HTML

Egyvilág - Fórum

Ez az Egyvilág című könyvhöz tartozó fórum. A könyv részletes bemutatása és a teljes szövegű kézirat a www.egyvilag.hu címen található, a szerzői joggal kapcsolatos nyilatkozattal együtt.

Facebook-csoport:
Érdekes egy világ!

Facebook lap:
www.facebook.com/Egyvilag

Email: egyvilag@gmail.com

Friss topikok

  • Szalay Miklós: Ez nincs benne a fentiben (még), viszont egy értelmesnek tűnő osztályozása a személyiségtípusoknak... (2023.03.10. 23:42) Embertípusok
  • Szalay Miklós: Kiegészítés Karikó Katalin kapcsán: Ezt utólag írom hozzá, mert úgy érzékelem, hogy a Karikóról í... (2023.02.09. 20:14) Külföld (2023. január)
  • Szalay Miklós: Ami némileg elsikkadt, hogy van olyan fajta is, amit meg lehet csinálni, pénzügyileg sem annyira b... (2022.05.01. 15:07) A metaverzum és társai
  • Szalay Miklós: Orbán rendszerét még ki lehet egészíteni: ● A családtámogatási rendszerrel ● Az intézményi szövet... (2022.04.04. 22:00) Politika, választások (2022. február)
  • Szalay Miklós: Hozzá kell tenni a fentihez, hogy azért nem minden súlyosan bántalmazott, büntetett, rosszul nevel... (2021.12.29. 18:03) Elvek, szabályok, normák

Specializáció és standardizáció

2018.05.31.

 

(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)

 

(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)

 

1.   A specializáció és standardizáció területei

A társadalom, és különösen a modern társadalom jellemző jelenségei a specializáció és a standardizáció. A specializáció elsősorban azt jelenti, hogy az embereknek foglalkozásuk van, bizonyos tevékenységekre, bizonyos területekre, szakterületekre szakosodnak. A standardizáció pedig annyit tesz, hogy az adott fajta szakemberek hasonló képzést kapnak, hasonló ismeretanyaggal és képességekkel rendelkeznek, illetve gyakran ezen túl is hasonlítanak egymáshoz.

Sokféle dologra jellemző a specializáció, standardizáció:

    Emberek

Lásd ehhez az ‘Iparizált világunk’ témában a társadalom gépezetét, és hogy abban az emberek, mintegy – specializált és standardizált – alkatrészként működnek.

    Szervezetek

Ahogy vannak a bankok, az építőipari vállalkozások, az iskolák, stb… mind-mind a maga saját feladatával.

    Országok

Ezek is gyakran szakosodnak: vannak, melyek inkább gépeket gyártanak, mások nyersanyagokat exportálnak, megint másoknak a turizmus a fő bevételi forrása, stb…

    Szerszámok, alkatrészek

Mondjuk, a standardizált csavarok, melyeket könnyű kicserélni, helyettesíteni. Másrészt meg vannak célszerszámok, speciális alkatrészek is.

    Termékek

Lehet itt egyfelől a tömegtermelést említeni, a sok sorozatban gyártott termékkel – bár a piacgazdaságra jellemző a választék bősége is. Másfelől érdekes tendencia, ahogyan a piac telítődésével egyre specializáltabb termékek jelennek meg, ugyanis sokan inkább megveszik például a férfi vagy a női borotvát, mint az uniszexet, mivel úgy érzik, az előbbiek biztos jobban működnek majd a saját nemüknél – akkor is, ha valójában nincs nagy különbség. Lásd erről az ‘Érdekes gazdasági jelenségek’ témában.

    Tevékenységek

Mert nemcsak azok a specializáltak, akik a különféle tevékenységeket végzik, hanem maguk a tevékenységek, azok inputjai és outputjai is. Ezeknek egyfelől egymással is össze kell illeniük, másfelől pedig az egyes specialisták által átadott teljesítményeknek megvannak a maguk szakmai standardjai is.

A különféle specialisták ily módon, egymással modulárisan kapcsolódva hozzák létre a végső eredményt.

    Információ, ismeretek, képességek

    Csomagok: ideológiák, dogmák, szerepek

    Élőlények

    Fizikai alapok

* * *

A fentiekből láthatjuk, hogy a specializáció és a standardizáció gyakran együtt jár: a specializált emberek, alkatrészek, ismeretek, stb… a maguk csoportján belül egyúttal standardizáltak is. Ez nem túl meglepő, tekintve, hogy mind a specializáció, mind a standardizáció jelentősen növeli a hatékonyságot, mindkettő fontos alapelve az iparizált világnak.

Végül, vegyük észre a szinteket a specializáció és standardizáció megjelenéseiben.

2.   Előnyök és hátrányok

Milyen előnyei és hátrányai vannak a specializációnak illetve a standardizációnak?

2.1. Előnyök

Előny mindenekelőtt a hatékonyság, ahogy az előbb említettem: aki egy dologra specializálódik, az jobban képes azt elvégezni, a standardizáció pedig csereszabatosságot és sorozatgyártást tesz lehetővé, lásd mindjárt.

1)    A specializáció előnyei

A specializáció és együttműködés kapcsolatáról, ezek előnyeiről a ‘Versengés és együttműködés’ témában lehet olvasni:

    Az együttműködés teszi lehetővé, hogy az ember specializálódjon, mivel így tudja elcserélni a munkája eredményét más specialistákkal.

    Azért hatékonyabb ez így, mert az egyedek, az emberek önmagukban korlátozott képességekkel bírnak, egyúttal pedig azok el is térnek egymástól, mindenki másban jó tehát.

    Az együttműködés során mindenki valami olyanra specializálódhat, amiben jó. Ennek révén hatékonyabbá válik a különböző feladatok ellátása, nagyobb eredményt érnek el, és a rendelkezésre álló munkaerőt is jobban kihasználják.

2)    A standardizáció előnyei

    Csereszabatosság

Magyarán, mivel az egyik alkatrész, munkavállaló olyan, mint a másik, könnyű kicserélni, helyettesíteni őket.

    Sorozatgyártás

Ami nyilván olcsó és hatékony. Mint a csereszabatosság, a sorozatgyártás is alkalmazható emberekre is, ahogy az iskolarendszer sorozatban bocsájtja ki a standardizált szakácsokat, mérnököket, stb…

    Versengés

A standardizált emberek könnyen helyettesíthetők egymással, igyekezniük kell tehát, hogy nehogy valaki másra essen a választás – különösen a piacon, ahol a választék mindig elérhető.

    Könnyebb eligazodás

Azáltal, hogy a dolgok, emberek kategóriákba sorolhatóakká válnak, nem az van, hogy minden egyedi.

Látható tehát a mindezek révén növekvő hatékonyság; és még annyit hozzá, hogy mai világunkban az elért előnyök mindenekelőtt anyagiak.

A specializáció és standardizáció előnyei is több szinten mutatkoznak: egyfelől hatékonyabban működünk, többet termelünk közösségi szinten – másfelől az egyénnek is több jut ebből. Ebből a szempontból tehát egyfelől a rendszert is megéri átállítani, másfelől egyénileg is érdemes specializálódni.

2.2. Hátrányok

Az alábbiak elsősorban a specializáció hátrányai. A standardizációról is el lehet azonban mondani, hogy az ember felad vele az egyediségéből, egyéniségéből – már persze, akinek ez valóban számít.

    A látókör szűkülése, egyoldalúság

Lásd erről alább az emberi hatások között, beleértve azt is, hogy az ember kevesebb mindenben talál örömet.

Lásd továbbá a ‘Reális világkép’ témában annak előnyeit, melyeket félő, hogy a túlzásba vitt specializációval elvesztegetünk.

    A specialisták érzékenysége

Amikor az együttműködés megbomlik, akkor a specialisták bajban vannak, hiszen csak egy dologhoz értenek, nem képesek önállóan boldogulni. A specializációra épülő együttműködés rendszerének egészét azért ritkán fenyegeti komoly veszély – ellenben az már gyakrabban előfordul, hogy valaki nem kap munkát a szakmájában, illetve hogy minden apróságban, ami kívül esik a szakterületén, más segítségére szorul.

Lásd ehhez az ‘Ember, társadalom és család a modern világban’ című témában, a másoktól való függésünket; továbbá ‘Az evolúció logikája’ témában a specialista élőlények érzékenységét.

    A világ és a problémák széteső szemlélete

Miáltal különösen a bonyolult társadalmi problémákat nem látják át, csak a tüneteiket kezelik. Lásd alább.

3.   A specializáció és standardizáció tényezői

E kettővel kapcsolatban számos tényező játszik szerepet.

1)    Specializáció

2)    Standardizáció

3)    A különbözőség helyzete

Vagyis azoké, akik nem standardizálódnak.

Egy működő rendszernek, egy bejáratott gépezetnek, amilyen a társadalom is rendszerint, megbízható, standardizált alkatrészek kellenek. Az új ötletekhez, eredetiséghez, illetve a forradalmi változásokhoz ellenben egyéniségekre van szükség.

Másfelől, a piac azért a kreativitást is díjazza, azokat, akik ki tudnak találni valami újat, amit el lehet adni az embereknek; valamint a demokráciák is viszonylag jól tolerálják a másságot.

4)    A körülmények hatása

Hogy mennyire dívik a specializáció és standardizáció, mennyire ez az, amivel boldogulni lehet, mennyire ez az eszmény, az a körülményektől függ. A mai, iparizált világban ezek alapvetőek – viszont voltak korok, az őskor vagy a reneszánsz időszaka, amikor más volt a helyzet.

4.   Emberi hatások

Milyen hatással van az emberre a szóban forgó két jelenség?

1)    A specializációra, standardizációra irányuló nyomás

2)    Egyoldalúság, a látókör és a boldogság forrásainak szűkülése

Amit a specializáció elősegít.

Továbbá, a választás sem teljesen szabad, hogy az ember mire specializálódjon.

Érdekes kérdés ezzel kapcsolatban, hogy vajon az emberek mekkora része szereti a munkáját.

A modern világban tapasztalható beszűkülésnek, felületesedésnek egyébként a specializáción kívül egyéb okai is vannak, például, hogy a gazdasági és a politikai rendszernek sem érdeke, hogy az emberek gondolkodjanak. Lásd erről az ‘Ember, társadalom és család a modern világban’ témában.

Végül, nem árt megjegyezni, hogy a specializálódás, standardizálódás azért nem mindenkit zavar egyformán. Lásd ehhez az ‘Embertípusok’ témában a specialista és generalista típusokat.

3)    Hasonlóság

A szakmai csoportokon belül, a standardizáció eredményeképp. Erről szintén az ‘Embertípusok’ témában lehet olvasni; lásd továbbá a csoportok közös jellemzőit is ‘A csoportok alapvető jellemzői’ témában.

4)    Befelé fordulás

A specialistákra jellemző, hogy jelentős részben maguk között érintkeznek, és ezért sem ismerik túl jól a többi féle embert.

5.   A világ és a problémák széteső szemlélete

A specializáció folytán minden területnek megvannak a szakértői – az átfogó összefüggésekre, a nagy képre viszont már kevesebb figyelem irányul. Ezzel egyrészt tudást vesztünk, másrészt a bonyolult, sok összetevős problémákat sem tudjuk megfelelően kezelni.

Különösen az összetett társadalmi problémák széteső szemlélete a problémás.

A különféle szakmák képviselői a saját nézőpontjukból szemlélik a világot, a problémáknak leginkább az őket illető oldalát érzékelik, és a saját eszközeikkel próbálnak hozzájuk nyúlni – vagyis, ahogy mondani szokták: „akinek kalapács van a kezében, az hajlamos mindent szögnek nézni”.

És az is jellemző, hogy a problémák tüneteit próbálják kezelni, a gyökerük helyett.

Még egy lényeges aspektus, ami a specializálódás miatt is hajlamos kikerülni a fókuszból: az etikai megfontolások. Sokan vannak vele úgy, hogy hadd végezzem a dolgomat, aztán, hogy a munkám eredményét mire használják, hogy jobb vagy rosszabb lesz tőle a világ, az már nem az én dolgom. Jó, ez azért nem mindenki problémája, de mondjuk a fegyvertervezők és -gyártók, a katonák, az elnyomó rendszereket kiszolgáló hivatalnok, sőt számos tudós is vélhetően ekképp könnyít a lelkiismeretén. Lásd erről a ‘Modernitás és etika’ témában.

Tegyük hozzá, hogy természetesen nem egyedül a széteső szemlélet miatt nem kezelik rendesen a társadalmi problémákat, hanem például mert az emberek inkább a saját pecsenyéjüket sütögetik, korruptak, stb…

6.   A specializált törekvések abszolút szemlélete $

Abszolút módon, önmagukban szemlélve, a specializált törekvések, tevékenységek meglehetősen értelmetlennek tűnhetnek; például amikor valaki, egy élsportoló, arra teszi fel az életét, hogy minél magasabbra tudjon ugrani.

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://egyvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr8614014892

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása