(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)
(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)
1. A boldogság keresésének mechanizmusai
Az ember gyakran egyszerűen csak engedelmeskedik a motivációinak, például, ha éhes eszik. Ezen kívül azonban összetettebb mechanizmusok is alakítják a viselkedésünket, terelgetik azt a boldogságunkhoz megfelelő irányba.
1.1. Kondicionálás
Melynek folytán a kellemes következményekkel járó cselekvéseket hajlamosak leszünk megismételni, gyakrabban végezni, a kellemetlenségekhez vezetőket pedig elkerülni. A kondicionálás tehát hátra tekint: a korábbi tapasztalatok befolyásolják az aktuális viselkedést.
1.2. Imitáció
Azaz mások viselkedésének másolása. Részint ez is a múltba, de leginkább a jelenbe tekint: hogyan viselkedtek, viselkednek mások az adott helyzetben?
1.3. Racionalitás
Mely azt jelenti, hogy megpróbáljuk tudatosan és minél objektívebben kiszámítani, hogy milyen viselkedés lesz a legjobb. Ez tehát egy jövőbe tekintő módszer.
2. A boldogság határai
‘A szabadság motívuma’ témában volt szó a korlátainkról, arról, hogy gyakran nem tehetjük meg, amit szeretnénk. Ezzel szemben itt arról szólok, hogy sokszor választanunk kell a különféle jó dolgok között, nem kaphatjuk meg egyszerre valamennyit. Ez a választás vagy egy egyén különböző kívánságai vagy különböző egyének boldogsága között történik.
2.1. Egyénen belüli választás
1) Gyakran különféle motivációk kielégítése között kell választani.
2) Olyan is van, hogy adott motiváción belül kell választanunk, hogy milyen tekintetben kívánjuk azt kielégíteni.
3) Gyakran a jelenbeli és jövőbeli boldogságunk között kell választanunk.
Az emberek gyakran nem törődnek eleget a jövővel.
Ez leginkább azért van így, mert a jelen most van, és amit most kaphatnak, az jobban motiválja őket, mint amit majd: ha választhatok, hogy ma kapjak egy fagyit, vagy holnap, általában a mai fagyit választom. Lásd a ‘Preferenciák és hasznosság’ témában az időpreferenciát.
2.2. Egyének közötti választás
Mely először is elméleti kérdéseket vet föl, konkrétabban azt, hogy melyik elme, melyik ember boldogsága a fontosabb.
Sok esetben aztán nagyon is gyakorlati válaszokat kell adnunk arra, hogy kinek a boldogságát mennyire fontosnak tekintjük.
3. A boldogtalanság kezelése
1) Az emberek többféle tipikus módon állnak hozzá a problémáikhoz:
· Tagadás és menekülés
· Remény
· Magyarázat keresése
· Vigasz keresése
· A probléma tudatos kezelése
2) A boldogság kulcsára, a megváltásra, a vigaszra mindig van igény.
Különösen, amikor – egyénileg vagy társadalmi szinten – rosszul mennek a dolgok, de egyébként is mindig mindenkinek van valami baja.
Az alábbiakban először gondjaink kezelésének bevett, intézményesült eszközeit mutatom be, utána pedig néhány egyéb jellemző jelenségét.
3.2. Bevett, intézményesült eszközök
1) Sors
Az embernek nincs sorsa, és az élet nem is logikus.
Az erre utaló „jelek” pedig többnyire csak véletlen egybeesések.
A jó hír az, hogy rossz sors sincs, az embernek többnyire megvan a lehetősége, hogy változtasson a dolgokon.
2) Vallás
3) Művészet
4) Humor
5) Tudomány
6) Jog
3.3. A boldogtalanság kezelésének egyéb jelenségei
1) A távoli problémák elhessegetése
2) Messiásvárás
Azaz, hogy majd jön valami vagy valaki, aki egy csapásra megoldja a problémát. Ez megint csak nagyon jellemző az emberekre, és a problémák széles körénél előfordul. A „messiás” is sok minden lehet, például egy isteni személy; vezér; különböző társadalmi megoldások (mint a kommunizmus, a demokrácia vagy a piac); technikai megoldások (mint a németek csodafegyvere a második világháborúban vagy a fúziós energia ß napjainkban); illetve a különféle csodadoktorok és csodaszerek, ami a betegségeinket illeti.
3) Bűnbakok
Amikor az emberek a bajok okát keresik, a valódi ok helyett gyakran valami mást neveznek ki annak, vagy eltúlozzák egyes tényezők jelentőségét: bűnbakot állítanak. Bűnbak szintén sok minden lehet: emberek és népcsoportok; a videojátékok; a szénhidrát, a zsír, a koleszterin; és így tovább.
Amikor ítéletet alkotunk, nem árt törekedni az objektivitásra, körültekintőnek és megfontoltnak maradni. Lásd az ‘Ítéletalkotás’ témát. Ami a bűnbakként állított dolgokat illeti, azt érdemes kiemelni, hogy…
Minden eszközt lehet jól és rosszul is használni. Ha valamit rosszul használnak, az az emberek hibája, nem az eszközé.
Mint ahogyan egy késsel is egyaránt lehet ölni és reggelit készíteni.
4) Vigasz a halállal szemben
Azért van egy-két gondolat, melybe viszonylag jobban lehet kapaszkodni:
· Az, hogy többé-kevésbé már átéltük a halált.
· Ha teljes életet éltünk, mindent megtettünk, amit szerettünk volna.
(@@Volna még ötlet ide?)
5) A természetesség hangoztatása
Sokak szerint, ha valami természetes, akkor jó.
Valójában, ami természetes, az nem feltétlenül jó.
6) Az elkerülhetetlen dolgok jobb színben tűnnek fel.
Végül, ez a mű is megpróbál hozzájárulni ahhoz, hogy jobban megértsük, okosabban kezeljük, könnyebben viseljük a problémáinkat. Lásd különösen a ‘Problémák’ és ‘A problémák kezelése és elviselése’ témákat.
4. Értelem és boldogság
Először is, az elme fejlődése jelentősen érintette a boldogságra való képességet.
Másodszor, hogyan érinti az értelmesség a boldogságot? Boldogabb az, aki okos?
Nem feltétlenül. Sőt, az értelem könnyen boldogtalanná tehet.
Másfelől viszont jobban is ért önmagához, másokhoz, a különféle problémákhoz és a világhoz, ami ellensúlyozhatja a felsoroltakat. Az értelmességből leginkább a bölcsesség támogatja a boldogságot: általa érthetjük meg ugyanis a dolgok értékét, az embereket, az életet, egyúttal pedig rugalmasságra és türelemre nevel.
