Egyvilág - Fórum

(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)

(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)

1.   A homoszexualitás gyakorisága

Az ember szexuális vágya és szerelme a forma érdekeit, mindenekelőtt a fajfenntartást szolgálják. Mivel erre a célra csak bizonyos partnerek alkalmasak, a formának egyáltalán nem mindegy, hogy ezek a vágyak kivel szemben ébrednek fel bennünk, kivel merjük őket kiélni.

Ezzel együtt milyen gyakori a homoszexualitás?

·     Az embereknek kb. 2-3%-a homoszexuális. ß

·     A férfiak kb. 15-20%-ának nőies, a nők 10%-ának férfias az agya. ß

·     A homoszexualitás az állatvilágban is meglehetősen gyakori.

2.   A homoszexualitás jelentése és jellemzői

Köznapi értelemben a homoszexualitás egy viszonylag homályos fogalom. Leginkább azokra mondják, akikről azt feltételezik, hogy 1) testileg 2) teljesen 3) a saját (biológiai) nemükkel megegyező nemű személyekhez vonzódnak. Ez a definíció több dolgot nem vesz figyelembe.

Pontosabban, a homoszexualitás azt jelenti, hogy az ember biológiai neme vagy nemi identitása nem felel meg a testi vagy érzelmi szexuális orientációjának. (Az, hogy nem felel meg, annyit tesz, hogy az ember a saját nemével megegyező nemű partnerhez vonzódik.) $

A heteroszexualitás pedig értelemszerűen az, amikor az említettek megfelelnek egymásnak.

Ha a szóban forgó személy biológiai neme nem felel meg az orientációjának, akkor külső, ha a nemi identitása, akkor belső homoszexualitásról beszélünk. Továbbá a testi orientáció elsősorban a partner biológiai nemét célozza, míg az érzelmi orientáció jelentős részben a mentális nemét, ezekkel kell tehát összevetni a szóban forgó személy előbb említett nemeit.

Ily módon négyféle homoszexualitásról beszélhetünk: $

1)    Külső testi: Amikor egy biológiai férfi testileg kíván egy biológiai férfit. (Lényegében ez a köznapi értelemben vett homoszexualitás.)

2)    Külső érzelmi: Amikor egy biológiai férfi érzelmileg vonzódik egy mentális férfihez.

3)    Belső testi: Amikor valaki, aki férfinek érzi magát, testileg kíván egy biológiai férfit

4)    Belső érzelmi: Amikor valaki, aki férfinek érzi magát, érzelmileg vonzódik egy mentális férfihez.

Tovább komplikálva az ügyet, az ember különféle nemei elhelyezkedhetnek a férfi / nő pólusokban, a kettő közötti skálán vagy mindezeken kívül; illetve hasonlót lehet elmondani a szexuális orientációval kapcsolatban is.

Mind az ember saját, mind a partner nemének (a skálán vett) eltávolodása a pólusoktól, továbbá a kevert orientáció is értelmezhető úgy, hogy az adott személy egyszerre lesz bizonyos fokig homo- és heteroszexuális.

Az ember tehát kétféle módon is egyszerre lehet homo- és heteroszexuális: úgy, hogy bizonyos értelemben homo-, más értelemben heteroszexuális; és úgy, hogy bizonyos fokig homo-, bizonyos fokig heteroszexuális. $

A tanulság az, hogy:

Bizonyos mértékig az emberek nagy részében megvan a vonzódás mindkét nem iránt.

(@@ Lehet azt mondani, hogy a legtöbb emberben?)

A homoszexualitás néhány egyéb jellemzője:

·     Legalábbis a férfiak között illetve a hajlamot, vágyakat illetően, a testi homoszexualitás gyakoribb, mint az érzelmi.

·     A férfiaknál a testi, míg a nőknél az érzelmi homoszexualitás gyakoribb, mint a másik nemnél. ß

·     A homoszexualitás bizonyos mértékig szituációfüggő.

3.   A homoszexualitás eredete

Illetve a szexuális orientációé.

Az, hogy valaki mennyiben homoszexuális, lényegében a születésre eldől.

Bár a kérdés még nincs teljes mértékben lezárva, amit tudni lehet, az meglehetősen ebbe az irányba mutat. A szexuális orientációt így alapvetően két tényező befolyásolja: az egyik a genetika, a másik pedig a magzatot érő hormonális hatások.

(@@ Abban nem vagyok biztos, hogy ezek a hormonális hatások az anya hormonjait jelentik vagy a magzat saját hormonjait. Tud erről valaki közelebbit?)

Ami a társadalmi hatásokat illeti, azok inkább csak azt befolyásolják, hogy az ember hogyan kezeli a természettől adott késztetéseit, mennyire fojtja el őket, hogyan viselkedik. Különösen érdemes kiemelni, hogy a jelek szerint, a homoszexuális emberek túlnyomó többsége heteroszexuális családokban nevelkedett, és a legtöbb, homoszexuális pár által nevelt gyerek is heteroszexuális lesz. (@@ Bár ez utóbbiról nem tudom, hogy azt jelenti-e, hogy ez egyáltalán nincs hatással a gyerekek orientációjára, illetve hogy mennyire alaposan vizsgálták meg. Tud erről valaki konkrétabbat?)

A homoszexualitás tehát a hajlam és vágyak szintjén jellemzően nem, a viselkedésén viszont többé-kevésbé befolyásolható. Más kérdés, hogy mennyire érdemes élni ezzel; az elfojtott vágyak, a feszültség ugyanis sok mindennek árthatnak, kezdve az egészséggel, az emberi kapcsolatokon keresztül odáig, hogy ha a feszültség kipattan, akkor az ember esetleg komolyabban is árthat másoknak.

Az esetleges homoszexuális hajlamairól tehát sem az ember maga, sem a környezete nem tehet.

4.   A homoszexuális emberek

A homoszexualitás nem ritkán meglátszik az emberen. (Bár korántsem mindig.)

A melegek gyakran érzékeny és értékes emberek.

A melegek gyakran folyamatos nyomás és feszültség alatt élnek, és vágynak az ezektől való megszabadulásra.

Homoszexualitásuk felfedése, azaz a coming-out, gyakran szintén meglehetősen problémás.

Vannak, akik túlfűtött szexuális étvágyat tulajdonítanak a melegeknek. Ez általában véve nem igaz. (@@ Ugye?) ß

5.   Homoszexualitás a társadalomban

5.1. A homoszexualitás elutasítása

(Amit homofóbiának is neveznek.)

A homoszexualitással szemben meglehetősen masszív és széleskörű elutasítás tapasztalható, mind társadalmi, mind egyéni szinten.

1)    Társadalmi elutasítás

Sokan a család, a társadalmi rend és az erkölcsök kiemelt ellenségét látják a homoszexualitásban.

Sok hagyományos társadalom meglehetősen elutasító volt a homoszexualitással szemben. Újabban, bizonyos fokig, látszik már ennek az újragondolása, oldódása, ám ez távolról sem teljes még.

A férfi homoszexualitásnak általában ß súlyosabb a megítélése, mint a nőinek. (@@ Mennyire igaz ez globálisan?)

2)    A homoszexualitás egyéni elutasítása

Sokan visszataszítónak tartják a homoszexualitást.

Ám…

A homofóbia nagyrészt a tagadásból ered.

Vagyis abból, hogy a társadalmi elutasítástól körülvéve, azt nagyrészt magáévá téve, az ember igyekszik elnyomni, tagadni az ilyen irányú késztetéseit. Vagyis nemcsak arról van szó, hogy visszatartja magát, hogy ne viselkedjen homoszexuális módon, hanem a hajlamait sem hajlandó elismerni, önmagának sem – tagadja őket.

Amikor pedig valaki a saját homoszexualitásától fél, a saját normalitását bizonygatja, az nem ritkán abban nyilvánul meg, hogy felfokozott ellenségességgel lép fel a homoszexuálitással, a melegekkel szemben. Amikor ilyet tapasztalunk, nem árt, ha felmerül bennünk, hogy esetleg ez áll a háttérben.

A homoszexualitás elutasítása leginkább kulturális eredetű. (@@ Ugye? Az alábbi tényezőkhöz is hozzá lehet szólni, mert azok is leginkább a saját ötleteim.)

5.2. A homoszexualitás elfogadásának esetleges hátrányai

Itt arról lesz szó, hogy mik vetődhetnek fel, mint esetleges hátrányok – nem állítom tehát, hogy ezek valóban hátrányok.

1)    Esetleges biológiai hátrányok

Egyesek esetleg attól tarthatnak, hogy a homoszexualitás elfogadása az emberiség vagy az adott nép lélekszámának csökkenéséhez vezethet. Ez nem egy reális veszély.

2)    Esetleges társadalmi hátrányok

Nem kevesen attól félnek, hogy a homoszexualitás elfogadása gyengítené a társadalmi rendszert, rendet. Erre azt lehet mondani, hogy ha egy rendszer kellően rugalmas, annak nem árt, azokért pedig, melyeknek árthat, nem feltétlenül kár.

3)    Esetleges emberi hátrányok

Sokan attól tartanak, hogy a homoszexuális párok által nevelt gyerekek szintén homoszexuálisak lesznek, illetve a helyzet káros hatással lehet a fejlődésükre. (Vagy attól félnek, hogy már az káros lehet a gyerekekre, ha homoszexualitást tapasztalnak maguk körül a társadalomban.)

Ez valószínűleg megint csak nem túl reális.

Akárhogy is, a gyerekek biztonsága egy olyan kérdés, melyet nem szabad félvállról venni, ezért mindenképpen érdemes lenne alaposan, objektívan megvizsgálni a szóban forgó ügyet, mielőtt döntést hozunk benne. (@@ Tud hasonló vizsgálatokról valaki? Különösen, ami a gyerekek egészséges fejlődését illeti homoszexuális környezetben.)

Fölmerülhet még, hogy általában véve az embereket zavarhatja, ha a környezetükben homoszexuálisok élnek. Erről annyit, hogy ez minden bizonnyal elsősorban megszokás és megismerés kérdése.

5.3. A homoszexualitás elfogadásának előnyei

Hogy ez a melegeknek miért volna jó, az nyilvánvaló. Jó lehet azonban a többieknek is, például mert értékes embereket fogadhatnának maguk közé, vagy, mert eggyel kevesebb dolog keltene bennük negatív gondolatokat, és feszültséget a társadalomban.

5.4. A homoszexualitás megengedhetősége

1)    A homoszexualitást nem kell szégyellni, megvetni vagy számon kérni.

Részben mert az ember lényegében nem tehet róla, részben mert az gyakran még hozzá is ad az ember értékéhez.

2)    Testiek

A homoszexuálisok közötti szexuális kapcsolat általában nem érinti a kívülállókat, így beleszólni sincs joga senkinek.

3)    Párkapcsolat

Ez már többeket érinthet, például, mert nyilvánosabban zajlik, vagy, mert egyesek érzékenyek lehetnek arra, hogy hogyan nevezik, ezt is házasságnak hívják-e.

Végigtekintve azonban az esetleges hátrányoknál és az előnyöknél elmondottakon, lényegében ezzel sincs gond.

4)    Gyermeknevelés

Mint fentebb kifejtettem, nem túl valószínű, hogy veszélyeztetné a gyermekeket, ha homoszexuális párok nevelik őket, de mindenképpen érdemes lenne alaposan megvizsgálni a kérdést, mielőtt állást foglalunk benne.

(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)

(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)

1.   A nem fogalma

Az ember nemét több szempontból lehet definiálni:

1)    Biológiai nem

Vagyis, hogy az embernek férfi vagy női teste van-e.

2)    Mentális nem

Vagyis, hogy a férfiakra vagy a nőkre jellemző mentális adottságai, motivációi, gondolkodásmódja, stb… van-e.

3)    Nemi identitás

Vagyis, hogy az ember férfinek vagy nőnek érzi-e magát.

4)    Társadalmi nem

Vagyis, hogy a társadalom férfinek vagy nőnek tekinti-e az embert.

2.   A szexualitáshoz kapcsolódó nemi tulajdonságok

Melyek nem adják a nemünket, csak kapcsolódnak hozzá.

1)    Szexuális orientáció

Vagyis, egyszerűen gondolkodva, hogy a férfiak vagy a nők hozzák izgalomba az embert.

Ám az ügy ennél azért kicsit bonyolultabb. A szexuális orientációnak van egyrészt testi és érzelmi fajtája:

·     Testi: hogy az embert ki (vagy mi) hozza szexuális izgalomba. Ebben általában nagy szerepet játszik a partner biológiai neme.

·     Érzelmi: hogy az ember kihez vonzódik lelkileg. Ebben jelentős szerepet játszat a partner mentális neme.

Másrészt a szexuális orientáció el is szakadhat a nemektől, nemi pólusoktól. Vonzhatnak például:

·     Bizonyos fokig a nők, bizonyos fokig a férfiak (kevert szexuális orientáció).

2)    A nemi szerep

A társadalmi nemhez rendszerint tartozik egy szerep is; vagyis, ha bennünket férfinek tekint a társadalom, akkor egyúttal ad nekünk egy ennek megfelelő viselkedésmintát, a férfi szerepet, melynek az eljátszását általában el is várja.

A felsorolt nem fajták és nemi tulajdonságok jellemzően együtt járnak, megfelelnek egymásnak; azaz például a biológiai férfiak nagyrészt illetve többnyire férfi mentális nemmel és férfi identitással rendelkeznek, a társadalom férfinek tekinti őket, a nőkhöz vonzódnak, és férfi szerepet játszanak.

(Amikor e kritériumok között teljes az egyezés, azt hívom a hagyományos férfi és nő képnek.)

Nem ritkán azonban nem teljes az egyezés. Különösen, az ember társadalmi neme nem mindig felel meg a mentális nemének, nemi identitásának vagy szexuális orientációjának. Ilyenkor az, amit az embertől a neme alapján elvárnak, gyakran nem felel meg annak, amilyen, vagy ahogyan viselkedni szeretne. A tolerancia szintjétől függően az ilyesmi a legtöbb társadalomban meglehetős nemtetszést válthat ki, az azt elszenvedőknek pedig súlyos kellemetlenségeket okozhat.

3.   A nemi pólusok és feloldásuk

3.1. Kétpólusúság?

Ami azt jelenti, hogy van férfi és nő, a kettő között vagy rajtuk kívül pedig nincs semmi. Ez a nemek hagyományos szemlélete.

A kétpólusúság sok mindenben megjelenik.

A való világban azonban számos, a kétpólusúságnak ellentmondó jelenség tapasztalható. Szintén több területen:

1)    A nem fajtáknál

2)    A nemi tulajdonságoknál

3)    A nemek és nemi tulajdonságok keveredésének példái

Az iméntiekben egy-egy dimenzióban tört meg a kétpólusúság. Keveredés alatt azt értem, amikor a különféle dimenziók között tapasztalható meg nem felelés.

3.2. Pólusok, skálák és eltűnésük

A nemi pólusok elfogadásának illetve elvetésének fokozatai vannak. A szexualitás egyes formái különböző mértékig fogadják el a pólusok létét:

1)    A pólusok megtartása

2)    Skálák

Vagyis amikor elismerik a nemek, nemi tulajdonságok pólusai közötti átmeneteket, de ennél tovább nem mennek.

3)    A pólusok és skálák elvetése

Ez történik, amikor teljesen jelentőségüket vesztik a nemek.

Ezek mellett pedig ott van a nemek és nemi tulajdonságok keveredése, ahol a kétpólusúság úgy törik meg, hogy a különféle nemi dimenziók nem felelnek meg egymásnak.

Mint látható, a nemekhez kapcsolódó elméleti dolgok azok, amik sarkítottak: a nem fogalmának pólusai (pl. biológiai férfi vagy nő), a nemi tulajdonságok szélső értékei (pl. a férfiak vagy a nők iránti vonzalom), valamint a férfi és nő hagyományos képe (mely csupa férfi vagy női nemet és nemi tulajdonságot tartalmaz). Ezzel szemben…

A valódi személyekben a nemek és nemi tulajdonságok átmenetet képeznek és keverednek egymással.

Illetve esetenként el is veszítik a jelentőségüket.

4.   Normális és deviáns

Normális az, aki olyan, úgy viselkedik, mint a többség. Deviáns az, aki nem normális. A normalitást és devianciát gyakran emlegetik a szexualitással kapcsolatban, de máshol is megjelenik, például az testi-lelki egészség vagy az általános viselkedés kapcsán.

Hogy mi a normális, az igen tág határok között relatív.

Vagyis az adott társadalomtól, kultúrától illetve a körülményektől függ.

A normalitást azonban nemcsak meghatározza, de gyakran el is várja a társadalom. Ennek megvan a haszna, védi ugyanis a társadalom egységét és rendjét. Ugyanakkor tisztában kell lenni azzal is, hogy…

·     Ezzel széles körben megbélyegzik az (általános értelemben vett, azaz nemcsak szexuális) másságot, pedig az erkölcsi értelemben általában nem rossz, és gyakran gyakorlati értelemben sem árt a társadalomnak.

·     Arra is bőven van példa, hogy a többség a rossz, a többség cselekszik rosszul.

·     Ha valamikor máskor és valahol máshol lennénk, könnyen lehet, hogy mást tekintenénk normálisnak, mást várnák el és mást várnának el tőlünk is.

Ami normális tehát nem feltétlenül jó, ami deviáns nem feltétlenül rossz.

Különösen erkölcsi értelemben.

Egyúttal érdekes lehet körülnézni magunk körül, és elgondolkozni, hogy a normális dolgok közül mi az, ami más nézőpontból esetleg nem lenne az, illetve fordítva, ami a devianciákat illeti.

(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)

(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)

1.   A nemiség és a szexualitás jelentősége

A túlélésnek két fő követelménye van: az önfenntartás és a fajfenntartás. Anélkül, hogy mindkettőre erős motivációkkal bírna, nem maradhat fenn egy faj. Az embernél a fajfenntartásra több erős motiváció is irányul, mint a szexuális vágy, a szerelem és az utódgondozási ösztön. Ezek, hasonlóan mondjuk az éhséghez, sok mindenre rá tudják vinni az embert, jóra és rosszra egyaránt.

A szexualitás és a nemiség többi jelensége több szinten illetve területen is nagy jelentőséggel bír:

1)    Az ember életében

Azt nem kell sokat magyarázni, hogy a szex, a párkapcsolat és a család mennyire központi jelentőségű a legtöbb embernek.

2)    A nemiség és szexualitás közvetlen jelentősége a társadalomban

Ez is eléggé nyilvánvaló, ha csak körülnézünk magunk körül, vagy ha a bennünket érintő ilyen jellegű hatásokat tekintjük.

3)    A nemiség és szexualitás közvetett jelentősége a társadalomban

Azaz ezek a társadalmi élet sok egyéb területén is jelen vannak.

2.   Nem és forma

Az (elvont) elmének eredendően nincs neme, nincsenek nemi tulajdonságai. Testünk biológiai neme a biológiai formánk része, és alapvetően a biológiai forma ruházza fel az elmét is a nemnek megfelelő tulajdonságokkal. $

Végeredményben mindenesetre…

Az – átlagot tekintve – széleskörű és koránt sem elhanyagolható különbségek vannak férfiak és nők között, mind a testüket, mind az elméjüket tekintve.

Azt, hogy az „átlagot tekintve” vannak meg az említett különbségek, egyrészt azért hangsúlyoztam, mert újabban a politikai korrektség jegyében az emberek hajlamosak inkább letagadni őket; másrészt pedig mert ezeket nem úgy kell érteni, hogy például minden férfi jobban tud koncentrálni egy adott feladatra, mint minden nő, hanem úgy, hogy a férfiak általában jobban képesek erre, de rendszerint van – akár jelentős számú – kivétel is.

Lásd ehhez ‘A csoportok problémáinak kezelése’ témában, hogy a különféle (köztük a nemi) csoportok közötti különbségek általában is érzékeny terület, és hogy hogyan lehet a csoportokat helyesen jellemezni. Lásd továbbá az ‘Ideológiák’ témában az egyenlőség ideológiáját, illetve a ‘Attitűd, sztereotípia, előítélet’ témában a sztereotípiákat.

A férfiaknak és nőknek különböző tulajdonságaik folytán a képességeik is különböznek, azaz különböző feladatokban teljesítenek jól.

Ami a társadalmi formát illeti, általában fontos része neki a nemiséghez kapcsolódó dolgok, szerepek, viszonyok meghatározása. Ezáltal és a hozzá társuló nyomásgyakorlás miatt a nem korlátot is jelent az ember számára: ha valami nem felel meg a neme alapján tőle elvártaknak, azt nem teheti meg, de legalábbis jelentős hátránya származhat belőle. Probléma akkor van, amikor valakinek a vágyai, tulajdonságai nem felelnek meg a nemének; nem szeret, vagy nem tud a tőle elvártaknak megfelelően viselkedni; mondjuk, amikor valaki férfi létére a férfiakat szereti.

Nemünk tehát egyfelől testi-lelki kereteket szab, másfelől korlátokat állít nekünk.

3.   Monogámia – poligámia

Ma a legtöbb társadalom (névleg) monogám, és hajlamosak is lehetünk azt hinni, hogy ez valahol meg van írva, hogy ez csak így lehet. Mint látni fogjuk, ez nem igaz, bár mintha valamivel valóban több tényező mutatna a monogámia irányába.

A monogámiának megvannak a hasznai, például, hogy mindenkinek jut pár, vagy a tiszta családi viszonyok. Másfelől megvan az ára is, különösen, hogy mindenki csak egy párt választhat, ami elég gyakran feszültségekkel jár, nehéz választásokra kényszerít, titkolózással övezett félrelépésekre, a másik elhagyására ösztönöz.

3.1. Monogámia és poligámia az állatvilágban

A poligámiának számos jele van az állatvilágban.

Talán nem meglepő, hogy az állatok is félrelépnek.

3.2. Monogámia és poligámia az embernél

Az ember sem nem eredendően monogám, sem nem eredendően poligám. Sokkal inkább a társadalmi berendezkedésen, a kultúrán múlik az, hogy ebből a szempontból milyen gyakorlatot folytatunk.

Melyek a kérdés legfontosabb tényezői?

1)    A poligámia irányába ható tényezők

·     A férfiak (hímek) poligámabb hajlama és viselkedése a szexuális szaporodás természete miatt. $ß (@@Korrekt így ez az egész?)

·     A férfi veszélyesebben élt a nőnél.

·     Egyéb kulturális tényezők

2)    A monogámia irányába ható tényezők

·     A nők (nőstények) monogámabb hajlama és viselkedése.

·     A hosszas és alapos gondoskodást igénylő embergyerekek.

·     Az apaági örökösödés

·     Egyéb kulturális tényezők

Mint látható, mindkét irányba hatnak tényezők. A kialakuló helyzet így egy egyensúlyi állapot mind a hajlamok, mind a gyakorlat tekintetében.

4.   Férfi és nő társadalmi helyzete

Hagyományosan általában, és sok helyen még ma is, a férfi előnyösebb helyzetben van, mint a nő. Az alábbiakban először ez az állapotot mutatom be. Lényeges, hogy ezzel nem állítom, hogy mindez így volna helyes, nem a férfi felsőbbrendűségét bizonygatom, csak a helyzetet írom le. Utána szerepel majd a helyzet által kiváltott új keletű társadalmi reakció, a nemi különbségek tagadása, melyet szintén zsákutcának tekintek, továbbá az, hogy akkor mi volna a teendő.

Itt érdemes továbbá említeni a férfi és nő közötti kölcsönös meg nem értést, mint a nemek közötti különbségek első következményét – melyhez az ember azon hajlama is hozzájárul, hogy szeret önmagából kiindulni. A meg nem értés sok feszültséget és konfliktust teremt, melyek elkerüléséhez, csillapításához nagyban hozzájárulhat a nemek közötti különbségek megismerése.

4.1. A férfi előnyös helyzetének okai

1)    Nemi tulajdonságok

2)    A nők elnyomása

Melynek mértéke társadalomról-társadalomra, illetve időben is változó, ám sokfelé még napjainkban is tapasztalható.

4.2. A férfi előnyös helyzete általában

Ez több területen megmutatkozik:

1)    Abban, hogy a férfiak gyakorlati előnyökre tesznek szert.

2)    A nyelvben ß

3)    A kultúrában ß

4)    Különféle társadalmi konvenciókban

A hasonlókra alapozva egyesek – helytelenül – felsőbbrendűnek, értékesebbnek tekintik a férfiakat.

Az sem meglepő, hogy sok helyen többre értékelik a fiúgyermeket a lánynál.

És az is érthető, hogy miért tartják sokan kiemelt erénynek a férfiasságot.

4.3. A férfi előnye a piacon

Ennek néhány oka:

1)    Számos, a (munkaerő) piaci sikert elősegítő tulajdonságban – átlagosan – jobbak a férfiak, mint a nők.

2)    A hierarchikus szervezetek, a bennük történő előmenetel jobban megfelel a férfi mentalitásnak.

3)    A gyerekszülés és -nevelés kiveszi a nőket a munkából.

Az eddigi három ok lényegében a nemi tulajdonságokhoz sorolható.

4)    A nőkkel szembeni diszkrimináció

Mi következik ebből? Az, hogy a férfiak piaci előnyének alapvetően kétféle oka van: a diszkrimináció, és a nemi tulajdonságok; valamint az utóbbiak miatt a férfiak – az átlagot tekintve – sok esetben valóban jobb munkaerők, hasznosabbak a szervezetnek. (Megint csak az átlagot tekintve, vagyis természetesen nem minden férfi jobb, és nem minden munkakörben.) A gyakran idézett számok tehát, például, hogy a nők kevesebbet keresnek, hogy kevés a női vezető, nem csak a diszkrimináció következményei.

5.   A nemi különbségek tagadása

Újabban, legalábbis a világ modern felén, jellemző tendencia, hogy a nők helyzetén úgy próbálnak javítani, hogy nemcsak az elnyomás felszámolására törekszenek, hanem a nemi tulajdonságok különbözőségét is tagadják, sok tekintetben egyformának láttatják a nemeket.

Ez egyfelől kétségtelenül vigyáz a nők érzékenységére, hozzájárul méltóságuk, jogaik és lehetőségeik egyenlőségéhez, megelőzheti a diszkriminációt. Másfelől viszont csak tüneti kezelést jelent, és további problémákat okozhat. Ráadásul a tagadás nagyban képmutató is, hiszen különbségeink meglehetősen nyilvánvalóak, és többé-kevésbé mindenki tisztában is van velük. Ez a fajta hozzáállás tehát korántsem nevezhető felvilágosultnak.

Hozzá lehet tenni, hogy legújabban már vannak jelei, mintha valamelyest enyhülne a tagadás, növekedne a hajlam a realitások elfogadására.

6.   A nemi kérdés felvilágosult szemlélete és kezelése

6.1. A helyzet és a probléma

Ahogyan már elhangzott:

1)    Férfiak és nők – az átlagot tekintve – különböznek. A jellemző különbségek alól azonban egyéni szinten vannak kivételek.

2)    Vannak, akik – helytelenül – értékesebbnek tekintik férfiakat, mint a nőket. Továbbá nem ritka a nők hátrányos megkülönböztetése, elnyomása sem.

3)    Az átlagot jellemző különbségeket újabban gyakran inkább letagadják.

6.2. A megfelelő szemlélet

Fontos leszögezni: ha a férfi gyakorlatilag előnyben is van a társadalomban a nőhöz képest, ez nem jelenti, hogy felsőbbrendű volna:

Férfi és nő értéke egyenlő.

Már csak azért is, mert számos értékes tulajdonság van, melyben a nő a jobb, például az emberek iránti és szociális érzék, vagy a gyerekek világra hozása és nevelése. Jó volna, ha a társadalom kellő elismeréssel adózna ezen adottságoknak is, és a nők is kellő önbecsülést tudnának meríteni belőlük.

Mint elhangzott, a férfi előnyösebb, a nő hátrányosabb helyzetének két oka van: 1) A nemi tulajdonságok; 2) A nők elnyomása. Ezzel kapcsolatban mindkét nemnek el kell fogadnia valamit:

A férfiaknak azt, hogy a nőket nem szabad elnyomni.

A nőknek azt, hogy a helyzetet részben a természet okozza.

6.3. A nemi kérdés felvilágosult kezelése

A megfelelő szemléletre alapozva mi tehát a teendő?

Férfiak és nők méltóságának, jogainak és lehetőségeinek egyenlőségét biztosítani kell.

Ahogy azt is, hogy mindenkit egyéni képességei alapján ítéljenek meg.

Ugyanakkor a tényeket nem kell ferdíteni, el kell fogadni egymást és önmagunkat olyanoknak, amilyenek vagyunk.

Egyúttal mindannyiunk hasznára ki kell aknázni képességeink különbözőségét.

Magyarán a különbségek illetve ezek jelentőségének tagadása és eltúlzása között meg kell találni a realitás egyensúlyát. Remélhetőleg az itt leírtak is hozzájárulnak majd ehhez.