(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)
(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)
1. A specializáció és standardizáció területei
A társadalom, és különösen a modern társadalom jellemző jelenségei a specializáció és a standardizáció. A specializáció elsősorban azt jelenti, hogy az embereknek foglalkozásuk van, bizonyos tevékenységekre, bizonyos területekre, szakterületekre szakosodnak. A standardizáció pedig annyit tesz, hogy az adott fajta szakemberek hasonló képzést kapnak, hasonló ismeretanyaggal és képességekkel rendelkeznek, illetve gyakran ezen túl is hasonlítanak egymáshoz.
Sokféle dologra jellemző a specializáció, standardizáció:
● Emberek
Lásd ehhez az ‘Iparizált világunk’ témában a társadalom gépezetét, és hogy abban az emberek, mintegy – specializált és standardizált – alkatrészként működnek.
● Szervezetek
Ahogy vannak a bankok, az építőipari vállalkozások, az iskolák, stb… mind-mind a maga saját feladatával.
● Országok
Ezek is gyakran szakosodnak: vannak, melyek inkább gépeket gyártanak, mások nyersanyagokat exportálnak, megint másoknak a turizmus a fő bevételi forrása, stb…
● Szerszámok, alkatrészek
Mondjuk, a standardizált csavarok, melyeket könnyű kicserélni, helyettesíteni. Másrészt meg vannak célszerszámok, speciális alkatrészek is.
● Termékek
Lehet itt egyfelől a tömegtermelést említeni, a sok sorozatban gyártott termékkel – bár a piacgazdaságra jellemző a választék bősége is. Másfelől érdekes tendencia, ahogyan a piac telítődésével egyre specializáltabb termékek jelennek meg, ugyanis sokan inkább megveszik például a férfi vagy a női borotvát, mint az uniszexet, mivel úgy érzik, az előbbiek biztos jobban működnek majd a saját nemüknél – akkor is, ha valójában nincs nagy különbség. Lásd erről az ‘Érdekes gazdasági jelenségek’ témában.
● Tevékenységek
Mert nemcsak azok a specializáltak, akik a különféle tevékenységeket végzik, hanem maguk a tevékenységek, azok inputjai és outputjai is. Ezeknek egyfelől egymással is össze kell illeniük, másfelől pedig az egyes specialisták által átadott teljesítményeknek megvannak a maguk szakmai standardjai is.
A különféle specialisták ily módon, egymással modulárisan kapcsolódva hozzák létre a végső eredményt.
● Információ, ismeretek, képességek
● Csomagok: ideológiák, dogmák, szerepek
● Élőlények
● Fizikai alapok
* * *
A fentiekből láthatjuk, hogy a specializáció és a standardizáció gyakran együtt jár: a specializált emberek, alkatrészek, ismeretek, stb… a maguk csoportján belül egyúttal standardizáltak is. Ez nem túl meglepő, tekintve, hogy mind a specializáció, mind a standardizáció jelentősen növeli a hatékonyságot, mindkettő fontos alapelve az iparizált világnak.
Végül, vegyük észre a szinteket a specializáció és standardizáció megjelenéseiben.
2. Előnyök és hátrányok
Milyen előnyei és hátrányai vannak a specializációnak illetve a standardizációnak?
2.1. Előnyök
Előny mindenekelőtt a hatékonyság, ahogy az előbb említettem: aki egy dologra specializálódik, az jobban képes azt elvégezni, a standardizáció pedig csereszabatosságot és sorozatgyártást tesz lehetővé, lásd mindjárt.
1) A specializáció előnyei
A specializáció és együttműködés kapcsolatáról, ezek előnyeiről a ‘Versengés és együttműködés’ témában lehet olvasni:
○ Az együttműködés teszi lehetővé, hogy az ember specializálódjon, mivel így tudja elcserélni a munkája eredményét más specialistákkal.
○ Azért hatékonyabb ez így, mert az egyedek, az emberek önmagukban korlátozott képességekkel bírnak, egyúttal pedig azok el is térnek egymástól, mindenki másban jó tehát.
○ Az együttműködés során mindenki valami olyanra specializálódhat, amiben jó. Ennek révén hatékonyabbá válik a különböző feladatok ellátása, nagyobb eredményt érnek el, és a rendelkezésre álló munkaerőt is jobban kihasználják.
2) A standardizáció előnyei
○ Csereszabatosság
Magyarán, mivel az egyik alkatrész, munkavállaló olyan, mint a másik, könnyű kicserélni, helyettesíteni őket.
○ Sorozatgyártás
Ami nyilván olcsó és hatékony. Mint a csereszabatosság, a sorozatgyártás is alkalmazható emberekre is, ahogy az iskolarendszer sorozatban bocsájtja ki a standardizált szakácsokat, mérnököket, stb…
○ Versengés
A standardizált emberek könnyen helyettesíthetők egymással, igyekezniük kell tehát, hogy nehogy valaki másra essen a választás – különösen a piacon, ahol a választék mindig elérhető.
○ Könnyebb eligazodás
Azáltal, hogy a dolgok, emberek kategóriákba sorolhatóakká válnak, nem az van, hogy minden egyedi.
Látható tehát a mindezek révén növekvő hatékonyság; és még annyit hozzá, hogy mai világunkban az elért előnyök mindenekelőtt anyagiak.
A specializáció és standardizáció előnyei is több szinten mutatkoznak: egyfelől hatékonyabban működünk, többet termelünk közösségi szinten – másfelől az egyénnek is több jut ebből. Ebből a szempontból tehát egyfelől a rendszert is megéri átállítani, másfelől egyénileg is érdemes specializálódni.
2.2. Hátrányok
Az alábbiak elsősorban a specializáció hátrányai. A standardizációról is el lehet azonban mondani, hogy az ember felad vele az egyediségéből, egyéniségéből – már persze, akinek ez valóban számít.
● A látókör szűkülése, egyoldalúság
Lásd erről alább az emberi hatások között, beleértve azt is, hogy az ember kevesebb mindenben talál örömet.
Lásd továbbá a ‘Reális világkép’ témában annak előnyeit, melyeket félő, hogy a túlzásba vitt specializációval elvesztegetünk.
● A specialisták érzékenysége
Amikor az együttműködés megbomlik, akkor a specialisták bajban vannak, hiszen csak egy dologhoz értenek, nem képesek önállóan boldogulni. A specializációra épülő együttműködés rendszerének egészét azért ritkán fenyegeti komoly veszély – ellenben az már gyakrabban előfordul, hogy valaki nem kap munkát a szakmájában, illetve hogy minden apróságban, ami kívül esik a szakterületén, más segítségére szorul.
Lásd ehhez az ‘Ember, társadalom és család a modern világban’ című témában, a másoktól való függésünket; továbbá ‘Az evolúció logikája’ témában a specialista élőlények érzékenységét.
● A világ és a problémák széteső szemlélete
Miáltal különösen a bonyolult társadalmi problémákat nem látják át, csak a tüneteiket kezelik. Lásd alább.
3. A specializáció és standardizáció tényezői
E kettővel kapcsolatban számos tényező játszik szerepet.
1) Specializáció
2) Standardizáció
3) A különbözőség helyzete
Vagyis azoké, akik nem standardizálódnak.
Egy működő rendszernek, egy bejáratott gépezetnek, amilyen a társadalom is rendszerint, megbízható, standardizált alkatrészek kellenek. Az új ötletekhez, eredetiséghez, illetve a forradalmi változásokhoz ellenben egyéniségekre van szükség.
Másfelől, a piac azért a kreativitást is díjazza, azokat, akik ki tudnak találni valami újat, amit el lehet adni az embereknek; valamint a demokráciák is viszonylag jól tolerálják a másságot.
4) A körülmények hatása
Hogy mennyire dívik a specializáció és standardizáció, mennyire ez az, amivel boldogulni lehet, mennyire ez az eszmény, az a körülményektől függ. A mai, iparizált világban ezek alapvetőek – viszont voltak korok, az őskor vagy a reneszánsz időszaka, amikor más volt a helyzet.
4. Emberi hatások
Milyen hatással van az emberre a szóban forgó két jelenség?
1) A specializációra, standardizációra irányuló nyomás
2) Egyoldalúság, a látókör és a boldogság forrásainak szűkülése
Amit a specializáció elősegít.
Továbbá, a választás sem teljesen szabad, hogy az ember mire specializálódjon.
Érdekes kérdés ezzel kapcsolatban, hogy vajon az emberek mekkora része szereti a munkáját.
A modern világban tapasztalható beszűkülésnek, felületesedésnek egyébként a specializáción kívül egyéb okai is vannak, például, hogy a gazdasági és a politikai rendszernek sem érdeke, hogy az emberek gondolkodjanak. Lásd erről az ‘Ember, társadalom és család a modern világban’ témában.
Végül, nem árt megjegyezni, hogy a specializálódás, standardizálódás azért nem mindenkit zavar egyformán. Lásd ehhez az ‘Embertípusok’ témában a specialista és generalista típusokat.
3) Hasonlóság
A szakmai csoportokon belül, a standardizáció eredményeképp. Erről szintén az ‘Embertípusok’ témában lehet olvasni; lásd továbbá a csoportok közös jellemzőit is ‘A csoportok alapvető jellemzői’ témában.
4) Befelé fordulás
A specialistákra jellemző, hogy jelentős részben maguk között érintkeznek, és ezért sem ismerik túl jól a többi féle embert.
5. A világ és a problémák széteső szemlélete
A specializáció folytán minden területnek megvannak a szakértői – az átfogó összefüggésekre, a nagy képre viszont már kevesebb figyelem irányul. Ezzel egyrészt tudást vesztünk, másrészt a bonyolult, sok összetevős problémákat sem tudjuk megfelelően kezelni.
Különösen az összetett társadalmi problémák széteső szemlélete a problémás.
A különféle szakmák képviselői a saját nézőpontjukból szemlélik a világot, a problémáknak leginkább az őket illető oldalát érzékelik, és a saját eszközeikkel próbálnak hozzájuk nyúlni – vagyis, ahogy mondani szokták: „akinek kalapács van a kezében, az hajlamos mindent szögnek nézni”.
És az is jellemző, hogy a problémák tüneteit próbálják kezelni, a gyökerük helyett.
Még egy lényeges aspektus, ami a specializálódás miatt is hajlamos kikerülni a fókuszból: az etikai megfontolások. Sokan vannak vele úgy, hogy hadd végezzem a dolgomat, aztán, hogy a munkám eredményét mire használják, hogy jobb vagy rosszabb lesz tőle a világ, az már nem az én dolgom. Jó, ez azért nem mindenki problémája, de mondjuk a fegyvertervezők és -gyártók, a katonák, az elnyomó rendszereket kiszolgáló hivatalnok, sőt számos tudós is vélhetően ekképp könnyít a lelkiismeretén. Lásd erről a ‘Modernitás és etika’ témában.
Tegyük hozzá, hogy természetesen nem egyedül a széteső szemlélet miatt nem kezelik rendesen a társadalmi problémákat, hanem például mert az emberek inkább a saját pecsenyéjüket sütögetik, korruptak, stb…
6. A specializált törekvések abszolút szemlélete $
Abszolút módon, önmagukban szemlélve, a specializált törekvések, tevékenységek meglehetősen értelmetlennek tűnhetnek; például amikor valaki, egy élsportoló, arra teszi fel az életét, hogy minél magasabbra tudjon ugrani.
