(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)
(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)
1. Az elme ugrása
Az elme megjelenésével az élőlényekben megjelenik egy „játékos”, aki érez és tud, motivációi szerint és tudása alapján kiválasztja, hogy mit tegyen. Ez egy minőségi ugrás: innentől az élőlények nem tekinthetők gépeknek.
Mit nyer ezzel az élet, a forma?
· Kevesebb örökletes információval is összetett viselkedésre képes élőlények jöhetnek létre.
· Az élőlény alkalmazkodóképesebb lesz.
Az elmével rendelkező élőlények tehát jelentős előnyre tesznek szert, ami az elme fejlődését és elterjedését is segíti.
2. Az öntudat ugrása
2.1. Egyéni hasznok
Az öntudat megjelenésével az élőlény több szempontból is okosabban tud viselkedni a saját érdekében. Így az öntudat képes…
· Elvonatkoztatni a konkrétumoktól, fel tudja ismerni környezetének elvont szabályszerűségeit, összefüggéseit és ki tudja használni azokat.
· Felfogni saját viszonyát a környezethez, tudatosan alkalmazkodni hozzá vagy a számára megfelelő módon megváltoztatni azt.
· Előrelátással lenni elképzelt szituációkra.
· Belehelyezkedni mások nézőpontjába, helyzetébe, megérteni motivációikat, hogy mik mozgatják őket.
· Ezeken túl pedig új örömöket is lelhetünk különösen az öntudattal megjelenő új motivációinkban, és a tudatban, hogy létezünk.
2.2. Közösségi, társadalmi hasznok
Azon túl, hogy az öntudat egyénileg hasznos, a közösség- és társadalomépítést, az együttműködést is több szempontból támogatja. Ugyanis akinek öntudata van, az…
· Tudatosan képes kezelni a motivációit, indulatait.
· Elvont gondolkozása révén hatékonyan alkot fogalmakat, nyelveket, hatékonyan fogalmaz meg gondolatokat, hatékonyan kommunikál.
· A sikervágy és az etikai motiváció révén könnyebben beilleszthető a fennálló társadalmi rendbe.
3. Az elme hátrányai
Az elme és különösen az öntudat azonban nem egyértelműen hasznos az élet, a biológiai és társadalmi forma számára, de az egyénnek sem.
3.1. Hátrányok a biológiai forma szempontjából
1) Energiaigény
2) Az öntudatnak az élet és a forma számára haszontalan és hátrányos tulajdonságai
· A természetes szelekció alól való felszabadulás
· Az öntudat önálló minősége és saját érdekei
· A lehetőség, hogy az ember fejlett képességei és eszközei révén és felelőtlensége miatt nagy kárt tegyen az élővilágban – és egyúttal önmagában is.
3.2. Hátrányok az egyén szempontjából
Az, hogy valaki felfogja a saját létezését, fejlett agya van, neki magának sem feltétlenül csak jó. Például:
1) Kényelmetlen lehet neki a forma hatalma és korlátai
2) Elvontabb dolgok is fájhatnak neki
3) Egy összetett, érzékeny agy könnyebben el is romolhat.
3.3. Társadalmi hátrányok
Ezek is főleg az öntudat miatt merülnek fel.
1) A saját érdekek felfogása és érvényesítése másokkal és a társadalommal szemben
2) Öntudatos lényeket, egyéniségeket nehezebb kormányozni, a társadalom gépezetébe beilleszteni.
4. Az evolúció és az elme
Az evolúció nemcsak az élőlények testére, hanem az elméjére is hatással van, hogy azok a biológiai (és társadalmi) formának megfelelően, az evolúciós sikert elősegítő módon viselkedjenek.
Az öntudat megjelenésével azonban elkezdett megváltozni a felállás. Ahogyan fentebb említettem, az öntudatnak immár saját törekvései vannak, általa az elme idővel akár át is veheti a vezető szerepet a formától illetve az evolúciótól.
