HTML

Egyvilág - Fórum

Ez az Egyvilág című könyvhöz tartozó fórum. A könyv részletes bemutatása és a teljes szövegű kézirat a www.egyvilag.hu címen található, a szerzői joggal kapcsolatos nyilatkozattal együtt.

Email: egyvilag@gmail.com

Facebook lap:
www.facebook.com/Egyvilag

Facebook-csoport:
Érdekes egy világ!

Friss topikok

  • Szalay Miklós: @krumplikáspapri: Köszönöm a javaslatait. Nos, abban egyetértünk, hogy ez így nem a legkönnyebben ... (2020.06.17. 22:14) Vírus, klíma, gazdaság, politika és széthúzás
  • Szalay Miklós: Néhány gondolat a globalizáció jövőjéről a koronavírus járvány kapcsán. Először is, jó esélyt láto... (2020.05.02. 14:51) Globalizáció
  • Szalay Miklós: @tompus: Igen, szerintem is taktikáznak, szándékosan többet kértek a szükségesnél. Elég szomorú, h... (2020.03.23. 16:58) Koronavírus, gazdaság, klíma
  • Szalay Miklós: Egy másik kapcsolódó írás a koronavírusról, illetve annak gazdasági és klímaügyi konzekvenciáiról:... (2020.03.20. 12:44) Globális problémák
  • Szalay Miklós: concordeblog.hu/2020/01/23/miert-van-egyre-tobb-kommunista-fiatal-amerikaban/ (2020.02.05. 00:03) Egyenlőtlenség

Az alkotások megítélésének tényezői

2020.07.02.

 

 

(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)

 

(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)

 

1.    Az alkotások, alkotók megítélését befolyásoló tényezők

A siker és elismerés sok minden másból is fakadhat, mint a minőségből, hogy egy alkotás mennyire jó, hogy egy alkotó mennyire képes kiválót alkotni. Különösen igaz ez a művészetben, de a tudomány sem mentes a hasonló tendenciáktól.

Mi minden befolyásolja hát, hogy mely alkotás, mely alkotó válik elismertté, sikeressé?

1)    Kritikusok, esztéták

Akik megpróbálják megmondani nekünk, mi a jó, mivel érdemes foglalkoznunk. És egy jó kritikus ezt meg is tudja tenni, annál is inkább, mert, mint ‘A minőség felismerése a művészetben’ témában kifejtem, a művek minősége objektív kérdés. (Ellentétben természetesen az ízléssel, hogy kinek konkrétan mi tetszik.)

A kritikusok tevékenysége tehát hasznos lehet: megszűrik a manapság már kezelhetetlenül bő kínálatot, nem kell érdemtelen alkotások tömkelegén keresztülrágnunk magunkat, illetve segíthetik a művek megértését is. Azonban a kritikus is ember, nekik is megvannak a maguk hibái, kinek mi.

Az is sokat tud lendíteni továbbá egy alkotáson illetve az alkotóján ha nem egy kritikus, esztéta, hanem egy már befutott, hírneves ember, alkotó méltatja azt, fülszöveget, előszót ír egy könyvhöz, stb…

2)    Politika

A politika többféle módon is hatással van a művek sikerére:

    A kultúra, mint összetartó erő

A különféle csoportok és különösen a nemzet számára a kultúra az egyik legfontosabb összetartó erő. A nemzet indulásakor szinte szomjazza a közös kultúrát, és akik szerencséjükre éppen ekkoriban alkotnak, a művek, melyek pont ekkor születnek, könnyen bekerülhetnek abba, amit én nemzeti panteonnak nevezek: a nemzet megdicsőült, hősként tisztelt alakjai, ikonikus alkotásai közé – ahogyan történt az például Petőfivel és Arannyal, a Himnusszal és a Szózattal.

A nemzeti panteon azonban egy idő után hajlamos betelni, miután már megvan a szükséges mennyiségű hős és alkotás. Ezt követően már sokkal nehezebb, gyakorlatilag lehetetlen hasonló státuszt elérni, legyen az ember bármilyen kiváló. Lásd ezekről a ‘Nemzet’ témában.

    A diktatúrák dicsősége

A különböző diktatórikus rezsimek, fáraók és királyok, a kommunisták és nácik gyakran szeretik önnön nagyságukat nagyszabású építkezésekkel hirdetni. Ehhez nyilván, meg is vannak az eszközeik, hiszen kevésbé kell megbeszélniük a néppel, hogy mire költsék a pénzt.

    A különböző politikai oldalak favoritjai ß

Gyakran az alkotók is húznak valamelyik oldalhoz – azok pedig futtatják őket; vegyük csak a Kossuth-díjat, hogy nem kimondottan véletlen, hogy melyik párt regnálása idején kik kapják meg azt. Másfelől, sokan a különféle alkotásokat is hajlamosak politikai alapon, a szponzor alapján megítélni: ha ők építették azt a színházat, akkor utálom, ha mi, akkor szeretem. (@@Mennyire jellemző az, hogy a múlt alkotói közül is megvannak a politikai oldalak favoritjai?)

    Politikai korrektség

Értve ez alatt, hogy az olyasmi nem kifejezetten veszi jól ki magát, ha egy díjat javarészt csak fehérek kapnak meg, vagy ha egy nemzetközi díj ß (mondjuk az irodalmi Nobel) gyakrabban kerül az egyik földrészre mint a másikra. (Akkor sem, ha adott esetben tényleg azok érdemelnék meg jobban.)

3)    Üzlet, marketing

Az alkotás többeknek üzlet: azoknak, akik pénzért alkotnak, eladják a műveiket, illetve a szórakoztatóiparnak; üzlet aztán azoknak, akik befektetési céllal veszik a műtárgyakat; de üzlet a kiadóknak, a médiának, az egész iparágnak is, mely az alkotók és a befogadók között közvetít.

Mindezeknek természetesen érdeke a kereslet befolyásolása, a saját portékájuk kelendőbbé tétele. Lásd ehhez az ‘Érdekes gazdasági jelenségek’ témában, hogy a marketing sok mindent, a rossz minőséget is eladja; az ‘Érdekes kulturális jelenségek’ témában pedig a média és a celebek szimbiózisát.

No és természetesen az sem mindegy, hogy ki mennyire tudja eladni saját magát: van, akinek jobb érzéke van ehhez, van akinek rosszabb, illetve vannak, akik jobb pozícióban vannak hozzá. (Mint például a híres, befutott művészek gyerekei.)

4)    Közfigyelem

Hogy mire figyelünk oda, mit veszünk meg magunk is, miből lesz siker, azt nagyban befolyásolja az, hogy mások mire figyelnek. Egyfelől saját környezetünket, barátainkat követjük ebben, másfelől a nagyközönséget: például, ha valamire rá van írva, hogy bestseller, azt nagyobb eséllyel emeljük le a polcról.

5)    Elismertség

Nemcsak a közfigyelem, a népszerűség emelhet ki alkotókat, alkotásokat a tömegből, hanem a (kvázi) hivatalos elismertség is. Említettem fentebb a nemzeti panteont, a hősként tisztelt alkotók, ikonikus alkotások körét. Hozzátehetjük, hogy van egy egyetemes panteon is, a világszerte ilyen státusszal bírók köre; melynek tagja például Einstein és Mozart,d a piramisok és a Mona Lisa. Ezek mindannyian nagyfokú elismertséggel rendelkeznek, a nemzeti illetve az egyetemes kultúra megkerülhetetlen, központi figurái. És, mint ilyenek egyben a tanagyag részét is képezik, a nimbuszuk fenntartásáról egyebek mellett az oktatás is gondoskodik. Az oktatás is programozza tehát, mit tekintsünk értékesnek, ki és mi legyen elismert.

Lásd itt mindjárt a díjakról és a hírnévről mondottakat is.

2.    Díjak, versenyek

Ha valaki megkap valamilyen díjat, megnyer egy versenyt, az egyfelől önmagában egy erős pozitív ítélet róla, másfelől pedig ráirányítja a közfigyelmet is, hozzájárul, hogy mások részéről is emelkedjen az adott alkotó vagy mű renoméja.

De természetesen az sem csak a minőségen múlik, hogy ki, mi kap díjat, ki nyeri a versenyt. Mi minden befolyásolja ezt?

   Minőség

Általában azért, a többi mellett, ennek is jelentős a szerepe.

   Politika

Emlékezzünk rá, amit fentebb a politikai oldalak favoritjairól, a Kossuth-díjról, illetve a politikai korrektségről írtam.

   Üzlet, pénzért megvehető díjak ß

Egy üzleti vállalkozásnak, a termékei kelendőségének jót tehet, ha azzal hirdetheti magát, hogy ilyen meg ilyen díjakat kapott, használhatja azok emblémáját. Egyúttal díjat alapítani is jó üzlet lehet, ha a vállalatok így vagy úgy „szponzorálják” azokat, gyakorlatilag megveszik, hogy ők legyenek a díjazottak. (Illetve, másfajta díjaknál sem feltétlen lehetetlen megvesztegetni a zsűrit.) (@@Én konkrétan nem nagyon látok bele ebbe, de elég valószínűnek tartom, hogy van, ahol így működik. Van aki jobban tudja?)

   Ismeretség

Nyilván az sem hátrány, ha valaki versenyen kívül is ismeri a zsűri tagjait, jóban van velük.

   Téma

A díjakat odaítélők is emberek: szeretnek nemes lelkű, kifinomult, okos emberként gondolni magukra, illetve szeretik, ha mások is így látják őket – ami befolyásolja őket abban, hogy kinek adják a díjat. Ezért is vannak bizonyos „nyerő kategóriák”:

    Társadalmilag érzékeny témák

Mint a hazafiság, a rasszizmus, az elesettekkel, elnyomottakkal való együttérzés és különösen a Holocaust. Ezek természetesen valóban fontos és figyelmet érdemlő problémák, tragédiák; itt csak annyit mondok, hogy ezen felül is bizonyos előnnyel indulnak a más témájú alkotásokhoz képest.

Lásd továbbá alább, a díjak mellékfunkciói között, hogy az ítészek politikai állásfoglalást is kifejezhetnek azzal, hogy kinek ítélik őket.

    Művészkedő, intellektuáliskodó alkotások, a magas kultúra

Hogy melyik díjnál melyek a nyerő kategóriák, az változó lehet. Az Oscart például inkább talán a társadalmilag érzékeny témák vihetik el könnyebben, míg Cannes-ban a művészkedő alkotások indulhatnak nagyobb eséllyel ß.

   Önszelekció

Ez alatt azt értem, amikor egy közönségszavazásnál, (például, amikor interneten, SMS-ben lehet szavazni, hogy melyik énekes a legjobb egy TV-s vetélkedőben), azoknak a kedvence fog inkább győzni, akik egyáltalán hajlandóak szavazni. (Különösen, amikor még nincs is ingyen a szavazás; vagy ha mondjuk van egy szívdöglesztő pasi a versenyzők között, ő is eleve nagyobb eséllyel indulhat, csak azért mert a kiscsajok lelkesebben szavaznak a többi fajta nézőnél.)

   Elismertség

Ha valami már elismert, kapott néhány díjat, az könnyebben kap még újabbakat. Miért? Mert a zsűri így eleve komolyabban veszi a művet; mert kevésbé kell gondolkodniuk, mérlegelniük, egyszerűbb a döntés; illetve mert nem akarnak kilógni a sorból. (Mármint, hogy ők mást választanának, mint a többi díj döntnökei.)

Lásd továbbá alább, hogy magának a díjnak a rangjára is hatással van, hogy kik, mennyire elismert személyiségek fogadták már el.

Mindezeknek persze megvan az a hátrányos következménye, hogy aki még nem kapott díjat, az nehezebben kap, akkor is, ha megérdemelné; akiket viszont elhalmoznak velük, az többet kaphat a kelleténél. Fontos tanulság tehát, hogy amit elismernek, az nem feltétlenül annyira jó, mint amennyire elismerik; illetve, hogy az el nem ismert dolgok közt is lehetnek jók.

Még két megjegyzés ahhoz, hogy gyakran nem a minőség dönt:

   Hogy vannak olyan témakörök, ahol eleve rendkívül szubjektív a minőség kérdése, például amikor boroknak vagy ásványvizeknek osztogatnak díjakat.

   De máshol is gyakori, hogy az élboly gyakorlatilag ugyanolyan jó, lényegében lehetetlen is minőségi alapon választani közülük.

Bárhogy is azonban, a díjak elismertséget, közfigyelmet és hírnevet hoznak azoknak, akik megkapják őket.

* * *

A díjaknak, azon túl, hogy különféle alkotókat, alkotásokat jutalmaznak velük, vannak bizonyos mellékfunkciói is:

   Üzlet

Lásd erről fentebb, hogy az is jól járhat a díjjal, aki kapja, meg az is, aki adja.

   Különféle ügyek támogatása, politikai állásfoglalás

Mondjuk, amikor Nobel-békedíjjal tüntetnek ki egy elnyomó diktatúrában tevékenykedő polgárjogi aktivistát. Ezzel a döntnökök nemcsak a díjazottat jutalmazzák, hanem egyszersmind kifejezik szolidaritásukat az elnyomottakkal, az adott diktatúrában és általában, illetve kinyilvánítják rosszallásukat az elnyomással, a diktatúrákkal szemben. Ez pedig csökkenti annak a jelentőségét, hogy konkrétan kit díjaznak.

   Magának a díj renoméjának az emelése

Ha egy már elismert személyiség átvesz, elfogad egy viszonylag ismeretlen díjat, az magának a díjnak a rangját, ismertségét is emeli. (Illetve az azt odaítélők presztízsét is.) Ez is egy tényező abban, hogy az elismertség vonzza a további díjakat, elismertséget.

* * *

A díjak odaítélésének alapvetően két módja van, mindkettőnek megvannak az előnyei és a hátrányai.

   Zsűri által

   Közönségszavazás

3.    Hírnév

A fentiekből az is kitűnik, hogy az sem csak a minőségtől függ, hogy ki lesz híres.

1)    Celebek

Vegyük mindjárt a celebeket – akikben nem sok minőség van, mégis híresek. Ezzel együtt azért nem haszontalanok, az emberek elszórakoznak, elcsámcsognak rajtuk, témát adnak a mindennapi beszélgetésekhez – ezért elhamarkodottan elítélni sem kell őket.

Tanulságos aztán velük kapcsolatban, hogy a puszta hírnévből is jól meg lehet élni; vegyük észre továbbá, hogy minden híres embernél, az alappal híreseknél is dolgozik a celebfaktor $: mondjuk egy híres és okos tudósra is sokan inkább azért kíváncsiak, mert híres, és csak kevésbé azért, mert okos.

Valamint, a sztárok, celebek árucikkek is, sok más ember is belőlük él – ebből is érthető a sztárolás jelensége, ami lényegében ennek az árucikknek a megcsinálása, árfolyamának növelése, fenntartása. Lásd fentebb az alkotók és a befogadók között közvetítő iparágat, illetve az média és a celebek szimbiózisát.

2)    A hírnév megszerzése és fenntartása

Megszerezni általában nehezebb a hírnevet, mint fenntartani.

3)    A hírnév árnyoldala

De híresnek lenni sem fenékig tejfel. Az híres emberekre odafigyelnek, az igazán híresekre pedig állandó, széleskörű figyelem irányul, ami miatt sehol nem lehet nyugtuk, az utcán sem, nem tudnak nyugodtan elvegyülni, mint az átlagember. Aztán, a hírességeknek, legalábbis azoknak, akik okkal híresek, állandó magas elvárásoknak kell megfelelniük, állandóan teljesíteniük kell, ami jelentős nyomással jár. Harmadszor, a hírnév kiemel a tömegből, célponttá tehet; különösen, sok híres embert környékeznek a saját őrült rajongóik, akik akár fizikai fenyegetést is jelenthetnek rájuk nézve.

Persze lehet mindezt úgy is tekinteni, mint a hírnév, illetve a vele járó jólét árát; a közönség nagy része nem is nagyon érti, mi gondja lehet egy gazdag és híres embernek. Akárhogy is azonban, sok híresség nem bír el a nyomással, két végén égeti a gyertyát, a kábítószerek rabjává válik – és nem kevésen végül ezért távoznak idő előtt az élők sorából. (Bár a korai halál a legendává válásban is segít.)

4)    Egyebek

    A hírnév fokozatai

    A hírnév korlátozott mennyisége

    Aki híresebb, az drágábban tudja eladni magát

    Hírességek és marketing

    A felkent alkotók, mint a minőség definíciója

4.    Az alkotások címkéi

Címke az, amivel az emberek jellemeznek egy dolgot, illetve amiként tekintik azt. A címkék nem változtatnak a dolog lényegén, mégis nagy jelentőséggel bírnak annak megítélésekor, a dolog hatását illetően. Bővebben a ‘Címkék, szerepek, identitások’ témában lehet róluk olvasni.

Mindjárt világosabb lesz. Címkéi többek között a művészeti alkotásoknak is vannak; ilyenek például:

   Az alkotó

   Eredetiség

   Kor

   Felhasznált technika

Például, amikor a kézzel festett képeket többre értékelik a számítógéppel készülteknél.

   Elismertség, díjak, hírnév

Az emberek ugyanis egészen más szemmel néznek ugyanarra a műre, ha az elismert, díjakat kapott, híres – holott maga a mű pont ugyanaz volna mindezek nélkül is.

   Pénzbeli érték, ár ß

   Szponzor

Ehhez meg arra emlékezzünk, hogy sokan politikai alapon ítélik meg a különféle alkotásokat.

5.    Művészeti alkotások és a változó idők

Ahogy telik az idő, a művészeti alkotásoknak megváltozhat az értéke, funkciói.

1)    Értékváltozás

Az idő múlásával a mű ugyanaz marad – a világ viszont változik körülötte: változnak a kifejezési formák, különösen a nyelv. (Ezért vélhetőleg ugyanazt a művet ma már más nyelvezettel, más formában írnák meg.) És változik a történelmi kontextus is. (Amiért meg a mű tartalma lenne más ma. Teszem azt, ha Tolsztoj később él, lehet, hogy nem a napóleoni háborúkat választotta volna a Háború és Béke történelmi hátteréül, hanem a második világháborút.)

Ekképp a régi művek általában nem ugyanazt az élményt nyújtják a mai olvasónak, közönségnek mint a korabelieknek. Egyúttal azonban új értéket is nyerhetnek: különösen, ami annak idején csak egy regény, egy költemény volt a sok közül, az mára a kultúrkincs megbecsült darabjává avanzsálhatott, és ezáltal fontos szerepet játszhat a nemzet összetartásában is. Másfelől pedig a régi művekből kordokumentum válhat, tudósítva a maiakat a múltbeli állapotokról, művészetről, nyelvezetről, stb…

2)    Értékállóság

Vannak azért örök témák is, különösen az emberi lélek, az emberi viszonyok problémái, jelenségei, melyek gyakorlatilag mai is ugyanazok, mint bármikor a történelem folyamán – így amit ezekről akár hosszú idővel ezelőtt írtak, az általában ma is érvényes.

Másfelől van, hogy a művek, műfajok inkább csak a divatból mennek ki, ha másfelől fújna a divat szele, az emberek ugyanúgy tudnák élvezni ezeket a háttérbe szorult alkotásokat ma is. (Gondoljunk például a Rock and Rollra.)

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://egyvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr9615979088

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.