(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)
(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)
1. Pénzügyi tevékenységek és szervezetek
Jelen téma erősen kapcsolódik a ‘Pénz és hitel’ témához, érdemes lehet azt is áttekinteni.
1.1. Pénzügyi tevékenységek
Lássuk először, mi mindennel foglalkoznak a bankok és a hasonló intézmények:
● Betétgyűjtés, hitelezés
Amikor az ember a bankokra gondol, ez az első, ami az eszébe jut.
● Pénzforgalmi szolgáltatás
Vagyis amikor a bank vagy egyéb szolgáltató számlát vezet az ügyfelének, arra befizetéseket fogad, és kifizetéseket, átutalásokat teljesít róla. Ez a sima készpénzhasználathoz képest jelentősen megkönnyíti a fizetést, a pénzforgalmat az ügyfeleknek, illetve az egész gazdaságra tekintettel is.
1.2. Pénzügyi szervezetek
Az alábbi két pontot (bankok, pénzügyi szervezetek) úgy kell érteni, hogy a bankok is a pénzügyi szervezetek közé tartoznak, csak kiemeltem őket, hogy együtt lássuk a különféle bankokat, és mert elsősorban róluk szól ez a téma.
● Bankok
Bankból is többféle van:
○ Kereskedelmi bankok
○ Befektetési bankok
○ Jegybank
○ Egyebek: export-import bankok; fejlesztési bankok; stb…
Ezekről részletesebben lásd alább.
● Pénzügyi szervezetek
○ Hitelintézetek
Hitelintézetnek – legalábbis a magyar szabályozás szerint – azokat a szervezeteket nevezzük, melyek betétet fogadnak el és hitelt nyújtanak, illetve egyéb pénzügyi szolgáltatásokat nyújtanak. Betétet csak hitelintézet fogadhat el. A kereskedelmi bank is hitelintézet, de rajta kívül mások is vannak.
Látható tehát, hogy a bankokon kívül más szervezetek is foglalkoznak hitelezéssel.
○ Pénzügyi vállalkozások
Ezek lényegében, megint csak a magyar szabályozás szerint, a pénzügyi szolgáltatások egy korlátozott körét végezhetik, különös tekintettel arra, hogy betétet nem gyűjthetnek.
○ Egyebek
Mint a befektetési bankok (róluk lásd alább részletesebben), a befektetési alapok, a biztosítók, és a különféle (pl. nyugdíj- vagy egészség-) pénztárak.
2. A bankok fajtái és funkciói
Lássuk most részletesebben az bankok különböző fajtáit; de először is, miért hívják a bankokat banknak? Nos, a szó az olasz „banca” szóból ered, padot jelent, és a középkori pénzváltó padokra utal.
2.1. Kereskedelmi bankok
Amikor az ember a bankokra gondol, leginkább ezek lebegnek a szemei előtt. Magyarországon ilyen például a K&H, az MKB és a CIB.
A kereskedelmi bankok mindenekelőtt betétet fogadnak el és hitelt nyújtanak, illetve pénzforgalmi szolgáltatást végeznek – de ezen túl is, minden pénzügyi szolgáltatás nyújtására jogosultak, tevékenységük tehát igen sokrétű.
Lásd végül a ‘Pénz és hitel’ témában a hitelpénzről illetve a kereskedelmi bankok hiteleinek a pénzteremtésben játszott szerepéről mondottakat.
2.2. Befektetési bankok
Mint amilyen a Morgan Stanley vagy a Goldman Sachs. Ha ezek kevésbé hangzanak ismerősnek, az nem véletlen: az átlagember nemigen kerül kapcsolatba velük, a lakossággal ugyanis nem üzletelnek, ügyfeleik a vállalatok és kisebb részben a kormányok. (@@Mennyire üzletelnek ezek a kisebb, közepes méretű vállalatokkal, mennyire a kormányokkal?)
A befektetési bankok, bár banknak nevezik őket, meglehetősen különböznek a kereskedelmi bankoktól. Mindenekelőtt: nem gyűjtenek betéteket, és hitelezéssel sem vagy csak korlátozottan foglalkoznak. Elsődleges tevékenységük a vállalati kötvény és részvénykibocsátások megszervezése és lebonyolítása.
2.3. Jegybank
Ami Magyarországon az MNB, az USÁ-ban a FED, az EU-ban (pontosabban az euró-övezetben) pedig az ECB, az Európai Központi Bank. Jegybankból tehát általában országonként egy van, az ECB kivétel, mivel itt több ország használja ugyanazt a pénzt, az eurót.
A jegybank állami intézmény. Feladatai közé tartoznak a következők:
● A jegybankpénz kibocsátása
Erre kizárólag a jegybank jogosult.
● A monetáris politika kialakítása
A monetáris politika a gazdaságban jelenlevő pénz mennyiségének szabályozását jelenti, melynek célja az árstabilitás, a pénz vásárlóerejének megőrzése illetve a gazdasági növekedés. Bővebben lásd a ‘Gazdaságpolitika, makroökonómia’ témában.
2.4. Egyéb bankok
● Export-import bankok
● Fejlesztési bankok
(@@Kellene még ide valami? Ami ide sorolható, az mind valamilyen szakosított bank?)
3. A kétszintű bankrendszer
A modern, piaci alapú gazdaságokban rendszerint úgynevezett kétszintű bankrendszer működik.
1) Az első szinten a jegybank áll, mely csak a kereskedelmi bankokkal áll hitelezési kapcsolatban. (@@Ugye? Semmi mással, pl. hitelintézetekkel, befektetési bankokkal sem?)
2) A második szinten a kereskedelmi bankok állnak. A gazdaság egyéb szereplőivel ők állnak kapcsolatban.
Ily módon a gazdaság finanszírozásának feladatait a piac végzi, míg a pénzügyi rendszer hátterfeladatai, a monetáris politika megmaradnak állami kézben.
4. A hitelezés szövevényessége és a bankrendszer védettsége
4.1. A hitelezés szövevényessége és érzékenysége
A bankszektor lényegében a gazdaság minden területével, szereplőjével közvetlen kapcsolatban áll, ennyiből is speciális a helyzete. Ez pedig azzal jár, hogy ha a bankokkal baj van, az súlyosan kihat a gazdaság egészére, illetve, hogy az egyes gazdasági szektorok problémái a bankokon keresztül más szektorokra, az egész gazdaságra is átterjedhetnek.
Közelebbről, ha egy bank bajba kerül, fizetésképtelenné válik, akkor azok fizetőképessége is megkérdőjeleződik, akiknek ő tartozik. Márpedig a bankok egymásnak is hiteleznek, így más bankokat is érinteni fog az eset, az ő fizetőképességükkel kapcsolatban is kételyek merülhetnek fel. Ezen kívül a bajba került bank egyéb ügyfelei is gondban lesznek, mert bennragad a pénzük, illetve elapad a hitelforrásuk – és akiknek ők tartoznak, azok is vakarhatják a fejüket.
Így terjed a fertőzés, ami, ha elég komollyá válik, általános pánikhoz vezethet: mindenki óvatossá válik, inkább megtartja a pénzét, ahelyett, hogy kölcsönadná, mondván, hátha bennünket is elér a baj; azok a bankok sem hiteleznek tehát tovább, akiket közvetlenül még nem érint a helyzet. Ez pedig az egész gazdaságra nézve súlyos következményekkel jár.
4.2. A bankrendszer védettsége
A nagyobb bajokat megelőzendő az állam gyakran megmenteni a bajba jutott bankokat.
Továbbá a bankok abból a szempontból is védettek, hogy viszonylag nehéz a belépés az iparágba, kisebb a verseny.
A védettségnek, elvileg legalábbis, megvan az ára, mégpedig a szigorúbb szabályozás és felügyelet. Az állam ugyanis ezek által is igyekszik megelőzni a bajokat.
5. A bankszektor specialitása
Foglaljuk végül össze, hogy milyen fontos jellemzőkben különbözik a pénzügyek világa más iparágaktól.
1) A bankszektor szolgáltatásai iránti széleskörű kereslet
2) A pénzügyi tevékenység információs tevékenység
3) A bankszektor védettsége
Ahogy az előbb láttuk.
4) Nagy lobbi súly
Sok ugyanis a pénzük, és a menedzsmentjük is jó összekötetésekkel rendelkezik. Ez pedig gyakran segít a nekik tetsző irányba alakítani az állami szabályozást, intézkedéseket.
5) Kiemelkedő jövedelmezőség
A tulajdonosoknak, de az alkalmazottaknak is. Ha végigtekintünk az előző négy ponton, ez adja magát.
