Egyvilág - Fórum

(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)

(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)

1.   Állati elmék

Az állati elmék összetettsége különböző. Vannak állatok, amelyeknek nincs is elméjük, azaz legfeljebb a „számítógép” van bennük jelen, vagy még az se. A következő szinten már van elme, azaz lélek és tudat, de öntudat még nincs. Végül vannak, akikben az öntudat is feltűnik.

1.1. Ahol nincs elme

Ilyenek lehetnek azok az állatok, melyeknek egyáltalán nincs idegrendszerük, például a szivacsok, vagy az nagyon egyszerű, mint a medúzák ß esetében. Ilyenek továbbá a növények is.

Ezek nem éreznek, és nincsenek tudatában a dolgoknak. Ha végeznek is információfeldolgozást, azt úgy teszik, mint a számítógépek: tudattalanul, automatikusan.

Velük az ember úgy is bánhat, mint a tárgyakkal, gépekkel. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ész nélkül, felelőtlenül.

1.2. Öntudat nélküli állatok

A legtöbb állat ide tartozik. Ilyen például a csirke, a sertés, a szarvasmarha, de a kutya és a macska is.

Ők éreznek, és általában tudatában vannak a dolgoknak, viszont nem tudnak a saját létezésükről, és nincsenek meg náluk az öntudattal megjelenő motivációk.

1.3. Öntudattal is bíró állatok

Bizonyos állatokban megjelennek az öntudat jelei. Ilyen például a delfin, a gorilla vagy az elefánt.

Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy ezen állatok öntudatának minősége eléri az emberét. Azt azonban sokkal inkább, hogy nincs éles határvonal ember és állat között. Egyébként hasonlókat lehet elmondani az intelligenciát illetően is, sokféle állat ugyanis igen intelligens, így a fent említettek, de mellettük például a kutyák, a varjak, de a polipok, tintahalak is.

2.   Hatalmunk az állatok felett

2.1. A helyzet és a cél

Az ember hajlamos arra, hogy azt tekintse magával egyenrangúnak, ami úgy néz ki, mint ő.

Az állatokat sokszor nem tartjuk többre a tárgyaknál.

Jó volna szem előtt tartani, hogy az állatok is érző és gyakran értelmes lények, és ennek megfelelően bánni velük.

Ezt sokan érzelgősségnek tekintik, és különösen olyankor ébred fel az ellenállás, ha pénzbe kerülne a dolog. Az igaz, hogy a dolog praktikus oldalát sem szabad figyelmen kívül hagyni: azt, hogy az ember szereti húst, és a húsfogyasztás bizonyos mértékig az egészségünknek is jó; azt, hogy ezt jelenleg csak az állatokból szerezhetjük be; és azt, hogy az emberek hajlandósága az áldozatvállalásra korlátozott. Hogy egyelőre legalábbis kompromisszumot kell kötni, az világos. Ez azonban nem jelenti azt, hogy most ne tegyünk semmit, továbbá hosszabb távon törekedni kell rá, hogy egyre kevesebb szenvedést okozzunk.

2.2. Mit lehet tenni?

Rövidtávon:

1)    Lássuk meg az érző és értelmes lényt az állatokban.

2)    Úgy fogjuk fel az állatok leölését, mint szükséges rosszat.

3)    Öljünk kevesebbet.

·     Pusztán az ölés kedvéért, sportból ne tegyük.

·     Csökkentsük a húsfogyasztásunkat.

4)    Törekedjünk rá, hogy minél kevesebb szenvedéssel járjon az állatok számára, amit velük teszünk.

Mit lehetne tenni hosszabb távon?

Tudom, hogy ez most még sci-fi, de például meg lehetne oldani, hogy úgy növesszünk húst, hogy ahhoz ne tartozzon egy érző lény. Lehet, hogy ez most nevetségesen hangzik, de ha belegondolunk, ez tényleg valami olyan, amitől jobb hely lenne a világ.

Hogy mindez miért a mi gondunk? Tény, hogy a rendszert nem mi hoztuk létre, nem mi vagyunk a felelősek azért, hogy az oroszlán vagy mi magunk vágyunk a húsra. Viszont mi vagyunk az egyetlenek, akik átlátják a rendszert: azt, hogy hogyan működik, azt, hogy miért úgy működik, illetve hogy ez nem jó – és mi vagyunk az egyetlenek, akik esetleg javítani tudnánk rajta. Sokan azt válaszolnák erre, hogy de hát a világ ilyen, mindez így természetes. Ám attól, hogy valami természetes, még nem feltétlenül jó. Lásd erről ‘A boldogság keresése és korlátai’ témában.

3.   Mennyit ér az öntudattal bírók és nem bírók boldogsága?

Többet ér-e egy ember boldogsága, mint egy csirkéé? Ha igen, mennyivel? „Jogos”-e megölnünk egy öntudattal nem bíró állatot, hogy mi jóllakjunk? A hasonló kérdéseket jó részt objektív módon nem lehet megválaszolni, de ezt-azt azért lehet mondani róluk.

(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)

(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)

1.   Az értelem jelentése és elemei

Az értelem az elme képessége a megismerésre és megértésre.

Ezt nagyobb részt a tudat végzi, de az elme részét képező „számítógép” is jelentős szerepet játszik benne, például az emlékek kezelésével vagy a beleérzések előállításával.

Az értelemnek három eleme van: a tudás, az intelligencia és a beleérzés.

1)    Tudás

Tudni információt lehet, információból azonban sokféle van: lehet az szavakba önthető lexikális tudás, tényanyag, ahogyan az ember tudja a Himnusz szövegét, lehetnek módszerek, eljárások, például, hogy hogyan kell megoldani egy másodfokú egyenletet, de lehetnek emlékképek, és mindenféle egyéb érzékletek emlékei is.

2)    Intelligencia

Az intelligencia a felfogás gyorsasága, a logika élessége, az összefüggések átlátásának képessége.

3)    Beleérzés

Ez egy logikán túli képesség, melynek segítségével valaki nem lépésről-lépésre elemzi ki a dolgokat, hanem egy lépésben érez rájuk, beugrik neki a megoldás.

A beleérzésnek három fajtáját lehet megkülönböztetni, attól függően, hogy mi az, amibe beleérzünk:

·     Intuíció

Ekkor különféle bonyolult problémák megoldására érzünk rá.

·     Asszociativitás

Ennek segítségével a távoli összefüggések felismerésére képes valaki.

·     Empátia

Ez az elme (mint bonyolult dolog) állapotának, működésének megértésére való képesség.

2.   Mintafelismerés

Amikor ezt a szót halljuk, akkor alapból valamilyen ábrának, grafikának a felismerésére gondolhatunk. Valóban, ez is egyfajta minta, de tágabb értelemben vett mintából sokféle van. Minta egy leírt szó, egy arc, egy zenemű, de az élethelyzetek, problémák, az ok-okozati összefüggések is – minden, aminek szerkezete van, akármilyen elvont legyen is az.

Az ember igen jó a mintázatok felismerésében. Lényeges, hogy ez a felismerés a minta egészére nézve, egyszerre történik meg, nem pedig annak lépésről-lépésre, részletről-részletre történő elemzése során. Például akkor is ezt tesszük, amikor az intuíciónkat használjuk.

Az intelligencia, különösen bonyolult problémákkal szembesülve, könnyen alul maradhat a mintafelismeréssel, az intuícióval, a tapasztalattal szemben.

3.   Mennyire járnak együtt az értelem elemei?

Az emberekben az értelem egyes elemei különböző mértékig lehetnek fejlettek.

A legjellemzőbb, hogy…

·     Intelligens ember is lehet tudatlan.

·     Nagy tudású emberek is lehetnek híján az intelligenciának

Fontos tehát, hogy az emberek értelmi képességeit – a magunkét is – több szempontból: tudás, intelligencia és beleérző képesség szempontjából ítéljük meg. Például attól még, hogy valaki intelligens, ne tekintsük automatikusan nagy tudásúnak, és fordítva.

4.   Az értelem elemeinek kombinációi $

Attól függően, hogy az értelem három eleme közül ki melyekben erős, különböző típusú emberek vannak, akik jellemzően különböző foglalkozásokat űznek, különböző tevékenységeket végeznek.

Fontos, hogy amiket alább leírok, azok csak tendenciák, nem feltétlenül igazak az említett csoportok minden egyes tagjára. Így lehetnek olyanok, akik elsősorban intelligensek és jó beleérző képességgel rendelkeznek, mégsem üzletember lesz belőlük, hanem mondjuk színész. Másfelől természetesen lehetnek nagy tudású üzletemberek is. Jellemzően azonban az emberek a képességeikhez illő szakmát választanak, utóbbiak pedig a művelésükhöz szükséges képességekkel rendelkezőket fogadják be. Lásd ehhez az ‘Attitűd, sztereotípia, előítélet’ témát, valamint csoportok helyes jellemzéséről írtakat ‘A csoportok problémáinak kezelése’ témában.

Továbbá, az említett foglalkozások csak példák. Másokat is felhozhattam volna helyettük, és a többi foglakozás is besorolható lenne, ha nem is ennyire jellemző módon.

Az értelem elemeinek kombináció és a nekik megfelelő foglalkozások tehát:

·     Egyik sem: piti bűnöző

·     Tudás: bölcsész, a humán tudományok művelője

·     Intelligencia: matematikus, a reál tudományok művelője

·     Beleérző képesség: színész, művész

·     Tudás és intelligencia: szakértő

·     Intelligencia és beleérző képesség: üzletember, hadvezér, sakkozó

·     Tudás és beleérző képesség: komolyabb író

·     Tudás, intelligencia és beleérző képesség: komolyabb filozófus

5.   Speciális értelmi képességek

1)    Zseni

2)    Tehetség

3)    Bölcs

Lásd még az ‘Érvényesülés’ témában, hogy a tudás, az intelligencia és a beleérző képesség milyen szerepet játszik az érvényesülésben.

(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)

(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)

1.   Az elme ugrása

Az elme megjelenésével az élőlényekben megjelenik egy „játékos”, aki érez és tud, motivációi szerint és tudása alapján kiválasztja, hogy mit tegyen. Ez egy minőségi ugrás: innentől az élőlények nem tekinthetők gépeknek.

Mit nyer ezzel az élet, a forma?

·     Kevesebb örökletes információval is összetett viselkedésre képes élőlények jöhetnek létre.

·     Az élőlény alkalmazkodóképesebb lesz.

Az elmével rendelkező élőlények tehát jelentős előnyre tesznek szert, ami az elme fejlődését és elterjedését is segíti.

2.   Az öntudat ugrása

2.1. Egyéni hasznok

Az öntudat megjelenésével az élőlény több szempontból is okosabban tud viselkedni a saját érdekében. Így az öntudat képes…

·     Elvonatkoztatni a konkrétumoktól, fel tudja ismerni környezetének elvont szabályszerűségeit, összefüggéseit és ki tudja használni azokat.

·     Felfogni saját viszonyát a környezethez, tudatosan alkalmazkodni hozzá vagy a számára megfelelő módon megváltoztatni azt.

·     Előrelátással lenni elképzelt szituációkra.

·     Belehelyezkedni mások nézőpontjába, helyzetébe, megérteni motivációikat, hogy mik mozgatják őket.

·     Ezeken túl pedig új örömöket is lelhetünk különösen az öntudattal megjelenő új motivációinkban, és a tudatban, hogy létezünk.

2.2. Közösségi, társadalmi hasznok

Azon túl, hogy az öntudat egyénileg hasznos, a közösség- és társadalomépítést, az együttműködést is több szempontból támogatja. Ugyanis akinek öntudata van, az…

·     Tudatosan képes kezelni a motivációit, indulatait.

·     Elvont gondolkozása révén hatékonyan alkot fogalmakat, nyelveket, hatékonyan fogalmaz meg gondolatokat, hatékonyan kommunikál.

·     A sikervágy és az etikai motiváció révén könnyebben beilleszthető a fennálló társadalmi rendbe.

3.   Az elme hátrányai

Az elme és különösen az öntudat azonban nem egyértelműen hasznos az élet, a biológiai és társadalmi forma számára, de az egyénnek sem.

3.1. Hátrányok a biológiai forma szempontjából

1)    Energiaigény

2)    Az öntudatnak az élet és a forma számára haszontalan és hátrányos tulajdonságai

·     A természetes szelekció alól való felszabadulás

·     Az öntudat önálló minősége és saját érdekei

·     A lehetőség, hogy az ember fejlett képességei és eszközei révén és felelőtlensége miatt nagy kárt tegyen az élővilágban – és egyúttal önmagában is.

3.2. Hátrányok az egyén szempontjából

Az, hogy valaki felfogja a saját létezését, fejlett agya van, neki magának sem feltétlenül csak jó. Például:

1)    Kényelmetlen lehet neki a forma hatalma és korlátai

2)    Elvontabb dolgok is fájhatnak neki

3)    Egy összetett, érzékeny agy könnyebben el is romolhat.

3.3. Társadalmi hátrányok

Ezek is főleg az öntudat miatt merülnek fel.

1)    A saját érdekek felfogása és érvényesítése másokkal és a társadalommal szemben

2)    Öntudatos lényeket, egyéniségeket nehezebb kormányozni, a társadalom gépezetébe beilleszteni.

4.   Az evolúció és az elme

Az evolúció nemcsak az élőlények testére, hanem az elméjére is hatással van, hogy azok a biológiai (és társadalmi) formának megfelelően, az evolúciós sikert elősegítő módon viselkedjenek.

Az öntudat megjelenésével azonban elkezdett megváltozni a felállás. Ahogyan fentebb említettem, az öntudatnak immár saját törekvései vannak, általa az elme idővel akár át is veheti a vezető szerepet a formától illetve az evolúciótól.