(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)
(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)
1. Tér
1.1. A tér fogalma
A tér az, amiben a részecskék, testek vannak és mozognak.
Világunk terének van néhány érdekes tulajdonsága.
1.2. A tér relativitása
Ami azt jelenti, hogy…
· Nincsenek kitűntetett pontjai, nincs középpontja. A tér akárhonnan nézve ugyanúgy néz ki. Ennek megfelelően a térben elhelyezkedő dolgoknak abszolút pozíciója sincs, csak egymáshoz képest lehet megmondani, hogy hol vannak.
· Nincsenek kitűntetett irányok, a tér akármerre nézve, ugyanúgy néz ki. Irányokat is csak a térben lévő dolgokhoz képest lehet meghatározni.
· Nincsenek kitűntetett távolságok. A tér folytonosnak tűnik, azaz nincsenek legkisebb egységei, és a tér minden skálán egyforma: egy finomabb beosztású koordinátarendszer éppen úgy használható a tér leírására, mint egy durvább. Távolságot, méreteket is csak a térben lévő dolgokhoz képest lehet meghatározni. A tér mértékegységei önkényesek. $ß
· Nincs kitűntetett egyenletes mozgásállapot. A térben egy dologról önmagában nem lehet megmondani, hogy áll vagy mozog. Mozgásnak csak a dolgok között, egymáshoz képest van értelme. (Azt viszont, hogy valami gyorsul-e, már meg lehet állapítani.) Lásd a ‘Relativitáselmélet’ témát arról, hogy hova vezet ez.
1.3. A tér dimenziói
Világunk terének három dimenziója van. Azaz három adattal, koordinátával lehet kijelölni benne egy pozíciót, illetve a dolgoknak hosszúsága, szélessége és magassága van.
1.4. A tér változó volta
A tér maga sem létezett az ősrobbanás előtt, azóta pedig egyre tágul ß.
A tér tehát nem egy előre adott, változatlan, passzív színpad, hanem maga is aktív szereplője az univerzum történetének.
2. Idő
2.1. Az idő fogalma
Az idő az, ami a világ különböző állapotait elválasztja egymástól $ß.
Idő tehát azért van, mert a dolgok változnak, különösen mert mozognak. Ha nem változna semmi, idő sem létezne, így akkor sem, ha nem létezne semmi. $ß
Az idő sorba rendezi az eseményeket, az idő egységének kijelölése után pedig lehetségessé válik az események tartamának, időbeli távolságának meghatározása, valamint változó dolgok esetén a változás ütemének, különösen a dolgok térbeli sebességének megállapítása is.
Az idő folytonosnak tűnik, és nincs kitűntetett egysége. (Ezek közösek benne a térrel.)
2.2. Az idő mérése
Az idő mértékegységei önkényesek, bizonyos ciklikus, szabályosan ismétlődő jelenségek időtartamából szokták származtatni őket.
2.3. Az idő iránya
Az, ahogyan az időt érzékeljük, ad egy irányt az időnek. A klasszikus fizika törvényei azonban szimmetrikusak az időre nézve, ami azt jelenti, hogy a világ egy adott időbeli állapotából nemcsak a jövőt, hanem a múltat is egyértelműen meg lehet határozni. Ez alapján nem lehetnénk benne biztosak, hogy mi az ok és mi az okozat, elképzelhető lenne, hogy azok lánca valójában ellentétes az idő általunk érzékelt irányával.
Valójában az idő ennél azért a klasszikus fizikában is jobban meghatározott, mégpedig azáltal, hogy a világ általában a valószínűtlenebb elrendezéseitől a valószínűbbek felé halad.
2.4. Az idő érzékelése
Az idő múlásának nincs abszolút üteme, gyorsasága. Azt például, hogy egy óra valójában milyen hosszú, teljes mértékben annak szubjektív érzékelése határozza meg. $
Valójában azonban a tér és az idő az itt vázoltnál furcsább és egymással összefüggő jelenség. Lásd erről a ‘Relativitáselmélet’ témát.
