelkező) elme az, ami képes rá; az utóbbi pedig elősegíti azt, hiszen, ha jót teszünk, azzal másoknak boldogságot okozunk.

Az érték tehát a boldogságból fakad. $

Az érték mérték kérdése.

A dolgok értéke és az, hogy az ember mit gondol a dolgok értékéről két külön dolog. Lásd alább az értékítéletről mondottakat.

Nimbusznak pedig azt nevezem, hogy a társadalom mennyire tart értékesnek valamit, mekkora az általános megbecsültsége a dolognak.

Az alábbi két pontban az értékek fent említett két csoportját részletezem.

1.2. A boldogságot okozó dolgok

Boldogságot kétféleképpen okozhat valami: $

1)    A dolog lényegénél fogva

Például ahogyan a cukor édes, vagy ahogyan a naplemente szép.

2)    A dolog címkéinél fogva

Azaz azoknál a dolgoknál fogva, melyekkel a dolgot jellemezzük. Például ahogyan egy festmény megtekintése is boldogabbá tesz, ha tudjuk, hogy azt Picasso festette.

Az, hogy mi mekkora boldogságot okoz, származhat…

1)    Belülről

2)    Kívülről

A lényeg, hogy mind az érték, mind az értékítélet, ezáltal pedig a nimbusz is nem kis részben a címkéktől illetve kívülről ered, a társadalom határozza meg őket. Hogy pontosan mennyire, az változó, de bizonyos dolgokra kimondottan igaz ez. Ilyen az emlegetett arany, a felkapott műalkotások, a drága borok, a divat tárgyai, a hírességek vagy az élsportolói teljesítmények.

A szóban forgó külső hatás pedig jelentős mértékben attól függ, hogy éppen milyen társadalomban élünk; ezért is különbözhetnek társadalomról-társadalomra, lehetnek relatívak az értékek és társai. Nem kevésbé igaz az is, hogy ez utóbbiak attól is alaposan eltérhetnek, amik külső befolyás nélkül lennének.

1.3. A boldogságot lehetővé tevő vagy elősegítő dolgok

Ezeket is két részre lehet osztani.

1)    Világ, élet, elme és öntudat

2)    Jóság

Mely szintén érték, mivel a jó cselekedetek boldogságot okoznak. Tovább növeli a jóság jelentőségét, hogy az emberek tulajdonságai, képességei is jelentős mértékben általa nyernek értéket; ahogyan például az intelligenciánk is lényegesen nagyobb boldogságot okozhat, ha mások érdekében is hasznosítani igyekszünk azt. Lásd mindjárt bővebben.

2.   Az ember és tulajdonságai értéke $

2.1. Az ember értéke

Az ember értéke szintén két dologból fakadhat. Abból hogy…

1)    Önmaga képes a boldogságra.

2)    Elősegítheti mások boldogságát.

2.2. Az ember tulajdonságainak értéke

Mely abból fakad, hogy ezek boldogságot okoznak magunknak és másoknak. Mivel pedig mi egyedül vagyunk, miközben általában módunkban áll többeket boldogabbá tenni, tulajdonságaink értéküket nagyobbrészt a mások érdekében való hasznosulásukból nyerhetik.

3.   Az értékítélet és tulajdonságai

3.1. Az értékítélet jelentése

Értékítélet az, hogy az ember mit gondol a dolgok értékéről.

Az, hogy az emberek mit értenek érték alatt, különbözhet attól, amit én itt leírtam.

Az értékítélet szorosan kapcsolódik az ember motivációihoz és ízléséhez.

Ám értékítéleteink mögött azért más is dolgozhat, például racionális megfontolások vagy különféle társadalmi hatások.

3.2. Az értékítéletek tulajdonságai

1)    Szubjektivitás

Vagyis értékítéletünk emberről-emberre gyakran különböző, és képes megváltozni is.

Szubjektivitása ellenére hajlamosak vagyunk objektívnak gondolni az értékítéletünket.

2)    Relativitás

Ami két dolgot takar, a relativitás két jelentésének megfelelően:

·     Önállótlanság

Azaz az emberek értékítéletét sok esetben és nagyban befolyásolják mások, a társadalom, lásd alább.

·     Összehasonlítás ß

Vagyis, hogy könnyebb a dolgokat egymáshoz képest megítélni, mint önmagukban.

3.3. Az értékítéletek szubjektivitásának és relativitásának okai

Ezek mögött többféle dolog lehet:

1)    A legtöbb dolog értékét nem is lehet objektívan megállapítani.

2)    Az emberek és helyzetük különbözősége

3)    Tényezők az emberben

Különösen:

·     A megismerés buktatói

·     Az óvatosság hiánya

·     Érintettség

4)    Külső, társadalmi hatások

Különösen:

·     Eleve az, hogy mi mekkora boldogságot okoz, nem kis részben kívülről származik.

·     Konformitás

·     Átfogó, társadalmi hatások

·     Nem utolsósorban, társadalmi folyamatok vezetnek a megismerés fent említett széteséséhez is.

Ezeket a társadalmi hatásokat távolról sem mindig úgy éljük meg, mintha ránk erőszakolnák őket. Az embereknek az értékítéletek terén is igényük van ugyanis az iránymutatásra; például azért, mert nincs kapacitásuk mindent maguk megítélni, vagy ott van a konformitás ösztönös része is.

Lásd végül az ‘Önálló megismerés és cselekvés’ témában, hogy legyünk képesek az önálló ítélkezésre, valamint az ‘Ítéletalkotás’ témát arról, hogy hogyan alkothatunk helyes ítéleteket.

4.   Eszmények

4.1. Az eszmények elmélete $

Eszmény az, amit valaki az általa okozott boldogságára való tekintet nélkül értéknek tekint.

Nincsenek eszmények.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy mások szerint sincsenek.

Az a gond, hogy az ember hajlamos lehet rákényszeríteni a saját eszményeit másokra.

Nemcsak másokra, de időnként önmagunkra is rákényszerítjük az eszményeket.

4.2. Eszmények a gyakorlatban

Pusztán eszmények miatt nem kell elvenni az emberek támaszát.

Ami nem meglepő, tekintve, hogy szerintem nincsenek is eszmények.

Mi az például, amit nem kell elvenni?

1)    A hamis reményt, de akár a bizonyosságot, illúziókat sem.

2)    A káros dolgokat, melyektől összességében boldogabb lesz az illető.

Különösen az emberek egyetlen illetve utolsó támaszát nem szabad elvenni.

Például egy haldoklótól azt, hogy van mennyország. Egyéb esetben természetesen mérlegelés kérdése a dolog: ha összességében segítünk az elvétellel, akkor kimondottan tanácsos is lehet így tenni.

Az eszménynek tekintett dolgokkal szemben általában is elsőbbséget kell adni a boldogságnak. Fontos azonban hozzátenni, hogy bár nem emiatt tartják eszménynek őket, azok mégis gyakran elősegítik a hosszú távú illetve szélesebb körű boldogságot – ilyenkor pedig elsőbbségük lehet a rövidtávú illetve szűkebb körű boldogsággal szemben.

(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)

(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)

1.    A boldogság keresésének mechanizmusai

Az ember gyakran egyszerűen csak engedelmeskedik a motivációinak, például, ha éhes eszik. Ezen kívül azonban összetettebb mechanizmusok is alakítják a viselkedésünket, terelgetik azt a boldogságunkhoz megfelelő irányba.

1.1. Kondicionálás

Melynek folytán a kellemes következményekkel járó cselekvéseket hajlamosak leszünk megismételni, gyakrabban végezni, a kellemetlenségekhez vezetőket pedig elkerülni. A kondicionálás tehát hátra tekint: a korábbi tapasztalatok befolyásolják az aktuális viselkedést.

1.2. Imitáció

Azaz mások viselkedésének másolása. Részint ez is a múltba, de leginkább a jelenbe tekint: hogyan viselkedtek, viselkednek mások az adott helyzetben?

1.3. Racionalitás

Mely azt jelenti, hogy megpróbáljuk tudatosan és minél objektívebben kiszámítani, hogy milyen viselkedés lesz a legjobb. Ez tehát egy jövőbe tekintő módszer.

2.    A boldogság határai

‘A szabadság motívuma’ témában volt szó a korlátainkról, arról, hogy gyakran nem tehetjük meg, amit szeretnénk. Ezzel szemben itt arról szólok, hogy sokszor választanunk kell a különféle jó dolgok között, nem kaphatjuk meg egyszerre valamennyit. Ez a választás vagy egy egyén különböző kívánságai vagy különböző egyének boldogsága között történik.

2.1. Egyénen belüli választás

1)    Gyakran különféle motivációk kielégítése között kell választani.

2)    Olyan is van, hogy adott motiváción belül kell választanunk, hogy milyen tekintetben kívánjuk azt kielégíteni.

3)    Gyakran a jelenbeli és jövőbeli boldogságunk között kell választanunk.

Az emberek gyakran nem törődnek eleget a jövővel.

Ez leginkább azért van így, mert a jelen most van, és amit most kaphatnak, az jobban motiválja őket, mint amit majd: ha választhatok, hogy ma kapjak egy fagyit, vagy holnap, általában a mai fagyit választom. Lásd a ‘Preferenciák és hasznosság’ témában az időpreferenciát.

2.2. Egyének közötti választás

Mely először is elméleti kérdéseket vet föl, konkrétabban azt, hogy melyik elme, melyik ember boldogsága a fontosabb.

Sok esetben aztán nagyon is gyakorlati válaszokat kell adnunk arra, hogy kinek a boldogságát mennyire fontosnak tekintjük.

3.    A boldogtalanság kezelése

3.1. Általános megállapítások

1)    Az emberek többféle tipikus módon állnak hozzá a problémáikhoz:

·     Tagadás és menekülés

·     Remény

·     Magyarázat keresése

·     Vigasz keresése

·     A probléma tudatos kezelése

2)    A boldogság kulcsára, a megváltásra, a vigaszra mindig van igény.

Különösen, amikor – egyénileg vagy társadalmi szinten – rosszul mennek a dolgok, de egyébként is mindig mindenkinek van valami baja.

Az alábbiakban először gondjaink kezelésének bevett, intézményesült eszközeit mutatom be, utána pedig néhány egyéb jellemző jelenségét.

3.2. Bevett, intézményesült eszközök

1)    Sors

Az embernek nincs sorsa, és az élet nem is logikus.

Az erre utaló „jelek” pedig többnyire csak véletlen egybeesések.

A jó hír az, hogy rossz sors sincs, az embernek többnyire megvan a lehetősége, hogy változtasson a dolgokon.

2)    Vallás

3)    Művészet

4)    Humor

5)    Tudomány

6)    Jog

3.3. A boldogtalanság kezelésének egyéb jelenségei

1)    A távoli problémák elhessegetése

2)    Messiásvárás

Azaz, hogy majd jön valami vagy valaki, aki egy csapásra megoldja a problémát. Ez megint csak nagyon jellemző az emberekre, és a problémák széles körénél előfordul. A „messiás” is sok minden lehet, például egy isteni személy; vezér; különböző társadalmi megoldások (mint a kommunizmus, a demokrácia vagy a piac); technikai megoldások (mint a németek csodafegyvere a második világháborúban vagy a fúziós energia ß napjainkban); illetve a különféle csodadoktorok és csodaszerek, ami a betegségeinket illeti.

3)    Bűnbakok

Amikor az emberek a bajok okát keresik, a valódi ok helyett gyakran valami mást neveznek ki annak, vagy eltúlozzák egyes tényezők jelentőségét: bűnbakot állítanak. Bűnbak szintén sok minden lehet: emberek és népcsoportok; a videojátékok; a szénhidrát, a zsír, a koleszterin; és így tovább.

Amikor ítéletet alkotunk, nem árt törekedni az objektivitásra, körültekintőnek és megfontoltnak maradni. Lásd az ‘Ítéletalkotás’ témát. Ami a bűnbakként állított dolgokat illeti, azt érdemes kiemelni, hogy…

Minden eszközt lehet jól és rosszul is használni. Ha valamit rosszul használnak, az az emberek hibája, nem az eszközé.

Mint ahogyan egy késsel is egyaránt lehet ölni és reggelit készíteni.

4)    Vigasz a halállal szemben

Azért van egy-két gondolat, melybe viszonylag jobban lehet kapaszkodni:

·     Az, hogy többé-kevésbé már átéltük a halált.

·     Ha teljes életet éltünk, mindent megtettünk, amit szerettünk volna.

(@@Volna még ötlet ide?)

5)    A természetesség hangoztatása

Sokak szerint, ha valami természetes, akkor jó.

Valójában, ami természetes, az nem feltétlenül jó.

6)    Az elkerülhetetlen dolgok jobb színben tűnnek fel.

Végül, ez a mű is megpróbál hozzájárulni ahhoz, hogy jobban megértsük, okosabban kezeljük, könnyebben viseljük a problémáinkat. Lásd különösen a ‘Problémák’ és ‘A problémák kezelése és elviselése’ témákat.

4.    Értelem és boldogság

Először is, az elme fejlődése jelentősen érintette a boldogságra való képességet.

Másodszor, hogyan érinti az értelmesség a boldogságot? Boldogabb az, aki okos?

Nem feltétlenül. Sőt, az értelem könnyen boldogtalanná tehet.

Másfelől viszont jobban is ért önmagához, másokhoz, a különféle problémákhoz és a világhoz, ami ellensúlyozhatja a felsoroltakat. Az értelmességből leginkább a bölcsesség támogatja a boldogságot: általa érthetjük meg ugyanis a dolgok értékét, az embereket, az életet, egyúttal pedig rugalmasságra és türelemre nevel.

(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)

(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)

1.   A siker és értékelés jelentése

1.1. Definíciók

A belső siker az, amikor a teljesítményeink kiválóságának tudata okoz nekünk boldogságot, a külső siker pedig, amikor mások tartják nagyra a teljesítményeinket. Ezeket együtt sikernek nevezem.

A (magas) önértékelés az, amikor a tulajdonságaink kiválóságának tudata okoz nekünk boldogságot, a (magas) külső értékelés pedig, amikor mások tartják nagyra a tulajdonságainkat. Az önértékelést belső értékelésnek is nevezem, az önértékelést és a külső értékelést együtt pedig értékelésnek hívom.

A fentiekkel kapcsolatban először is a következőket érdemes megjegyezni:

1)    Mint látható, mind a siker, mind az értékelés fogalma kettős jelentést hordoz: mindkettő egyrészt valami, ami magunkkal kapcsolatban boldogságot okoz nekünk, másrészt valami, amit mások gondolnak rólunk. Bővebben alább.

2)    A külső sikert és értékelést együtt elismertségnek nevezem.

3)    A siker és az értékelés tulajdonságai, a tárgyuktól eltekintve, nagyrészt közösek. Ezért is érdemes együtt tárgyalni őket.

4)    Az értékelésnek fontos tényezője a sikeresség, de más tényezői is vannak.

5)    Az önértékelés sémái

Azaz milyen jellemző lelkületek vannak az önértékeléshez kapcsolódóan?

·     Hiúság

·     Kisebbrendűségi érzés

·     Önbecsülés

1.2. A siker és értékelés belső és külső változata

A belső siker és a belső értékelés egy-egy motivációból, a sikervágyból és a magas önértékelés vágyából fakad, vagyis abból, hogy a teljesítményeink és tulajdonságaink kiválóságának tudata képes boldogságot okozni nekünk. Amikor e motivációk kielégülnek, akkor érezzük a sikert, és akkor magas az önértékelésünk.

Fontos kiemelni, hogy e motivációknak van egyrészt erősségük, mely meghatározza, hogy mennyire vágyunk a sikerre és a magas önértékelésre; másrészt pedig van (tudatos) tartalmuk, mely különféle (belső) kritériumokból áll, meghatározva, hogy konkrétan mit tekintünk sikernek, mikor értékeljük magunkat nagyra.

A külső siker és értékelés viszont nem kielégített motivációk, hanem címkék, melyekkel az emberek egymást jellemzik. (Külső) kritériumai a külső sikernek és értékelésnek is vannak.

A siker és értékelés belső és külső változatai kapcsolatban is állnak egymással. Elsősorban, a külső elismertség a belső siker és az önértékelés fontos kritériuma lehet, magyarul én attól érezhetem magam sikeresnek vagy valakinek, ha mások elismernek engem. Egy szóval ez a becsvágy ß. (@@Vagy lehet a becsvágy mögött más motiváció is? Lehet esetleg a becsvágy egy önálló motiváció, vagyis hogy az ember önmagáért akarja mások elismerését?)

Az elismertség a legtöbbünk számára fontos tehát – ez pedig lehetővé teszi, hogy a környezetünk nyomást gyakoroljon ránk, hogy megfeleljünk a külső kritériumoknak.

Ám a külső elismertség nem csak eredményében érint bennünket, hanem a külső kritériumok is hajlamosak belénk épülni, hajlamosak vagyunk elfogadni mások meghatározását, hogy mikor értékelhetjük magunkat és teljesítményeinket nagyra.

2.   Kritériumok

2.1. A kritériumok jelentése és funkciói

A kritériumok mondják meg, hogy konkrétan mi számít sikernek és mi tesz nagyra értékelhetővé.

A motivációkat illetően, melyekből a belső siker és az önértékelés fakad, ezek adják a motiváció (tudatos) tartalmát, míg a külső siker és értékelés esetében azok feltételeinek nevezhetők.

Mint látni fogjuk, a siker és értékelés nagyrészt arra szolgálnak, hogy a társadalom általuk irányítsa az egyént. A kívánt teljesítményeket, tulajdonságokat a külső kritériumok határozzák meg. A belső kritériumok ugyanakkor célokat adnak az embernek.

2.2. Belső és külső kritériumok

A kritériumokat többféleképpen lehet felosztani, melyek közül ez az első. A belső kritériumok, mint elhangzott, azt határozzák meg, hogy konkrétan mikor érzem sikeresnek magam, illetve mikor értékelem magam nagyra. A külső kritériumok ellenben azt mondják meg, hogy mások mikor tekintenek engem sikeresnek, mikor értékelnek nagyra.

2.3. Belső és külső eredetű kritériumok

Melyek annyiból érdekesek, hogy a külső kritériumok hajlamosak beépülni belső kritériumokká. Ezek lesznek a külső eredetű kritériumok. Belső eredetűek azok a belső kritériumok, melyeket az ember magának talál ki.

2.4. Abszolút és relatív kritériumok

Ezekről két értelemben beszélhetünk.

1)    Az önmagában és a másokhoz képest vett siker és értékelés $

A különféle kritériumok gyakran relatívak ebben az értelemben.

2)    A kritériumok egyrészt mások lehetnek egyének és társadalmak (kultúrák) között, másrészt időben is változhatnak.

Az ember hajlamos abszolútnak, általános érvényűnek tekinteni azokat a kritériumokat, melyekkel ő adott helyen és időben szembesül. $

2.5. A kritériumok egyéb tulajdonságai

3.   A siker és értékelés egyéb tulajdonságai

1)    A siker és értékelés, mint másodlagos boldogságforrások $

Bizonyos motivációk és tevékenységek az elsődleges hatásukon túl azon keresztül is boldogságot okozhatnak, hogy sikert jelentenek, és javítják a külső-belső értékelést.

A siker és értékelés sokszor erősebb is, mint az említett elsődleges hatások: gyakran elsősorban az előbbiek miatt cselekszünk.

2)    Hogy mennyire ismernek el valamit, valakit, az erősítheti magát.

3)    A sikerünk gyakran nem csak tőlünk függ.

4.   A siker és értékelés ereje

4.1. A sikervágy és a magas önértékelés vágyának ereje egyéni szinten

Ezek erős motivációk, melyek gyakran meg is előznek másokat.

4.2. A siker (és értékelés) fontossága a társadalomban

1)    A siker és értékelés haszna a forma számára $

A siker és értékelés jelentős részben arra szolgálnak, hogy az egyént illetve az ő viselkedését a fennálló társadalmi formához igazítsák.

2)    A siker az emberek szemében sok mindent igazol.

Elsősorban az érdekében tett erőfeszítést.

Másfelől a siker, bizonyos fokig legalábbis, az érdekében tett megalkuvást is igazolhatja az emberek szemében.

3)    A siker segít csökkenteni az érdekében tett megalkuvás jelentőségét.

4)    Győztes helyzetből könnyebb megbékélést prédikálni.

4.3. Az elismerés hatásának szintjei $

Vagyis milyen módokon lehet hatással a viselkedésünkre mások elismerése?

Lásd a ‘Társadalom és önállóság’ témában, hogy milyen előnyei és hátrányai vannak a sikernek, sikervágynak és a sikerre irányuló nyomásnak, valamint a sikervágy és hiúság mérsékléséről írtakat. Lásd továbbá az ‘Önismeret’ témában, hogy az önismeret a reális önértékelés alapja.