Egyvilág - Fórum

(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)

(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)

1.   A visszacsatolás jelentése és fajtái

Visszacsatolás akkor lép fel, amikor egy dolog állapota befolyásolja, hogy hogyan változik ez az állapot.

Ez lehet szándékos vagy a természettől adott.

Szándékos akkor, amikor tudatosan felmérjük egy dolog állapotát, és eszerint választjuk meg, mit tegyünk vele. (Például amikor egy bonyolult probléma megoldásán fáradozunk, és próbálgatjuk a különféle megközelítéseket.)

Természettől adott akkor, amikor a kapcsolat az állapot és annak megváltozása között automatikus, szándéktól független. (Erre példa a nukleáris láncreakció, amikor a néhány hasadó atommagból induló folyamat mind több mag hasadását váltja ki, végül robbanást idéz elő.) Alább további példák találhatók mindkét fajtára.

Ami itt a példákig elhangzik, az elsősorban a természettől adott fajtára vonatkozik.

A visszacsatolás lehet pozitív és negatív.

Pozitív esetben minél nagyobb valami, annál hajlamosabb növekedni, illetve minél kisebb valami, annál hajlamosabb csökkenni. Ilyen például a nukleáris láncreakció.

Más szavakkal ezek a folyamatok erősítik magukat. Így hajlamosak egyre gyorsabban növekedni, robbanásszerűen viselkedni.

A negatív eset ennek az ellentéte, vagyis minél nagyobb valami, annál hajlamosabb csökkenni, illetve minél kisebb valami, annál hajlamosabb növekedni. Ilyen például a hőmérséklet egy szobában, ahol a hűtést / fűtést termosztáttal szabályozzuk.

Más szavakkal ezek a folyamatok gyengítik magukat, így hajlamosak egy egyensúlyi pont körül ingadozni.

A visszacsatolás lehet egylépcsős vagy többlépcsős.

Egylépcsős, amikor a dolog állapota közvetlenül a saját változását befolyásolja. Például a kapott kamat mennyisége közvetlenül a bankba berakott pénzünk mennyiségétől függ.

Többlépcsős, amikor több dolog befolyásolja kölcsönösen egymás változását. Például ahogyan a kimerültség idegessé, az idegeskedés kimerültté tesz.

2.   A visszacsatoláshoz kapcsolódó jelenségek $

·     Vonzó és taszító állapotok

Ezek a visszacsatolással jellemezhető rendszerek olyan állapotai, melyek felé illetve melyektől elfelé változik a rendszer.

·     Egyensúlyi állapotok

Ennek a tárgyalását, különösen a stabil és instabil, valamint a szélső és közbenső egyensúlyi állapotokat lásd az ‘Egyensúly (Előszó - Alapelvek)’ témában.

3.   Jellemző visszacsatolásos rendszerek $

·     Korlátos rendszerek két vonzó, szélső állapottal

Ilyen például az, hogy az emberek egy csoportjában hányan illetve milyen arányban követnek egy társadalmi normát.

·     Telítődő rendszerek

Ilyen például a populációk növekedése, amikor a környezet eltartóképességének van egy határa.

4.   Példák

Az ember sok területen alkalmazza szándékosan a visszacsatolást.

A visszacsatolás a világ számos jelenségében megjelenik a fizikai jelenségektől a társadalmiakig.

(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)

(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)

1. Mi az, hogy elv?

Nem általában, hanem itt a műben. Kétfelé lehet osztani őket.

A világ fontos szervező elvei, mechanizmusai

Ezek sok különböző jelenséggel kapcsolatban előfordulnak, ezért megismerésük nagyban segíti a világ megértését. Ugyanakkor az alapelvekhez képest kevésbé általánosak, jobban kötődnek a világ működésének megértéséhez, mint az ember életéhez.

Ilyen például a relatív és abszolút fogalma.

A mű világnézetének sarokkövei

Ezek határozzák meg e világnézet kereteit, és részleteinek egy részét is belőlük lehet levezetni, illetve nagy jelentőséggel bírnak közös sorsunk alakulásának szempontjából.

Ilyen például az, hogy mit tartok az elméről: hogyan épül fel, milyen kapcsolatban van az élettel és a formával, amiben megjelenik, és így tovább.

2. A relatív és abszolút jelentése

Az, hogy valami relatív két dolgot jelenthet: azt, hogy valami máshoz viszonyítjuk, összehasonlítjuk, és azt, hogy függ valami mástól.

1)    Összehasonlítás

Gyakran nem az a fontos, hogy a dolgok önmagukban milyenek, nem önmagukban értékeljük őket, hanem egymáshoz képest.

2)    Függés

Amikor egy dolog függ valami mástól.

Ennek megfelelően abszolút az, hogyha egy dolog minősége önmagában fontos, illetve ha független.

3. A relativitás fontossága

A relativitás a világ sok szintjén, területén megjelenik.

Relativitás a természetben

Ilyen például az említett relativitáselmélet és az érzékelés relativitása.

Relativitás az emberben

Ilyen például az ember említett relatív szemlélete.

Ilyen továbbá az ember különböző tulajdonságainak függése a biológiai és társadalmi formától, amelyben él.

Relativitás a társadalomban

Ilyen például a társadalmi versengés.

Ilyenek a társadalmi konvenciók.

Ilyen továbbá az etika relativitása.

4. További példák

A relativitás a világ számos egyéb területén is megjelenik.