Egyvilág - Fórum

(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)

(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)

1. Az egység fontossága

Az egység a mű egyik alapelve.

Az egységről külön rész szól, több témával. Ezért itt csak a legfontosabbakról lesz szó.

2. Az egység jelentései és jellemzői

2.1. A megismerés egysége

Az ember hajlamos az egyoldalú szemléletre. Ha reális képet akarunk kapni, akkor…

1)     Több módszerrel kell a dolgokat megközelíteni;

2)     Kiegyensúlyozottan kell szemlélni őket, azaz több szemszögből, illetve a választékot áttekintve;

3)     Képesnek kell lenni a részek mellett az egészet is látni.

Az egyoldalú szemléletre az ember ösztönöve is van a természet és a társadalom által.

A megismerés egységének sokféle előnye van, mind egyéni, mind társadalmi szinten.

2.2. Egység az ember életében

Ennek két fő jelentése van.

1)     Személyünk teljessége

Ez egyfelől a harmonikus fejlődést, képességeink sokrétűségének ápolását, kiteljesítését jelenti, másfelől azt, hogy törekedjünk a világ minél teljesebb látására, befogadására.

Ezek által az ember, ha kicsi is marad, közelebb kerül hozzá, hogy egész legyen.

2)     Tetteink teljessége

Ehhez az kell, hogy kiegyensúlyozottan törekedjünk céljaink felé, közülük ne hanyagoljunk el egyeseket mások érdekében. Így rendszerint menet közben is boldogabbak lehetünk, és végül így érhetjük el, hogy elmondhassuk, teljes életet éltünk, mindent megvalósítottunk, amit szerettünk volna.

2.3. A világ és az ember egysége

Ez azt jelenti, hogy az ember érezze át, hogy része a világnak, és bánjon vele ennek megfelelően.

2.4. Az elme egysége

Ez két részre bontható.

1)     Az érző lények és az ember egysége

Ez azt jelenti, hogy lássuk meg, hogy az öntudattal nem bíró, de érző lények, állatok is képesek a boldogságra és a szenvedésre, hogy ez közös bennünk, és hogy valamennyire legyünk erre tekintettel.

2)     Az öntudattal bíró lények és az ember egysége

Náluk már nemcsak az érzésre való képesség közös az emberrel, hanem az öntudathoz kapcsolódó jelenségek is, vagyis az elme minden lényeges tulajdonsága. Ezért őket az emberrel egyenrangúként kell kezelni, bármilyen formában jelenjenek is meg.

2.5. Az emberiség egysége

Az emberiség egysége az emberiség boldogulásának szempontjából alapvető jelentőséggel bír.

Az egység először is nagyban segítené, hogy békében tudjunk élni. Kellene ahhoz is, hogy az emberiség egésze ne csak sodródjon, ahogyan azt egész eddigi történelme során tette, hanem tervezni lehessen a jövőt, saját kezünkbe tudjuk venni a sorsunkat. Nem utolsósorban a globális problémák kezeléséhez is nagy szükség volna rá. Egyáltalán, könnyen lehet, hogy a fennmaradásunk múlik rajta.

Az emberiség egysége a közösség érzését és az összefogást jelenti, nem az egyformaságot.

Ezekre meglehetősen vegyesek az adottságaink. Bár jelenleg mindez még igen távolinak tűnik, a történelemre visszatekintve azért tapasztalható némi előrelépés.

2.6. Az egység egyéb megjelenései

Az egység a fentieken túl is sok különböző területen megjelenik, például az alábbiakon.

1)    Csomagok

Vannak dolgok, melyek összekapcsolódva, egységes egészként jelennek meg, viselkednek.

2)    Egységek a társadalomban

Ilyenek például a család, a baráti körök, a különféle (helyi, munkahelyi, stb…) közösségek, egy kultúra követői, egy nemzet tagjai, és a nemzetek különféle csoportjai.

3)    Alkotások egységessége

Ez fontos a minőséghez.

2.7. Az egység szintjei

Az egység különböző jelentései egymásra épülő szintekbe szervezhetők.

3. Egység ebben a műben

Ez először is a kiegyensúlyozott szemléletben nyilvánul meg; azután abban, hogy megpróbálok minden lényegeset összeszedni; végül abban, hogy törekszem az egységességre mind a művet magát, mind a benne foglalt világképet illetően.

(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)

(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)

1. Az egyensúly fontossága

Az egyensúly a mű egyik alapelve.

2. Az egyensúly jelentései és jellemzői

2.1. Az egyensúly jelentései

1)     Állandóság

Amikor a változást kiváltó hatások hiányoznak, vagy kiegyenlítik egymást, és ezért egy dolog nem változik, például, amikor egy mérleg egyensúlyban van. Az egyensúly, mint állandóság azonban elvontabb értelemben is felbukkan, például ahogyan egy adott társadalmi rend hosszabb időn át fennmarad.

A változás hiánya többféleképpen előállhat. Az egyensúly lehet…

·     Stabil és instabil

·     Statikus és dinamikus

·     Feszült és feszültségmentes

·     Szélső és közbenső

2)     Középút

Ez az egyensúlynak az az esete, amikor bizonyos szélsőségek között igyekszünk megtalálni a megfelelő megoldást. Például amikor valaki kellőképpen foglalkozik a jövőjével, de nem hagyja, hogy az aggodalom eluralkodjon rajta. Speciális esete a mértéktartás, amikor a hangsúly az egyik végleten, azon van, hogy valamit ne vigyünk túlzásba.

Szintén ide tartozik, ahogyan a legtöbb dolog nem egynemű, átmenetet alkot, keverék.

3)     Kiegyensúlyozottság

Amikor az egyoldalúságot igyekszünk elkerülni, azzal, hogy egy választékból egyszerre többet is választunk, használunk. Példa erre, amikor az ember törekszik a széleskörű műveltségre, vagy amikor egy vitás kérdés megítélésének alkalmával mindegyik fél nézőpontjába megpróbál belehelyezkedni.

2.2. Az egyensúly egyéb jellemzői

Az egyensúly helye változó lehet.

Ezért, ami bizonyos körülmények között egyensúlyt ad, megfelelő megoldás, nem biztos, hogy más körülmények között is ezt eredményezi.

Az egyensúlyt nehéz megtalálni és megtartani.

A szélsőségek egyszerűségével szemben a megfelelő belső egyensúly megtalálása eleve bonyolult, ráadásul az egyensúly helye változhat is.

Az embernek sokszor egyébként is erőt kell vennie magán, hogy az egyensúlyt elérje és megtartsa.

3. Egyensúly a világban

A világ jelenségei között az egyensúly számos helyen megjelenik.

4. Egyensúly a társadalomban

A társadalomban is sok formában van jelen az egyensúly.

És általában érdemes törekedni is rá.

5. Egyensúly az ember életében

Az egyensúly az egyik elv, amire az ember az életét alapozhatja.

‘Az ember élete’ könyvben ennek megfelelően az ‘Egyensúly’ külön témát alkot.

6. Egyensúly ebben a műben

Ez elsősorban a mű kiegyensúlyozott szemléletében nyilvánul meg. Abban tehát, hogy körültekintően, több szempontból igyekszem bemutatni a dolgokat, megpróbálom számba venni azok előnyeit, hátrányait, jó és rossz oldalát egyaránt.