Egyvilág - Fórum

(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)

(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)

1.   Az érdekek hatása az érzelmekre

Az ember szeretne abban a tudatban élni, hogy saját és mások érzelmei, szeretete „tiszta”, érdekmentes. Ez eléggé nem így van.

1.1. Érdekek az érzelmek körül

1)    Külső érdekek

Azt, hogy hogyan érzünk, szeretünk, és különösen, hogy a párkapcsolatok terén mit teszünk, sokféle külső érdek veszi körül.

2)    Saját érdekeink

Nem utolsósorban a saját érdekeink is beleszólnak abba, amit a szerelem és a párkapcsolatok terén érzünk és teszünk.

Ha belegondolunk, a különféle emberi kapcsolatok közül a párkapcsolatok azok, melyekben érzelmek és érdekek a legszorosabban fonódnak össze.

Az elmondottak alapján nem meglepő, hogy…

Általában könnyebb megkedvelnünk valakit, ha hasznunk származik a kapcsolatból.

Különösen így van, ha a másik aktívan elősegíti ezt: szeret, dicsér bennünket, szívességeket tesz, együttműködik velünk.

Ám a szeretet azért nem gombnyomásra működik, ugyanis:

·        A szeretetnek az érdekeken kívül számos egyéb tényezője van.

·        Az emberek nem szeretnek lekötelezve lenni.

·        És azt sem szeretik, ha önös érdekből jók velük, ha manipulálják őket.

1.2. Az érdekek tudatos és tudattalan hatása

1)    Tudatos hatás

Ez az, amikor valaki tudja, hogy mit akar, és ennek megfelelően alakítja a magánéletét.

Mint látható, itt nem annyira az érzelmekre vannak hatással az érdekek, hanem csak arra, amit teszünk. Ez azonban általában nem jól veszi ki magát, sem mások, sem önmagunk előtt: az emberek nem szeretik, ha érdekből vagyunk velük, és bennünket is zavarhat, ha ilyeneket teszünk. Az érdekeket ezért gyakran leplezzük, az érzelmeket pedig megjátsszuk, akár önmagunk előtt is.

2)    Tudattalan hatás $ß

Mely azt jelenti, hogy érzelmeink gyakran az érdekeinknek megfelelően alakulnak, mégpedig anélkül, hogy erre tudatosan törekednénk. Különösen: nem ritkán megszeretjük azt, akit megéri szeretnünk.

Klasszikus példa az érdekek és érzelmek kapcsolatára az, ahogyan a szép nők általában gazdag férfiakat találnak maguknak (és viszont).

1.3. A szeretet megvásárlása, kikényszerítése és kieszközlése

Bármilyen meglepő és kiábrándító is, kihasználva azt, ahogy az ember működik, bizonyos mértékig ezekre is van lehetőség.

1)    A szeretet megvásárlása

A fentiek alapján, ha lehetővé tesszük, hogy általunk a másik elérhesse, megkaphassa, amiket szeretne, az elősegíti, hogy megszeressen bennünket.

2)    A szeretet kikényszerítése ß

Az emberek nem szeretnek abban a tudatban létezni, hogy rossz nekik. Ezért, ha valakit kénytelenek elviselni, érzéseik hajlamosak pozitív irányba elmozdulni vele kapcsolatban.

3)    A szeretet kieszközlése

Az ember, ha a szerelemről van szó, nem annyira válogatós, mint azt gyakran feltételezik, hajlamos az aktuális választékból kiszemelni valakit, aki „megfelel”. Ezért, ha el tudjuk érni, hogy a másik megismerhessen bennünket, lássa, hogy mi sem vagyunk rosszabbak a többinél, illetve hogy érdeklődünk, figyelemmel vagyunk iránta, az nagyban elősegíti, hogy valami komolyabb legyen a dologból.

1.4. Az érzelmek önkéntelensége

Machinálni tehát lehet az érzelmekkel, vagyis olyan körülményeket teremteni, melyek kedveznek az itt bemutatott, nagyrészt automatikus, öntudatlan folyamatok beindulásának. Közvetlenül azonban nem lehet érzelmeket generálni, sem másokban, sem önmagunkban. Ezért…

Nem vagyunk felelősek érte, hogy mit érzünk mások iránt, és mások sem felelősek érte, hogy mit éreznek irántunk.

Így érzelmeket elvárni sem lehet sem másoktól, sem önmagunktól. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy az ember ne lenne felelős azért, amit tesz másokkal – hiszen ez utóbbi már rajtunk múlik.

Úgy tenni, mintha éreznénk, viszont tudunk.

2.   Csere a társas kapcsolatokban $

Ami azt jelenti, hogy a különféle kapcsolatokban, és különösen a párkapcsolatban, a felek adnak és kapnak, nyernek és lemondanak bizonyos dolgokról.

2.1. A párkapcsolati mérleg és elemei

A párkapcsolati mérleg az, amit kapunk a párkapcsolattól, mínusz az érte hozott áldozataink. Azt mutatja a meg, hogy összességében jó vagy rossz nekünk, hogy benne vagyunk a kapcsolatban.

A párkapcsolati mérlegbe sok minden beszámíthat. Alább, ‘A párkapcsolati mérlegek eltérései’ pontban, felsorolom a legfontosabb elemeket, melyeket férfi és nő a párkapcsolattól általában kap, illetve melyeket feláldoznak.

Néhány elemet érdemes kissé közelebbről is szemügyre venni:

·        Érzelmek

·        Társadalmi státusz

Van még egy lényeges hatás, mely befolyással van a párkapcsolati mérleg végső egyenlegére. Mint az ‘Önigazolás’ témában olvasható, az emberek gyakran nem becsülik azt, amit ingyen kapnak. Ezért nemcsak a mérleg nyers egyenlege számít: ha nagyobb áldozatot hozunk a kapcsolatért, egyúttal valamivel többre is fogjuk értékelni azt. (Ami részben kompenzálja az extra áldozatot.)

Ahhoz, hogy egy kapcsolat jól működjön, az kell, hogy mindkét fél mérlege pozitív legyen, mindketten úgy érezzék, hogy összességében kapnak a kapcsolattól.

2.2. Üzlet és hatalom a társas kapcsolatokban

1)    Üzlet

Üzlet az, amikor az ember feláldoz valamit, cserébe pedig kap valami mást, amit többre értékel (és ezzel javítja a mérlegét). Mint a fentiekből kitűnik, a társas kapcsolatokban is ez a helyzet: a legtöbb esetben kölcsönösen kapunk is, de le is kell mondanunk valamiről – lényegében üzletet kötünk.

2)    Hatalom

De olyan is van, hogy az egyik félnek kedve szerint, egyoldalúan lehetősége van a másikat boldoggá vagy boldogtalanná tenni, rávenni őt, hogy különféle áldozatokat hozzon érte, a kapcsolatért.

Az üzletként és hatalmi helyzetként értelmezhető kapcsolatok mellett azért olyanok is van, hogy mindkét fél lényegében csak nyer velük. Ilyen például, amikor mindketten fülig szerelmesek a másikba.

2.3. Párkapcsolati tőke

Az ember párkapcsolati tőkéje azt méri, hogy mennyit tud nyújtani a másiknak egy párkapcsolatban, lényegében, hogy mennyire kívánatos partnernek számít – egyúttal mennyire „kapós”.

A párkapcsolati tőkébe sok minden beleszámíthat; így az, hogy valaki mennyire vagyonos (státusz), hogy néz ki, vagy milyen belső tulajdonságai vannak.

Jellemzően a hasonló nagyságú párkapcsolati tőkével rendelkezők jönnek össze egymással.

2.4. A párkapcsolati mérlegek eltérései

1)    A kapcsolattól kapottak és az érte hozott áldozatok mértéke rendszerint különböző a két fél esetén.

Ebből két dolog következik. Először is, az egyik félnek gyakran többről kell lemondania, mint a másiknak. (Például ahogyan mindjárt látni fogjuk a férfiak és a nők estén.)

Másodszor, az egyik fél gyakran összességében többet nyer, pozitívabb a mérlege, a kapcsolat fontosabb a számára, jobban ragaszkodik hozzá, mint a másik. (Ami az utóbbinak hatalmat ad, az előbbi pedig kénytelen elfogadni a helyzetet, ha fenn akarja tartani a kapcsolatot, illetve jó, ha figyelemmel van rá, ha nem akarja, hogy a másik otthagyja.)

Az iméntiek egyébként nagyrészt a barátságokról is elmondhatók.

2)    A férfi és női mérleg

A párkapcsolatért hagyományosan a férfi valamivel többről mond le, a nő pedig összességében többet kap tőle, azaz pozitívabb a mérlege, és ezért jobban is ragaszkodik hozzá.

Az alábbi táblázat mutatja, hogy jellemzően mit kap, és mit áldoz férfi és nő a kapcsolatért. (Az (F) a fontosabb elemeket jelöli.)

A nő számára ez egy stabil mérleg, a férfinél viszont némileg már így is rezeg a léc.

Az idő pedig hajlamos rontani a helyzetet…

·        Egyrészt személyes szinten, ahogy a párok öregszenek.

·        Másrészt a tapasztalható társadalmi, kulturális változások, az emancipáció is rontják a mérleget.

3.   Játszmák a társas kapcsolatokban ß

(@@Az igazság az, hogy ebben itt nem merültem el túlságosan. (A referenciák alatt idézett „Emberi játszmák” című könyv ennek a lelőhelye, meg biztos van más is.) Ha ismeritek a témát, és szerintetek jobban is össze lehetne foglalni, szóljatok.)

Itt arról van szó, hogy bizonyos – akár önmagunk előtt is – szégyellt, leplezendő igényeinket, valamilyen elfogadható köntösben próbáljuk kielégíteni egymás segítségével.

·        Érzelmi zsarolás

Ilyenkor a másik érzelmi szükségleteivel játszunk, elsősorban a szeretetünk megvonásával fenyegetünk őt, hacsak nem tesz (érez) úgy, ahogy szeretnénk.

·        Egyéb játszmák

Játszmából sokféle van.

Efféle játszmákat nemcsak a párkapcsolatokban játszanak egymással az emberek, hanem például a barátaikkal, ismerőseikkel is.

Mi jellemzi a játszmákat?

·        Leplezettség

·        Gyakoriság

·        Nem jó túlzásba vinni őket.

(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)

(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)

1.   Előzetes megjegyzések

Társas kapcsolatnak egyfelől a barátságot, kölcsönös szeretet, szerelmet nevezem, másfelől ide sorolom az együtt élést és az aktív családi kapcsolatokat is. Párkapcsolat alatt a kölcsönös szerelmet illetve az együtt élést értem. A párkapcsolat működhet a házasság keretei között vagy azon kívül.

Ebben és a következő két témában az iméntiekről elméleti szempontból lesz szó. A gyakorlati oldalukat lásd a ‘Az ember élete’ könyvben a ‘Praktikák’ közt.

2.   Szerelem – szeretet – barátság – gyűlölet

1)    A szerelem érzése

Amikor valaki szerelmes, akkor…

·        Csodálja a másik egyéniségét, szépségét.

·        Kívánja a másik közelségét.

·        Lélektől való jóságot táplál iránta.

·        Erősen kívánja, hogy a másik hasonlóan érezzen iránta. (És csak iránta.)

Ez utóbbiból is látszik, hogy a szerelemnek két oldala van. Az embernek nemcsak szeretnie jó, hanem szeretve lennie is.

A fenti utolsó pontban megmutatkozik a szerelem birtokló (posszesszív) természete is, hogy azt szeretnénk, hogy a másik csak a miénk legyen, rendelkezhessünk vele, megmondhassuk, hogy hogyan érezzen.

2)    A szeretet és barátság érzése

Amikor valaki – anélkül, hogy szerelmes lenne – szeret egy másikat, akkor…

·        Nagyra értékeli a másikat illetve szépnek találja őt.

·        Kedveli a másik társaságát.

·        Lélektől való jóságot táplál iránta.

Továbbá a szeretet kevésbé vár viszonzást, és a barátsággal együtt általában nem kívánja kisajátítani, birtokolni a másikat, ahogyan a szerelem teszi.

A barátság közel áll a szeretethez, ha nem is egyenlő vele. Míg a szeretet egy érzés, a barátság egy, a kölcsönös szeretetre épülő viszony. Ez a viszony azonban intellektuálisabb a szeretetnél: hangsúlyosabb benne a mentalitás, egymás megértése.

3)    A gyűlölet érzése

Ez nagyjából ellentéte a szerelemnek, kivéve, hogy itt nem kívánjuk, hogy a másik is gyűlöljön bennünket. (Esetenként inkább feltételezzük azt. ß (@@Ugye?)) A gyűlölet annyiból is ellentéte a szerelemnek, hogy míg az utóbbi idealizál, az előbbi lealacsonyít: akit gyűlölünk, azt hajlamosak vagyunk rossznak, alacsonyrendűbbnek látni.

A szerelem, szeretet, barátság és gyűlölet további alaptulajdonságait a következő táblázat foglalja össze:

3.   A szerelem további tulajdonságai

3.1. A szerelem eredete

A szerelem alapvetően a forma érdekeit szolgálja:

1)    Elsősorban a biológiai formáét.

2)    De a társadalmi formáét is.

A szerelem talán az öntudattal jelent meg, hogy ellensúlyozza azt, hogy immár jobban fel tudjuk fogni az önérdekünket, és emiatt kevésbé hajlanánk a családalapításra. ß

A szerelemre szokás mondani, hogy az egy megváltozott tudatállapot. Ez annyit tesz, hogy amikor szerelmesek vagyunk, másképp érzünk, gondolkozunk és viselkedünk, mint rendesen – különösen, kevésbé vagyunk racionálisak, ami a fentiek fényében nem meglepő. Lásd ugyanakkor az ‘Érzelmek és érdekek’ témát az érdekek szerepéről az érzelmek kialakulásában, kieszközlésében.

3.2. A szerelem nem egy „éteri” jelenség $

Annak ellenére, hogy az emberek idealizálják azt. Miért földi dolog a szerelem? Azért, mert…

·        Alapvetően a formát szolgálja.

·        Elég jól fel lehet térképezni, hogy mi kell ahhoz, hogy az ember szerelmes legyen. (Lásd alább.)

·        A szerelem összefonódik az érdekekkel. Különösen: az, ha szeretünk és szeretnek elsősorban önmagunknak jó.

·        A párkapcsolatokkal gyakran együtt jár a szerepjátszás és képmutatás.

·        Visszás, ahogy a szerelem elmúlik, hogy akit egy darabig csodáltunk, idővel gyakran újra olyan lesz a számunkra (ha nem rosszabb), mint a többi. Hasonlóan visszás, ahogyan egymás után többekbe is szerelmesek leszünk, ahogy cserélgetjük az ideáljainkat.

·        Két dolgot azonban meg kell hagyni. Az egyik az, hogy a szerelem valóban nagy élmény lehet, és szerencsés esetben sok boldogságot adhat, nemcsak a szerelemeseknek, hanem például a szerelem gyümölcseiként megszületőknek is. A másik az, mint fentebb jeleztem, hogy bizonyos univerzális tulajdonságok is képesek felkelteni a szerelmet, ennyiből tehát lehet benne némi „földöntúli”.

Mindez meglehetősen kiábrándítónak hathat. Mindenesetre, ha képesek vagyunk a szerelmet illetve a párkapcsolatokat annak látni, amik, az egyrészt vigaszt nyújthat arra az esetre, ha nem jönnének össze. Másrészt a kedvünket sem kell, hogy elvegye: élvezhetjük a szerelem nyújtotta boldogságot, hasonlóan ahhoz, ahogyan enni is élvezettel eszünk, holott tudhatjuk, hogy az azért kellemes, hogy rávegyen bennünket a testünk táplálására. Amellett pedig a szerelem és a párkapcsolat hasznosak is: segíti fajunk fennmaradását, társadalmunk működését, saját boldogulásunkat és a másokét.

3.3. Egyebek

1)    Féltékenység

Ami két dolgot jelenthet:

·        Annak az igénye, hogy a másik csak minket szeressen

·        A másik sikereire, képességeire való irigység

Általában a féltékenység egyik formája sem tesz jót sem a baráti sem a párkapcsolatoknak.

2)    Tartós és új kapcsolatok

·        A kedvező véleményt többre értékeljük az idegenektől, míg a kedvezőtlen jobban fáj ß a hozzánk közel állóktól.

·        A tartós kapcsolatainkat megszokjuk, ezért jutalmat kevésbé tudnak adni, viszont ha elvesztjük őket, az nagyon tud fájni.

·        Az emberek gyakran rosszabbul bánnak a hozzájuk közel állókkal, mint a többiekkel.

3)    A szerelem sorsa

Ahogyan említettem, a szerelem múlékony. Lényegében a következők történhetnek vele:

·        Szeretetté alakul

·        Elmúlik

·        Gyűlöletté alakul

De akárhogy is alakul…

A szerelem nem marad meg olyannak, amilyen volt.

4.   A szeretet és a szerelem tényezői

Azaz mik befolyásolják, hogy kiket szeretünk, kikbe leszünk szerelmesek?

1)    Közelség

Az ember a választékból választ: vágyik a szerelemre, keresi azt, és rendszerint előbb-utóbb szerelmes is lesz valakibe a közeli, elérhető potenciális partnerek közül – többé-kevésbé bárkik is tartozzanak a választékba.

2)    Hasonlóság

Vagyis azt szeretjük, abba leszünk szerelmesek, aki olyan, mint mi. Több szempontból is:

·        Hasonló gondolkozás

·        Külső hasonlóság $ß

Gyakran megfigyelhető, hogy a párok külsőre is hasonlítanak egymásra. (@@Ezt ti is tapasztaltátok?)

Mint látható, a gyakran emlegetett „ellentétek vonzása” jórészt hamis.

Összefoglalva:

A közelség és a hasonlóság a szerelem, szeretet két legfontosabb tényezője.

3)    A saját igényünk másokra

4)    A másik figyelme irántunk

Vagyis, ha azt látjuk, hogy a másikat érdekeljük, akkor ő is elkezd érdekelni bennünket. Ez egy igen fontos tényező.

5)    Fizikai vonzerő

Ez is egy fontos tényező, vagyis szerelmi téren igenis számít, hogy a másik hogy néz ki.

6)    A másik személyisége

Mely szintén nem elhanyagolható, de inkább a tartós együttélés, mint a szerelembe esés szempontjából játszik szerepet.

Ez részben azért van, mert a szerelmes ember gyakran másnak, jobbnak képzeli a másikat, mint amilyen, idealizálja őt. Lásd továbbá itt, hogy a másik inkább partnert keres, minthogy a személyiségünk érdekelné; valamint, hogy az ember a „választékból választ”.

7)    Kompetencia

Azaz az embereknek gyakran tetszik, ha valaki hozzáértő, okos, ha felnézhetnek rá.

8)    Érdekek

Jó volna hinni, hogy a szeretet és a szerelem mentesek az érdekektől, de ez nem igaz.

9)    Bizalom

A szeretet, szerelem és a bizalom kapcsolata kétirányú:

·        A bizalom elősegíti a szeretetet.

·        A szeretet és szerelem elősegíti a bizalmat.

Ám bizalom és szeretet nem feltétlenül járnak együtt.

Ha végigtekintünk a felsorolt tényezőkön, láthatjuk, hogy nagy részük elég múlékony.

A szerelem tehát gyakran bizonytalan alapokra épül, ami elősegíti azt, hogy kellemetlen véget érjen. Ebből a szempontból érdemes kiemelni a másik (valódi) személyiségét, mely az iméntiekkel ellentétben igen stabil, ám, mint fentebb elhangzott, rendszerint nem annyira a szerelembe esésben, mint a hosszú távú együttélésben játszik fontos szerepet – éppen azért, mert ez ott marad. A szerelem így is úgy is elmúlik, de hogy jól végződjön, szeretetté alakulhasson, érdemes lenne már az elején odafigyelni arra, hogy milyen is a másik valójában. (Amihez persze az eszünket kellene használnunk.)

5.   A barátság fajtái

Hogy ki kit nevez barátjának, milyen fajta, mennyire közeli kapcsolatra mondja, hogy az már barátság, az eléggé változó. Például lehet olyan, aki az alábbiak közül csak a közeli barátságot érti alatta, de olyan is, aki az ismerőseit is barátnak nevezi.

Tágan értelmezve, a barátságnak nagyjából a következő fajtái vannak:

Még tágabban értelmezve a barátságot, az ember az ismerőseit is annak nevezheti.

Az ismerősök is több szempontból hasznosak lehetnek.

Ezek az ismeretségek tünékenyek.

(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)

(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)

1.   Előzetes megjegyzések

·        Ez a téma arról szól, hogy milyenek a gyerekek. A gyerekneveléssel egy külön téma foglalkozik ‘Az ember élete’ könyvben.

·        @@ Jelen téma ezzel együtt is elég hiányosnak tűnik nekem. A gyerekekről valószínűleg több fontos dolgot el lehetne még mondani. Szerintetek mi kellene még bele? (Ha a gyerekneveléshez vannak tippjeitek, azt annál a témánál mondjátok el, ne itt. Ide arról írjatok, hogy milyenek a gyerekek.)

·        A gyerekkor hosszú, és a gyerekek folyamatosan alakulnak, fejlődnek közben. Ezért is, az alábbi megállapítások jó része jellemzőbb a fiatalabb, mint az idősebb gyerekekre.

2.   Fiú és lány

·        Mérsékelt testi különbségek

·        Korán megmutatkozó elmebeli különbségek ß

·        A fiúgyermeket gyakran többre értékelik a lányoknál.

3.   Testvérek

·        Az elsőszülöttek kiemelt szerepe ß

·        A testvérek eltérő mentalitása. ß (@@ Mennyire jellemző ez? Mi a helyzet, ha több, mint két testvér van?)

Mely annyit tesz, hogy az idősebb testvér gyakran introvertáltabb, befelé fordulóbb, érzékenyebb, a fiatalabb pedig életre valóbb.

4.   Gyerek és szülő

·        A szülő neveli a gyereket, ezáltal nagy hatással van annak fejlődésére.

·        A gyerekek érzelmi függése a szülőktől.

·        A gyerekek is sok mindent adnak a szülőknek.

5.   A gyerekek szabad elméje

Ami annyit tesz, hogy a gyermek elméje még nagyban érintetlen a társadalomtól és részben a természettől is, és ezért még másképp, „tisztábban” érez, gondolkozik és viselkedik.

5.1. A szabad gyermeki elme tulajdonságai

1)    A gyerekek szabad érzelmei

·        Elemi érzelmeik

·        Őszinte önzőségük

·        Toleranciájuk és kegyetlenségük ß (@@Ugye?)

2)    A gyerekek meglehetős őszintesége

·        Őszinte érzéseik és gondolataik

·        Ártalmatlan hazugságaik ß (@@Ugye?)

·        Nem játszanak szerepeket és nem tisztelik a címkéket. $

3)    A gyerekek kíváncsisága, nyíltsága

4)    Egyszerű dolgok teszik boldoggá őket.

5.2. Egyebek

1)    A gyermeki elme szabadságának eredete

Mint fentebb említettem, a gyermek elméje azért szabad, mert még nagyban érintetlen a társadalomtól és részben a természettől is.

2)    A gyerekek közelebb állnak az abszolút szemlélethez

Vagyis érintetlenségüknek (illetve tudatlanságuknak) köszönhetően még könnyebben látják a dolgokat azoknak, amik.

3)    Az elme gyermeki szabadságának megvannak a hátrányai is.

A gyermeki naivitás egyebek mellett aranyos, és képes rádöbbenteni a felnőtteket, hogy az ő agyuk már mennyire egy kerékvágásban mozog. Mindazonáltal túlzottan romantikusan sem kell azt látni.

6.   Kamaszkor

Ekkor többrétű változások tapasztalhatók:

·        Testi érés

·        Elmebeli változások

·        Az élethelyzet változása

·        Új bizonytalanságok

Cseppet sem meglepő hát, hogy a kamaszkor sokak számára problémás időszak, illetve hogy a kamaszok gyakran nehezen kezelhetőek.