(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)
(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)
Hogy teljesebb képet kapj a műről, az Előszó, azaz jelen dokumentum mellett érdemes a honlapon található „Mi az, hogy Egyvilág?” és „Információk, kérések” lapokat is átnézni. Az ezekre mutató linkeket a főoldalon (egyvilag.hu) is megtalálod.
1. A mű céljai
A lényeg átfogó összegyűjtése
Két fő szempontból. Egyúttal a mű eszerint tagolódik két könyvre.
1) Hogyan működik a világ?
Mindazok, amik ahhoz kellenek, hogy az embernek legyen egy reális világképe, és el tudja helyezni magát benne.
2) Hogyan lehet okosan élni az életet?
Mindazok az elvek és praktikák, melyek elősegítik ezt.
A lényeg összegyűjtése mellett további olvasmányokat, műveket is fogok ajánlani. Erről bővebben lásd itt a mű forrásai pontot.
Új gondolatok alkotása, összegyűjtése, megvitatása, közzététele
A meglevő tudnivalók összegyűjtése mellett a mű eredeti gondolatok, elméletek, spekulációk felvetésére is szolgál. Ez a cél azonban másodlagos, elsősorban nem újat akarok mondani, hanem összeszedni a lényeget, akár új, akár régi.
Egy objektív és egységes világkép kialakítása
Hogy aki a mű egészét elolvassa, az teljes és reális képet kapjon a világról.
Az emberek közelebb hozása egymáshoz
Ezt a mű több szempontból támogatja.
2. A mű megalkotásának elvei
A mű megalkotásának elvei azt fejezik ki, hogy mikre törekszem a mű létrehozása során.
(Ezek nem ugyanazok, mint a mű mondanivalójának elvei és alapelvei, melyeket a két könyv elején külön témák tárgyalnak. Utóbbiak olyan fontos fogalmak és elképzelések, melyek a mű sok témájában megjelennek, mondanivalójának magvát és gerincét adják, a megértést széleskörűen támogatják.)
Lássuk tehát a megalkotás elveit:
Érthetőség, használhatóság
A legfontosabb, hogy a mű sokak által érthető és használható legyen. Ezért igyekszem minél egyszerűbben és világosabban fogalmazni, és kiemelni a lényeget.
Az igazság tisztelete, objektivitás, őszinteség
A mű szeretne minél valósabb képet nyújtani, az igazságot nem torzítani sem érdekből sem tapintatból. Nem keresi senki kedvét, és ahol kell, kimond kényelmetlen dolgokat is.
Rendszerezettség, koherencia
Ez segíti a használhatóságot, hozzájárul a dolgok és összefüggések tisztán látásához, és az egységes világkép kialakításához.
3. Mi nem célja a műnek?
Nem akar tudományos lenni.
Ez több dolgot jelent.
1) Nem akar részletekbe menően precíz lenni.
Abból, hogy a mű a lényeg összegyűjtésére törekszik, ez eleve következik, és az érthetőség megőrzéséhez is szükséges.
2) Nem akarja bizonyítani a benne foglaltakat.
Ez a mű egy objektivitásra törekvő ember személyes világnézete. Úgy mutatja be a dolgokat, ahogyan azok az én legjobb tudomásom szerint vannak – miközben igyekszem minél reálisabban látni a dolgokat.
3) Önmagában szeretne megállni.
Vagyis nem akarja az egyes témákkal kapcsolatos korábbi eredményeket, véleményeket bemutatni, mérlegelni, azokkal vitába szállni, vagy valamilyen meglevő gondolati rendszerbe beépülni.
4) De törekszik a korrektségre.
Azaz a mű céljainak és elveinek megfelelő mértékű alaposságra és körültekintésre, illetve megállapításainak szabatos megfogalmazására. Felületesnek így távolról sem mondható.
És van még egy, amit igyekszek minél inkább alkalmazni a műben, ez pedig a józan ész.
Nem akar művészi lenni.
Mivel nem érzéseket kelteni és gyönyörködtetni szeretne, hanem elgondolkodtatni és megértetni. Különösen: igyekszem minél közvetlenebb és konkrétabb módon fogalmazni.
Nem akar eredeti lenni.
A mű tartalmának nagy része eleve, vagy a véleményezés révén másoktól származik. Abban, hogy mit írok le, nem az számít, hogy én találtam-e ki, hanem az, hogy használható és igaz-e.
Ezzel együtt azért sok saját gondolat is lesz benne.
Nem akar meggyőzni.
Ez a mű nagyrészt abból született és arra buzdít, hogy az ember vizsgálja meg a dolgokat maga, nem pedig, hogy elhiggye, ha valaki azokról valamit állít. Ez erre a műre is igaz: nem kell elhinni, amiket mond, és nem kell vele egyetérteni. Sőt, ha valaki úgy véli, valamit jobban tud, javítson ki bátran, mert magam is szeretnék tanulni.
Még ha senki nem fogad el semmit abból, ami majd elhangzik, a mű már azzal sikeres lehet, hogy tudatosítja, hogy egyáltalán milyen dolgok vannak a világban, elgondolkoztat és vitára serkent.
Nem akar tetszeni és vigasztalni.
Lásd itt mindjárt, hogy őszinte.
4. Miben új ez a mű?
Teljes képet ad
Minél több területről szeretné összeszedni a lényeges dolgokat, és azok összefüggéseit.
Őszinte
Ez több mindent takar.
1) Nem akar tetszeni, és nem akar eladni.
Azaz sem önmagát, sem a benne szereplő gondolatokat nem akarja túlzottan elfogadtatni, vagy abból hasznot húzni.
2) Nem az a fő célja, hogy vigaszt, reményt, támogatást nyújtson.
Ugyan törekszik a humánumra, de nem próbálja a dolgokat kellemesebbnek feltűntetni a valóságnál, az igazságot nem torzítja emiatt. A cél az, hogy amennyire lehet, az ember az igazsággal együtt élve, azt megértve és az eszét használva javítani tudjon a sorsán.
Ez természetesen gyakran nem egyszerű. Részben mert az igazság viszonylag bonyolult lehet, részben mert az sok mindenkinek sok minden miatt fájhat.
3) Kimondja a társadalmilag kényelmetlen igazságokat is.
Vannak olyan igazságok, melyek nem túl szalonképesek, és ezért komoly helyen vagy nem beszélnek róluk, vagy szépítik, letagadják őket.
Amit fontos látni, az az, hogy a dolgok, mind személyes, mind társadalmi szinten, akkor is csak úgy vannak, ha elfordulunk tőlük, az elhallgatásuk megakadályozza a problémák racionális kezelését, az elnyomásuk pedig feszültségeket gerjeszt, ami robbanáshoz vezethet.
Le kell továbbá szögezni, hogy a mű ebből a szempontból sem akar senkit sem bántani vagy konfliktusokat kelteni, és amennyire lehet, igyekszik tapintatos maradni. Az igazságot azonban e célból sem ferdíti. A cél az, hogy az emberek önmagukat és egymást is elfogadják olyannak, amilyenek, és ezáltal helyzetüket, viselkedésüket és viszonyaikat is képesek legyenek okosan és tudatosan kezelni, javítani.
Ezen kívül pedig többnyire ok sincs a sértődésre. Egyrészt az igazságon felesleges háborogni, másrészt, ha tisztán látjuk a világot, az igazság általában nem is bántó. Remélhetőleg ez a mű képes lesz elősegíteni ezt a tisztánlátást.
4) Elismeri, ha valamit nem tud.
Lásd itt a mű tökéletlenségével, és az azzal kapcsolatban leírtakat, hogy nem akar tudományos lenni.
Ezzel együtt a ködösítést is kerülöm, azaz nem próbálom takargatni a hiányosságokat, és nem próbálom felülértékelni a műben foglaltakat.
Nyitott véleményezés
A mű első változatáról alkotott vélemények összegyűjtése és feldolgozása az alkotási folyamat fontos és szerves része. A nyitottság ezzel kapcsolatban azt jelenti, hogy miután az egyes témák kézirata elkészült, azt széles körben elérhetővé teszem, hogy mindenki kifejthesse róla a véleményét, elmondhassa, hogy szerinte mi maradt ki, ő mit gondol másképp, és így tovább. Ezeket aztán én megfontolom, és ahol kell, megfelelően módosítom a művet, mielőtt az papíron megjelenne.
A könyveket általában nem így írják. Ha fel is kérnek véleményezőket, azok egy kis, zártkörű csoportot alkotnak. Ez a mű azonban gyakorlatilag mindenről szeretné összegyűjteni a lehető legobjektívabb igazságot, egy ember pedig nem érthet mindenhez, a nézőpontja szükségképpen szubjektív, ismerősei pedig gyakran egy szűk rétegből kerülnek ki. A véleményezés nyitottsága ugyanakkor sokféle ismeret, tapasztalat és nézőpont összegzését teszi lehetővé.
A véleményezésnek akkor van értelme, ha az befolyásolhatja a mű tartalmát. Ezért igyekszem nyitott maradni, és érdemben megfontolni a hozzászólásokat, ellenvéleményeket. Erre azért is érzem képesnek magam, mert a cél az igazság kutatása, az, hogy magam is tanuljak, nem pedig a saját nézeteim terjesztése.
De a nyitottság az olvasó részéről is hasznos.
Lényeges még aláhúzni, hogy azt, hogy mi lesz benne a mű végső formájában, én döntöm el, azon múlik, hogy én hogyan látom a dolgokat. Ebből a szempontból a mű létrehozása nem demokratikus – ahogyan maga az igazság sem az. A világlátásomat azonban, ahogy említettem, engedem formálódni, valamint ez a fajta eljárás a mű szempontjából is hasznos lesz, így tud ugyanis egységes maradni. Mindezek mellett pedig mindenkinek meglehet az ellenvéleménye, amit akár nyilvánosan is hangoztathat.
Különbségek más művekhez képest
1) Ez a mű a tudományos művekhez képest…
· A lényegre koncentrál
· Átfogó
· Érthető
· Emberi
2) Az élethez útmutatással szolgáló irodalmi, vallási és egyéb művekhez képest…
· Racionális, objektív, modern
· Közvetlen, konkrét
· Módszeres, rendezett
Jelen mű tehát nem tudományos mű, és nem is művészeti alkotás.
5. A mű forrásai
A mű sokféle forrásból építkezik.
Ezzel kapcsolatban azt kell kiemelni, hogy amíg egy információt, megállapítást igaznak ítélek, addig nem tartom fontosnak, hogy honnan származik.
A műben nem lesz minden egyes megállapításhoz megjelölve a forrás.
Ugyanakkor számos referenciát adok majd, ahol mélyebben utána lehet nézni egy-egy témának, különös tekintettel arra a néhány munkára, melyekre jelentősebb mértékben támaszkodtam. De ezen túl is sok olyan műre fel fogom hívni a figyelmet, amit értékesnek tartok. Szeretném, ha ily módon az Egyvilág kiindulópontul is szolgálhatna.
6. A mű tökéletlensége
Bár mindent megteszek, hogy minél jobb legyen, a mű nem lesz tökéletes.
Ez a mű nem egy kinyilatkoztatás, sokkal inkább az igazság keresésének és a használható dolgok összegyűjtésének eszköze.
Ha a legtöbb megállapítás tényként is lesz megfogalmazva, annak praktikus oka van. Konkrétan az, hogy ne kelljen mindig odaírni, hogy „a legjobb tudomásom szerint” vagy „valószínűleg”. A tényként megfogalmazott kijelentéseket sem kell tehát 100%-ig biztosra venni – ezzel együtt azonban korántsem csak a levegőbe beszélek.
7. A mű nem rólam szól
Azaz nem rólam, aki írja. Több szempontból sem.
Nem egy bizonyos, rögzült világnézet kifejtése és átadása a cél.
Ehelyett magam is keresem az igazságot.
Nem állítom, hogy én teljesen a leírtak mentén cselekszem és élem az életemet.
A műben megpróbálom összefoglalni, hogy hogyan lehetne okosan élni az életet – anélkül azonban, hogy bárkit is példaként állítanék az emberek elé. Gyakran ezek a tanácsok éppen a saját kényelmetlen helyzetemen és botlásaimon való tűnődések eredményei. Ez azonban szerintem nem von le a leírtak értékéből.
Nem a becsvágy hajt, nem azt akarom elérni, hogy elismerjenek.
Ezzel nem azt mondom, hogy nem örülnék a sikernek, de távolról sem ez az elsőrendű oka a mű megírásának. Aki ismeri az alkotás örömét, tudja, miről beszélek. Továbbá ezzel a művel kapcsolatban is vallom, hogy a mű a fontos, nem az alkotó.
8. A mű szerkezete
8.1. A fő szerkezet
A mű több szinten tagolt, könyvekre, részekre, fejezetekre és témákra oszlik.
1) A mű
Ezzel a szóval utalok az egész alkotásra.
2) Könyvek
A mű két ilyen könyvre tagolódik: ‘A világ működése’ és a ‘Az ember élete’ címmel, a mű kettős fókuszának megfelelően.
3) Részek
Az egyes könyvek részekre tagolódnak. ‘A világ működése’ könyvben ilyenek például az ‘Élet’, az ‘Ember’, és a ‘Társadalom’ részek.
4) Fejezetek
A hosszabb részek fejezetekre tagolódnak. A ‘Társadalom’ részen belül ilyenek például a ‘Politika’, ‘A gazdaság gyakorlata’ és a ‘Kultúra’ fejezetek.
5) Témák
A témák a mű alapvető egységei, ezek jelennek meg az interneten is külön-külön. Az egyes fejezetek témákra tagolódnak. ‘A gazdaság gyakorlata’ fejezeten belül ilyenek például a ‘Bankok’, ‘Vállalatok’ és a ‘Globalizáció’ témák. A rövidebb részek nincsenek fejezetekre osztva, hanem közvetlenül témák találhatóak bennük, például az ‘Alapelvek’ rész esetén.
8.2. Az egyes témákon belüli szerkezet
Az egyes témák logikailag tagoltak és a mondanivaló lényegessége szerinti kiemelések találhatóak bennük.
1) Logikai tagolás
Az egyes témák tartalmuk logikai felépítése szerint pontokra tagolódnak, témától függően több szinten. Ilyenek jelen témában például ‘A mű céljai’, ‘A mű szerkezete’ vagy ‘Az egyes témákon belüli szerkezet’. Mint látható ezek címei a lapon balra rendezve, számozottan jelennek meg.
2) Kiemelések
Az egyes témákon belül ki van emelve a lényeg, hogy azt gyorsan ki lehessen szűrni, ránézésre is kiváljon a szövegből.
A kiemelés a betűmérettel történik. Ennek három szintje van.
· 1. szint
o Nagy betűk, vastagon szedve. (Ilyenek)
o A legfőbb tanulságok
· 2. szint
o Közepes méretű betűk. (Ilyenek)
o A legfontosabb tudnivalók, melyekkel már viszonylag képben lehet az ember
· 3. szint
o Apró betűk. (Ilyenek)
o Minden más: példák, a mélyebb megértést segítő magyarázatok, stb…
o Bár ezen a szinten is törekszem a tömörségre és érthetőségre, ahol a pontosság vagy alaposság megkívánja, ott összetettebben vagy bővebben fogalmazok.
Ezenkívül vastagított és dőlt betűket is használok.
Tehát, aki csak az abszolút lényegre kíváncsi, az apróbetűs szakaszokat átugorhatja.
9. Jelölések
A mű egyes részleteinek minősítésére használok néhány speciális karaktert:
· ß: ßizonytalanabb tartalom: olyan dolgok, melyek értelmesnek és igaznak tűnnek számomra, de kevésbé vagyok róluk meggyőződve, mint általában.
· $: $aját ötlet, elmélet: kimondottan a saját elmélkedéseimből, spekulációimból származó eredmények.
· @@: @hol hiányosságokat, tökéletlenségeket látok a szövegben. Itt általában leírom azt is, hogy mi a gond.
