(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)

(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)

1.   Hit és ateizmus

A hit bizonyítékok hiányában is meg van győződve a természetfeletti létezéséről, az ateizmus és materializmus bizonyítékok hiányában is biztos az ellenkezőjében.

Hit és ateizmus egyaránt meg vannak győződve a saját igazukról, ebből a szempontból tehát a kettő hasonló: az ateizmus is egyfajta hit.

Érdemes észrevenni, hogy a végletekben is van hasonlóság: a végletességük.

2.   Agnoszticizmus

2.1. Az agnoszticizmus jelentése

Az agnoszticizmus azt jelenti, hogy hagyjuk nyitva azokat a kérdéseket, melyeket nem tudunk bizonyossággal eldönteni.

Azt mondja tehát, hogy lehet, hogy így van, lehet, hogy úgy, nem tudjuk – és megáll itt. Így ez egy mérsékelt, közbenső álláspont a végletek között.

Ez a hozzáállás elsősorban a természetfelettivel kapcsolatban merül fel.

Tágabb értelemben bármivel kapcsolatban, amiben nem vagyunk biztosak, lehetünk agnosztikusak, mondhatjuk azt, hogy „nem tudom”.

Másrészt az agnoszticizmus társadalmi szinten is gyakorolható. A természetfelettit illetően ez a világnézeti és vallásszabadságot jelenti, de az agnoszticizmus szélesebb értelmezésében is van rá lehetőség.

2.2. Kétely

A kétely azt jelenti, hogy nagy esélyt adunk valaminek, de nem vesszük teljesen biztosra.

Így a kétely is agnoszticizmus, annak egy fajtája, foka. Például, ha megkérdezik, hogy szerintünk mi a valószínűsége annak, hogy van Isten, ez lehet akármilyen nagy, ha kevesebb, mint 100%, már agnosztikusak vagyunk.

Bármilyen kicsi is legyen az eltérés a teljes bizonyosságtól, az lényeges, minőségi különbséget jelent. A kétely meglétét vagy nem létét tekintve nagyobb a különbség a 99 és a 100%, mint az 1 és a 99% között, mely utóbbi csak fokozatok kérdése.

2.3. Az agnoszticizmus mérlege

Az agnoszticizmus előnye tehát a realizmus, és minden, ami ebből következik: nem hiszünk hamis dolgokban és nem vélünk eldönteni olyasmiket, amiket nem tudunk; nem cselekszünk hamis feltételezések alapján; a realitásra alapozva könnyebben haladhatunk a megismerés útján; nem utolsósorban pedig nem kell félnünk attól, hogy esetleg kiderül, tévesek a meggyőződéseink.

De megvannak az agnoszticizmusnak a hátrányai is: elveszhetnek egyes kapaszkodóink, melyek segítenek az életet élni, csökkenhet a biztonságérzetünk és a magabiztosságunk. (Ugyanakkor nem árt figyelembe venni, hogy az agnoszticizmus a reményt nem veszi el, csak a – gyakran hamis – bizonyosságot.)

Az agnoszticizmus tehát alázatos, gyakorlatias és bátor dolog – viszont nem feltétlen lesz tőle boldogabb az ember és jobb a világ.