HTML

Egyvilág - Fórum

Ez az Egyvilág című könyvhöz tartozó fórum. A könyv részletes bemutatása és a teljes szövegű kézirat a www.egyvilag.hu címen található, a szerzői joggal kapcsolatos nyilatkozattal együtt.

Facebook-csoport:
Érdekes egy világ!

Facebook lap:
www.facebook.com/Egyvilag

Email: egyvilag@gmail.com

Friss topikok

  • Szalay Miklós: Ez nincs benne a fentiben (még), viszont egy értelmesnek tűnő osztályozása a személyiségtípusoknak... (2023.03.10. 23:42) Embertípusok
  • Szalay Miklós: Kiegészítés Karikó Katalin kapcsán: Ezt utólag írom hozzá, mert úgy érzékelem, hogy a Karikóról í... (2023.02.09. 20:14) Külföld (2023. január)
  • Szalay Miklós: Ami némileg elsikkadt, hogy van olyan fajta is, amit meg lehet csinálni, pénzügyileg sem annyira b... (2022.05.01. 15:07) A metaverzum és társai
  • Szalay Miklós: Orbán rendszerét még ki lehet egészíteni: ● A családtámogatási rendszerrel ● Az intézményi szövet... (2022.04.04. 22:00) Politika, választások (2022. február)
  • Szalay Miklós: Hozzá kell tenni a fentihez, hogy azért nem minden súlyosan bántalmazott, büntetett, rosszul nevel... (2021.12.29. 18:03) Elvek, szabályok, normák

Értékteremtés

2019.01.03.

 

(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)

 

(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)

 

1.   Ár, érték, értékteremtés

Az ár és érték jelentését, összefüggését és kettősségét egy külön téma tárgyalja. Ezen kívül külön az értékekről is van egy másik téma.

Belőlük a legfontosabbak:

    A piaci érték az árat jelenti, és nem ugyanaz, mint az általában vett érték.

Ebben a témában az értékről elsősorban, mint piaci értékről lesz szó.

Az értékek egy részét a természet biztosítja számunkra, a másik részét viszont magunk hozzuk létre munka árán. Igaz ez az általában vett, nem kereskedett, boldogságot okozó dolgokra; ahogyan a napfényt ingyen kapjuk a természettől – míg mondjuk azért, hogy tiszta legyen a lakásunk, megdolgozunk. De így van ez a piacon kapható, beárazott áruk esetén is: ahogy a méhek ingyen porozzák be a gazdák gyümölcsfáit – viszont a gyümölcsöket leszedni már munkába kerül.

Minden hozzáadott érték tehát, vagyis amit nem a természettől kapunk, eredendően munkából származik. Azáltal jutunk boldogságot okozó, drágábban eladható dolgokhoz, hogy megdolgozunk értük, kézbe vesszük, átalakítjuk azt, amit a természetben találunk: kitakarítjuk a lakást, leszedjük a gyümölcsöt, kibányásszuk, feldolgozzuk az érceket, gépeket építünk belőlük, és így tovább.

A képlet azonban ezúttal is összetettebb. Dolgozni ugyanis lehet jól és rosszul, és ha valaki hatékonytalanul használja fel a munkaerejét, dolgozik, de feleslegesen, azzal nem sok értéket állít elő. Az értékteremtéshez tehát az is hozzájárul, ami növeli a munka hatékonyságát; különösen a következők:

    Menedzsment

Az, hogy egy vállalatnak milyen a vezetése, nagyban meghatározza, hogy hogyan működik, jól vagy rosszul aknázza ki a rendelkezésére álló erőforrásokat, munkaerőt. A menedzsment tehát (ami egyébként szintén munka) a jó szervezés által jelentősen hozzá tud járulni az értékteremtéshez.

    Tőke

A munkaerő hasznosításának hatékonyabbá tételéhez a tőke is hozzájárul, mégpedig azáltal, hogy lehetővé teszi, hogy a vállalatok munkaerőt béreljenek, amit a vállalaton belül jobban ki lehet aknázni, mintha az emberek önállóan munkálkodnának.

Másfelől, a tőke segítségével lehet megteremteni a termelés tárgyi feltételeit, beszerezni mindazon kellékeket, melyek a munkaerő hatékony felhasználásához szükségesek.

    Egyéb, a munka hatékonyságát növelő tényezők

A menedzsmenten és a tőkén kívül más faktorok is emelik még a munka hatékonyságát, hozzájárulva az értékteremtéshez. Így az állam is, mely többek között biztosítja a zavartalan termeléshez szükséges kereteket (jogrendszer, infrastruktúra, stb…), kezeli a piaci problémákat, igyekszik elősegíteni a gazdasági növekedést. Hasonlóan, az oktatás, az iskolarendszer is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a munka több értéket hozzon létre.

* * *

Mindazonáltal, az említett tényezők önmagukban, a munka nélkül, nem volnának képesek értéket teremteni, ezek csak emelik a munka hatékonyságát. Hiába volna tehát a tőke, a menedzsment és a többi, ha nem volna, aki a munkát elvégezze. Ezt értem az alatt, hogy eredendően a munka teremti az értéket.

2.   A haszon felosztása

Lássuk most, ki mindenki részesedik a (vállalati) termelés hasznából:

1)    Dolgozók

Dolgozóknak azokat nevezem, akik közvetlen értékteremtő munkát végeznek: vezetik a traktort, a gyártósor mellett állnak, épületeket terveznek, könyvelnek a bankban, stb… A szellemi munkát végzők is ide tartoznak tehát – a menedzsment azonban nem, ők egy külön pontban szerepelnek.

Ha ezek az emberek önállóan próbálnának munkálkodni, akkor, a fentiek értelmében, a munkaerejük meglehetősen rosszul hasznosulna. Ezért aztán jellemzően inkább fogják magukat, és a munkaerőpiacon értékesítik, eladják azt egy vállalatnak, szervezetnek, piaci áron.

Ily módon a dolgozók részesedését a vállat hasznából alapvetően a munkaerőpiac szabja meg – nem pedig az, hogy a munkájukkal mennyi értéket állítanak elő: ha magas a munkaerő kínálata a kereslethez képest, akkor a dolgozók keveset kapnak, függetlenül attól, hogy a vállalatnak jól megy vagy rosszul. (Ez fordítva is igaz, de a mai, egyre inkább gépesített világban inkább az előbb eset a jellemző.)

A dolgozókon, a közvetlen értékteremtőkön kívül azonban sok mindenki más is részesedik a vállalati haszonból:

2)    Tőke

A tőke termelési tényezőként szolgáló felhalmozott vásárlóerő. Ahogy láttuk, a tőke segítségével a munka jobban hasznosul, hatékonyabbá válik a termelés – nem csoda tehát, hogy a termelés hasznából is kiveszi a részét.

Mi az, hogy termelési tényező? Általában két ilyet emlegetnek, a tőkét és a munkát, hogy ezek szükségesek a termeléshez, ezek felhasználásával lehet termelni.

A vállalat alapvetően kétféleképpen juthat tőkéhez: vagy úgy, hogy aki a tőkét adja, az a vállalat tulajdonosává válik, például részvénykibocsátás révén – vagy úgy hogy bérli a tőkét, magyarul hitelt vesz fel.

Fontos jellemzője továbbá a tőkének, hogy egyenlőtlenül van elosztva, abban az értelemben, hogy kevesek tulajdonában áll, kevesen profitálnak belőle – viszont ők sokat.

3)    A vállalat tulajdonosai

Tulajdonosok lehetnek egyrészt a tőkések, akik a tulajdonrészért cserébe biztosítják a termeléshez szükséges tőkét, részvényeket vesznek, vállalatokat vásárolnak fel. De nemcsak tőkésként lehet valaki vállalattulajdonos: ilyenek egyrészt az alapítók, akiknek lényegében csak egy jó ötletük van, alapítanak rá egy vállalatot, melynek egy részét a tőkéért cserébe átengedik másnak. És ott vannak még a kisrészvényesek is, akiknek csak egy kicsi tőkéjük van, laikusként próbálnak némi nyereségre szert tenni.

Lásd még ehhez a ‘Részvények, tőzsde, spekuláció’ témában az intézményi befektetőket, hogy részvényeket, tulajdonrészt nemcsak magánszemélyek szerezhetnek, hanem jogi személyek, cégek, szervezetek, intézmények is.

A költségek (most beleértve a munkabéreket és a kamatokat is) levonása után fennmaradó haszon a tulajdonosoké, az ő hasznuk függ tehát az előállított piaci értéktől. (Ellentétben ugye az eddigi szereplőkkel, akiknek a munkaerő- illetve hitelpiac határozta meg a részesedését.)

4)    Menedzsment

A menedzsment tehát, mely szintén munka, a szervezésen keresztül növeli a hatékonyságot, hozzájárul az értékteremtéshez. Emiatt jogosan részesedik a haszonból – viszont:

Nagyfokú hatalommal és szabadsággal bír a szervezeten belül, beleértve a haszon elosztását is, és ezt kihasználva általában aránytalanul nagy részesedést szerez meg magának.

Aztán, a menedzserszakma, különösen a komolyabb pozíciókat birtoklók köre, meglehetősen belterjes, szűk körű, zárt – ami tovább növeli a szabadságukat, a haszonból való részesedésüket.

5)    Állam

Az állam is hozzájárul az értékteremtéshez – egyúttal szintén kiveszi a részét a haszonból.

Az erre vonatkozók nagyrészt más témákban vannak kifejtve, lásd különösen az ‘Állam’ témát, abban az állam gazdasági szerepét, valamint a ‘Gazdaságpolitika, makroökonómia’ témát.

6)    Oktatás

Szintén utaltam az oktatás szerepére az értékteremtésben: a képzettebb munkaerő értékesebb munkát tud végezni. De természetesen ez sincs ingyen, vagy az államon keresztül, vagy privátban az iskolák, tanárok is megkapják a részüket. (Jellemzően az érték megteremtéséhez képest előre.)

* * *

Hogy a dolgozókon kívül a többi felsorolt szereplő is részesül a termelés hasznából, az tehát részben jogos: a termeléshez szükség van az állam szolgálataira, az oktatásra, irányítani is kell valakinek a munkát, és az is jó, ha vannak vállalkozók, akik munkahelyeket teremtenek.

A gond azzal van, ha bizonyos szereplők, rétegek aránytalanul nagyot hasítanak ki a tortából, különösen, ha a menedzserek túl sokat tesznek zsebre, vagy, ha a tőke egyenlőtlen elosztása miatt az csak keveseket gazdagít.

Erre fel merül fel, hogy ha közösségi tulajdonba lehetne venni a tőkét, ha ki lehetne küszöbölni a menedzsment aránytalan részesedését, akkor a dolgozók lényegesen többet kaphatnának. Ilyesmivel próbálkozott a kommunizmus – mely azonban látványosan kudarcba fulladt. Lásd az ‘Ideológiák’ témában, hogy milyen okokból.

Gyakorlatiasan szemlélve a kérdést, annyit lehet mondani, hogy ha nem is igazságos, de a rendszer működése, ezáltal a kisember jóléte szempontjából is praktikus lehet a tőkének, a tulajdonosoknak, a menedzsmentnek megadni a részét, akár többet is, mint amennyi járna – de nem bármennyivel többet: mértéket kell szabni a kapzsiságnak. Ez a hozzáállás annyiból is hasznos, hogy az említettek így is jól járnak, és ezáltal könnyebben elfogadják a mértéktartást, a haszon igazságosabb felosztásának jogosságát. (Meg annyiból is, hogy ebben a világban a jelek szerint sokkal többet nem is lehet elérni.)

3.   A munka eredménye és ára

1)    A munka eredménye

Az, hogy a munka végül is mekkora eredményt produkál három dologból áll össze. (Itt most fizikai, eszmei, nem pedig pénzügyi eredményről beszélek.)

    Erőfeszítés

    Adottságok, képességek

    Körülmények

Az adottságok és a körülmények is meglehetősen egyenlőtlenül és igazságtalanul vannak elosztva.

2)    A munka piaci ára ß

Az ember, piaci körülmények között, ennyit kap a munkájáért, annak eredményéért. Ez a munka pénzügyi eredménye.

Mik határozzák ezt meg?

    A munka fizikai, eszmei eredménye, illetve az azt meghatározó, az imént bemutatott tényezők

    A piaci viszonyok

Melyek ismét csak nem rajtunk múlnak.

Az elmondottakból látható, hogy a munka díjazását meglehetős egyenlőtlenségek, igazságtalanságok illetve bizonytalanság jellemzi.

3)    Lehetőségek a munka díjazására

A piaci díjazást az előbb láttuk, ez a legjellemzőbb. Több előnye is van neki, viszont eléggé igazságtalan.

De a piaci díjazáson kívül is elképzelhető még néhány lehetőség.

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://egyvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr9514531842

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

genezistan 2019.01.24. 15:11:43

Hiányolom a fenti kérdés történeti kontextusba helyezését. Azt, hogy mielőtt kialakult volna a pénz, a munkamegosztás, stb. ma ismert összetevők, már létezett a csere, amit lehetne árucserének is nevezni, de nem célszerű.
A csere fogalmának részletzése elő kell hozza azt a körülményt, hogy kik a csree résztvevői és milyenek a lehetőségeik egymáshoz viszonyítva.
Ugyanis elméletben a mai "fair price" fogalma óriási kábítás olyan helyzetben, ahol a két fél indítéka nem azonos eejű, az egyik knyszerből, kiszolgáltatottságból cselekszik, másik nem. Ezt kell látni a mai gazdasági tranzakciókban s, enélkül csak szépészet a leírás.
Emelett látni kelle, hogy a csere, az anyagcsere, illeve anyag-energia átalakulás a természe leírásának része, ami majdnem annyit tesz, hogy erősen alá van vetve a szociális környezet is a természeti törvényeknek. Csak társadalmi leírás szintű törvények mindig ideológikusak és történelmileg meghatározottak. Ennél mélyebbre kell tudni ásni, ha már a világ lényegi odalát akarod megragadni.

Szalay Miklós 2019.01.25. 13:27:20

@genezistan: Köszönöm a hozzászólásodat. Annyit tudnék hozzátenni, hogy a cserét, beleértve az eltérő erőviszonyokat is, a Piac alapjai témában részletesen tárgyalom:

egyvilag.hu/temakep/084.shtml

Illetve a bartert is megemlítem a Pénz és hitel témában.

genezistan 2019.01.25. 14:08:59

Köszönöm az eligazítást. Természetesen a szöveg tagolása és a szókincs a szerző joga, ennek ellenére az én agyamban található fogalmakkkal összevetve az említett témákat, maradtak kérdőjelek. Például a nyereség, áldozat összefüggésből nekem a haszon fogalma hiányzik, a hasznosság elvével együtt, illetve az egyenlőtlen cserék következményeinek taglalása. Ennek kapcsán az a tény is, hogy az emberi gondolkodásban jelen van a könyvelés (mérlegelés) gyakorlata, amely során nemcsak az anyagi, hanem a nem tangibilis javak is szerepelnek. Számtalan helyen a csere nem megfogható dolgok anyagiakért történő beváltása és annak fordítottja fordul elő, mely tranzakciók részletes tárgyalása is érdekes. Lehet, hogy ezekkel is foglalkozol, mert nem ismerem az egész munkát összefüggéseiben, csak néhány témát olvastam el ötletszerűen.
A könyveléssel kapcsolatban érdemes lenne arra irányítani a figyelmet, hogy a cserék bizonyos fajtái (reakciók-ellenreakciók, pl. jutalmazás, büntetés, stb.) esetében az inger-válasz között eltelt időt szándkosan megnyújtja a késedelembe érdekelt fél, hogy ezzel előnyre tehessen szert. Gyakorlatilag az orvosi-gyógyítási-ápolási munka egy része is ilyen, mivel az orvos tudja, hogy a szervezet vagy a természet magától is képes regenerálódásra, csak ki kelle várni. A gazgasági élet kettős könyvelése, az igazságszolgáltatás időbeli eljárásai mind alkalmasak arra, hogy hatalmat lehessen gyakorolni. Az azonnal reakciót, a megtorlást, lincselést, stb. a törvények nem engedik, ugyanakkor a gazdasági javak nagy része kerül kisajátításra a késleltetés legális eszközeinek megtagadása révén.
Nem emlékszem, hogy esik-e szó a hatalomról, ha nem, akkor ajánlanám Bertrand Russel azonos című könyvét. További jó munkát.

Szalay Miklós 2019.01.25. 21:41:56

@genezistan: A hasznosságról, mint közgazdaságtani fogalomról (illetve a preferenciákról) szintén tudok ajánlani egy külön témát:

egyvilag.hu/temakep/083.shtml

Említés szintjén az is előkerül, hogy nem csak anyagi dolgokal kereskedünk, hanem, különösen, jogokkal is. (Ár és Érték, illetve a Tulajdon című témák. Ez annyiból érdekes még, hogy amikor anyagi dolgot adunk-veszünk, mivel azon tulajdonjog áll fenn, és annak a jogosultja változik, gyakorlatilag ilyenkor is egy jog a csere tárgya.)

Köszönöm a hatalom kapcsán ajánlott könyvet, megnéztem, érdekesnek tűnik. Lényegesen rövidebben, de nálam is előkerül a hatalom kérdése, a Szabadság motívuma témában:

egyvilag.hu/temakep/045.shtml

Illetve, ha gondolod, tudnám ajánlani a következő oldalt, ahol kereshető formában át lehet tekinteni, miről szólnak a könyv egyes témái:

egyvilag.hu/segitok_tematabla.shtml

Pl. ha rákeresel arra, hogy "hatalom" a második találat kiadja az említett témát.

Üdv, és mindig szívesen fogadom a hozzászólásokat, javaslatokat.
süti beállítások módosítása