Egyvilág - Fórum

(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)

(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)

1.   Hit és ateizmus

A hit bizonyítékok hiányában is meg van győződve a természetfeletti létezéséről, az ateizmus és materializmus bizonyítékok hiányában is biztos az ellenkezőjében.

Hit és ateizmus egyaránt meg vannak győződve a saját igazukról, ebből a szempontból tehát a kettő hasonló: az ateizmus is egyfajta hit.

Érdemes észrevenni, hogy a végletekben is van hasonlóság: a végletességük.

2.   Agnoszticizmus

2.1. Az agnoszticizmus jelentése

Az agnoszticizmus azt jelenti, hogy hagyjuk nyitva azokat a kérdéseket, melyeket nem tudunk bizonyossággal eldönteni.

Azt mondja tehát, hogy lehet, hogy így van, lehet, hogy úgy, nem tudjuk – és megáll itt. Így ez egy mérsékelt, közbenső álláspont a végletek között.

Ez a hozzáállás elsősorban a természetfelettivel kapcsolatban merül fel.

Tágabb értelemben bármivel kapcsolatban, amiben nem vagyunk biztosak, lehetünk agnosztikusak, mondhatjuk azt, hogy „nem tudom”.

Másrészt az agnoszticizmus társadalmi szinten is gyakorolható. A természetfelettit illetően ez a világnézeti és vallásszabadságot jelenti, de az agnoszticizmus szélesebb értelmezésében is van rá lehetőség.

2.2. Kétely

A kétely azt jelenti, hogy nagy esélyt adunk valaminek, de nem vesszük teljesen biztosra.

Így a kétely is agnoszticizmus, annak egy fajtája, foka. Például, ha megkérdezik, hogy szerintünk mi a valószínűsége annak, hogy van Isten, ez lehet akármilyen nagy, ha kevesebb, mint 100%, már agnosztikusak vagyunk.

Bármilyen kicsi is legyen az eltérés a teljes bizonyosságtól, az lényeges, minőségi különbséget jelent. A kétely meglétét vagy nem létét tekintve nagyobb a különbség a 99 és a 100%, mint az 1 és a 99% között, mely utóbbi csak fokozatok kérdése.

2.3. Az agnoszticizmus mérlege

Az agnoszticizmus előnye tehát a realizmus, és minden, ami ebből következik: nem hiszünk hamis dolgokban és nem vélünk eldönteni olyasmiket, amiket nem tudunk; nem cselekszünk hamis feltételezések alapján; a realitásra alapozva könnyebben haladhatunk a megismerés útján; nem utolsósorban pedig nem kell félnünk attól, hogy esetleg kiderül, tévesek a meggyőződéseink.

De megvannak az agnoszticizmusnak a hátrányai is: elveszhetnek egyes kapaszkodóink, melyek segítenek az életet élni, csökkenhet a biztonságérzetünk és a magabiztosságunk. (Ugyanakkor nem árt figyelembe venni, hogy az agnoszticizmus a reményt nem veszi el, csak a – gyakran hamis – bizonyosságot.)

Az agnoszticizmus tehát alázatos, gyakorlatias és bátor dolog – viszont nem feltétlen lesz tőle boldogabb az ember és jobb a világ.

(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)

(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)

1.   A rendezettség jelentése

Rendezett az, ami nem véletlenszerű.

A rendezettség a világ alapvető jellegzetessége, és sok helyen felbukkan benne. Jellemző az elvont dolgokra, mint az információ, magára a világra és törvényeire, az élővilágra, benne az emberre, az emberi alkotásokra és a társadalomra. Rendezettség nélkül magunk sem létezhetnénk.

Ebben a témában a rendezettség két fontos formáját, a hierarchiákat és a hálózatokat vizsgáljuk meg közelebbről.

2.   Hierarchiák

2.1. A hierarchia jelentése és példái

A hierarchia egy szintekbe szervezett szerkezetet jelent.

Ennek egy igen tipikus változatára a következők igazak:

·     Az első szinten egy elem van.

·     Adott szinten lévő elemhez az alatta lévő szinten tartozhatnak elemek: egy vagy több vagy egy se.

·     Egy elem mindig egy, a felette lévő szinten lévő elemhez tartozik.

Ilyenek például általában a különféle hierarchikus szervezetek függelmi viszonyai, vagyis az, hogy a szervezet tagjai hogyan elöljárói-beosztottjai egymásnak.

Sok mindent különböző szinteken, különböző léptékekben lehet vizsgálni. Az egyes szinteknek gyakran különböző jellegzetességeik vannak.

Ha egy hierarchikus szerkezetet teljesen meg akarunk ismerni, minden szintjét tanulmányozni kell.

2.2. A világ szintjei

A világ jelenségei több szintbe szerveződnek, és minden szintnek megvannak a saját jellegzetességei, szabályszerűségei.

A világot kutató tudomány szerveződése pedig követi ezt. A világ szintjei, illetve az őket kutató tudományágak nagy vonalakban:

1)    A világ építőelemei – Fizika

2)    Az építőelemek kombinálódása – Kémia

3/A) A nagy léptékű világ – Földrajz, csillagászat

3/B) Élő rendszerek és az ember – Biológia, orvostudomány, pszichológia

4)    Társadalmak – Társadalomtudományok

A világ szabályszerűségeinek két fajtája van: az alapvető és az emergens szabályszerűségek.

1)    Alapvető szabályszerűségek

Ezek a legalapvetőbb szabályszerűségek, a világ legalsó szintjének törvényei, melyeket a fizika kutat.

Az alapvető szabályszerűségek legfontosabb jellemzői:

·     Nem vezethetők vissza alapvetőbb szabályszerűségekre, hanem elemiek, kívülről adottak. Egyúttal nem tudni, miért éppen olyanok, amilyenek.

·     Határozottak és matematikai természetűek. Ezért elemzésük is hasonlóan szigorú tud lenni.

·     Nagyrészt ezek határozzák meg a felsőbb szintű szabályszerűségeket, folyamatokat is.

·     A magasabb szintű jelenségek vizsgálatához nem praktikusak.

2)    Emergens szabályszerűségek

Ezek a világ felsőbb szintjein megjelenő sajátos szabályszerűségek, melyek visszavezethetők az alsóbb szintek szabályszerűségeire.

Az emergens szabályszerűségek legfontosabb jellemzője a puhaságuk. A puhaság annál inkább jellemző, minél feljebb jutunk a világ szintjei közt.

A felsőbb szinteken megjelenő szabályszerűségek egyúttal azonban el is fedik az alattuk megbúvó összetettséget. Ezzel a nem eléggé figyelmes szemlélőben az egyszerűség illúzióját kelthetik, azt, hogy mindent ért.

Mivel az alsóbb szintű szabályok nem praktikusak a magasabb szintű jelenségek vizsgálatához, az ember illetve a tudomány is ezeket a magasabb szintű szabályszerűségeket használja a gyakorlatban.

3.   Hálózatok

3.1. A hálózatok jelentése és példái

A hálózat egymással összeköttetésben álló elemeket jelent.

Egy tipikus példa:

A hierarchiákkal összevetve rögtön az tűnik fel, hogy itt nincsenek meg az arra jellemző szintek, az elemek egymás alá és fölé tartozása: a hálózatok általában nem hierarchikusak.

Ami ezt a (tipikus) hálózatot illeti, az összeköttetésekre a következők igazak: 1) Két elem vagy össze van kötve vagy nincs, az összeköttetésnek ez az egy fajtája létezik; illetve 2) egy elem önmagával nem lehet összekötve. Ilyenek például az emberek közötti barátságok.

3.2. A hálózatok tulajdonságai

1)    Nem hierarchikusak

2)    Gyakran organikus eredetűek

3)    Gyakran nehezen átláthatóak, rendetlenek

4)    Gyakran heterogénak

5)    Gyakran jól összekapcsoltak

6)    Felhasználhatóak bonyolult problémák kezeléséhez

7)    A hálózatok sebezhetősége

4.   Struktúrák tervezése és felépítése

4.1. Egyszerű tervezés és felépítés

Ilyenkor a teljes dolgot, annak minden összetevőjét egy menetben, egyszerre tervezzük meg. Az egyszerű felépítésű dolgok születnek így, például egy kanál.

4.2. Moduláris tervezés és felépítés

Itt a dolgot előbb részegységekre, modulokra bontjuk, majd ezeket külön-külön tervezzük meg és készítjük el, végül pedig összeillesztjük azokat.

Az ember által tervezett egyes összetettebb dolgok készülnek így, mint például a számítógépek. A moduláris „tervezés”, felépítés azonban a természetre, az élővilágra is jellemző, az élőlények is több szempontból ilyenek.

A modularitás néhány jellemző tulajdonsága:

·     Az egyes modulok feladatai és kapcsolatai jól definiáltak

·     Vannak egyedi és ismétlődő modulok

Amikor valamiből több van a feltétlenül szükségesnél, az véd a hibák ellen, biztonságot ad. Ezt redundanciának nevezik.

·     A modularitás többszintű is lehet

A moduláris tervezés, felépítés előnyei tehát:

·     Egyszerűbb és gyorsabb tervezés

·     Rugalmasság: kombinálhatóság és skálázhatóság

·     A modulok cserélhetősége, modulonkénti hibajavítás

A modularitásnak azonban van néhány gyengéje is:

·     Az elemek összeillesztésekor váratlan jelenségek léphetnek fel.

·     A tervezéskor nehéz minden lehetséges körülményt figyelembe venni, melyek közt a dolognak működnie kell.

4.3. Organikus tervezés és felépítés

Itt a dolgot fokozatosan tervezzük meg, lépésenként finomítjuk, módosítgatjuk. Jellemző példa az, ahogyan az evolúció dolgozik az élőlényeken, de az emberi világban is sok minden alakul így, például a nyelvek és a kultúra vagy az úthálózat és az infrastruktúra egyéb elemei.

Az organikus tervezés további jellemzői:

·     Bonyolult, változó környezet, változó elvárások a dologgal szemben

·     Az éppen rendelkezésre álló anyagok, elérhető módszerek felhasználása, ad hoc megoldások

·     Próbálgatás, a jónak bizonyuló megoldások kiválasztása, kiválasztódása, a menet közben szerzett tapasztalatok felhasználása

·     A meglevő elemek újrahasznosítása

·     Az organikus tervezés keveredhet az egyéb tervezési módokkal.

Az organikus megoldások jellemzői:

·     Bonyolult dolgok is létrehozhatók, bonyolult problémák is kezelhetők általuk.

·     Az organikus megoldások általában maguk is bonyolultak, nem szépek, nem átláthatóak és nem is optimálisak.

·     Az organikus megoldásokat fejlődésük során folyamatosan teszteli és szelektálja a gyakorlat. Ennyiből védettebbek a hibákkal szemben.

Vannak helyzetek, amikor a lépésenkénti finomítás a jobb, és vannak, amikor a nagyléptékű változtatások.

(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)

(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)

1.   Matematika és valóság

A matematika az absztrakt struktúrák (elsősorban a számok, halmazok, alakok) formális jellemzőinek és összefüggéseinek összessége. A matematika tudománya ezekkel foglalkozik. $ß

A matematika független a fizikai világtól, igazságai ugyanúgy igazak lennének egy, a miénktől teljesen különböző univerzumban is.

A mi világunk ugyanakkor szorosan kapcsolódik a matematikához. Egyrészt a világunk fizikája – ki tudja miért – szinte kizárólag matematikai összefüggések, törvények szerint működik, és a matematika a világ magasabb szintjein is jó eszköz a megértéshez. Másrészt a világ inspirálja a matematika tudományát.

2.   A véletlenszerűséghez kapcsolódó fogalmak

2.1. Információ

Az információ valamilyen meghatározott minőséget jelent $ß.

Ez a minőség sok minden lehet, így egy ember szemének a színe, a tőzsdeindex állása, vagy egy digitális számítógép memóriájában az, hogy adott bit 0 vagy 1.

2.2. Ok és okozat

Két esemény közül az egyik akkor oka a másiknak, ha elmaradása esetén a másik sem történt volna meg $ß.

Az okok és okozatok néhány fontos tulajdonsága:

·     Az eseményekhez bonyolult okozati láncok vezethetnek.

·     Az okok időben mindig megelőzik az okozatokat.

·     Vannak dolgok, melyeknek van és vannak, melyeknek nincs okuk. $

2.3. Determinizmus

Egy rendszer és változásának szabályai akkor determinisztikusak, ha a rendszer adott időpontbeli állapota egyértelműen meghatározza a későbbi állapotait.

Determinisztikusak mindenekelőtt a klasszikus fizika törvényei, és az általuk felvázolt világ.

A klasszikus fizika világképe azonban nem teljes. Úgy tűnik, a világunkban olyan jelenségek is szerepet játszanak, melyek nem determinisztikusak, így a kvantum véletlenszerűség és a szabad akarat. Úgy tűnik, hogy a világunk nem determinisztikus, a jövő nem előre eldöntött.

2.4. Kiszámíthatóság

Ez azt jelenti, hogy a gyakorlatban képesek vagyunk-e megmondani egy rendszer későbbi állapotát.

Egy rendszer, nyilván csak akkor lehet kiszámítható, ha determinisztikus, viszont az, hogy determinisztikus, nem biztosítja azt, hogy kiszámítható is.

A kiszámíthatatlanságot a problémák bonyolultsága, azaz a megismerhetetlenség és összetettség idézheti elő. Ilyenkor vagy nem tudunk kellő mennyiségű illetve pontosságú információhoz jutni, vagy nem tudjuk feldolgozni azt.

A kiszámíthatatlanság gyakran csak egy határon túl kezdődik, ameddig még el tudunk jutni a rendelkezésre álló információkkal és eszközökkel. Ezen túl viszont nincs más választásunk, mint kivárni, kipróbálni, hogy mi fog történni.

2.5. Véletlenszerűség $

Kétféle véletlenszerűség van. Az elemi véletlenszerű események nem determinisztikusak és a szabad akarattól sem függenek.

Ebben a világban a jelek szerint egy ilyen jelenség van, a kvantum véletlenszerűség.

A látszólagosan véletlenszerű események kiszámíthatatlanok, de determinisztikus szabályok és/vagy a szabad akarat határozzák meg őket.

Ilyenek például a számítógépekkel előállított „véletlen” számok, melyek valójában egy teljesen determinisztikus sorozat elemei, de ilyen a legtöbb esemény is, melyet a mindennapi életben véletlennek nevezünk, például a balesetek.

Az, hogy valami véletlenszerű nem feltétlenül jelenti azt, hogy teljesen esetleges, hogy minden kötöttség nélkül bármi bekövetkezhet, hogy semmit nem lehet tudni róla előre. Gyakran van a kimeneteleknek egy jól definiált lehetséges halmaza, illetve az egyes kimenetelekhez tartozik valamilyen ismert valószínűség.

Mint a fentiekből látható, a jelek szerint háromféle dolog mozgatja a világot:

1)    A determinisztikus fizikai törvények

2)    Az elemi véletlenszerűség

3)    A szabad akarat

2.6. Valószínűség $

A valószínűség egy véletlen esemény bekövetkeztének esélyét jelenti.

Jobban mondva azt, hogy azonos feltételek mellett sok próbát, kísérletet végrehajtva, az esetek mekkora hányadában következne be az esemény.

A valószínűségnek szintén két fajtája van. Az elemi valószínűség az elemi véletlenszerű események bekövetkezésének esélye.

Az elemi valószínűség egy természettől adott, önmagában az eseményhez tartozó mennyiség. Lényegében csak a mikrovilágot jellemzi ß.

A látszólagos valószínűség a látszólagosan véletlenszerű események bekövetkezésének esélye. ß

A makrovilágban gyakorlatilag minden valószínűség ilyen. Ez a fajta valószínűség nem az eseményhez tartozik, hanem ahhoz az információhalmazhoz, amit az esemény körülményeiről tudunk, és szigorú értelemben csak akkor létezik, ha az eseményt kizárólag determinisztikus szabályok határozzák meg.

2.7. Várható érték

A próbák, kísérletek kimenete nemcsak az lehet, hogy egy esemény bekövetkezik-e vagy sem, hanem például valamilyen számszerű érték is. Ilyenkor az egyes lehetséges értékekhez rendszerint tartozik egy-egy meghatározott valószínűség is.

A várható érték a kísérlet lehetséges eredményeinek valószínűségekkel súlyozott átlaga, ami ugyanaz, mint az az érték, amihez a végrehajtott kísérletek eredményeinek átlaga tart, ahogyan egyre többször hajtjuk végre a kísérletet. A dobókocka esetén például ez 3,5.

3.   Nagy számok – alacsony valószínűségek

3.1. A nagy számok törvénye

A nagy számok törvénye a fent megfogalmazott egyezést jelenti, vagyis, hogy a végrehajtott kísérletek eredményeinek átlaga tart a leírt súlyozott átlaghoz.

3.2. Alacsony valószínűségű események

Két esetet érdemes kiemelni.

1)    Amikor a lehetséges kimenetek között vannak nagyobb és kisebb valószínűségűek is, és utóbbiak összességükben sem képviselnek jelentős valószínűséget.

Ilyenkor általában a magasabb valószínűségű események következnek be, de sok kísérletből, ritkán előfordulnak alacsony valószínűségűek is.

Ekkor minél valószínűtlenebb valami, általában annál később következik be. Ha valami hamar bekövetkezik, akkor az valószínűleg nem valószínűtlen.

2)    Amikor csupa alacsony valószínűségű esemény alkotja a lehetséges kimenetek halmazát.

Ilyenkor mindenképpen valamilyen valószínűtlen esemény következik be. Az előző esettel szemben itt ez nem ritkaság.

Bár ezek szerint megtörténnek, a valószínűtlen események megismétlődni viszont nem szoktak, a következő alkalmakkor legfeljebb más valószínűtlen események történnek helyettük.

Az alacsony valószínűségű események általában nem történnek meg egynél többször. Ha valami legalább kétszer megtörténik, az nagy valószínűséggel nem valószínűtlen.

Valamint, ha valami csak egyszer történt meg, az csak annyit mond, hogy a dolog nem lehetetlen, de azt nem, hogy jelentős valószínűséggel bír.

4.   A normális eloszlás

Valaminek az eloszlása azt jelenti, hogy a dolog, mely különféle (általában számszerű) értékeket vehet fel, mely értékeket hányszor, milyen gyakran veszi fel.

A világon nagyon sok minden mutat közelítőleg normális eloszlást. Az emberek magasságán kívül ilyen még például az emberek intelligencia hányadosa, az évenkénti csapadék mennyisége, és gyakran a különféle modellek, előrejelzések hibái, az információkat torzító zajok.

5.   Kockázat

A kockázat valamilyen jelentőséggel bíró kimenetel bizonytalanságát jelenti.

5.1. A kockázat jellemzői és felhasználásuk

1)    A kockázatok kiátlagolódása

Ez akkor fordul elő, ha több, egymástól független kockázatnak vagyunk kitéve: általában egyes dolgokban szerencsénk lesz, másokban nem, így összességében kisebb lesz a kockázatunk, mint az egyes kockázatok összege. Ezért ajánlják gyakran a befektetéseink változatossá tételét, diverzifikálását.

2)    A kockázatok ellensúlyozhatják egymást

Ez akkor történik, amikor két bizonytalan esemény kimenetele összefügg, mégpedig úgy, hogy ha az egyik kedvezőtlenül végződik, akkor a másik kedvezően, vagyis amit az egyik ügyleten elveszítünk, azt a másikon visszanyerjük. Ily módon az előző esethez képest jobban tudjuk biztosítani magunkat a kockázat ellen, akár teljesen ki is küszöbölhetjük azt. Ezt nevezik a kockázat fedezésének.

5.2. Az emberek kockázatvállalásának jellemzői

Az emberek kockázatkerülők.

Legalábbis általában kockázatkerülők, merthogy kicsiben gyakran kockáztatnak szívesen, például különféle szerencsejátékokat játszanak. (Kisebb részük pedig nagyban is kimondottan keresi a kockázatot, az izgalmat.)

Ennek ellenére sokakra jellemző a kis valószínűségű, de súlyos következményekkel járó eshetőségek elhanyagolása.

Mint a fentiekből látható, a kockázat gyakran kiszámítható és csökkenthető, vagy ha más nem, elkerülhető. Érdemes tudatosnak és óvatosnak lenni, ha az ember kockázatot vállal.

A kockázatkerülésnek társadalmi következményei is vannak. A gazdaságnak is gyakran jobb, ha kedvezőtlenebb, de stabil körülmények között működhet.

A bizonyosság, stabilitás önmagában is érték, mind az egyes ember, mind a társadalom számára.

6.   Véletlen a világban

A véletlen a világban sok egyéb helyen is felbukkan:

1)    Káosz

2)    A véletlen mintavétel

3)    A kvantumjelenségek véletlenszerűsége

4)    A véletlen szerepe az evolúcióban

5)    Megszületésünk

6)    Furcsa egybeesések $

7)    Véletlen a gazdaságban

8)    A véletlenszerűség illúziói

9)    Szerencse