(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)
(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)
1. Vállalatok
1.1. A vállalat jogi szempontból
1) A vállalat mibenléte
A vállalat emberek és eszközök elkülönült összessége, melynek célja az üzleti haszonszerzés. A vállalat egy elkülönült jogi egység, mely általában jogi személyiséggel is rendelkezik.
A vállalatnak, mint a szervezeteknek általában, a tagságukat adott időben alkotó emberektől független lehet a létezése, a tagok cserélődésével túlélhetik őket, a kilépésüket, elvileg akármeddig fennmaradhatnak.
2) Vállalati formák
Hogy a vállalatok milyen jogi formában működhetnek, az országról-országra változó. Magyarországon a legjellemzőbb a részvénytársaság (rt), a korlátolt felelősségű társaság (kft), a betéti társaság (bt) és a közkereseti társaság (kkt). Ezeket nevezi a magyar jog gazdasági társaságnak.
A vállalati formákat a következő szempontokból érdemes csoportosítani:
○ Személyegyesülés – tőketársulás
Bizonyos vállalati formákban a tagok között az üzleten túl jellemzően személyes kötelékek is vannak, mint például amikor a testvérek közösen alapítanak egy kft-t, bt-t vagy kkt-t. Az ilyenek a személyegyesülés jellegű vállalati formák. Ezzel szemben a tőketársulás jellegű formák esetén inkább csak a pénzüket, a tőkéjüket egyesítik a tagok, egyéb közük nemigen vagy egymáshoz. Tipikusan ilyen az rt. Érthető módon az előbbiek inkább kisebb, az utóbbiak inkább nagyobb vállalatok.
Lásd ehhez a ‘Részvények, tőzsde, spekuláció’ témát.
○ Korlátolt felelősség – korlátlan felelősség
Ez egy másik dimenzió, melyben elkülöníthetőek egymástól a különböző vállalati formák. A korlátolt felelősség azt jelenti, hogy a vállalat tagjai nem felelnek a vállalat tartozásaiért, azokért csak a vállalat felel, a saját vagyonával. Ilyen természetesen a kft valamint az rt. A korlátlan felelősségű vállalati formák esetében ellenben a tagok a saját vagyonukkal is felelnek; ilyen a kkt. (A bt-ben sajátosan keveredik a korlátolt és korlátlan felelősség.)
Mire jó a korlátolt felelősség? Természetesen arra, hogy mivel így személyesen kevesebbet kockáztatnak, az emberek nagyobb kedvvel vállalkoznak.
Különösen a nagyobb vállalatoknál jellemző továbbá a tulajdon és az operatív irányítás elválása, magyarul, hogy a vállalatot nem a tulajdonosok igazgatják, hanem a menedzsment. (@@Mennyire jellemző ez a kft-knél, kkt-knél, bt-knél?)
1.2. A vállalat gazdasági szempontból
Eddig azt néztük meg, hogy a vállalatok milyen formában, milyen szabályok szerint működnek. Most arról lesz szó, hogy a mire jók, hogyan teszik hatékonyabbá a termelést, csökkentik az árakat, növelik a profitot.
1) Csökkenő termelési költségek
A vállalat összegyűjti, egyesíti a termeléshez szükséges embereket és eszközöket, ezek tehát kéznél lesznek, nem kell minduntalan keresgélni őket, a termelés így olcsóbbá válik.
Tovább növelik a hatékonyságot, csökkentik a költségeket az alább a specializációnál leírtak, illetve az, ahogy a vállalat, annak elemei, mint egy olajozott gépezet működnek együtt, állítják elő a végterméket.
2) A tőke hatékony bevonása
A tőke az egyik termelési tényező: a vállalat általa tud munkaerőt bérelni, és a termelés tárgyi feltételeit is a tőke felhasználásával tudja megteremteni. Bővebben lásd az ‘Értékteremtés’ témában.
Mik segítik a tőke bevonását a vállalatoknál?
○ Korlátolt felelősség
○ Részvények
A részvénytársasági formában mindenekelőtt az a jó, hogy képes a kis befektetéseket összegyűjteni, és egy nagy vállalatot megfinanszírozni belőle. Másrészt a részvényeknek másodlagos piacuk is van (tőzsde), így aki pénzzé szeretné tenni vállalati tulajdonát, azt könnyen, gyorsan megteheti – és hogy ezt előre tudja, eleve szívesebben is vesz részvényt.
○ Kedvezőbb hitelfeltételek
Egy (nagyobb) vállalat általában biztosabb adós, könnyebben kap hitelt, alacsonyabb kamatra.
3) Specializáció
Ha az ember egyedül vállalkozik, az effektív munkán kívül sok minden mással is magának kell bajlódnia: neki kell a reklámot megszervezni, az ügyfelekkel bíbelődni, a pénzügyeket intézni, pereskedni, stb… Egy (nagyobb) vállalatban mindezeket külön részlegek vihetik, hatékonyan, az adott feladatra szakosodott munkatársakkal.
4) Hatékony érintkezés a külvilággal
Egy vállalat a külön erre a célra szolgáló szervezeti egységeivel (ügyfélszolgálat, jogi osztály), egyesített befolyásoló erejével és kidolgozott arculatával hatékonyan képes a külvilággal érintkezni, a saját érdekében fellépni, hatékonyabban, mint az egyszemélyes vállalkozók. A másik oldalról így a külvilágnak is könnyebb a vállalattal együttműködni.
1.3. A vállalat mérete
1) Miért jobb egy nagyobb vállalatnak, mint egy kisebbnek?
2) A nagyobb méret hátrányai
1.4. Multinacionális vállalatok
Vagyis olyan vállalatok, melyek sok országban működnek, termelnek; mint amilyen nálunk a Mercedes (illetve anyavállalata a Daimler AG) vagy a Tesco.
1) Előnyök a fogadó országnak:
● Munkahelyeket teremtenek
● Kereslet a helyi beszállítók termékeire
● Adóbevétel
● Gazdasági növekedés
● Devizaforrás az ország számára
● Technológia
Amellyel egyrészt eladható, exportképes termékeket lehet gyártani; másrészt a tudás, ami vele jár, a munkavállalók fejébe kerül, így terjedhet a hazai gazdaságban.
2) A multik jellemzői
● Nagyok, befolyásosak
Nyilván mert sok a pénzük, kiterjedt kapcsolatokkal rendelkeznek, nagy a lobbi súlyuk. Erőfölényben vannak a kisebb, helyi vállalatokkal és bizonyos értelemben még az országokkal szemben is.
● Mobilak
Azaz könnyen jönnek, és könnyen mennek, ha úgy látják jónak. Versengenek is értük a világ országai.
● Mindenekelőtt a saját érdekeiket nézik
Mások, a nemzetek, a versenytársak, a helyiek érdekeire nincsenek különösebb tekintettel. Magyarán nem jótékonysági szervezetek; ami a gazdaságban persze másokra is igaz – csak a multik erősek, befolyásosak és kevésbé kötődnek a fogadó országokhoz.
Miket érdemes itt kiemelni?
○ A multik az olcsó munkaerőt, az alacsony adókat, a kedvezményeket, a laza szabályozást keresik. Keményen alkudnak a fogadó országokkal, és ha máshol jobb ajánlatot kapnak, könnyen odébbállnak.
○ A kisebb, helyi versenytársak gyakran megszenvedik a tevékenységüket.
○ Nem ritkán társadalmi szempontból erősen kifogásolható gyakorlatokat folytatnak; mint amilyen az adóelkerülés, a munkaerő kizsákmányolása vagy a környezetvédelem hanyagolása.
Mindez a multik hasznát növeli mások rovására. Lásd továbbá a ‘Globalizáció’ témában, hogy az hogyan növeli a tőke hasznát a munkaerőével szemben.
2. Információs iparágak
2.1. Az információ speciális árucikk
Az információról általában lásd a ‘Véletlenszerűség’ témában. Itt azzal érdemes kezdeni, hogy sok minden (amit el lehet adni), lényegében nem más, mint információ: adatok, tudás, írásművek, képek, zenék, filmek, szoftverek, stb…: ezek mind lefordíthatóak számokra.
Az információ fontos sajátossága, hogy előállítani drága, lemásolni olcsó és könnyű, kivált manapság már.
Illetve, ha valaki megosztja a rendelkezésére álló információt másokkal, attól ő maga nem lesz szegényebb, maga is az információ birtokában marad.
Ebből az is következik, hogy az információ előállításával egyszer kell csak megdolgozni, utána viszont sokaknak el lehet adni.
Lényeges körülmény a számítógépek és az internet új keletű elterjedtsége, ami nagyban megkönnyíti az információ másolását, az ahhoz való hozzáférést. Így ma már bárki könnyen készíthet (tökéletes) másolatokat, ráadásul utánajárnia sem kell a lemásolható tartalomnak, az internet tálcán kínálja azt az egész világból.
Ennek folytán aztán sokan, ahelyett, hogy fizetnének érte, inkább ingyen szerzik be a zenéket, filmeket, szoftvereket, stb…, lemásolják, letöltik őket – ami olyan könnyen megy, és annyira tömeges, hogy nincs könnyű dolga a szellemi tulajdont (meg a vele járó hasznot) védőknek. Lásd ehhez alább, amit a kalózkodásról írok.
És nemcsak lemásolni, az információval bánni, azt kezelni is olcsó: nem kell hozzá nyersanyag, üzemanyag, stb… csak számokat kell felírni, és különféle műveleteket végrehajtani rajtuk. Ráadásul az informatika fejlődése még sokkal olcsóbbá tette ezt. Hozzá kell tenni azonban, hogy az információval azért precíznek, okosnak, elővigyázatosnak is kell lenni – ami pénzbe kerül.
További említést érdemlő sajátossága az információs árucikkeknek, hogy amit egyszer legyártanak, az sokáig használható maradhat. Gondoljunk például a zenékre, filmekre, melyeket száz év múlva is nézhetünk, hallgathatunk, de igaz ez sok szoftverre is. $
2.2. Az információs iparág sajátosságai
Melyek az információs iparágak? Elsősorban tehát a szórakoztatóipar (a zenék, filmek, a látványsport világa), a szoftveripar, valamint a pénzügyi szektor is, merthogy az utóbbi tevékenysége is nagyrészt információkezelésből áll. (Nyilván kell tartani, kinek mennyi pénze van, egyik számláról levonni, a másikhoz hozzáadni, stb…)
Ám ezek mellett az információ szerepe máshol is növekszik, különösen mondjuk a telekommunikációban, ahol a hívások adatait elemzik, vagy a kereskedelemben, a vevők, vásárlások adatait illetően.
Megfigyelhetjük, hogy az információ először is, mint árucikk jelenik meg ezeknél; de ha nem is magát az információt áruljuk, az másképp is fontos lehet: az ügyfeleink jellemzőinek, viselkedésének megismerésével, elemzésével nagyobb nyereségre tehetünk szert; vagy az információ kezelése lehet a kenyerünk.
Az információs iparágaknak továbbá gyakran széles a fogyasztói bázisuk, sok mindenkinek el tudják adni a termékeiket.
Amiről itt bővebben érdemes beszélni, az az, ahogy a globális infócégek újabban megvámolják a helyi nyereségeket az egész világon. Gondoljunk csak a Google-re és a Facebook-ra, ahogy ezek jelentős pénzeket kapcsolnak le a helyi hirdetési piacokról. (Mert például a magyar vállalkozások is rajtuk hirdetnek magyaroknak, ahelyett, hogy a helyi médiában tennék ezt.) Vagy, hasonlóan, ott van az Uber, a taxisok rémálma. Ezek a globális óriások hatalmas haszonra tudnak szert tenni a helyi vállalkozások rovására, koncentrálódik a profit.
2.3. Kalózkodás
Mármint a szoftverrel, filmekkel, információval való kalózkodás, azok ingyenes, illegális közzététele és megszerzése. Ahogy fentebb említettem ezeknek a másolása manapság gyerekjáték, a védelmük kijátszása, feltörése sem túl nehéz a hozzáértőknek – a jogvédelmük viszont igencsak nehézkes.
