(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)
(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)
1. Az elme természete $
(Az elmével egy egész rész foglalkozik a könyvben. Itt csak az elmét illető legfontosabb gondolatok szerepelnek.)
Az elméről nem tudni, hogy micsoda.
Lehet, hogy teljesen fizikai jelenség, de az is lehet, hogy valami anyagi világon túli, ismeretlen, transzcendens dolog.
Mindkettőre utalnak jelek. Egyrészt, amit az agyról tudunk, az arra mutat, hogy az elme fizikai jelenség. Másrészt igen nehéz elképzelni, hogy egy darab, automatikus szabályok szerint működő anyag képes lehet érezni, tudni és különösen, hogy szabad akarata lehet.
De még ha fizikai jelenségről van is szó, az nagyon bonyolult. Ezért, ami a legbiztosabb, az az, hogy így vagy úgy, az elme kiismerhetetlen. Ez aztán magával hozza sok olyan dolog kiismerhetetlenségét, melyek az elme termékei, például művészetét. Ez nem azt jelenti, hogy az elmét és a hozzá kapcsolódó dolgokat ne lehetne tudományosan vizsgálni, csak azt, hogy a működésüket teljesen nem lehet megérteni.
2. Az elme szerkezete $
A következő távolról sem egy teljes és tudományos kép, hanem egy egyszerű és praktikus modell, amellyel az ember a gyakorlatban jól elboldogul, és a lényeget tekintve szerintem meglehetősen reális is.
Az elmét három nagy részre lehet bontani.
1) „Számítógép”
Ez végzi az elme automatikus funkcióit, például emlékeket tárol el és idéz fel, felismeri a dolgokat, kiszámítja, hogy mely izmainkat mennyire kell megfeszítenünk, hogy megfogjunk valamit, és így tovább.
Az elme azonban több, mint egy számítógép. Egy számítógép nem érez, és nem fogja fel az általa tárolt adatokat – ellentétben az elmével. Az elmében van egy „játékos”, akinek lelke és tudata van.
2) Lélek
Ez érez. Ennek lehetnek a dolgok kellemesek és kellemetlenek, ez lehet boldog és boldogtalan.
3) Tudat
Ez tud. Nem egyszerűen adatokat tárol, hanem fel is tudja dolgozni, és fel is tudja fogni azokat. Ennek speciális esete, amikor az elme a saját létezésével is tisztában van, azaz öntudata van. Erre igen kevés elme képes, elsősorban az ember, de a jelek szerint az állatok közt is akad néhány.
3. Az elme univerzalitása és konkrét megjelenései
Az elmének vannak olyan általános funkciói, melyek függetlenek a formától, így sokféle elmében hasonlóan jelennek meg.
Így az, hogy számításokat végez, érez és tud, általánosan elmondható a különféle elmékről.
Az elme és az öntudat egy univerzális jelenség. $
Erre több jel is utal.
Ez az univerzalitás egyrészt azt jelenti, hogy az elmét és az öntudatot az élet és az evolúció nem feltalálta, csak felfedezte, és a különféle érző és tudatos lények mind ezt az univerzális dolgot használják fel, és idomítják a saját igényeikhez. Másrészt, ha ez így van, akkor minden elmével rendelkező lényben megvan ez a közös mag – a lényegünk tehát ugyanaz.
Az elmék alapvetően két okból különböznek egymástól: a formájuk különbözősége, és a formán belüli változatosságuk miatt.
Vagyis egyrészt mivel a különböző formában megjelenő elméknek a saját formájukhoz kell idomulniuk, más-más viselkedést kell mutatniuk, különböző motivációk fogják irányítani őket. Továbbá a konkrét formájuknak megfelelően mások lesznek a korlátaik is.
Másrészt adott formán belül is van változatosság. Például van ember, aki érzékenyebb a szépségre, az esztétikára, míg másokat elsősorban a testi érzések érintenek.
Ezt, a lélek konkrét, egyedi megjelenését hívom ebben a műben személyiségnek.
4. Az elme jelentősége
1) Mi magunk is elme vagyunk.
Az elme tanulmányozásával jobban megérthetjük, mik vagyunk, és jobban tudjuk magunkat, egymást és a problémáinkat elemezni.
2) Az elme az élet egyik fontos eszköze.
Már az öntudattal nem bíró elme is igen hasznos a biológiai formának. Vele ugyanis a motivációkon keresztül csak a célt kell közölnie (például, hogy egyen), azt nem kell neki megmondania, hogy ezt hogyan érje el. Ezzel a forma túlélése hatékonyabbá válik, például sokat spórol az átörökítendő információ terén.
Az öntudat még hatékonyabb eszköz a forma számára. Saját létezésének felfogásával többek között hipotetikus helyzetekbe tudja képzelni magát, illetve a körülötte élők szemével tudja szemlélni a helyzetet, jobban ki tudja találni, azok mit fognak tenni.
3) Az elme értéke
Az érték fogalmát én a boldogságból vezetem le: érték az, ami boldogságot okoz, és az, ami lehetővé teszi, elősegíti a boldogságot. Az elme az utóbbiak közé tartozik, mivel ez az, ami képes a boldogságra, az elme maga is érték tehát. Így például az egyiptomi piramisok látványa sokaknak boldogságot okoz, ezáltal értékesek, de csak úgy lehetnek azok, hogy vannak az emberek, akiket boldoggá tesznek, az emberek léte is érték tehát.
Az öntudattal nem, de lélekkel rendelkező elmék (például az állati elmék) is értékesek, az öntudattal bíró elmék pedig még inkább azok. Utóbbiak egyrészt ritkák, másrészt a boldogság új forrásai jelennek meg a számárukra, ahogyan azt már említettem.
4) Az öntudattal bíró elme az, amivel az univerzum önmagát szemléli. ß
