Egyvilág - Fórum

(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)

(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)

1.   A nemiség és a szexualitás jelentősége

A túlélésnek két fő követelménye van: az önfenntartás és a fajfenntartás. Anélkül, hogy mindkettőre erős motivációkkal bírna, nem maradhat fenn egy faj. Az embernél a fajfenntartásra több erős motiváció is irányul, mint a szexuális vágy, a szerelem és az utódgondozási ösztön. Ezek, hasonlóan mondjuk az éhséghez, sok mindenre rá tudják vinni az embert, jóra és rosszra egyaránt.

A szexualitás és a nemiség többi jelensége több szinten illetve területen is nagy jelentőséggel bír:

1)    Az ember életében

Azt nem kell sokat magyarázni, hogy a szex, a párkapcsolat és a család mennyire központi jelentőségű a legtöbb embernek.

2)    A nemiség és szexualitás közvetlen jelentősége a társadalomban

Ez is eléggé nyilvánvaló, ha csak körülnézünk magunk körül, vagy ha a bennünket érintő ilyen jellegű hatásokat tekintjük.

3)    A nemiség és szexualitás közvetett jelentősége a társadalomban

Azaz ezek a társadalmi élet sok egyéb területén is jelen vannak.

2.   Nem és forma

Az (elvont) elmének eredendően nincs neme, nincsenek nemi tulajdonságai. Testünk biológiai neme a biológiai formánk része, és alapvetően a biológiai forma ruházza fel az elmét is a nemnek megfelelő tulajdonságokkal. $

Végeredményben mindenesetre…

Az – átlagot tekintve – széleskörű és koránt sem elhanyagolható különbségek vannak férfiak és nők között, mind a testüket, mind az elméjüket tekintve.

Azt, hogy az „átlagot tekintve” vannak meg az említett különbségek, egyrészt azért hangsúlyoztam, mert újabban a politikai korrektség jegyében az emberek hajlamosak inkább letagadni őket; másrészt pedig mert ezeket nem úgy kell érteni, hogy például minden férfi jobban tud koncentrálni egy adott feladatra, mint minden nő, hanem úgy, hogy a férfiak általában jobban képesek erre, de rendszerint van – akár jelentős számú – kivétel is.

Lásd ehhez ‘A csoportok problémáinak kezelése’ témában, hogy a különféle (köztük a nemi) csoportok közötti különbségek általában is érzékeny terület, és hogy hogyan lehet a csoportokat helyesen jellemezni. Lásd továbbá az ‘Ideológiák’ témában az egyenlőség ideológiáját, illetve a ‘Attitűd, sztereotípia, előítélet’ témában a sztereotípiákat.

A férfiaknak és nőknek különböző tulajdonságaik folytán a képességeik is különböznek, azaz különböző feladatokban teljesítenek jól.

Ami a társadalmi formát illeti, általában fontos része neki a nemiséghez kapcsolódó dolgok, szerepek, viszonyok meghatározása. Ezáltal és a hozzá társuló nyomásgyakorlás miatt a nem korlátot is jelent az ember számára: ha valami nem felel meg a neme alapján tőle elvártaknak, azt nem teheti meg, de legalábbis jelentős hátránya származhat belőle. Probléma akkor van, amikor valakinek a vágyai, tulajdonságai nem felelnek meg a nemének; nem szeret, vagy nem tud a tőle elvártaknak megfelelően viselkedni; mondjuk, amikor valaki férfi létére a férfiakat szereti.

Nemünk tehát egyfelől testi-lelki kereteket szab, másfelől korlátokat állít nekünk.

3.   Monogámia – poligámia

Ma a legtöbb társadalom (névleg) monogám, és hajlamosak is lehetünk azt hinni, hogy ez valahol meg van írva, hogy ez csak így lehet. Mint látni fogjuk, ez nem igaz, bár mintha valamivel valóban több tényező mutatna a monogámia irányába.

A monogámiának megvannak a hasznai, például, hogy mindenkinek jut pár, vagy a tiszta családi viszonyok. Másfelől megvan az ára is, különösen, hogy mindenki csak egy párt választhat, ami elég gyakran feszültségekkel jár, nehéz választásokra kényszerít, titkolózással övezett félrelépésekre, a másik elhagyására ösztönöz.

3.1. Monogámia és poligámia az állatvilágban

A poligámiának számos jele van az állatvilágban.

Talán nem meglepő, hogy az állatok is félrelépnek.

3.2. Monogámia és poligámia az embernél

Az ember sem nem eredendően monogám, sem nem eredendően poligám. Sokkal inkább a társadalmi berendezkedésen, a kultúrán múlik az, hogy ebből a szempontból milyen gyakorlatot folytatunk.

Melyek a kérdés legfontosabb tényezői?

1)    A poligámia irányába ható tényezők

·     A férfiak (hímek) poligámabb hajlama és viselkedése a szexuális szaporodás természete miatt. $ß (@@Korrekt így ez az egész?)

·     A férfi veszélyesebben élt a nőnél.

·     Egyéb kulturális tényezők

2)    A monogámia irányába ható tényezők

·     A nők (nőstények) monogámabb hajlama és viselkedése.

·     A hosszas és alapos gondoskodást igénylő embergyerekek.

·     Az apaági örökösödés

·     Egyéb kulturális tényezők

Mint látható, mindkét irányba hatnak tényezők. A kialakuló helyzet így egy egyensúlyi állapot mind a hajlamok, mind a gyakorlat tekintetében.

4.   Férfi és nő társadalmi helyzete

Hagyományosan általában, és sok helyen még ma is, a férfi előnyösebb helyzetben van, mint a nő. Az alábbiakban először ez az állapotot mutatom be. Lényeges, hogy ezzel nem állítom, hogy mindez így volna helyes, nem a férfi felsőbbrendűségét bizonygatom, csak a helyzetet írom le. Utána szerepel majd a helyzet által kiváltott új keletű társadalmi reakció, a nemi különbségek tagadása, melyet szintén zsákutcának tekintek, továbbá az, hogy akkor mi volna a teendő.

Itt érdemes továbbá említeni a férfi és nő közötti kölcsönös meg nem értést, mint a nemek közötti különbségek első következményét – melyhez az ember azon hajlama is hozzájárul, hogy szeret önmagából kiindulni. A meg nem értés sok feszültséget és konfliktust teremt, melyek elkerüléséhez, csillapításához nagyban hozzájárulhat a nemek közötti különbségek megismerése.

4.1. A férfi előnyös helyzetének okai

1)    Nemi tulajdonságok

2)    A nők elnyomása

Melynek mértéke társadalomról-társadalomra, illetve időben is változó, ám sokfelé még napjainkban is tapasztalható.

4.2. A férfi előnyös helyzete általában

Ez több területen megmutatkozik:

1)    Abban, hogy a férfiak gyakorlati előnyökre tesznek szert.

2)    A nyelvben ß

3)    A kultúrában ß

4)    Különféle társadalmi konvenciókban

A hasonlókra alapozva egyesek – helytelenül – felsőbbrendűnek, értékesebbnek tekintik a férfiakat.

Az sem meglepő, hogy sok helyen többre értékelik a fiúgyermeket a lánynál.

És az is érthető, hogy miért tartják sokan kiemelt erénynek a férfiasságot.

4.3. A férfi előnye a piacon

Ennek néhány oka:

1)    Számos, a (munkaerő) piaci sikert elősegítő tulajdonságban – átlagosan – jobbak a férfiak, mint a nők.

2)    A hierarchikus szervezetek, a bennük történő előmenetel jobban megfelel a férfi mentalitásnak.

3)    A gyerekszülés és -nevelés kiveszi a nőket a munkából.

Az eddigi három ok lényegében a nemi tulajdonságokhoz sorolható.

4)    A nőkkel szembeni diszkrimináció

Mi következik ebből? Az, hogy a férfiak piaci előnyének alapvetően kétféle oka van: a diszkrimináció, és a nemi tulajdonságok; valamint az utóbbiak miatt a férfiak – az átlagot tekintve – sok esetben valóban jobb munkaerők, hasznosabbak a szervezetnek. (Megint csak az átlagot tekintve, vagyis természetesen nem minden férfi jobb, és nem minden munkakörben.) A gyakran idézett számok tehát, például, hogy a nők kevesebbet keresnek, hogy kevés a női vezető, nem csak a diszkrimináció következményei.

5.   A nemi különbségek tagadása

Újabban, legalábbis a világ modern felén, jellemző tendencia, hogy a nők helyzetén úgy próbálnak javítani, hogy nemcsak az elnyomás felszámolására törekszenek, hanem a nemi tulajdonságok különbözőségét is tagadják, sok tekintetben egyformának láttatják a nemeket.

Ez egyfelől kétségtelenül vigyáz a nők érzékenységére, hozzájárul méltóságuk, jogaik és lehetőségeik egyenlőségéhez, megelőzheti a diszkriminációt. Másfelől viszont csak tüneti kezelést jelent, és további problémákat okozhat. Ráadásul a tagadás nagyban képmutató is, hiszen különbségeink meglehetősen nyilvánvalóak, és többé-kevésbé mindenki tisztában is van velük. Ez a fajta hozzáállás tehát korántsem nevezhető felvilágosultnak.

Hozzá lehet tenni, hogy legújabban már vannak jelei, mintha valamelyest enyhülne a tagadás, növekedne a hajlam a realitások elfogadására.

6.   A nemi kérdés felvilágosult szemlélete és kezelése

6.1. A helyzet és a probléma

Ahogyan már elhangzott:

1)    Férfiak és nők – az átlagot tekintve – különböznek. A jellemző különbségek alól azonban egyéni szinten vannak kivételek.

2)    Vannak, akik – helytelenül – értékesebbnek tekintik férfiakat, mint a nőket. Továbbá nem ritka a nők hátrányos megkülönböztetése, elnyomása sem.

3)    Az átlagot jellemző különbségeket újabban gyakran inkább letagadják.

6.2. A megfelelő szemlélet

Fontos leszögezni: ha a férfi gyakorlatilag előnyben is van a társadalomban a nőhöz képest, ez nem jelenti, hogy felsőbbrendű volna:

Férfi és nő értéke egyenlő.

Már csak azért is, mert számos értékes tulajdonság van, melyben a nő a jobb, például az emberek iránti és szociális érzék, vagy a gyerekek világra hozása és nevelése. Jó volna, ha a társadalom kellő elismeréssel adózna ezen adottságoknak is, és a nők is kellő önbecsülést tudnának meríteni belőlük.

Mint elhangzott, a férfi előnyösebb, a nő hátrányosabb helyzetének két oka van: 1) A nemi tulajdonságok; 2) A nők elnyomása. Ezzel kapcsolatban mindkét nemnek el kell fogadnia valamit:

A férfiaknak azt, hogy a nőket nem szabad elnyomni.

A nőknek azt, hogy a helyzetet részben a természet okozza.

6.3. A nemi kérdés felvilágosult kezelése

A megfelelő szemléletre alapozva mi tehát a teendő?

Férfiak és nők méltóságának, jogainak és lehetőségeinek egyenlőségét biztosítani kell.

Ahogy azt is, hogy mindenkit egyéni képességei alapján ítéljenek meg.

Ugyanakkor a tényeket nem kell ferdíteni, el kell fogadni egymást és önmagunkat olyanoknak, amilyenek vagyunk.

Egyúttal mindannyiunk hasznára ki kell aknázni képességeink különbözőségét.

Magyarán a különbségek illetve ezek jelentőségének tagadása és eltúlzása között meg kell találni a realitás egyensúlyát. Remélhetőleg az itt leírtak is hozzájárulnak majd ehhez.

(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)

(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)

1.   Az értékekről általában

1.1. Mi az érték?

Erre két értelemben lehet válaszolni:

1)    Általánosan, vagyis, hogy mit jelent az érték fogalma.

Az érték fogalma a világ megbecsülendő, érvényesítendő dolgait jelenti. Ebben nagyjából mindenki egyetért.

2)    Konkrétan mely dolgok számítanak értéknek?

Amiről már lényegesen eltérően vélekedhetnek az emberek. Most azt fogom kifejteni, hogy én mit gondolok erről.

Az én felfogásom szerint az értékeknek két csoportja van: $

1)    Azok a dolgok, melyek boldogságot okoznak.

Mint amilyenek az egyiptomi piramisok, hiszen ezek látványa sokaknak boldogságot okoz.

2)    Azok a dolgok, melyek lehetővé teszik, illetve elősegítik a boldogságot.

Mint amilyen az elme vagy a jóság: lévén az előbbi lehetővé teszi a boldogságot, hiszen a (lélekkel rendelkező) elme az, ami képes rá; az utóbbi pedig elősegíti azt, hiszen, ha jót teszünk, azzal másoknak boldogságot okozunk.

Az érték tehát a boldogságból fakad. $

Az érték mérték kérdése.

A dolgok értéke és az, hogy az ember mit gondol a dolgok értékéről két külön dolog. Lásd alább az értékítéletről mondottakat.

Nimbusznak pedig azt nevezem, hogy a társadalom mennyire tart értékesnek valamit, mekkora az általános megbecsültsége a dolognak.

Az alábbi két pontban az értékek fent említett két csoportját részletezem.

1.2. A boldogságot okozó dolgok

Boldogságot kétféleképpen okozhat valami: $

1)    A dolog lényegénél fogva

Például ahogyan a cukor édes, vagy ahogyan a naplemente szép.

2)    A dolog címkéinél fogva

Azaz azoknál a dolgoknál fogva, melyekkel a dolgot jellemezzük. Például ahogyan egy festmény megtekintése is boldogabbá tesz, ha tudjuk, hogy azt Picasso festette.

Az, hogy mi mekkora boldogságot okoz, származhat…

1)    Belülről

2)    Kívülről

A lényeg, hogy mind az érték, mind az értékítélet, ezáltal pedig a nimbusz is nem kis részben a címkéktől illetve kívülről ered, a társadalom határozza meg őket. Hogy pontosan mennyire, az változó, de bizonyos dolgokra kimondottan igaz ez. Ilyen az emlegetett arany, a felkapott műalkotások, a drága borok, a divat tárgyai, a hírességek vagy az élsportolói teljesítmények.

A szóban forgó külső hatás pedig jelentős mértékben attól függ, hogy éppen milyen társadalomban élünk; ezért is különbözhetnek társadalomról-társadalomra, lehetnek relatívak az értékek és társai. Nem kevésbé igaz az is, hogy ez utóbbiak attól is alaposan eltérhetnek, amik külső befolyás nélkül lennének.

1.3. A boldogságot lehetővé tevő vagy elősegítő dolgok

Ezeket is két részre lehet osztani.

1)    Világ, élet, elme és öntudat

2)    Jóság

Mely szintén érték, mivel a jó cselekedetek boldogságot okoznak. Tovább növeli a jóság jelentőségét, hogy az emberek tulajdonságai, képességei is jelentős mértékben általa nyernek értéket; ahogyan például az intelligenciánk is lényegesen nagyobb boldogságot okozhat, ha mások érdekében is hasznosítani igyekszünk azt. Lásd mindjárt bővebben.

2.   Az ember és tulajdonságai értéke $

2.1. Az ember értéke

Az ember értéke szintén két dologból fakadhat. Abból hogy…

1)    Önmaga képes a boldogságra.

2)    Elősegítheti mások boldogságát.

2.2. Az ember tulajdonságainak értéke

Mely abból fakad, hogy ezek boldogságot okoznak magunknak és másoknak. Mivel pedig mi egyedül vagyunk, miközben általában módunkban áll többeket boldogabbá tenni, tulajdonságaink értéküket nagyobbrészt a mások érdekében való hasznosulásukból nyerhetik.

3.   Az értékítélet és tulajdonságai

3.1. Az értékítélet jelentése

Értékítélet az, hogy az ember mit gondol a dolgok értékéről.

Az, hogy az emberek mit értenek érték alatt, különbözhet attól, amit én itt leírtam.

Az értékítélet szorosan kapcsolódik az ember motivációihoz és ízléséhez.

Ám értékítéleteink mögött azért más is dolgozhat, például racionális megfontolások vagy különféle társadalmi hatások.

3.2. Az értékítéletek tulajdonságai

1)    Szubjektivitás

Vagyis értékítéletünk emberről-emberre gyakran különböző, és képes megváltozni is.

Szubjektivitása ellenére hajlamosak vagyunk objektívnak gondolni az értékítéletünket.

2)    Relativitás

Ami két dolgot takar, a relativitás két jelentésének megfelelően:

·     Önállótlanság

Azaz az emberek értékítéletét sok esetben és nagyban befolyásolják mások, a társadalom, lásd alább.

·     Összehasonlítás ß

Vagyis, hogy könnyebb a dolgokat egymáshoz képest megítélni, mint önmagukban.

3.3. Az értékítéletek szubjektivitásának és relativitásának okai

Ezek mögött többféle dolog lehet:

1)    A legtöbb dolog értékét nem is lehet objektívan megállapítani.

2)    Az emberek és helyzetük különbözősége

3)    Tényezők az emberben

Különösen:

·     A megismerés buktatói

·     Az óvatosság hiánya

·     Érintettség

4)    Külső, társadalmi hatások

Különösen:

·     Eleve az, hogy mi mekkora boldogságot okoz, nem kis részben kívülről származik.

·     Konformitás

·     Átfogó, társadalmi hatások

·     Nem utolsósorban, társadalmi folyamatok vezetnek a megismerés fent említett széteséséhez is.

Ezeket a társadalmi hatásokat távolról sem mindig úgy éljük meg, mintha ránk erőszakolnák őket. Az embereknek az értékítéletek terén is igényük van ugyanis az iránymutatásra; például azért, mert nincs kapacitásuk mindent maguk megítélni, vagy ott van a konformitás ösztönös része is.

Lásd végül az ‘Önálló megismerés és cselekvés’ témában, hogy legyünk képesek az önálló ítélkezésre, valamint az ‘Ítéletalkotás’ témát arról, hogy hogyan alkothatunk helyes ítéleteket.

4.   Eszmények

4.1. Az eszmények elmélete $

Eszmény az, amit valaki az általa okozott boldogságára való tekintet nélkül értéknek tekint.

Nincsenek eszmények.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy mások szerint sincsenek.

Az a gond, hogy az ember hajlamos lehet rákényszeríteni a saját eszményeit másokra.

Nemcsak másokra, de időnként önmagunkra is rákényszerítjük az eszményeket.

4.2. Eszmények a gyakorlatban

Pusztán eszmények miatt nem kell elvenni az emberek támaszát.

Ami nem meglepő, tekintve, hogy szerintem nincsenek is eszmények.

Mi az például, amit nem kell elvenni?

1)    A hamis reményt, de akár a bizonyosságot, illúziókat sem.

2)    A káros dolgokat, melyektől összességében boldogabb lesz az illető.

Különösen az emberek egyetlen illetve utolsó támaszát nem szabad elvenni.

Például egy haldoklótól azt, hogy van mennyország. Egyéb esetben természetesen mérlegelés kérdése a dolog: ha összességében segítünk az elvétellel, akkor kimondottan tanácsos is lehet így tenni.

Az eszménynek tekintett dolgokkal szemben általában is elsőbbséget kell adni a boldogságnak. Fontos azonban hozzátenni, hogy bár nem emiatt tartják eszménynek őket, azok mégis gyakran elősegítik a hosszú távú illetve szélesebb körű boldogságot – ilyenkor pedig elsőbbségük lehet a rövidtávú illetve szűkebb körű boldogsággal szemben.

(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)

(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)

1.    A boldogság keresésének mechanizmusai

Az ember gyakran egyszerűen csak engedelmeskedik a motivációinak, például, ha éhes eszik. Ezen kívül azonban összetettebb mechanizmusok is alakítják a viselkedésünket, terelgetik azt a boldogságunkhoz megfelelő irányba.

1.1. Kondicionálás

Melynek folytán a kellemes következményekkel járó cselekvéseket hajlamosak leszünk megismételni, gyakrabban végezni, a kellemetlenségekhez vezetőket pedig elkerülni. A kondicionálás tehát hátra tekint: a korábbi tapasztalatok befolyásolják az aktuális viselkedést.

1.2. Imitáció

Azaz mások viselkedésének másolása. Részint ez is a múltba, de leginkább a jelenbe tekint: hogyan viselkedtek, viselkednek mások az adott helyzetben?

1.3. Racionalitás

Mely azt jelenti, hogy megpróbáljuk tudatosan és minél objektívebben kiszámítani, hogy milyen viselkedés lesz a legjobb. Ez tehát egy jövőbe tekintő módszer.

2.    A boldogság határai

‘A szabadság motívuma’ témában volt szó a korlátainkról, arról, hogy gyakran nem tehetjük meg, amit szeretnénk. Ezzel szemben itt arról szólok, hogy sokszor választanunk kell a különféle jó dolgok között, nem kaphatjuk meg egyszerre valamennyit. Ez a választás vagy egy egyén különböző kívánságai vagy különböző egyének boldogsága között történik.

2.1. Egyénen belüli választás

1)    Gyakran különféle motivációk kielégítése között kell választani.

2)    Olyan is van, hogy adott motiváción belül kell választanunk, hogy milyen tekintetben kívánjuk azt kielégíteni.

3)    Gyakran a jelenbeli és jövőbeli boldogságunk között kell választanunk.

Az emberek gyakran nem törődnek eleget a jövővel.

Ez leginkább azért van így, mert a jelen most van, és amit most kaphatnak, az jobban motiválja őket, mint amit majd: ha választhatok, hogy ma kapjak egy fagyit, vagy holnap, általában a mai fagyit választom. Lásd a ‘Preferenciák és hasznosság’ témában az időpreferenciát.

2.2. Egyének közötti választás

Mely először is elméleti kérdéseket vet föl, konkrétabban azt, hogy melyik elme, melyik ember boldogsága a fontosabb.

Sok esetben aztán nagyon is gyakorlati válaszokat kell adnunk arra, hogy kinek a boldogságát mennyire fontosnak tekintjük.

3.    A boldogtalanság kezelése

3.1. Általános megállapítások

1)    Az emberek többféle tipikus módon állnak hozzá a problémáikhoz:

·     Tagadás és menekülés

·     Remény

·     Magyarázat keresése

·     Vigasz keresése

·     A probléma tudatos kezelése

2)    A boldogság kulcsára, a megváltásra, a vigaszra mindig van igény.

Különösen, amikor – egyénileg vagy társadalmi szinten – rosszul mennek a dolgok, de egyébként is mindig mindenkinek van valami baja.

Az alábbiakban először gondjaink kezelésének bevett, intézményesült eszközeit mutatom be, utána pedig néhány egyéb jellemző jelenségét.

3.2. Bevett, intézményesült eszközök

1)    Sors

Az embernek nincs sorsa, és az élet nem is logikus.

Az erre utaló „jelek” pedig többnyire csak véletlen egybeesések.

A jó hír az, hogy rossz sors sincs, az embernek többnyire megvan a lehetősége, hogy változtasson a dolgokon.

2)    Vallás

3)    Művészet

4)    Humor

5)    Tudomány

6)    Jog

3.3. A boldogtalanság kezelésének egyéb jelenségei

1)    A távoli problémák elhessegetése

2)    Messiásvárás

Azaz, hogy majd jön valami vagy valaki, aki egy csapásra megoldja a problémát. Ez megint csak nagyon jellemző az emberekre, és a problémák széles körénél előfordul. A „messiás” is sok minden lehet, például egy isteni személy; vezér; különböző társadalmi megoldások (mint a kommunizmus, a demokrácia vagy a piac); technikai megoldások (mint a németek csodafegyvere a második világháborúban vagy a fúziós energia ß napjainkban); illetve a különféle csodadoktorok és csodaszerek, ami a betegségeinket illeti.

3)    Bűnbakok

Amikor az emberek a bajok okát keresik, a valódi ok helyett gyakran valami mást neveznek ki annak, vagy eltúlozzák egyes tényezők jelentőségét: bűnbakot állítanak. Bűnbak szintén sok minden lehet: emberek és népcsoportok; a videojátékok; a szénhidrát, a zsír, a koleszterin; és így tovább.

Amikor ítéletet alkotunk, nem árt törekedni az objektivitásra, körültekintőnek és megfontoltnak maradni. Lásd az ‘Ítéletalkotás’ témát. Ami a bűnbakként állított dolgokat illeti, azt érdemes kiemelni, hogy…

Minden eszközt lehet jól és rosszul is használni. Ha valamit rosszul használnak, az az emberek hibája, nem az eszközé.

Mint ahogyan egy késsel is egyaránt lehet ölni és reggelit készíteni.

4)    Vigasz a halállal szemben

Azért van egy-két gondolat, melybe viszonylag jobban lehet kapaszkodni:

·     Az, hogy többé-kevésbé már átéltük a halált.

·     Ha teljes életet éltünk, mindent megtettünk, amit szerettünk volna.

(@@Volna még ötlet ide?)

5)    A természetesség hangoztatása

Sokak szerint, ha valami természetes, akkor jó.

Valójában, ami természetes, az nem feltétlenül jó.

6)    Az elkerülhetetlen dolgok jobb színben tűnnek fel.

Végül, ez a mű is megpróbál hozzájárulni ahhoz, hogy jobban megértsük, okosabban kezeljük, könnyebben viseljük a problémáinkat. Lásd különösen a ‘Problémák’ és ‘A problémák kezelése és elviselése’ témákat.

4.    Értelem és boldogság

Először is, az elme fejlődése jelentősen érintette a boldogságra való képességet.

Másodszor, hogyan érinti az értelmesség a boldogságot? Boldogabb az, aki okos?

Nem feltétlenül. Sőt, az értelem könnyen boldogtalanná tehet.

Másfelől viszont jobban is ért önmagához, másokhoz, a különféle problémákhoz és a világhoz, ami ellensúlyozhatja a felsoroltakat. Az értelmességből leginkább a bölcsesség támogatja a boldogságot: általa érthetjük meg ugyanis a dolgok értékét, az embereket, az életet, egyúttal pedig rugalmasságra és türelemre nevel.