Egyvilág - Fórum

(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)

(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)

1.   Az élőlények tökéletlensége

Az ember hajlamos azt hinni, hogy az evolúció a tökéletességig csiszolja azt, amin dolgozik, így az élőlényeket és az ő örökítőanyagukat. Ez azonban nem így van.

Kifejezett tökéletlenségeink mellett a haszontalan, de lényeges hátránnyal nem járó tulajdonságokat sem feltétlenül szünteti meg az evolúció, legfeljebb idővel elcsökevényesednek, ahogyan például a vakbelünkkel vagy a DNS-ünkben tárolt haszontalan részekkel is jó ideje együtt élünk.

2.   Az örökítőanyag tökéletlensége

Hosszú ideig még a témával foglalkozó tudósok is azt feltételezték, hogy génjeink, illetve az örökítőanyagunk teljessége egy logikusan felépített, letisztázott, hatékonyan működő szerkezet, melyben mindennek célja van, melyben minden az általuk életre hívott élőlények érdekeit szolgálja. Meglepő, hogy ez milyen mértékig nem így van.

Több szempontból sem:

2.1. Sérülékenység

Először is a DNS egy érzékeny molekula, mely könnyen megsérül, illetve a másolása során is gyakran keletkeznek benne hibák. Bár a szervezet rendelkezik a hibák kijavítására szolgáló mechanizmusokkal, ezek sem mindig működnek tökéletesen.

2.2. Logikátlan felépítés

Bár a DNS alapvető elemeiben, például az ‘Élet és fajok’ témában bemutatott négy betű és a genetikai kód használatában van logika, ezen túl meglehetősen nagy az összevisszaság benne.

2.3. Haszontalan és káros részek

Az emberben például a hasznos gének és kapcsolóik nem tesznek ki többet a teljes örökítőanyag 5%-ánál. A maradék három részre osztható:

1)    Egy része valószínűleg hasznos, bár még nem tudni, hogyan. (@@Van a géneken és a kapcsolókon kívül olyan DNS, amiről tudjuk, hogy hasznos?)

2)    Haszontalan részek: ezek nem hasznosak, de nem is ártanak különösebben. (Annyiból azért ezek is terhelik a szervezetet, hogy a másolgatásuk energiaigényes.)

3)    Káros részek: ezek kimondottan ártalmas működést végeznek.

A gének (DNS szakaszok) kétféleképpen lehetnek sikeresek, szaporodhatnak el. Egyrészt úgy, hogy sikeres élőlényt építenek, másrészt pedig potyautasként, mint a fent említett haszontalan és káros részek. Ezek a potyautasok az úgynevezett önző gének.

3.   A tökéletlenség eredete

1)    Az evolúciós folyamat tervező nélkülisége, esetlegessége

2)    A természetes szelekció esetlegessége

3)    A gének szelekciójának közvetettsége

4)    Az evolúció fokozatossága és a helyi optimumok

5)    Az alkalmazkodás nem mindig fejlődést jelent

6)    Amikor a tökéletesség kipusztítaná magát

7)    Az ott lévők előnye

Azok a fajok, melyek már elfoglalnak egy életteret, előnyben van azokkal szemben, akik „birtokon kívül” vannak. Így az újonnan jövők, még ha tökéletesebbek vagy tökéletesebbé válhatnak is az ott lévőknél, könnyen alul maradhatnak velük szemben.

(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)

(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)

1.   A biológiai evolúció alapjai

(Innentől kezdve, a soron következő témákban is, a biológiai evolúcióról lesz szó.)

1.1. Az evolúció alapvető logikája

Az evolúció az olyan tulajdonságok elterjedését segíti, melyek által az egyednek minél több utóda lehet.

Pontosabban minél több túlélő és tovább szaporodó utóda. Ezt azért érdemes kiemelni, mert ehelyett gyakran az egyedek életerejét, a „legerősebb túlélését” hangsúlyozzák. Ez azonban az utódok szempontjából csak egy tényező.

1.2. Az élet és az evolúció céltalansága és tudattalansága

(Itt nem az ember életéről beszélek, hanem a biológiai életről általában.) Az élet maga könnyen lehet, hogy csak arról szól, hogy egyszer valami véletlenül elkezdte másolni magát, azóta pedig ez zajlik automatikusan és folyamatosan, ha egyre komplikáltabb formákban is. Az élet evolúciójának sincs célja, nincs kijelölt irány amerre törekedne, sokkal inkább egyfajta sodródásról beszélhetünk.

Az evolúcióval kapcsolatban gyakran fogalmaznak úgy, mintha az élőlények felismerve, hogy valamilyen tulajdonság, hasznos volna a számukra, azt szándékosan alakítanák ki. (Például a repülés képességét vagy a hasonlóságot egy másik, veszélyesebb élőlényhez.) Azonban az ilyesmi csak megtörténik velük, maguk nem törekszenek tudatosan az alkalmazkodásra: az élőlények tudattalanul, annak tárgyaként vesznek részt az evolúcióban.

1.3. A szexuális szaporodás

A szexuális szaporodás hasznos az evolúció és az élőlények túlélésének szempontjából.

Több szempontból is.

·     A szexuálisan szaporodó fajok egyedei az örökítőanyag két példányát hordozzák.

·     A szexuális szaporodás a változatosság forrása.

·     A nemek szerinti specializálódás lehetősége

Végül érdemes már itt az elején kiemelni, hogy az evolúció nemcsak az élőlények testét formálja, hanem az elméjükre, ezáltal viselkedésükre is hatással van.

2.   A változatosság forrásai

A változatosság az evolúció egyik alapfeltétele, mivel kell, hogy legyen egy változatos sokaság, melyből kiválasztódhatnak a szelekciós tényezőknek leginkább megfelelők.

A változatosság alapvető forrása a mutációk, a gének spontán, véletlenszerű megváltozásai.

De a változatosságnak egyéb forrásai is vannak. Ilyenek többek között:

·     A szexuális szaporodás

·     Az egyedszám

·     A horizontális génátadás

·     Szándékos próbálgatás

Mint sok minden, a változatosság is csak mértékkel jó.

3.   A szelekció jellemzői

3.1. Szelekciós tényezők

Ezekből többféle van, különösen:

·     Természetes tényezők

·     Szexuális szelekció

·     Emberi szelekció

3.2. Szelekciós szintek

Alapvetően két ilyen van:

1)    Egyéni szelekció

2)    Csoportszelekció

Ilyenkor nem közvetlenül az egyedek, hanem csoportok küzdenek a természettel és versengenek egymással, a csoportok tagjai így együtt élnek túl vagy pusztulnak el. A csoportszelekció jelentősége leginkább abban áll, hogy az egyedek viselkedését oly módon alakítja, hogy az kedvezzen az egész csoport túlélésének.

3.3. A szelekció erőssége

 A természetben a szelekciós hatások meglehetősen esetlegesek.

4.   Az evolúció folyamata

4.1. Az evolúció fokozatossága

Az evolúció csak lépésenként tud haladni és hajlamos helyi optimumokba szorulni.

Az evolúcióban minden módosulásnak azonnal előnyt kell biztosítania, hogy elterjedhessen, illetve nem lehet káros, hogy fennmaradhasson. Emiatt olyan előnyös, de összetett változások, melyekhez egyszerre több egyedi dolognak kellene módosulnia, nehezen történhetnek.

Helyi optimum alatt azt értjük, hogy egy adott állapot, megoldás valamilyen szempontból nem a lehető legjobb, de a környező, hasonló megoldások között igen. (Ahogyan a fent leírt állapotok is, ahol csak sok, egyidejű változással lehetne javulást elérni.) Az evolúció azért szorul be az ilyenekbe, mert csak lépésenként képes mozogni, és mindig a jobb megoldások felé (az alábbi ábrán felfelé) halad. Így a globális optimumot nem mindig képes elérni.

Az evolúció abból építkezik, ami van.

Ami általában is jellemző az organikus tervezésre.

4.2. Az evolúció sebessége

Az evolúció az emberi időskálához képest általában igen lassú – de nem mindig. Az evolúció sebességét több tényező is befolyásolja, így:

·     A szelekció erőssége

·     A változatosság nagysága

·     A szaporodási ciklus hossza

Végül itt említhető még, hogy a természetben az evolúció nagyon sok szálon dolgozik párhuzamosan, így ha egyenként lassú is, összességében mégis jelentős mértékű változtatást tud véghezvinni.

4.3. A revolúció egyéb jellemzői

A revolúció fő jellemzőit lásd ‘Az evolúció általában’ témában. Amint ott le van írva, a revolúció jelentősége elsősorban abban áll, hogy módot ad a helyi optimumokból való kitörésre. Ezt is szemlélteti a fenti ábra.

A revolúciónak van még néhány említésre méltó tulajdonsága:

·     Specialisták, generalisták és a revolúció

·     Új lehetőségek, szűz területek és a változatosság ß

4.4. Koevolúció

Ez bizonyos dolgok (szűkebben élőlények) együttes evolúcióját jelenti, azaz, hogy formálódásuk egymástól is függ.

4.5. Egyebek

·     Divergencia és konvergencia

·     Közbenső optimumok $

5.   Az evolúció és az ember

1)    Az ember az első faj, mely mára gyakorlatilag a saját maga által kialakított környezetben él, ezzel nagymértékben kivonva magát a természetes szelekció hatása alól.

2)    Az ember evolúciójában jelentős szerepet játszott a csoportszelekció, a kultúra és általában a társas lét ß.

3)    A szexuális szelekció korlátozott szerepe $ß

4)    Az ember, mint szelekciós tényező más fajok számára

(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)

(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)

1.   Az evolúció jelentése

(Az evolúció és revolúció legfontosabb jellemzőit az ‘Evolúció – revolúció’ téma foglalja össze. Ez itt és a következő néhány téma tartalmazza a témakör részletesebb tárgyalását.)

Az evolúciót tágabb és szűkebb értelemben is lehet értelmezni.

1)    Legtágabb értelemben az evolúció egy lassú, fokozatos, bizonyos irányba haladó változást jelent.

2)    Szűkebben az evolúció egy adaptív, alkalmazkodási folyamat, melynek során különböző lehetőségekből választódnak ki a különféle szelekciós tényezőknek egyre megfelelőbbek.

3)    Legszűkebb értelemben evolúció alatt a biológiai evolúciót értjük, ahogyan az élőlények a természetes szelekció révén, generációk során egyre jobban alkalmazkodnak a környezetükhöz.

Ezekből az is látszik, hogy…

Az evolúció tág értelemben nemcsak az életre jellemző, hanem a világ számos jelenségében megjelenik.

Így a világmindenség fejlődésében, de a társadalmi normák változásában vagy a tudományos elméletek alakulásában is. Éppen az általánossága miatt érdemes részletesebben foglalkozni az evolúcióval.

Az evolúciót gyakran kiegészíti a revolúció, vagyis egy ritkán fellépő, hirtelen, nagyfokú változás. Erről részletesebben alább.

2.   Az evolúció jelentősége

Az evolúció több szempontból is fontos.

1)    Az evolúció egy általános, sok mindenben megjelenő jelenség.

2)    Az evolúció által létrehozott formák magukon viselik az evolúció kézjegyét.

3)    Az evolúció és az élőlények sok mindenről bebizonyítják, hogy lehetséges.

3.   Az evolúció néhány általános tulajdonsága

1)    Tervező nélkül is működik, és spontán módon is létre tud hozni bonyolult, szándékosan nehezen megtervezhető dolgokat.

2)    Az evolúció nem feltétlenül jelent tökéletesedést, minőségi javulást. Ehelyett az adott körülményekhez való alkalmazkodást jelenti.

3)    A szelekció más mechanizmusokkal együtt is jelen lehet, befolyásolhatja a különféle rendszereket, szolgálhatja az alkalmazkodást, tökéletesedést.

4.   Az evolúció feltételei

Az evolúcióhoz alapvetően két dolog kell: változatosság és szelekció. Változatosság azért, hogy legyen miből kiválogatni a megfelelőbbeket, szelekció pedig, hogy legyen, ami elvégzi a kiválogatást.

5.   Revolúció

A revolúció egy ritkán fellépő, hirtelen, nagyfokú változás.

Mely gyakran hosszú, nyugodt, lassú változással jellemezhető evolúciós időszakokat választ el egymástól.

A revolúció okai lehetnek belsők és külsők.

Jelentős külső okok az élet szempontjából a különféle nagy katasztrófák, melyek az élőlények nagy részét elpusztítják, de a megmaradók számára új lehetőségeket teremtenek. A Földön ezek közül a legjelentősebbek az óriás méretű lávaömlések, meteor-becsapódások, és a jelentős tengerszint csökkenések voltak.

A revolúció hosszú távon és összességében gyakran hasznos. Segítségével szabadulhat ki ugyanis az adott rendszer, az élet, a helyi optimumokból, melyekbe az evolúció fokozatos, lépésenkénti folyamata vitte, így válhat lehetővé az alkalmazkodás, a tökéletesedés egy magasabb foka.

6.   Az evolúció áldozatai

A természetben mindenhol komoly erőpróbák és gyakran kegyetlen versengés zajlik. Ez nem mindig tűnik fel, például ahogyan az ember elnéz egy békés tájat, nem gondol rá, hogy az ott lakó élőlények milyen megpróbáltatásokon mennek keresztül. Másrészt a (többsejtű) élővilág evolúciója a generációk cserélődésén alapszik, ami miatt, akinek lejár az ideje, annak mennie kell.

Mi, akik ma élünk, és élvezzük a testünk adottságait és a különféle élőlények látványát, ízét, társaságát, mindezt a jót megszámlálhatatlan élőlény szenvedéseinek és pusztulásának köszönhetjük. Gondoljuk rájuk némi együttérzéssel.