Egyvilág - Fórum

(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)

(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)

1.   Az elme alapjai

1.1. Az ‘Elme’ részről

Ez a téma az elméről szóló rész első darabja. Ebben a részben elméleti szempontból fogjuk megvizsgálni az elme felépítését; kapcsolatát a biológiai formával, a testtel; valamint a boldogságra való képességét. Később, ‘Az ember élete’ könyv számos témája foglalkozik még ide kapcsolódó kérdésekkel, ott inkább gyakorlati szempontból.

Amiket az ‘Elme’ részben leírok, azoknak jelentős része a saját elmélkedéseim eredménye. (Ezért sok helyre ki lehetne tenni a $ jelet, amit itt általában inkább mellőzök.) Az elme itt felvázolt modellje is nagyrészt saját találmány, és nem is állítom, hogy teljes vagy tudományos lenne. Ellenben egyszerű és praktikus, mellyel az ember a gyakorlatban jól elboldogul, és a lényeget szerintem megfogja.

1.2. Az elme jelentősége

Arról, hogy az elme miért fontos jelensége a világnak, és hogy miért érdemes foglalkozni vele, ‘Az elme minősége’ témában lehet részletesen olvasni. A legfontosabbak emlékeztetőül:

·     Mi magunk is elme vagyunk.

·     Az elme, és az öntudattal bíró elme az élet fontos eszköze.

·     Értékek az, ami boldogságot okoz, és az, ami lehetővé teszi, elősegíti a boldogságot. Mivel az elme az, ami képes a boldogságra, az elme is érték.

·     Az öntudattal bíró elme az, amivel az univerzum önmagát szemléli. ß

1.3. Az elme alapvető természete

Erről szintén ‘Az elme minősége’ témában lehet olvasni. A legfontosabb megállapítások:

·     Az elméről nem tudni, hogy micsoda.

·     Az elme kiismerhetetlen

Az elme, de legalábbis annak biológiai megjelenései, organikus termékek, akárcsak a testünk. Ennek megfelelően egyrészt az elme működése nem feltétlenül a lehető legjobb, másrészt a szerkezete sem okvetlenül logikus és áttekinthető. Ezért is nehéz az elmét részekre bontani, elemezni.

1.4. Az elme szerkezete

Az elme három nagy elemből áll: a „számítógépből”, a lélekből és a tudatból.

·     A számítógép automatikus műveleteket végez.

·     A lélek érez.

·     A tudat tud és gondolkozik.

Az alábbiakban részletesebben megvizsgáljuk ezeket.

(Fontos kiemelni, hogy az elmével kapcsolatban több szót a köznapitól némileg eltérő értelemben használok. Például a lélek alatt rendesen inkább az egész – testtel szembe állított – elmét értjük, nem pedig annak csak egy részét, mint nálam. Hasonló lesz például a személyiség és az empátia is. Nem árt tehát szem előtt tartani az általam adott meghatározásokat.)

2.   A „számítógép”

A „számítógép” az elme mechanikus, automatikus műveleteket végző, háttérben dolgozó része.

Az elme azonban több, mint egy számítógép: egy számítógép ugyanis nem érez, és nem fogja fel az általa tárolt adatokat. Az elmében viszont van egy „játékos”, aki képes erre, akinek lelke és tudata van.

3.   Lélek

3.1. A lélek jelentése és működése, a motivációk

A lélek érez. Jól és rosszul képes érezni magát.

Ezáltal pedig az egyed olyan viselkedést tanúsít, mellyel a jó érzéseket keresi, a rosszakat pedig igyekszik elkerülni.

A lélek különféle módokon képes magát jól és rosszul érezni. Ezek a módok a motivációk.

A motivációkat többféleképpen lehet csoportosítani. Vannak…

1)    Testi érzések és lelki érzelmek

2)    A forma motivációi és az univerzális motivációk

Mint látható, mindegyik motiváció képes jó vagy rossz érzést kiváltani a lélekben.

Érdemes észrevenni, hogy a lélek milyen rugalmas eszköz: szinte bármire érzékennyé tehető, és motivációi jól hangolhatóak.

Adott motivációfajtán belül is változó, hogy az egyes elméknek mi okoz kellemes érzést, és mi nem. Például lehet két ember, akik egyforma mértékben érzékenyek az esztétikára (ami egy motiváció), ugyanakkor az egyikük a csíkos ruhákat szereti, a másik meg a kockásat. Ezt bizonyos motivációk tekintetében ízlésnek, másoknál a motiváció tartalmának nevezem.

A lélek működésének is vannak jellemzői.

Melyek szintén különbözőek lehetnek lélekről-lélekre. Ilyenek például:

·     A motivációk, a személyiség hosszabb távú változása;

·     Az, hogy mennyire változékonyak a lélek érzelmei, hangulatai rövidtávon;

·     Vagy az, ahogyan egyeseknek többféle, egymástól jelentősen eltérő, meghatározott arcuk, lelkiállapotuk lehet, melyek helyzetről helyzetre váltogatják egymást. $

3.2. Személyiség

A személyiség a lélek egy konkrét megjelenése.

Mely magába foglalja, hogy egy adott lélek konkrétan…

·     Melyik motivációfajtára mennyire érzékeny;

·     Milyen az ízlése;

·     Milyenek a működésének jellemzői.

A személyiség alapvonásai korán kialakulnak és meglehetősen stabilak. Ezek az embernél függnek egyrészt az örökletes tényezőktől, másrészt a magzatot ért hatásoktól, harmadrészt pedig a korai neveléstől, és nagyjából már 6 éves korra rögzülnek.

Ezek értelmében megállapítható, hogy az ember alapvetően nem tehet arról, hogy milyen a személyisége, mikre vágyik, mennyire indulatos, stb… Mivel azonban az embernek van öntudata, megvan az eszköze, hogy tudatosan kezelje a lelki impulzusait, így a cselekedeteiért továbbra is felelős. A személyiségek különbözősége miatt azonban az egyik embernek könnyebb, a másiknak nehezebb uralkodnia magán.

Érdemes még megjegyezni, hogy az eltérő szellemi képességeken túl nagyrészt a személyiség az, ami különbözővé, egyedivé teszi az emberi elméket.

3.3. Szív

A szív a lélek érzékenysége egyrészt a saját érzelmeire, másrészt mások érzései, érzelmei iránt.

Azaz egyrészt arról mondjuk, hogy szíve van, aki például erősen tud szeretni, vagy fogékony az esztétikára; másrészt arról, aki át tudja érezni mások boldogságát, szenvedését, osztozni tud velük ezekben. Ez a két adottság többnyire együtt jár ß, ezért is lehet egy fogalom alatt kezelni őket.

4.   Tudat

4.1. A tudat jelentése és tulajdonságai

A tudat tud, az adatokat felfogja és rugalmasan fel is dolgozza.

Egy számítógép ugyanakkor nem fogja fel, nem érti meg az adatokat, amikkel dolgozik. (Sem a hagyományos értelemben vett, sem az elme részét képező számítógép.) Feldolgozás alatt azt értem, hogy a tudat tudatosan gondolkozik és következtetéseket von le, a rugalmasság pedig azt jelenti, hogy a tudatnak nem kell előre előírni, hogy miképp elemezze ki az információt, képes alkalmazkodni és tanulni.

4.2. Az öntudat alapjai

Az öntudat azt jelenti, hogy a tudat képes felfogni a saját létezését.

Öntudata csak bizonyos elméknek van.

Az öntudat megjelenésével az elmében számos új jelenség jelentkezik. Ezek a tudat mellett a lelket is érintik, így megjelennek az új, univerzális motivációk, illetve immár a régieket is újfajta módon élheti meg az elme.

A fentiek folytán az öntudat megjelenése jelentős gyakorlati következményekkel is jár az élőlényekre és az életre nézve.

4.3. Az öntudat önálló minősége

Az öntudat egy általános jelenség, egy meghatározott tulajdonságokkal bíró önálló minőség, nem pedig valami olyan, amit tetszés szerint lehet összerakni, felépíteni. $

Erre először is az utal, hogy az öntudatnak saját, a formától független, univerzális tulajdonságai, képességei vannak. Például:

·     Az új univerzális motivációk;

·     Az, hogy az öntudat képes felismerni a formától való függését, korlátait és képes lehet érvényesíteni a saját érdekeit a formával szemben is.

·     A forma által kialakított érzékeknek az elme saját céljaira történő felhasználása.

A másik, ami az öntudat önállóságát támogatja az, hogy az öntudat új jelenségei mind együtt, csomagként jelennek meg. ß

4.4. A tudat és a lélek kapcsolata

Ezek ketten természetesen nem függetlenek egymástól.

5.   Az elme univerzalitása és specialitása

5.1. Univerzalitás

Az egész elme is több szempontból univerzális. Például:

1)    Az elme felépítése

2)    Az öntudat saját minősége

3)    A tudat univerzalitása

Ez azt sugallja, hogy az elme is egy általános jelenség, egy önálló minőség lehet. Legalábbis, ami a felsorolt elemeket, az elme magját, az univerzális elmét illeti. $ß

Ezek alapján…

Az élet és az evolúció mind az elmét ß, mind az öntudatot inkább felfedezte, mint feltalálta. Univerzalitásuk erejéig ezek nem evolúciós jelenségek. $

5.2. Specialitás

Az elmék azonban különbségeket is mutatnak. Két szinten:

1)    Az elmék formák közötti különbségei

2)    Az elmék formán belüli különbségei

(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)

(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)

1.   Evolúciós stratégiák

Az evolúciós sikerhez többféle út is vezethet. A különböző fajok gyakran különböző stratégiákat követnek, de fajon belül is előfordul a stratégiák keveredése.

2.   Méret

·     A test méretének, tömegének általában van egy közbenső optimális értéke.

·     A kisebb, gyengébb állatoknak általában erősebb a mérgük.

3.   Bőrszín

Ha az embernek sötétebb a bőre, az két dolgot befolyásol: egyrészt véd a leégés ellen, de ezzel együtt csökkenti a D vitamin termelődését is, mivel ehhez a bőrbe hatoló napfény kell. (A D vitamin a csontok egészségéhez szükséges.) Ez a két hatás együtt határozza meg a bőr árnyalatát: Ha valahol sokat süt a nap, ott a sötét bőr a jó, mivel ez véd meg a leégéstől, és még így is megfelelő lesz a termelődő vitamin mennyisége. Ahol viszont kevés a napfény, ott a sötét bőr már akadályozza a vitamintermelést, és nincs is szükség a leégés elleni védelemre: a világos bőr lesz az előnyös. Ezért vannak fekete és fehér emberek. De ezért vannak átmeneti, barna bőrű népcsoportok is, ahol ugyanis a napsütés közepesen erős, ott az a legjobb, ha a bőr csak annyira fakul ki, ami már lehetővé teszi a szükséges mennyiségű vitamin termelődését, de még megfelelően véd a leégés ellen is.

4.   Szaglás

Ez egy ősi, az agyba mélyen beépült érzék. Azért ilyen, mert az emlősök őseinek nagyrészt erre kellett támaszkodniuk, mivel a dinoszauruszok mellett kénytelenek voltak éjszakai életmódot folytatni.

5.   Látás

5.1. A látható fény

A látható fény a teljes spektrumnak egy igen keskeny szelete. Azért éppen ebben látunk, mert ez átmegy a levegőn, és mert ez jól tájékoztat bennünket a különféle anyagok összetételéről, alakjáról.

5.2. Színlátás

Azt, hogy színeket is látunk, mint oly sok minden mást, az tette lehetővé, hogy hasznos volt a túlélés szempontjából: például neki köszönhetően tudtuk hatékonyan megállapítani, hogy melyik gyümölcs az érett.

5.3. Térlátás

Ez azt jelenti, hogy amikor ránézünk valamire, a látvány alapján tudjuk, hogy az a térben hol helyezkedik el.

6.   Agy

Az agy két féltekéje jellemzően különböző képességekkel rendelkezik, különböző feladatokat végez. A bal agyfélteke lebontó, logikus, elemző, míg a jobb az „egészet” figyeli, átérez, kreatív.

7.   Játék

Sok állatfaj egyedei játszanak, annak ellenére, hogy ez jelentős energiát igényel és meglehetősen veszélyes is lehet. Ezt elsősorban az magyarázza, hogy a játék hasznos: edzi a testet, fejleszti a készségeket, és az állat tapasztalatokat szerez a világról és a társakról.

8.   Egyebek

1)    A növények és állatok mellett vannak még az élőlényeknek más, egymástól hasonlóan elkülönülő csoportjai.

2)    Vannak fajok (illetve fajcsoportok), melyek hosszú időn keresztül nem változnak.

3)    A magas vérnyomás és a só

4)    A tej megemésztésének képessége

5)    Miért álmosodunk el, és miért vagyunk hajlamosak fázni evés után?

6)    Furcsa preferenciák $

(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)

(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)

1.   A halál logikája

1.1. A felemelkedés ára

Ha egy egysejtű örökítőanyaga megváltozik, azzal egy csapásra megváltoznak a tulajdonságai, így az evolúció fel tudja használni őt az alkalmazkodásban. Egy többsejtű ellenben nem tud így megváltozni, mert ehhez a testének minden sejtjében ugyanazoknak a mutációknak kellene bekövetkeznie. A többsejtűek esetében az egyedek egészét érintő változások csak generációról generációra történhetnek.

Viszont egyik generációról a másikra túl nagy változások nem történhetnek, ezek véletlenszerűsége miatt ugyanis az egyedek nagy része könnyen súlyos hátrányokat szenvedhetne. Emiatt egy lépésben az alkalmazkodás mértéke csak korlátozott lehet, jelentős mértékű alkalmazkodás csak számos generáción keresztül lehetséges. Hogy tehát egy faj sikeresen alkalmazkodhasson, a generációknak megfelelő ütemben cserélődniük kell.

Közben, miután az utódgeneráció már önállósodott, a szülő generáció versenytársat jelent a számára, hiszen egyazon életteret foglalják el, ugyanazokra a dolgokra van szükségük a túléléshez, ráadásul a szülő generáció már megerősödött és tapasztaltabb is az utódoknál. A szülő generáció tartós jelenléte jelentősen megnehezítené az utódok dolgát, a soron következő generáció létrehozását és felnevelését, végső soron pedig a fajnak a körülményekhez való alkalmazkodását. Így aztán jelentős előnyhöz juttathat az a faj, ahol valami – a halandóság – gondoskodik a szülő generáció félreállításáról, miután azok már nincsenek hasznára az utódoknak. Ezért vagyunk halandóak.

1.2. A körülmények kedvezőtlenségének hatása

A fentieken kívül azért más tényezők is hatással vannak az élettartamra, különösképpen a faj környezetének veszélyessége. Ha ugyanis a halál bármikor lecsaphat, akkor igyekezni kell a szaporodással, különben lehet, hogy soha nem lesz rá alkalom. A veszélyes körülmények között élő fajoknak tehát a rövidebb szaporodási ciklus előnyt jelent, a fentiek értelmében pedig ez együtt jár a rövidebb élettartammal. Példaként gondoljunk a védett környezetben átlagosan 2-3 évig élő egerekre, akikre számos ragadozó les, a másik oldalról pedig a 80 évig élő elefántokra.

2.   A halál önkényessége és kiküszöbölése

A halál tehát elősegítette kifejlődésünk, nélküle nem lehetnénk itt. Ugyanakkor, mint a fentiekből, és a többi evolúcióval foglalkozó témából látható, halandóságunk szabályait és életünk egyéb biológiai kereteit egy vak folyamat határozta meg, nem pedig valaki bölcs megfontolása. Ez azzal jár, hogy…

1)    Életünk keretei meglehetősen esetlegesek. Ha más lett volna az evolúció menete, ha más körülmények között fejlődünk, a keretek most mások lehetnének. (Az mondjuk szinte biztos, hogy a halál nélkül nem juthattunk volna el idáig, de az elképzelhető, hogy 200 évig élhetnénk.)

2)    Egyúttal ezek a keretek nem is a jólétünket, boldogságunkat szolgálják. Csak arról van szó, hogy az adott körülmények között így lehettünk sikeresek.

3)    A halál nem jogos, nem valami olyan, amit igazságosan, de legalábbis valamilyen nagyobb jót tudatosan szem előtt tartva mértek volna ránk. (Bár megvolt, és mint alább látható, továbbra is megvan a haszna.)

Továbbá az, hogy a halál kellett a kialakulásunkhoz, nem jelenti azt, hogy nélküle ne létezhetnénk tovább:

A halál nem az élet szükségszerű velejárója.

Valószínűleg legalábbis. Ezért érthető, hogy egy olyan univerzális jelenség, mint az öntudattal bíró elme, nehezen békél meg vele. És nem is elképzelhetetlen, hogy a halandóság feltételein a gyakorlatban is lehetne változtatni, vagy akár teljesen ki lehetne iktatni.

3.   A halandóság hátrányai és előnyei

Az ember egyebek mellett a halálra is hajlamos úgy tekinteni, mint aminek csak hátrányai vannak. De az éremnek két oldala van.

3.1. Hátrányok

1)    Személyes fájdalmak és veszteségek: a távozók félelmei, szenvedése, elmúlása és a túlélők fájdalma, vesztesége

2)    Társadalmi károk

·     Értékes emberek elvesztése, a tapasztalataikkal és a beléjük fektetett erőforrásokkal együtt

·     A rövid távú szemlélet súlyosbodása, mivel az embereknek nem kell együtt élniük tetteik hosszú távú következményeivel.

3.2. Előnyök

1)    A többsejtű élet fejlődése, mint láttuk.

2)    Egyéni hasznok

·     A generációk cserélődésének köszönhetően sokaknak megadatik a létezés.

·     Amikor az emberek rádöbbennek az élet végességére, megtapasztalják a halál lehetőségét, sokan átértékelik a dolgokat, és jobban megbecsülik az életet.

·     A halál közeledtével az embernek egyre kevésbé van veszíteni- és félnivalója.

3)    Társadalmi hasznok

·     A halál helyet csinál a következő generációknak.

·     Friss ötletek és életerő az új generációk részéről

·     A halálban mindenki egyenlő.

·     A régi sérelmek enyhülése

·     A (hősies, korai) halál segít mártírrá, ikonná válni.