Egyvilág - Fórum

(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)

(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)

1.   Előzetes megjegyzések

Társas kapcsolatnak egyfelől a barátságot, kölcsönös szeretet, szerelmet nevezem, másfelől ide sorolom az együtt élést és az aktív családi kapcsolatokat is. Párkapcsolat alatt a kölcsönös szerelmet illetve az együtt élést értem. A párkapcsolat működhet a házasság keretei között vagy azon kívül.

Ebben és a következő két témában az iméntiekről elméleti szempontból lesz szó. A gyakorlati oldalukat lásd a ‘Az ember élete’ könyvben a ‘Praktikák’ közt.

2.   Szerelem – szeretet – barátság – gyűlölet

1)    A szerelem érzése

Amikor valaki szerelmes, akkor…

·        Csodálja a másik egyéniségét, szépségét.

·        Kívánja a másik közelségét.

·        Lélektől való jóságot táplál iránta.

·        Erősen kívánja, hogy a másik hasonlóan érezzen iránta. (És csak iránta.)

Ez utóbbiból is látszik, hogy a szerelemnek két oldala van. Az embernek nemcsak szeretnie jó, hanem szeretve lennie is.

A fenti utolsó pontban megmutatkozik a szerelem birtokló (posszesszív) természete is, hogy azt szeretnénk, hogy a másik csak a miénk legyen, rendelkezhessünk vele, megmondhassuk, hogy hogyan érezzen.

2)    A szeretet és barátság érzése

Amikor valaki – anélkül, hogy szerelmes lenne – szeret egy másikat, akkor…

·        Nagyra értékeli a másikat illetve szépnek találja őt.

·        Kedveli a másik társaságát.

·        Lélektől való jóságot táplál iránta.

Továbbá a szeretet kevésbé vár viszonzást, és a barátsággal együtt általában nem kívánja kisajátítani, birtokolni a másikat, ahogyan a szerelem teszi.

A barátság közel áll a szeretethez, ha nem is egyenlő vele. Míg a szeretet egy érzés, a barátság egy, a kölcsönös szeretetre épülő viszony. Ez a viszony azonban intellektuálisabb a szeretetnél: hangsúlyosabb benne a mentalitás, egymás megértése.

3)    A gyűlölet érzése

Ez nagyjából ellentéte a szerelemnek, kivéve, hogy itt nem kívánjuk, hogy a másik is gyűlöljön bennünket. (Esetenként inkább feltételezzük azt. ß (@@Ugye?)) A gyűlölet annyiból is ellentéte a szerelemnek, hogy míg az utóbbi idealizál, az előbbi lealacsonyít: akit gyűlölünk, azt hajlamosak vagyunk rossznak, alacsonyrendűbbnek látni.

A szerelem, szeretet, barátság és gyűlölet további alaptulajdonságait a következő táblázat foglalja össze:

3.   A szerelem további tulajdonságai

3.1. A szerelem eredete

A szerelem alapvetően a forma érdekeit szolgálja:

1)    Elsősorban a biológiai formáét.

2)    De a társadalmi formáét is.

A szerelem talán az öntudattal jelent meg, hogy ellensúlyozza azt, hogy immár jobban fel tudjuk fogni az önérdekünket, és emiatt kevésbé hajlanánk a családalapításra. ß

A szerelemre szokás mondani, hogy az egy megváltozott tudatállapot. Ez annyit tesz, hogy amikor szerelmesek vagyunk, másképp érzünk, gondolkozunk és viselkedünk, mint rendesen – különösen, kevésbé vagyunk racionálisak, ami a fentiek fényében nem meglepő. Lásd ugyanakkor az ‘Érzelmek és érdekek’ témát az érdekek szerepéről az érzelmek kialakulásában, kieszközlésében.

3.2. A szerelem nem egy „éteri” jelenség $

Annak ellenére, hogy az emberek idealizálják azt. Miért földi dolog a szerelem? Azért, mert…

·        Alapvetően a formát szolgálja.

·        Elég jól fel lehet térképezni, hogy mi kell ahhoz, hogy az ember szerelmes legyen. (Lásd alább.)

·        A szerelem összefonódik az érdekekkel. Különösen: az, ha szeretünk és szeretnek elsősorban önmagunknak jó.

·        A párkapcsolatokkal gyakran együtt jár a szerepjátszás és képmutatás.

·        Visszás, ahogy a szerelem elmúlik, hogy akit egy darabig csodáltunk, idővel gyakran újra olyan lesz a számunkra (ha nem rosszabb), mint a többi. Hasonlóan visszás, ahogyan egymás után többekbe is szerelmesek leszünk, ahogy cserélgetjük az ideáljainkat.

·        Két dolgot azonban meg kell hagyni. Az egyik az, hogy a szerelem valóban nagy élmény lehet, és szerencsés esetben sok boldogságot adhat, nemcsak a szerelemeseknek, hanem például a szerelem gyümölcseiként megszületőknek is. A másik az, mint fentebb jeleztem, hogy bizonyos univerzális tulajdonságok is képesek felkelteni a szerelmet, ennyiből tehát lehet benne némi „földöntúli”.

Mindez meglehetősen kiábrándítónak hathat. Mindenesetre, ha képesek vagyunk a szerelmet illetve a párkapcsolatokat annak látni, amik, az egyrészt vigaszt nyújthat arra az esetre, ha nem jönnének össze. Másrészt a kedvünket sem kell, hogy elvegye: élvezhetjük a szerelem nyújtotta boldogságot, hasonlóan ahhoz, ahogyan enni is élvezettel eszünk, holott tudhatjuk, hogy az azért kellemes, hogy rávegyen bennünket a testünk táplálására. Amellett pedig a szerelem és a párkapcsolat hasznosak is: segíti fajunk fennmaradását, társadalmunk működését, saját boldogulásunkat és a másokét.

3.3. Egyebek

1)    Féltékenység

Ami két dolgot jelenthet:

·        Annak az igénye, hogy a másik csak minket szeressen

·        A másik sikereire, képességeire való irigység

Általában a féltékenység egyik formája sem tesz jót sem a baráti sem a párkapcsolatoknak.

2)    Tartós és új kapcsolatok

·        A kedvező véleményt többre értékeljük az idegenektől, míg a kedvezőtlen jobban fáj ß a hozzánk közel állóktól.

·        A tartós kapcsolatainkat megszokjuk, ezért jutalmat kevésbé tudnak adni, viszont ha elvesztjük őket, az nagyon tud fájni.

·        Az emberek gyakran rosszabbul bánnak a hozzájuk közel állókkal, mint a többiekkel.

3)    A szerelem sorsa

Ahogyan említettem, a szerelem múlékony. Lényegében a következők történhetnek vele:

·        Szeretetté alakul

·        Elmúlik

·        Gyűlöletté alakul

De akárhogy is alakul…

A szerelem nem marad meg olyannak, amilyen volt.

4.   A szeretet és a szerelem tényezői

Azaz mik befolyásolják, hogy kiket szeretünk, kikbe leszünk szerelmesek?

1)    Közelség

Az ember a választékból választ: vágyik a szerelemre, keresi azt, és rendszerint előbb-utóbb szerelmes is lesz valakibe a közeli, elérhető potenciális partnerek közül – többé-kevésbé bárkik is tartozzanak a választékba.

2)    Hasonlóság

Vagyis azt szeretjük, abba leszünk szerelmesek, aki olyan, mint mi. Több szempontból is:

·        Hasonló gondolkozás

·        Külső hasonlóság $ß

Gyakran megfigyelhető, hogy a párok külsőre is hasonlítanak egymásra. (@@Ezt ti is tapasztaltátok?)

Mint látható, a gyakran emlegetett „ellentétek vonzása” jórészt hamis.

Összefoglalva:

A közelség és a hasonlóság a szerelem, szeretet két legfontosabb tényezője.

3)    A saját igényünk másokra

4)    A másik figyelme irántunk

Vagyis, ha azt látjuk, hogy a másikat érdekeljük, akkor ő is elkezd érdekelni bennünket. Ez egy igen fontos tényező.

5)    Fizikai vonzerő

Ez is egy fontos tényező, vagyis szerelmi téren igenis számít, hogy a másik hogy néz ki.

6)    A másik személyisége

Mely szintén nem elhanyagolható, de inkább a tartós együttélés, mint a szerelembe esés szempontjából játszik szerepet.

Ez részben azért van, mert a szerelmes ember gyakran másnak, jobbnak képzeli a másikat, mint amilyen, idealizálja őt. Lásd továbbá itt, hogy a másik inkább partnert keres, minthogy a személyiségünk érdekelné; valamint, hogy az ember a „választékból választ”.

7)    Kompetencia

Azaz az embereknek gyakran tetszik, ha valaki hozzáértő, okos, ha felnézhetnek rá.

8)    Érdekek

Jó volna hinni, hogy a szeretet és a szerelem mentesek az érdekektől, de ez nem igaz.

9)    Bizalom

A szeretet, szerelem és a bizalom kapcsolata kétirányú:

·        A bizalom elősegíti a szeretetet.

·        A szeretet és szerelem elősegíti a bizalmat.

Ám bizalom és szeretet nem feltétlenül járnak együtt.

Ha végigtekintünk a felsorolt tényezőkön, láthatjuk, hogy nagy részük elég múlékony.

A szerelem tehát gyakran bizonytalan alapokra épül, ami elősegíti azt, hogy kellemetlen véget érjen. Ebből a szempontból érdemes kiemelni a másik (valódi) személyiségét, mely az iméntiekkel ellentétben igen stabil, ám, mint fentebb elhangzott, rendszerint nem annyira a szerelembe esésben, mint a hosszú távú együttélésben játszik fontos szerepet – éppen azért, mert ez ott marad. A szerelem így is úgy is elmúlik, de hogy jól végződjön, szeretetté alakulhasson, érdemes lenne már az elején odafigyelni arra, hogy milyen is a másik valójában. (Amihez persze az eszünket kellene használnunk.)

5.   A barátság fajtái

Hogy ki kit nevez barátjának, milyen fajta, mennyire közeli kapcsolatra mondja, hogy az már barátság, az eléggé változó. Például lehet olyan, aki az alábbiak közül csak a közeli barátságot érti alatta, de olyan is, aki az ismerőseit is barátnak nevezi.

Tágan értelmezve, a barátságnak nagyjából a következő fajtái vannak:

Még tágabban értelmezve a barátságot, az ember az ismerőseit is annak nevezheti.

Az ismerősök is több szempontból hasznosak lehetnek.

Ezek az ismeretségek tünékenyek.

(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)

(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)

1.   Előzetes megjegyzések

·        Ez a téma arról szól, hogy milyenek a gyerekek. A gyerekneveléssel egy külön téma foglalkozik ‘Az ember élete’ könyvben.

·        @@ Jelen téma ezzel együtt is elég hiányosnak tűnik nekem. A gyerekekről valószínűleg több fontos dolgot el lehetne még mondani. Szerintetek mi kellene még bele? (Ha a gyerekneveléshez vannak tippjeitek, azt annál a témánál mondjátok el, ne itt. Ide arról írjatok, hogy milyenek a gyerekek.)

·        A gyerekkor hosszú, és a gyerekek folyamatosan alakulnak, fejlődnek közben. Ezért is, az alábbi megállapítások jó része jellemzőbb a fiatalabb, mint az idősebb gyerekekre.

2.   Fiú és lány

·        Mérsékelt testi különbségek

·        Korán megmutatkozó elmebeli különbségek ß

·        A fiúgyermeket gyakran többre értékelik a lányoknál.

3.   Testvérek

·        Az elsőszülöttek kiemelt szerepe ß

·        A testvérek eltérő mentalitása. ß (@@ Mennyire jellemző ez? Mi a helyzet, ha több, mint két testvér van?)

Mely annyit tesz, hogy az idősebb testvér gyakran introvertáltabb, befelé fordulóbb, érzékenyebb, a fiatalabb pedig életre valóbb.

4.   Gyerek és szülő

·        A szülő neveli a gyereket, ezáltal nagy hatással van annak fejlődésére.

·        A gyerekek érzelmi függése a szülőktől.

·        A gyerekek is sok mindent adnak a szülőknek.

5.   A gyerekek szabad elméje

Ami annyit tesz, hogy a gyermek elméje még nagyban érintetlen a társadalomtól és részben a természettől is, és ezért még másképp, „tisztábban” érez, gondolkozik és viselkedik.

5.1. A szabad gyermeki elme tulajdonságai

1)    A gyerekek szabad érzelmei

·        Elemi érzelmeik

·        Őszinte önzőségük

·        Toleranciájuk és kegyetlenségük ß (@@Ugye?)

2)    A gyerekek meglehetős őszintesége

·        Őszinte érzéseik és gondolataik

·        Ártalmatlan hazugságaik ß (@@Ugye?)

·        Nem játszanak szerepeket és nem tisztelik a címkéket. $

3)    A gyerekek kíváncsisága, nyíltsága

4)    Egyszerű dolgok teszik boldoggá őket.

5.2. Egyebek

1)    A gyermeki elme szabadságának eredete

Mint fentebb említettem, a gyermek elméje azért szabad, mert még nagyban érintetlen a társadalomtól és részben a természettől is.

2)    A gyerekek közelebb állnak az abszolút szemlélethez

Vagyis érintetlenségüknek (illetve tudatlanságuknak) köszönhetően még könnyebben látják a dolgokat azoknak, amik.

3)    Az elme gyermeki szabadságának megvannak a hátrányai is.

A gyermeki naivitás egyebek mellett aranyos, és képes rádöbbenteni a felnőtteket, hogy az ő agyuk már mennyire egy kerékvágásban mozog. Mindazonáltal túlzottan romantikusan sem kell azt látni.

6.   Kamaszkor

Ekkor többrétű változások tapasztalhatók:

·        Testi érés

·        Elmebeli változások

·        Az élethelyzet változása

·        Új bizonytalanságok

Cseppet sem meglepő hát, hogy a kamaszkor sokak számára problémás időszak, illetve hogy a kamaszok gyakran nehezen kezelhetőek.

(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)

(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)

1.   Bevezetés

Ez a téma arról szól, hogy milyenek a férfiak és nők, milyen különbségek vannak köztük, illetve milyen a férfi és női szerep.

Fontos leszögezni, hogy milyen értelemben beszélek a férfiak és nők tulajdonságairól. Például amikor azt mondom, hogy a férfiak magasabbak, mint a nők, ez alatt nem azt értem, hogy minden férfi magasabb minden nőnél, hanem, hogy ez – átlagosan – igaz: ha vesszük a férfiak magasságának átlagát, az több, mint a nők magasságának átlaga. Ettől még minden további nélkül lehet találni olyan férfit és nőt, akár nem is keveset, ahol az utóbbi a magasabb.

Ezt azért kell kihangsúlyozni, mert különbségek nemcsak az olyan ártalmatlan tulajdonságokban vannak, mint a testmagasság, de különféle elmebeli jellemzőkben is. Az iméntiekhez hasonlóan – átlagában véve – kell tehát azt is érteni, amikor azt mondom, hogy a férfiak racionálisabbak vagy a nők felelősségteljesebbek.

2.   Testi különbségek

Ilyenek például, hogy a férfiaknak férfi, a nőknek női nemi szerveik vannak, vagy, hogy a férfiak magasabbak, erősebb testfelépítésűek, szőrösebbek és mélyebb a hangjuk.

A testi különbségek közismertek, ezért nem részletezem őket.

3.   Versengés és együttműködés

A férfi verseng és győzelemre tör, míg a nő együttműködik.

Mik a jellemző különbségek férfi és nő között ebből a szempontból?

4.   A család szerepe

A férfinél ez kisebb, a nőnél nagyobb.

5.   Racionalitás és érzelem

A férfi racionálisabb, a nő érzelmesebb.

6.   Problémamegoldás

A férfi alulról közelítő, analitikus, bal féltekés módszereket alkalmaz, míg a nő felülről közelít, beleérez, és inkább a jobb féltekéjét használja.

7.   Egyebek

1)    A tárgyak és az emberek iránti érzék

A férfiaknak inkább a tárgyak, a személytelen dolgok iránt van érzéke – míg a nőknek az emberek, az elme iránt.

A nők egyszersmind társaságkedvelőbbek is.

2)    Vizualitás és verbalitás

A férfi vizuális, a nő verbális.

3)    További érdekességek

·     A férfiak később érnek, mint testileg, mind lelkileg.

·     A nők érzékenyebbek.

·     Foglalkozási érdekességek

·     Szóhasználat, stílus, íráskép

·     Fogékonyság, történetek

Férfi és nő azokra a dolgokra fogékonyak, melyek a saját mentalitásukhoz állnak közel.

8.   A nemi különbségek evolúciós gyökerei

Mint említettem a férfi és női tulajdonságokat elsősorban a biológiai forma határozza meg (bár a társadalom, a nevelés is közrejátszik ebben). A biológiai formánkat pedig az evolúció alakította, így a nemi különbségek jól magyarázhatók, könnyen megérthetők evolúciós alapon.

Ehhez néhány szempont:

1)    Munkamegosztás

2)    Szaporodási stratégia

Érdekes tény, hogy a férfiak inkább akkor féltékenyek, ha a párjuk mással szexel, míg a nők akkor, ha az másba szerelmes.

3)    Szexuális szelekció

9.   A férfi és női szerep

Ezeket elsősorban a társadalom határozza meg, bár a biológia is hat rájuk, ahogyan már elhangzott. A férfi és női szerepnek számos, meglehetősen univerzális eleme van:

A férfi és női szerep újabban gyengülőben van, eljátszásukat egyre kevésbé várják el.

10.    Törekvések

Vagyis biológiai adottságaikból és az őket érő társadalmi hatásokból kifolyólag, mit akar a férfi és a nő?

A nő biztonságra törekvéséből az is követezik, hogy milyen férfit akar magának. Elsősorban olyat, aki kitartóan gondoskodik róla, másodsorban olyat, aki megfelelő adottságokkal rendelkezik ehhez: kellően jómódú, megfelelő státusszal rendelkezik, erős. Ez azért van, mert hiába van meg egy férfinek mindene, ha elhagyja a nőt. A biztonságra törekvő nőnek tehát a férfi kitartása az első, amiért egyéb igényeiből engedni is hajlandó. Ahogyan ‘A barátság és szerelem praktikái’ témában olvasható, a nő azért mást is megnéz egy férfin, mondjuk, hogy van-e humorérzéke, érzékeny, okos-e – de ezek is másodlagosak.