(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)
(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)
1. A biológiai evolúció alapjai
(Innentől kezdve, a soron következő témákban is, a biológiai evolúcióról lesz szó.)
1.1. Az evolúció alapvető logikája
Az evolúció az olyan tulajdonságok elterjedését segíti, melyek által az egyednek minél több utóda lehet.
Pontosabban minél több túlélő és tovább szaporodó utóda. Ezt azért érdemes kiemelni, mert ehelyett gyakran az egyedek életerejét, a „legerősebb túlélését” hangsúlyozzák. Ez azonban az utódok szempontjából csak egy tényező.
1.2. Az élet és az evolúció céltalansága és tudattalansága
(Itt nem az ember életéről beszélek, hanem a biológiai életről általában.) Az élet maga könnyen lehet, hogy csak arról szól, hogy egyszer valami véletlenül elkezdte másolni magát, azóta pedig ez zajlik automatikusan és folyamatosan, ha egyre komplikáltabb formákban is. Az élet evolúciójának sincs célja, nincs kijelölt irány amerre törekedne, sokkal inkább egyfajta sodródásról beszélhetünk.
Az evolúcióval kapcsolatban gyakran fogalmaznak úgy, mintha az élőlények felismerve, hogy valamilyen tulajdonság, hasznos volna a számukra, azt szándékosan alakítanák ki. (Például a repülés képességét vagy a hasonlóságot egy másik, veszélyesebb élőlényhez.) Azonban az ilyesmi csak megtörténik velük, maguk nem törekszenek tudatosan az alkalmazkodásra: az élőlények tudattalanul, annak tárgyaként vesznek részt az evolúcióban.
1.3. A szexuális szaporodás
A szexuális szaporodás hasznos az evolúció és az élőlények túlélésének szempontjából.
Több szempontból is.
· A szexuálisan szaporodó fajok egyedei az örökítőanyag két példányát hordozzák.
· A szexuális szaporodás a változatosság forrása.
· A nemek szerinti specializálódás lehetősége
Végül érdemes már itt az elején kiemelni, hogy az evolúció nemcsak az élőlények testét formálja, hanem az elméjükre, ezáltal viselkedésükre is hatással van.
2. A változatosság forrásai
A változatosság az evolúció egyik alapfeltétele, mivel kell, hogy legyen egy változatos sokaság, melyből kiválasztódhatnak a szelekciós tényezőknek leginkább megfelelők.
A változatosság alapvető forrása a mutációk, a gének spontán, véletlenszerű megváltozásai.
De a változatosságnak egyéb forrásai is vannak. Ilyenek többek között:
· A szexuális szaporodás
· Az egyedszám
· A horizontális génátadás
· Szándékos próbálgatás
Mint sok minden, a változatosság is csak mértékkel jó.
3. A szelekció jellemzői
3.1. Szelekciós tényezők
Ezekből többféle van, különösen:
· Természetes tényezők
· Szexuális szelekció
· Emberi szelekció
3.2. Szelekciós szintek
Alapvetően két ilyen van:
1) Egyéni szelekció
2) Csoportszelekció
Ilyenkor nem közvetlenül az egyedek, hanem csoportok küzdenek a természettel és versengenek egymással, a csoportok tagjai így együtt élnek túl vagy pusztulnak el. A csoportszelekció jelentősége leginkább abban áll, hogy az egyedek viselkedését oly módon alakítja, hogy az kedvezzen az egész csoport túlélésének.
3.3. A szelekció erőssége
A természetben a szelekciós hatások meglehetősen esetlegesek.
4. Az evolúció folyamata
4.1. Az evolúció fokozatossága
Az evolúció csak lépésenként tud haladni és hajlamos helyi optimumokba szorulni.
Az evolúcióban minden módosulásnak azonnal előnyt kell biztosítania, hogy elterjedhessen, illetve nem lehet káros, hogy fennmaradhasson. Emiatt olyan előnyös, de összetett változások, melyekhez egyszerre több egyedi dolognak kellene módosulnia, nehezen történhetnek.
Helyi optimum alatt azt értjük, hogy egy adott állapot, megoldás valamilyen szempontból nem a lehető legjobb, de a környező, hasonló megoldások között igen. (Ahogyan a fent leírt állapotok is, ahol csak sok, egyidejű változással lehetne javulást elérni.) Az evolúció azért szorul be az ilyenekbe, mert csak lépésenként képes mozogni, és mindig a jobb megoldások felé (az alábbi ábrán felfelé) halad. Így a globális optimumot nem mindig képes elérni.
Az evolúció abból építkezik, ami van.
Ami általában is jellemző az organikus tervezésre.
4.2. Az evolúció sebessége
Az evolúció az emberi időskálához képest általában igen lassú – de nem mindig. Az evolúció sebességét több tényező is befolyásolja, így:
· A szelekció erőssége
· A változatosság nagysága
· A szaporodási ciklus hossza
Végül itt említhető még, hogy a természetben az evolúció nagyon sok szálon dolgozik párhuzamosan, így ha egyenként lassú is, összességében mégis jelentős mértékű változtatást tud véghezvinni.
4.3. A revolúció egyéb jellemzői
A revolúció fő jellemzőit lásd ‘Az evolúció általában’ témában. Amint ott le van írva, a revolúció jelentősége elsősorban abban áll, hogy módot ad a helyi optimumokból való kitörésre. Ezt is szemlélteti a fenti ábra.
A revolúciónak van még néhány említésre méltó tulajdonsága:
· Specialisták, generalisták és a revolúció
· Új lehetőségek, szűz területek és a változatosság ß
4.4. Koevolúció
Ez bizonyos dolgok (szűkebben élőlények) együttes evolúcióját jelenti, azaz, hogy formálódásuk egymástól is függ.
4.5. Egyebek
· Divergencia és konvergencia
· Közbenső optimumok $
5. Az evolúció és az ember
1) Az ember az első faj, mely mára gyakorlatilag a saját maga által kialakított környezetben él, ezzel nagymértékben kivonva magát a természetes szelekció hatása alól.
2) Az ember evolúciójában jelentős szerepet játszott a csoportszelekció, a kultúra és általában a társas lét ß.
3) A szexuális szelekció korlátozott szerepe $ß
4) Az ember, mint szelekciós tényező más fajok számára
