Egyvilág - Fórum

(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)

(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)

1.   A motivációk alapjai

A lélek, az elme érző része, különböző módokon képes magát jól és rosszul érezni. Ezek a módok a motivációk. Az egyed ennek következtében olyan viselkedést tanúsít, mellyel a jó érzéseket keresi, a rosszakat pedig megpróbálja elkerülni.

A motivációk alapvető jellemzőit lásd ‘Az elme szerkezete’ témában.

Ebben a témában részletesebben megvizsgáljuk a motivációkat.

2.   A forma motivációi

2.1. A biológiai forma motivációi

Ezek általában az ön- és fajfenntartást szolgálják, és két nagy csoportra oszthatók, az egyéni és társas motivációkra.

1)    Egyéni motivációk, melyek inkább az önfenntartáshoz kapcsolódnak:

·     Veszélyérzet

·     Testi fájdalmak

·     Táplálkozási motivációk (éhség, szomjúság, stb…)

·     Birtoklási vágy

·     Játékosság, izgalom

2)    Társas motivációk, melyek inkább a fajfenntartást szolgálják.

·     Szexuális vágy

·     Szerelem, szeretet, barátság

·     Utódgondozási ösztön

·     Versenyszellem, a státusz és a hatalom utáni vágy

2.2. A társadalmi forma motivációi

Ezek a társadalmi forma fennmaradását szolgálják.

·     Az elfogadottság igénye és a csoportszellem

·     A konformitás (hasonulás) vágya

·     Az univerzális motivációk felhasználása

·     A biológiai forma motivációinak felhasználása

3.   Univerzális motivációk

3.1. Az univerzális motivációk tulajdonságai

1)    Nem a forma érdekeit szolgálják

2)    Nagyrészt az öntudattal jelennek meg

3.2. Az univerzális motivációk fajtái

·     Esztétikai érzék

·     Etikai érzék

·     Humorérzék

·     A teljesítés, alkotás, önmegvalósítás vágya

·     Szabadságvágy

·     A túlélés vágya

·     Kíváncsiság

·     A dolgok tudata

3.3. Az öntudat egyéb hatásai a motivációkra

Az öntudat alapvetően új, univerzális motivációkkal látja el lelket, de ezen túl is hatással van rá:

1)    Az érzések, érzelmek intenzívebb hatása

2)    Elvontabb dolgok is érzelmeket válthatnak ki benne

3)    Távolabbi dolgok is érinthetik

4)    Az akarat, a szándék megjelenése

4.   A motivációk egyéb tulajdonságai

1)    A motivációk kialakulása és az érzelmek fejlődése

2)    A biológiai motivációk elnagyoltsága és erőteljessége

3)    A motivációk párhuzamos működése és összeütközése

4)    Az érzelmek különleges fajtái

5)    Egyebek

6)    A maslowi hierarchia

(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)

(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)

1.   Forma, öntudat és érzékek

Hogy mit és hogyan érzékelünk, a biológiai formától függ, és az evolúciós sikernek megfelelően alakult.

A meglepőbb az, hogy ezeket a forma igényeihez idomuló, praktikus célból kialakult érzékeket az ember immár olyasmikre is felhasználja, amikre nem tervezték őket. (És ez fel sem tűnik közben.) $

·     Újfajta feladatok megoldása

·     Az esztétikai érzék kiszolgálása

2.   Az érzékelés tulajdonságai

2.1. Az érzékelés szelektivitása

Az érzékszerveink által felfogott információkból igen kevés jut el a tudatunkig. A szűrés nagyrészt automatikus, és a számunkra fontos dolgokat igyekszik kiválogatni nekünk.

2.2. Az érzékelés (re)konstruáltsága

Az agy nemcsak passzívan fogadja az érzékleteket, hanem maga is alakítja azokat.

2.3. Az érzékelés relativitása

Itt is feltűnik a relativitás két arca:

1)    Függés

2)    Összehasonlítás

3.   Az érzékelés filozófiája

3.1. Az érzékek interpretáltsága

Ami azt jelenti, hogy az érzékelt jelenségeket nem nyers valójukban érzékeljük, hanem az agyunk által átalakítva, „lefordítva”. Olyannyira, hogy az érzéklet gyakran nem is hasonlít az érzékelt jelenség fizikai valójára.

3.2. Az érzékelés értelmezettsége

Amit érzékelünk, ahhoz általában rögtön társul valamilyen tudás; leginkább, hogy mi az, amit érzékelünk, illetve mit jelent.

Az érzékelés értelmezettsége és korábban elhangzott jellemzői általában hasznosak, de könnyen be is csaphatnak bennünket.

3.3. Egyebek

1)    Nem foghatjuk fel, hogy mások mit hogyan érzékelnek.

2)    Az érzékelésünk hiányossága

3)    Tapasztalataink közvetettsége

(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)

(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)

1.   A forma jelentése és jelentősége

Ezek a ‘Tartalom és forma’ témában vannak részletezve.

Itt még annyit hozzá, hogy érdemes megkülönböztetni a forma szűkebb és tágabb fogalmát. Ez elsősorban annyiból hasznos, hogy a szűkebb forma az, ami fennmaradása érdekében alapvető és gyakran átfogó hatással van a tartalomra. Szűkebb értelemben a forma csak azokat az elemeket foglalja magába, melyek tartósak és gyakran átfogók is.

A tágabban értelmezett forma minden elemet befogad, ami részt vesz a tartalom megjelenítésében, működtetésében.

2.   A forma szintjei

Az ember kétféle formába ágyazva él: a biológiai és a társadalmi formába.

2.1. Biológiai forma

Ami a testünket jelenti.

A biológiai forma sok mindenre befolyással van.

2.2. Társadalmi forma

Ez a rend, amelyben élünk.

Több szintjén lehet megkülönböztetni:

1)    A társadalom rendje

2)    A környezetünk rendje

3)    A saját életünk rendje

A társadalmi forma elsősorban az emberek gondolkozására hat, és társadalmi korlátait határozza meg.

3.   A forma mellékessége

Bár a különböző formák gyakran különböző hatással vannak a tartalomra, bizonyos szempontból nem számít, hogy a tartalom milyen formában jelenik meg. Különösen: azonos funkciót (tartalom) különböző technikák (forma) is megvalósíthatnak.

Másfelől itt említhető, hogy azonos mechanizmusok különféle formákat is alakíthatnak. Így például az evolúció-revolúció mechanizmusa mind a biológiai, mind a társadalmi formát alakítja. Konkrét példák az ‘Evolúció – revolúció’ témában találhatók.

Egy tanulság az, hogy a formát alakító mechanizmusok, a forma és a tartalom tanulmányozása bizonyos mértékig elkülöníthető egymástól. Így például van értelme elkülönülten, elvont módon tanulmányozni az evolúciót, az embert és az elmét.

4.   A biológiai és társadalmi antropikus elv $

Az antropikus elvről általában ‘A világ eredete és életbarátsága’ témában lehet olvasni.

Itt azért érdemes felhozni ismét, mert az antropikus elv a biológiai és társadalmi formák sajátosságainak megértéséhez is hasznos. Ezeknél is gyakran megfigyelhető ugyanis, hogyha másmilyenek lennének (lettek volna), akkor most nem lehetnénk itt.