HTML

Egyvilág - Fórum

Ez az Egyvilág című könyvhöz tartozó fórum. A könyv részletes bemutatása és a teljes szövegű kézirat a www.egyvilag.hu címen található, a szerzői joggal kapcsolatos nyilatkozattal együtt.

Facebook-csoport:
Érdekes egy világ!

Facebook lap:
www.facebook.com/Egyvilag

Email: egyvilag@gmail.com

Friss topikok

  • Szalay Miklós: Ez nincs benne a fentiben (még), viszont egy értelmesnek tűnő osztályozása a személyiségtípusoknak... (2023.03.10. 23:42) Embertípusok
  • Szalay Miklós: Kiegészítés Karikó Katalin kapcsán: Ezt utólag írom hozzá, mert úgy érzékelem, hogy a Karikóról í... (2023.02.09. 20:14) Külföld (2023. január)
  • Szalay Miklós: Ami némileg elsikkadt, hogy van olyan fajta is, amit meg lehet csinálni, pénzügyileg sem annyira b... (2022.05.01. 15:07) A metaverzum és társai
  • Szalay Miklós: Orbán rendszerét még ki lehet egészíteni: ● A családtámogatási rendszerrel ● Az intézményi szövet... (2022.04.04. 22:00) Politika, választások (2022. február)
  • Szalay Miklós: Hozzá kell tenni a fentihez, hogy azért nem minden súlyosan bántalmazott, büntetett, rosszul nevel... (2021.12.29. 18:03) Elvek, szabályok, normák

Bal oldal - Jobb oldal

2016.04.21.

 

(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)

 

(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)

 

1.   A társadalmi szabadság dimenziói

Azt, hogy bizonyos nézetek, valaki, egy párt baloldali vagy jobboldali, naponta használjuk, lépten-nyomon előkerül a közbeszédben, médiában. Rendszerint ebben az egy dimenzióban gondolkozunk, és úgy gondolhatjuk, ennyi az egész. Ha azonban jobban belegondolunk, kiderül, hogy az ügy összetettebb ennél.

Hogy teljesebb képet kapjunk, legalább két dimenziót érdemes megkülönböztetnünk:

1)    Politikai dimenzió

Ahol az a kérdés, hogy mennyire szóljon bele a közösség (az állam, az egyház, stb…) az egyén életébe, mennyire szabja meg például a világnézetét, a párkapcsolatai rendjét, a karrierjét, a viselkedését.

A politika bal azt mondja, hogy a közösség kevésbé írja elő mindezt, az egyéni szabadság mellett voksol – míg a politikai jobb szerint az egyénnek inkább a közösség által meghatározott rend szerint kell élnie.

2)    Gazdasági dimenzió

Itt ellenben az a kérdés, hogy a közösség (leginkább az állam) mennyire szóljon bele a gazdaság működésébe. Különösen: mennyire szabályozza azt, illetve mekkora legyen az újraelosztás mértéke, mennyire vehesse el egyesek jövedelmét, hogy másoknak adja azt.

A gazdasági bal nagyobb fokú állami beavatkozást szeretne, a gazdasági jobb kisebbet.

Figyeljük meg a két dimenzió aszimmetriáját, azt, hogy a politikai dimenzióban a jobb oldal képviseli a kisebb szabadságot, míg a gazdasági dimenzióban a bal. Ennek az az oka, hogy a hagyományos, egydimenziós baloldal politikai értelemben a szabadság híve, gazdaságilag viszont a nagyobb fokú központi beavatkozást részesíti előnyben – ellentétben a hagyományos jobboldal nézeteivel.

Mint alább látni fogjuk azonban, az emberek preferenciái nem mindig járnak együtt e két dimenzióban, nemcsak a hagyományos bal és jobb oldalnak megfelelő kombinációk fordulnak elő.

Az elmondottakat az alábbi, úgynevezett Nolan-diagram szemlélteti:

nolan1.png

Mindkét dimenzióban mindkét oldalnak megvannak a maga eszményei. Az adott oldal híveinek ezek lebegnek a szemük előtt, ezeket szeretnék kiterjeszteni a világban, ezekre hivatkoznak a másik oldallal szemben:

 

Baloldal

Jobboldal

Politikai dimenzió

Személyes szabadság

Közösség, hagyomány, erkölcs, rend

Gazdasági dimenzió

Szolidaritás

Vállalkozási szabadság, a tehetség és törekvés érvényesülése, gazdasági hatékonyság és növekedés

Lásd még ehhez az ‘Ideológiák’ témában, hogy a liberalizmus és a konzervativizmus mindig eladhatók; illetve ‘A csoportok alapvető jellemzői’ témában, hogy a közös gondolkozáson, világnézeten kívül más tényezők is vannak, melyek elősegítik egy-egy csoport összetartását, különösen az érdekek.

Mellesleg, mint minden, az is definíció kérdése, hogy mit nevezünk baloldalinak és jobboldalinak. A közbeszédben a jobboldali gyakran egyszerűen nacionalistát, konzervatívot jelent, míg a baloldali internacionalista, haladó. Ennek a megközelítésnek több hátránya is van.

2.   A politikai bal és jobb jellemzői

Nézzük meg most részletesen a politikai bal és jobboldal jellemzőit:

 

Politikai baloldal

Politikai jobboldal

Szabadság

·     Nagyobb személyes szabadság (Különösen: liberális erkölcsök, nagyobb tolerancia)

·     Politikai decentralizáció

·     Kisebb személyes szabadság (Különösen: konzervatív erkölcsök, kisebb tolerancia)

·     Politikai centralizáció

Nyitottság

Nagyobb nyitottság (más gondolatok és emberek iránt is), (kozmopolitizmus)

Kisebb nyitottság, a közösségbe való befelé fordulás, (nacionalizmus)

Haladás

(Nagyobb fogékonyság az újra, jobban lelkesedik a tudományos-technikai haladásért, üdvözli a társadalmi modernizációt.)

(A hagyományok tisztelete, legfeljebb fontolva haladna.)

Társadalmi bázis $

·     A szabadság idealistái

·     Fiatalok, a globalizált kultúrát magukévá tevők

·     A felvilágosult középosztály

·     Világjáró, volt gyarmatosító, befogadó, part menti népek, a nagyvárosi polgárság

·     Azok az emberek, akik többet mozgolódnak

·     Tudósok

De nyilvánvalóan, úgy a bal, mint a jobb oldalon, vannak kivételek.

·     Pl. az egyenlőség és a nemzet idealistái

·     Idősebbek

·     Akik kevésbé részesültek világi oktatásban

·     Letelepedettek, hátországok, a vidék lakossága

·     Befelé forduló, vallásos, konzervatív közösségek

3.   A gazdasági bal és jobb jellemzői

 

 

Gazdasági baloldal

Gazdasági jobboldal

Társadalom-
politika – gazdasági növekedés

Társadalompolitikai célok a középpontban. (Különösen az egyenlőtlenségek mérséklése.)

Hosszabb távú szemlélet; érzékenység a hosszabb távú problémák iránt is. (Pl. globális felmelegedés)

A jelenbéli termelés és a gazdasági növekedés favorizálása.

A kutatás, a kitermelés, a munkakínálat és a befektetések ösztönzése.

Infláció – munka-
nélküliség

Inkább legyen infláció, mint munkanélküliség.

Inkább legyen munkanélküliség, mint infláció.

Állam, szabályozás, adók és újraelosztás

·     Nagyobb és gondoskodó állam, az állam aktívabb gazdasági szerepvállalása

·     Nagyobb fokú szabályozottság

·     Magasabb, progresszív adók, szociális programok, juttatások

·     Kisebb, szabályozó típusú állam, kivonulás a gazdaságból, privatizáció, a bürokrácia leépítése

·     Kisebb fokú szabályozottság

·     Alacsonyabb, lineáris adók, kevesebb szociális program és juttatás.

Társadalmi bázis

A középosztály

Tőkések, menedzserek

De hol maradnak az alsó rétegek? Mi a helyzet a proletárral, mint tömegbázissal? Róluk azt lehet elmondani, hogy:

·     Meg lehet őket venni. $

Mivel nincstelenek. Hogy ki veszi meg őket, az változó: megvehetik őket a gazdagok, de vevők a gazdasági szélsőbal, a kommunisták egyenlősítő törekvéseire is – így a gazdasági jobb, de a gazdasági szélsőbal bázisává is válhatnak.

·     Hat rájuk a demagógia, az ideológiák.

·     Jobban kaphatóak ß a szélsőségekre.

Utóbbi kettő is részben a nincstelenségük miatt igaz, részben a megfelelő műveltség hiánya miatt.

(És természetesen nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy ezek csak átlagosan igazak a proletariátusra, nem mindegyikükre állnak az előbbiek.)

Lásd továbbá alább a szélsőségekről írtakat.

Mit lehet elmondani a gazdasági bal illetve jobb irányította gazdaságról?

Balos gazdaság

Jobbos gazdaság

Nagyobb és gazdasági téren aktívabb állam

Kisebb és gazdasági téren passzívabb állam

Kevésbé szabad piac

Szabadabb piac

Magasabb adók és szociális juttatások

Alacsonyabb adók és szociális juttatások

Kisebb egyenlőtlenség

Nagyobb egyenlőtlenség

Kisebb munkanélküliség

Nagyobb munkanélküliség

Nagyobb infláció

Kisebb infláció

(Nagyobb állami eladósodás)

(Kisebb állami eladósodás)

Hosszabb távú szemlélet, nagyobb áldozathozatal a jövőért

Rövidebb távú szemlélet, kisebb áldozathozatal a jövőért

Alacsonyabb gazdasági növekedés

Magasabb gazdasági növekedés

De akármelyik oldal is van hatalmon, a saját problémái jellemzően egyre halmozódnak, egyre nyomasztóbbá válnak, ami elősegíti a rezsimváltást.

4.   Átmenetek és kombinációk

Egyfelől, egyik dimenzióban sem csak két pozíció létezik, mindkettőben átmenetek vannak: szélső bal, mérsékelt bal, középút, mérsékelt jobb, szélső jobb – még pontosabban egy egész skála: gyakorlatilag ízlés szerint választható, hogy mekkora szabadságot akarunk megengedni a teljes kontroll és a teljes szabadság között.

Másfelől, a politikai és gazdasági szabadságra vonatkozó nézeteink kombinálódhatnak is egymással. Íme a fenti ábra ismét, némi kiegészítéssel:

nolan1.png

A négy jellemző kombináció:

1)    Politikai bal – Gazdaság bal (A hagyományos baloldal)

Erre példa Svédország, a maga liberális politikai beállítottságával, illetve híresen nagylelkű jóléti rendszerével és magas adóival.

2)    Politikai jobb – Gazdasági jobb (A hagyományos jobboldal)

Ilyen az USA, különösen, amikor a republikánusok, azaz a (mindkét értelemben) jobboldaliak vannak hatalmon. De az USA összességében egyébként is eléggé jobboldali, úgy politikai értelemben, a maga konzervativizmusával, mint gazdaságilag, a nagyfokú piaci szabadságával.

3)    Politikai bal – Gazdasági jobb (Libertarianizmus)

Amilyen Anglia, ahol szintén szeretik a szabad piacot, viszont politikai értelemben liberálisabbak. (@@El lehet ezt mondani az egész Egyesült Királyságra is?)

4)    Politikai jobb – Gazdasági bal (Etatizmus)

Azaz államközpontúság, ahogyan Észak-Koreában mennek a dolgok, ahol az állam rátelepszik mind az emberek életére, mind a gazdaságra.

Nézzük meg, miket lehet elmondani ezekről a kombinációkról kicsit részletesebben (legalábbis ami az egzotikusabb párosításokat illeti):

1)    Politikai bal – Gazdaság bal (A hagyományos baloldal)

Ami ugyebár nagyobb politikai szabadságot, és gazdasági kontrollt jelent. Ez legjellemzőbben a felvilágosult középrétegek választása, akik felvilágosultságukban az egyéni szabadságra, középréteg mivoltukban pedig a gazdasági moderációra szavaznak.

2)    Politikai jobb – Gazdasági jobb (A hagyományos jobboldal)

Ahol a politikai oldalon nagyobb a kontroll, viszont gazdasági szabadság van. Ennek a kombinációnak a tőkés-menedzser réteg (G. jobb) és a konzervatív tömegek (P. jobb) adják a táborát.

3)    Politikai bal – Gazdasági jobb (Libertarianizmus) $ß

Itt mindkét dimenzióban nagyobb a szabadság.

4)    Politikai jobb – Gazdasági bal (Etatizmus)

Ahol mindkét dimenzióban kontroll, a szabadság hiánya jellemző.

Néhány szó a kommunistákról és nácikról: $

Érdekes, hogy mindkettő ide tartozik, mindkettő etatista, a kommunistákat mégis szélsőbalnak, a nácikat meg szélsőjobbnak mondják. (Annak ellenére tehát, hogy az előbbiek politikai jobboldaliak, az utóbbiak meg gazdasági baloldaliak.)

Végül pedig: kik a liberálisok és a konzervatívok? $

Ez sem annyira magától értetődő, mint gondolnánk.

1)    Liberálisok

Ők a politikai bal, az egyéni szabadság hívei. A gazdasági dimenzióban ehhez párosulhat a gazdasági jobb és bal is. Gondoljunk csak bele: azok is liberálisként tekinthetnek magukra, akik a gazdaságra nézve is nagyobb szabadságot szeretnének – de azok is, akik (az egyén szabadságának védelmében) erősebb ellenőrzés alatt tartanák a nagyvállalatokat, a gazdaságot.

2)    Konzervatívok

Ők a politikai jobb hagyományőrző ága. (Merthogy vannak neki más ágai is: a kommunisták például aligha nevezhetők konzervatívnak.)

És ismét: a gazdasági dimenzióban párosulhatnak ehhez jobb oldali, szabadelvű nézetek, ahogyan pl. az USÁ-ban a republikánusok a szabad piac hívei – de bal oldaliak is: ahogyan Magyarországon a Fidesznél történik (legalábbis most, 2014-ben), amiképp erősen igyekeznek az ellenőrzésük alá vonni a gazdaságot.

A konzervatívokat és liberálisokat gyakran emlegetjük egymás ellenpontjaiként. Mint látható, nem árt ezzel kapcsolatban némi óvatosság.

5.   Szélsőségek

5.1. Kik azok a szélsőségesek?

Ahogy írtam, a különböző dimenziókban átmenetek, skálák vannak. E skálák közepe körül helyezkednek el a mérsékeltek, akik lehet, hogy a közepesnél valamivel több szabadságot illetve kontrollt szeretnének, de álláspontjukat nem akarják a végletekig fokozni, tisztában vannak vele, hogy az ellenkező oldalnak is megvan a maga igazsága.

A skálák végpontjain ott vannak azonban szélsőségesek is, példákat is említettem már rájuk: a kommunistákat, azaz a „szélsőbalt” és a nácikat, a „szélsőjobbot”. Ők végletekben gondolkoznak, totális ellenőrzést vagy éppen totális szabadságot szeretnének, teljesen elutasítják a másik oldal érveit.

Kik hajlamosak szélsőségessé válni? $

1)    A műveletlenek és az idealisták

Azaz, akik nem rendelkeznek megfelelően széles látókörrel: a műveletlenek nem is tudnak a dolgok, a különféle szemléletek nagy részéről, míg az idealisták lehet, hogy tudnak róluk, de elvakítja őket egy-egy eszme.

2)    A súlyosan megcsaltak, illetve akiket súlyos sérelmek értek

Akiket indulatok fűtenek azok ellen, akik becsapták, bántották őket.

3)    A súlyosan leszakadtak ß

(@@Ez itt annyiból ß, hogy bizonytalan vagyok, hogy mennyire hajlamosak szélsőségessé válni. Az alábbiak viszont kevésbé bizonytalanok.)

Akik egyfelől nyomorognak, erősen sértik őket a szembetűnő társadalmi különbségek, súlyosan igazságtalannak érzik a helyzetüket; másfelől pedig rendszerint nem is túl műveltek.

5.2. A szélsőségek további jellemzői

1)    A szélsőségek találkozása

Az ellentétes szélsőségek bizonyos értelemben nem is állnak olyan távol egymástól:

o  Világnézetükben ugyanis vannak közös pontok: mindenekelőtt a szélsőségesség, a radikalizmus, de ilyen például, hogy a különböző nacionalisták mind fontosnak tekintik általában véve a nemzetet, a nemzeti hovatartozást – ha konkrétan más  nemzet is az ideáljuk.

o  Igen fontos továbbá, hogy mindkét oldal szélsőségeseinek érdeke a másik oldallal való konfrontáció, ami gyakorlatilag érdekszövetséget hoz létre a két oldal szélsőségesei között mindkét oldal mérsékeltjeivel szemben. A mérsékelteknek, mint látható, gyakran meggyűlik a bajuk a saját szélsőségeseikkel. (Ami viszont a mérsékeltek közös pontja lehet.)

o  Olyan is van aztán, hogy a két szélsőség összefog egy harmadik féllel szemben, amikor éppen úgy diktálja az érdekük. Ilyen volt, amikor Hitler és Sztálin közösen fordult Lengyelország ellen. (@@Jobb példa? Annyiból, hogy mindkettő etatista.)

2)    Szélsőségek és a gazdasági válságok

A gazdasági válságok növelik a létbizonytalanságot, és sokakat csalódással tölthetnek el, ami a szélsőségek malmára hajtja a vizet. Lásd a ‘Gazdasági válságok’ témában, hogy a gazdaság állapota milyen fontos a közhangulat, azon keresztül pedig sok minden más meghatározásában.

3)    A baloldal-jobboldal boldogsága ß

Lásd végül a ‘Demokrácia és diktatúra’ témában a polarizációról (szélsőségek felé tolódásról) mondottakat, valamint az ‘Egy jobb világ’ témában, hogy jó volna a különböző táborok nézeteiből összeszedni és felhasználni, ami jó, megállni valahol középen.

 

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://egyvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr368647668

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

unionista᠍ (törölt) 2016.04.26. 14:16:31

szerintem a politikában kétféle bal-jobb felosztás érvényesül. konjunkturális időszakban rendszerint a bal- az értelmes, a jobboldal az érzelmes közéleti gondolkodást képviseli. nagyjából úgy ahogyan a bal és a jobb agyféltele gondolkodik. csak mindez kollektív jelleggel. konjunkturális időszakban a városias reformértelmiség rendszerint balra húz, és vidékies jobboldaliak inkább a nemzeti érzelmekkel operálnak.

a globális konjunktúra megszűnésével, válsághelyzetekben ez a felosztás úgy tűnik, hogy a érvényét veszti. olyankor a baloldal a befogadó, nemzetközi gondolkodása felmininné válik. és a baloldalon erősödik fel az érzelmes gondolkodás. az értelmet sokkal inkább a korábban leginkább csak kirekesztő, férfiaskodó, arcoskodó maszkulin tábor hordozza.

persze lehet, hogy ez csak a korszellem. sőt majdnem biztos. ez a felosztás leginkább csak két egymással versengő politikai csoportot jelent. a magyar politikában sokáig nemzeti liberálisok és polgári konzervatívok versengtek egymással. amikor beléptek a szociáldemokraták, akkor ezek a csoport velük szemben a nemzeti egységet hirdették. így lett a szociálliberális antifasiszta baloldal. és velük szemben nemzeti keresztény antikommunista jobboldal. ezt számolta fel a "centrális erőtér".

unionista᠍ (törölt) 2016.04.26. 15:05:09

a jelenkori magyar politika szerintem kifejezetten törzsi jellegű. a kormánypártot a cigány vezérkultúra uralja. orbán politikáját egy szóval le lehet írni. "cigánykodik". van egy nemzetieskedő délszláv ellenzéke. a nemzeti radikálisok az őseurázsiai kultúrát vonultatják fel. van egy filoszemita értelmiség. a zsidó baloldal és a zsidókeresztény jobboldal törzsi jelleggel zárt össze. a domináns csoportok faji alapon szerveződnek. a zsidó baloldalt a zsidó jobboldal nyírja ki. zsidó középutasok egyénileg fordulnak ezekkel szembe. zsidók zsidók ellen. mindenki a zsidók ellen. mindenki mindenki ellen. leszármazási sorok klánok és kládok versengenek a hatalomért. a szereplők egyre kevésbé tudják, hogy ki kivel van. érvényét vesztik a korábbi felosztások. a magyar és az európai közélet a trónok harcához hasonló valóságos káoszregény történéseire hasonlít. ha ez így halad, akkor a kontinens az évtized végére kormányozhatatlanná válik. ez persze nehezen belátható, de a régi-új modell alighanem az lesz, hogy a civilizáció városállamok hálózatává alakul. magyarországon a vidékies területi egységből egy nemzeti keresztény metropólia épül. európában a népek totális multikulturalitáson alapuló ortodox liberális metropoliszok koncepcióját számolják fel. ami bécsben iszlámellenesség, az budapesten zsidóellenesség. szóval most úgy tűnik, hogy a politika erőteljesen jobbra tolódik. ausztriában a nagykoalíció a főpolgármesteri az államfői pozíciókat tudja nagy nehézségek árán megtartani. a kormányzati pozícióit minden bizonnyal elveszíti. kérdés, hogy mi lesz németországban. és persze magyarországon.

szóval a lényeg, hogy történelmi léptékkel nézve úgy tűnik, hogy ezek a bal-jobb felosztások folyamatosan átalakulóban vannak.
süti beállítások módosítása