(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)
(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)
1. A siker és értékelés jelentése
1.1. Definíciók
A belső siker az, amikor a teljesítményeink kiválóságának tudata okoz nekünk boldogságot, a külső siker pedig, amikor mások tartják nagyra a teljesítményeinket. Ezeket együtt sikernek nevezem.
A (magas) önértékelés az, amikor a tulajdonságaink kiválóságának tudata okoz nekünk boldogságot, a (magas) külső értékelés pedig, amikor mások tartják nagyra a tulajdonságainkat. Az önértékelést belső értékelésnek is nevezem, az önértékelést és a külső értékelést együtt pedig értékelésnek hívom.
A fentiekkel kapcsolatban először is a következőket érdemes megjegyezni:
1) Mint látható, mind a siker, mind az értékelés fogalma kettős jelentést hordoz: mindkettő egyrészt valami, ami magunkkal kapcsolatban boldogságot okoz nekünk, másrészt valami, amit mások gondolnak rólunk. Bővebben alább.
2) A külső sikert és értékelést együtt elismertségnek nevezem.
3) A siker és az értékelés tulajdonságai, a tárgyuktól eltekintve, nagyrészt közösek. Ezért is érdemes együtt tárgyalni őket.
4) Az értékelésnek fontos tényezője a sikeresség, de más tényezői is vannak.
5) Az önértékelés sémái
Azaz milyen jellemző lelkületek vannak az önértékeléshez kapcsolódóan?
· Hiúság
· Kisebbrendűségi érzés
· Önbecsülés
1.2. A siker és értékelés belső és külső változata
A belső siker és a belső értékelés egy-egy motivációból, a sikervágyból és a magas önértékelés vágyából fakad, vagyis abból, hogy a teljesítményeink és tulajdonságaink kiválóságának tudata képes boldogságot okozni nekünk. Amikor e motivációk kielégülnek, akkor érezzük a sikert, és akkor magas az önértékelésünk.
Fontos kiemelni, hogy e motivációknak van egyrészt erősségük, mely meghatározza, hogy mennyire vágyunk a sikerre és a magas önértékelésre; másrészt pedig van (tudatos) tartalmuk, mely különféle (belső) kritériumokból áll, meghatározva, hogy konkrétan mit tekintünk sikernek, mikor értékeljük magunkat nagyra.
A külső siker és értékelés viszont nem kielégített motivációk, hanem címkék, melyekkel az emberek egymást jellemzik. (Külső) kritériumai a külső sikernek és értékelésnek is vannak.
A siker és értékelés belső és külső változatai kapcsolatban is állnak egymással. Elsősorban, a külső elismertség a belső siker és az önértékelés fontos kritériuma lehet, magyarul én attól érezhetem magam sikeresnek vagy valakinek, ha mások elismernek engem. Egy szóval ez a becsvágy ß. (@@Vagy lehet a becsvágy mögött más motiváció is? Lehet esetleg a becsvágy egy önálló motiváció, vagyis hogy az ember önmagáért akarja mások elismerését?)
Az elismertség a legtöbbünk számára fontos tehát – ez pedig lehetővé teszi, hogy a környezetünk nyomást gyakoroljon ránk, hogy megfeleljünk a külső kritériumoknak.
Ám a külső elismertség nem csak eredményében érint bennünket, hanem a külső kritériumok is hajlamosak belénk épülni, hajlamosak vagyunk elfogadni mások meghatározását, hogy mikor értékelhetjük magunkat és teljesítményeinket nagyra.
2. Kritériumok
2.1. A kritériumok jelentése és funkciói
A kritériumok mondják meg, hogy konkrétan mi számít sikernek és mi tesz nagyra értékelhetővé.
A motivációkat illetően, melyekből a belső siker és az önértékelés fakad, ezek adják a motiváció (tudatos) tartalmát, míg a külső siker és értékelés esetében azok feltételeinek nevezhetők.
Mint látni fogjuk, a siker és értékelés nagyrészt arra szolgálnak, hogy a társadalom általuk irányítsa az egyént. A kívánt teljesítményeket, tulajdonságokat a külső kritériumok határozzák meg. A belső kritériumok ugyanakkor célokat adnak az embernek.
2.2. Belső és külső kritériumok
A kritériumokat többféleképpen lehet felosztani, melyek közül ez az első. A belső kritériumok, mint elhangzott, azt határozzák meg, hogy konkrétan mikor érzem sikeresnek magam, illetve mikor értékelem magam nagyra. A külső kritériumok ellenben azt mondják meg, hogy mások mikor tekintenek engem sikeresnek, mikor értékelnek nagyra.
2.3. Belső és külső eredetű kritériumok
Melyek annyiból érdekesek, hogy a külső kritériumok hajlamosak beépülni belső kritériumokká. Ezek lesznek a külső eredetű kritériumok. Belső eredetűek azok a belső kritériumok, melyeket az ember magának talál ki.
2.4. Abszolút és relatív kritériumok
Ezekről két értelemben beszélhetünk.
1) Az önmagában és a másokhoz képest vett siker és értékelés $
A különféle kritériumok gyakran relatívak ebben az értelemben.
2) A kritériumok egyrészt mások lehetnek egyének és társadalmak (kultúrák) között, másrészt időben is változhatnak.
Az ember hajlamos abszolútnak, általános érvényűnek tekinteni azokat a kritériumokat, melyekkel ő adott helyen és időben szembesül. $
2.5. A kritériumok egyéb tulajdonságai
3. A siker és értékelés egyéb tulajdonságai
1) A siker és értékelés, mint másodlagos boldogságforrások $
Bizonyos motivációk és tevékenységek az elsődleges hatásukon túl azon keresztül is boldogságot okozhatnak, hogy sikert jelentenek, és javítják a külső-belső értékelést.
A siker és értékelés sokszor erősebb is, mint az említett elsődleges hatások: gyakran elsősorban az előbbiek miatt cselekszünk.
2) Hogy mennyire ismernek el valamit, valakit, az erősítheti magát.
3) A sikerünk gyakran nem csak tőlünk függ.
4. A siker és értékelés ereje
4.1. A sikervágy és a magas önértékelés vágyának ereje egyéni szinten
Ezek erős motivációk, melyek gyakran meg is előznek másokat.
4.2. A siker (és értékelés) fontossága a társadalomban
1) A siker és értékelés haszna a forma számára $
A siker és értékelés jelentős részben arra szolgálnak, hogy az egyént illetve az ő viselkedését a fennálló társadalmi formához igazítsák.
2) A siker az emberek szemében sok mindent igazol.
Elsősorban az érdekében tett erőfeszítést.
Másfelől a siker, bizonyos fokig legalábbis, az érdekében tett megalkuvást is igazolhatja az emberek szemében.
3) A siker segít csökkenteni az érdekében tett megalkuvás jelentőségét.
4) Győztes helyzetből könnyebb megbékélést prédikálni.
4.3. Az elismerés hatásának szintjei $
Vagyis milyen módokon lehet hatással a viselkedésünkre mások elismerése?
Lásd a ‘Társadalom és önállóság’ témában, hogy milyen előnyei és hátrányai vannak a sikernek, sikervágynak és a sikerre irányuló nyomásnak, valamint a sikervágy és hiúság mérsékléséről írtakat. Lásd továbbá az ‘Önismeret’ témában, hogy az önismeret a reális önértékelés alapja.
