(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)
(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)
1. Anyag
Anyag az, ami tömeggel és térbeli kiterjedéssel is rendelkezik. ß
A tömeg alapvetően két jelenséget idéz elő: egyrészt ellenáll az erőknek, tehetetlenséget ad a testeknek: adott energiával ezért lehet csak adott mértékű gyorsulást elérni. Másrészt a tömeg vesz részt a gravitációs kölcsönhatásban, emiatt, és ennek arányában vonzzák egymást a testek. A tömeg egyéb, szokatlanabb összefüggéseiről lásd a ‘Relativitáselmélet’ témát.
Az anyag apró, oszthatatlan részecskékből áll.
Az anyag részecskéi standardizáltak, azaz az egyik részecske éppen olyan, mint a másik.
Az anyag építőkövei lényegesen változatosabbak, mint korábban tűnt. Egyúttal nem tudni, hogy miért éppen olyan részecskék léteznek, amilyenek.
2. Energia
Energia az, ami az anyag mozgását megváltoztatja. ß
Az energia változatos formákban tud megjelenni illetve tárolódni.
Új energia nem jön létre, és energia nem is vész el. Csak átalakulni képes az egyes megjelenési formái között.
3. Erők, kölcsönhatások
Az erő az a hatás, amin keresztül az energia az anyag mozgását megváltoztathatja. ß
Például egy összenyomott rugó nyomhat egy golyót. Ez a nyomás a hatás, az erő. Ennek következtében aztán a golyó ellökődik, mozgásba jön, mozgási energiára tesz szert.
Ha egy test hat a másikra, egyúttal a másik is hat az egyikre, ez az erő és ellenerő. Például miközben a Föld vonzza a Holdat, a Hold ugyancsak vonzza a Földet, ezért is van apály és dagály. Az erő és ellenerő nagysága egyenlő, iránya ellentétes. Ezt a kölcsönös hatást nevezzük kölcsönhatásnak.
Négy alapvető kölcsönhatás létezik.
Ezek azok az alapvető módok, ahogyan az anyag részecskéi illetve a testek erőt fejthetnek ki egymásra. Minden erő ezeken alapszik.
1) Gravitáció
Minden tömeggel rendelkező dolog vonzza a többi tömeggel rendelkező dolgot.
2) Elektromágnesesség
Ez az elektromosan töltött részecskék illetve testek között lép fel. Töltésből kétféle létezik pozitív (például a protonnál) és negatív (például az elektronnál). Az azonos töltések taszítják, a különbözőek vonzzák egymást.
Az emberi tapasztalat világában gyakorlatilag a gravitáció és az elektromágneses erő felelős minden fizikai jelenségért. Az őket emberi léptékben (azaz emberi méret és sebességtartományban) leíró, általában meglehetősen intuitív törvényekkel igen pontosan lehet jellemezni és előre jelezni szinte mindent, és ezek a legtöbb gyakorlati alkalmazáshoz is elegendőek. Ez a klasszikus fizika világa. Azonban, mint kiderült, más körülmények között a valóság sokkal furcsább. Lásd a ‘Relativitáselmélet’ és a ‘Kvantum világ’ témákat.
3) Erős kölcsönhatás
Ez csak az atommagokon belül, a protonok és neutronok között, illetve az ő alkotórészeik között érvényesül. Ez tartja össze az atommagot.
4) Gyenge kölcsönhatás
Ez szintén csak az atommagokon belül játszik szerepet, ami leginkább egyes szubatomi részecskék bomlásának előidézését jelenti. Lényegesen gyengébb, mint az elektromágneses erő.
4. Feszültség
Feszültség akkor lép fel, amikor egymás ellenében ható erők kiegyenlítik egymást.
(Az ‘Egyensúly’ témában a feszült egyensúly kapcsán már felmerül a fogalom.)
Feszültség nemcsak a fizikai rendszerekben lép fel, hanem az emberben illetve a társadalomban is.
A feszültség megléte változást vetíthet előre, amihez annyi kell, hogy az erők egyensúly megbomoljon. Ez gyakran robbanásszerűen, hirtelen történik.
A feszültség hasznos is lehet.
