(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)
(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)
1. Mi az, hogy elv?
Nem általában, hanem itt a műben. Kétfelé lehet osztani őket.
A világ fontos szervező elvei, mechanizmusai
Ezek sok különböző jelenséggel kapcsolatban előfordulnak, ezért megismerésük nagyban segíti a világ megértését. Ugyanakkor az alapelvekhez képest kevésbé általánosak, jobban kötődnek a világ működésének megértéséhez, mint az ember életéhez.
Ilyen például a relatív és abszolút fogalma.
A mű világnézetének sarokkövei
Ezek határozzák meg e világnézet kereteit, és részleteinek egy részét is belőlük lehet levezetni, illetve nagy jelentőséggel bírnak közös sorsunk alakulásának szempontjából.
Ilyen például az, hogy mit tartok az elméről: hogyan épül fel, milyen kapcsolatban van az élettel és a formával, amiben megjelenik, és így tovább.
2. A relatív és abszolút jelentése
Az, hogy valami relatív két dolgot jelenthet: azt, hogy valami máshoz viszonyítjuk, összehasonlítjuk, és azt, hogy függ valami mástól.
1) Összehasonlítás
Gyakran nem az a fontos, hogy a dolgok önmagukban milyenek, nem önmagukban értékeljük őket, hanem egymáshoz képest.
2) Függés
Amikor egy dolog függ valami mástól.
Ennek megfelelően abszolút az, hogyha egy dolog minősége önmagában fontos, illetve ha független.
3. A relativitás fontossága
A relativitás a világ sok szintjén, területén megjelenik.
Relativitás a természetben
Ilyen például az említett relativitáselmélet és az érzékelés relativitása.
Relativitás az emberben
Ilyen például az ember említett relatív szemlélete.
Ilyen továbbá az ember különböző tulajdonságainak függése a biológiai és társadalmi formától, amelyben él.
Relativitás a társadalomban
Ilyen például a társadalmi versengés.
Ilyenek a társadalmi konvenciók.
Ilyen továbbá az etika relativitása.
4. További példák
A relativitás a világ számos egyéb területén is megjelenik.
