HTML

Egyvilág - Fórum

Ez az Egyvilág című könyvhöz tartozó fórum. A könyv részletes bemutatása és a teljes szövegű kézirat a www.egyvilag.hu címen található, a szerzői joggal kapcsolatos nyilatkozattal együtt.

Facebook-csoport:
Érdekes egy világ!

Facebook lap:
www.facebook.com/Egyvilag

Email: egyvilag@gmail.com

Friss topikok

  • Szalay Miklós: @Balázs730628: Köszönöm, Balázs. Mindig öröm amikor valaki meglátja a fényt. :) (Nem túl gyakori e... (2025.10.29. 21:40) A nemzetközi háttérhatalom és a nemzeti érdekkomplexum
  • Szalay Miklós: Ez nincs benne a fentiben (még), viszont egy értelmesnek tűnő osztályozása a személyiségtípusoknak... (2023.03.10. 23:42) Embertípusok
  • Szalay Miklós: Kiegészítés Karikó Katalin kapcsán: Ezt utólag írom hozzá, mert úgy érzékelem, hogy a Karikóról í... (2023.02.09. 20:14) Külföld (2023. január)
  • Szalay Miklós: Ami némileg elsikkadt, hogy van olyan fajta is, amit meg lehet csinálni, pénzügyileg sem annyira b... (2022.05.01. 15:07) A metaverzum és társai
  • Szalay Miklós: Orbán rendszerét még ki lehet egészíteni: ● A családtámogatási rendszerrel ● Az intézményi szövet... (2022.04.04. 22:00) Politika, választások (2022. február)

Tartalom és forma

2012.05.31.

 

(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)

 

(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)

 

1.   Tartalom és forma

(A forma egy speciális fogalom ebben a műben, egy külön fejezet foglalkozik vele, több témával. Itt csak a legfontosabbak szerepelnek.)

A világ számos dolga szétbontható tartalomra és formára, mindenekelőtt az ember maga.

A tartalom a dolog lényege, a forma pedig az, ami ezt a lényeget megjeleníti, működteti. Például az ember esetén a tartalom az elme, a forma pedig egyrészt az emberi test, másrészt a társadalom. Ezek adják életünk kereteit, a formát, amelyben élünk.

Ebben a műben a tartalom és forma kettőssége elsősorban az elme és az ember szempontjából fontos, ebből a szempontból lesz elemezve leginkább.

2.   A forma jelentősége

A tartalom függ a formától.

1)    A tartalomnak szüksége van a formára.

A tartalom forma nélkül nem is létezhet, nem jelenhet meg ebben a világban. Például valószínűleg elme sincs test nélkül.

2)    A forma hatalommal bír a tartalom felett. $

Egyrészt a formának megvannak a maga korlátai. Így például az agyunk tulajdonságai folytán adott, hogy milyen gyorsan tudunk gondolkozni.

Másrészt a formának megvannak a maga szükségletei, hogy működni tudjon, fennmaradhasson. Így például az embernek ennie kell, hogy életben maradhasson, és szaporodnia kell, hogy ne haljon ki, mint faj. A forma ennek megfelelően csak olyan tartalmat tud hordozni, amely nem veszélyezteti a fennmaradását, illetve a forma úgy befolyásolja, korlátozza a tartalmat, hogy az ilyenné váljon. Így az ember is megéhezik, vágyik a szexre és a családra.

A dolog azonban nem áll meg a biológiai formánál, az elmondottak igazak a társadalmi formára is. Így például adott társadalom a jólét meghatározott szintjét képes biztosítani a tagjainak, illetve olyan sikerkritériumokkal látja el őket, amelyek hasznosak a saját fennmaradása szempontjából. Utóbbira konkrét példa, ahogyan a piacgazdaság az anyagi sikert favorizálja, ezzel serkentve termelésre, fogyasztásra, piaci részvételre az embereket.

Az ember korlátait, érzékelését, motivációit, érzelmeit és gondolkozását ily módon nagyrészt a biológiai és társadalmi forma határozza meg. Nem utolsósorban a kellemes és kellemetlen érzésekre, boldogságra és boldogtalanságra való képességünk is ebből az irányításból fakad. A forma ezekkel ösztökél bennünket a neki megfelelő viselkedésre.

Az emberek gyakran a forma alapján ítélik meg a tartalmat.

Így például hajlunk arra, hogy az embereket és más lényeket a külsejük, testi jegyeik alapján ítéljük meg.

A mondanivaló formájának fontossága

A gyakorlatban – az ember mindennapi életében, úgy, mint a szélesebb körű kommunikációban – sokat számít, hogy hogyan mondjuk, amit mondunk, nem ritkán még többet is, mint az, amit mondunk.

3.   A tartalom és a forma megértésének haszna

1)    Jobban megérthetjük magunkat és egymást.

Sok mindenről megérthetjük, hogy miért úgy érzékeljük, érezzük, gondoljuk, ha meglátjuk, hogy a formának miért éppen úgy hasznos. Ez alapján aztán tudatosabban választhatjuk meg a viselkedésünk.

2)    A forma hatalmának felismerése és megértése az alóla való felszabadulás első lépése.

Mivel az embernek valamilyen formára mindenképpen szüksége lesz, a forma szükségletei alól teljesen nem mentesítheti magát. Azt azonban előbb-utóbb jó lenne elérni, hogy magunk választhassuk meg a formát, amiben élünk, mind biológiai, mind társadalmi értelemben. Ez lehetővé tenné, hogy életünk kereteit tudatosan, ésszerűen állíthassuk fel, ne csak elfogadjuk, ami nagyrészt véletlenszerűen adatott – vagyis, hogy mi uralkodjunk a formán, és ne az rajtunk.

3)    Segít felismerni a lényeget, elvonatkoztatni a külsőségektől.

Ami azt illeti, hogy az emberek egyébként a forma alapján ítélik meg a tartalmat.

4)    Praktikus hasznok

Különösen abban, hogy ügyelünk a mondandónk megfogalmazására, előadására.

 

Szólj hozzá!

Evolúció - revolúció

2012.05.24.

 

(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)

 

(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)

 

1.   Evolúció, revolúció és megjelenéseik a világban

(Az evolúcióval több téma foglalkozik a könyvben az élet részben. Ezért itt csak a legfontosabbak szerepelnek.)

Az evolúció tág értelemben egy lassú, fokozatos, bizonyos irányban haladó változást jelent.

Ezt gyakran kiegészíti a revolúció, vagyis egy ritkán fellépő, hirtelen, nagyfokú változás.

Az evolúciót leggyakrabban az élet kapcsán emlegetik, de a változás e formája a világ számos egyéb jelenségében is megfigyelhető.

2.   Az evolúció jelentősége

Bonyolult dolgok kifejlődését teszi lehetővé.

Ráadásul tervező, tudatos közbeavatkozás nélkül működik, és olyan dolgokat is létre tud hozni, melyeket bonyolultságuk miatt tudatosan könnyen lehet, hogy nem is lehetne megtervezni, elkészíteni. Gondoljunk csak az emberre magára.

Az evolúció által létrehozott dolgok magukon viselik az evolúció kézjegyét.

Ezért ezeknek a dolgoknak sok tulajdonságát meg lehet érteni, ha figyelembe vesszük, hogy az evolúció hozta létre őket. Ilyenek többek között az ember esetében a halandóság, a nemiség, az ember relatív szemlélete, versengő természete és képessége az együttműködésre.

Az evolúció összetettebb folyamat, mint amilyennek elsőre tűnik.

A kiválogatódásnál például nemcsak arról van szó, hogy az erősebb él túl és szaporodik. Szerepet játszik még ebben például az, hogy ki tetszik a másik nemnek (nemi szelekció), illetve a fajon belüli csoportok versengése (csoportszintű szelekció).

Az evolúció egy tökéletlen folyamat.

Az ember hajlamos azt hinni, hogy az evolúció a tökéletességig csiszolja, amin dolgozik, például az élőlényeket. Ez nem igaz: mind az élőlények, mind az őket leíró örökítő anyag sok tökéletlenséget tartalmaz. Ennek az egyik oka az evolúciós folyamat véletlenszerűsége, logikátlansága, esetlegessége.

Az evolúció nem magyaráz meg mindent.

Bár sok mindenre fényt derített, különösen az élőlényekkel kapcsolatban, azért számos fontos kérdés nincs még lezárva. Ilyen mindenekelőtt az élet keletkezése, de az én felfogásom szerint az evolúció az elmét és az öntudatot sem feltalálta, sokkal inkább felfedezte és felhasználja – nem tudni tehát, hogy utóbbiak mik és honnan vannak.

Szólj hozzá!

Visszacsatolás

2012.05.17.

 

(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)

 

(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)

 

1.   A visszacsatolás jelentése és fajtái

Visszacsatolás akkor lép fel, amikor egy dolog állapota befolyásolja, hogy hogyan változik ez az állapot.

Ez lehet szándékos vagy a természettől adott.

Szándékos akkor, amikor tudatosan felmérjük egy dolog állapotát, és eszerint választjuk meg, mit tegyünk vele. (Például amikor egy bonyolult probléma megoldásán fáradozunk, és próbálgatjuk a különféle megközelítéseket.)

Természettől adott akkor, amikor a kapcsolat az állapot és annak megváltozása között automatikus, szándéktól független. (Erre példa a nukleáris láncreakció, amikor a néhány hasadó atommagból induló folyamat mind több mag hasadását váltja ki, végül robbanást idéz elő.) Alább további példák találhatók mindkét fajtára.

Ami itt a példákig elhangzik, az elsősorban a természettől adott fajtára vonatkozik.

A visszacsatolás lehet pozitív és negatív.

Pozitív esetben minél nagyobb valami, annál hajlamosabb növekedni, illetve minél kisebb valami, annál hajlamosabb csökkenni. Ilyen például a nukleáris láncreakció.

Más szavakkal ezek a folyamatok erősítik magukat. Így hajlamosak egyre gyorsabban növekedni, robbanásszerűen viselkedni.

A negatív eset ennek az ellentéte, vagyis minél nagyobb valami, annál hajlamosabb csökkenni, illetve minél kisebb valami, annál hajlamosabb növekedni. Ilyen például a hőmérséklet egy szobában, ahol a hűtést / fűtést termosztáttal szabályozzuk.

Más szavakkal ezek a folyamatok gyengítik magukat, így hajlamosak egy egyensúlyi pont körül ingadozni.

A visszacsatolás lehet egylépcsős vagy többlépcsős.

Egylépcsős, amikor a dolog állapota közvetlenül a saját változását befolyásolja. Például a kapott kamat mennyisége közvetlenül a bankba berakott pénzünk mennyiségétől függ.

Többlépcsős, amikor több dolog befolyásolja kölcsönösen egymás változását. Például ahogyan a kimerültség idegessé, az idegeskedés kimerültté tesz.

2.   A visszacsatoláshoz kapcsolódó jelenségek $

·     Vonzó és taszító állapotok

Ezek a visszacsatolással jellemezhető rendszerek olyan állapotai, melyek felé illetve melyektől elfelé változik a rendszer.

·     Egyensúlyi állapotok

Ennek a tárgyalását, különösen a stabil és instabil, valamint a szélső és közbenső egyensúlyi állapotokat lásd az ‘Egyensúly (Előszó - Alapelvek)’ témában.

3.   Jellemző visszacsatolásos rendszerek $

·     Korlátos rendszerek két vonzó, szélső állapottal

Ilyen például az, hogy az emberek egy csoportjában hányan illetve milyen arányban követnek egy társadalmi normát.

·     Telítődő rendszerek

Ilyen például a populációk növekedése, amikor a környezet eltartóképességének van egy határa.

4.   Példák

Az ember sok területen alkalmazza szándékosan a visszacsatolást.

A visszacsatolás a világ számos jelenségében megjelenik a fizikai jelenségektől a társadalmiakig.

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása