(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)
(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)
1. Egyszerű és bonyolult problémák
1.1. Meghatározás és példák
Az e témában leírtak egy részére már utaltam az ‘Egyszerűség’ témában. Ott az egyszerűségről más szempontokból is van szó.
Bonyolult az a probléma, melyet valami miatt nem tudunk teljesen, pontosan megoldani.
Egyszerű az, amelyiket igen.
Példák egyszerű problémákra:
· Összeadni két számot
· Kitölteni az adóbevallást
· Kiszámítani egy űrszonda pályáját. A relativitáselmélet következményeinek kiszámítása
Példák bonyolult problémákra:
· Mik lesznek a klímaváltozás következményei?
· Hogyan tegyük jobbá a világot?
· Alakzatok felismerése, a nyelv értelmezése
· Milyen pályát válasszak? Kit vegyek feleségül?
Néhány tipikus terület, melyeken sok a bonyolult probléma:
· A világ működése
· Előrejelzés, a jövőt illető döntések
· Az ember életének és az emberiség problémái
· Az elme jelenségei, etikai kérdések
1.2. A problémák bonyolultságának okai
Egy probléma bonyolultságát elsősorban a megismerhetetlenség és az összetettség okozza.
1) Megismerhetetlenség
A megismerhetetlenség több módon előállhat.
· Elvi és gyakorlati megismerhetetlenség
o Lehetnek olyan tényezők, kérdések melyeket elvileg sem ismerhetünk meg, elvileg sem tudunk megválaszolni.
o Másrészt lehetnek olyanok, melyek elvileg tudhatóak lennének, a gyakorlatban mégsem vagyunk képesek megismerni őket.
· A tényezők megismerésének szempontjai
Egy probléma tényezőit különböző szempontokból, különböző mértékig lehet ismerni.
o Lehetséges, hogy azt sem tudjuk, milyen tényezők játszanak szerepet a problémában.
o Lehetséges, hogy a tényezők összefüggéseit nem ismerjük, azt, hogy a tényezők miképp befolyásolják a kimenetelt.
o Az is lehet, hogy a tényezőket nem tudjuk kellő mértékben vagy pontossággal megismerni, megmérni. Ez lehet azért, mert a tényezők minőségileg kiismerhetetlenek, mint például az elme, de lehet, hogy a megmérésükhöz csak a kellő pontosság hiányzik.
Utóbbi különösen az érzékeny problémáknál okoz gondot. Ilyenkor a rendszer fokozottan érzékeny a jelenbeli állapotára, azaz az ebben tapasztalható kis különbségek nagy eltérésekhez vezethetnek a jövőben. Ezért, ha megbízható illetve hosszú távú előrejelzést szeretnénk adni, a jelenbeli állapotot nagy pontossággal kellene ismernünk.
2) Összetettség: amikor sok a tényező, illetve sok vagy komplikált a tényezők közötti kapcsolat. (Egy rendszer megismerhető és egyszerű tényezők mellett is összetett lehet tehát.) Az összetettséget egyébként bonyolultságnak is nevezem. Amikor önmagában bonyolultságról beszélek, ezt értem alatta, szemben a „bonyolult problémák”-kal, melynek ez egy alpontja.
Ha elsiklunk a problémák említett tulajdonságai fölött, például azáltal, hogy a kezelhetőség érdekében egyszerűsítő feltételezésekkel élünk, vagy mert a technikában elmerülve észre sem vesszük őket, akkor könnyen tudományosnak, korrektnek tűnő, de hamis következtetésekre juthatunk.
1.3. A bonyolult problémák tulajdonságai
· Minél feljebb megyünk a világ hierarchiájában, annál inkább bonyolult problémákkal találkozunk.
· A bonyolult problémák kezeléséhez széles eszköztárra van szükség, benne puha módszerekkel is.
· Mindig lesznek bonyolult problémák. $
2. Egyszerűség, bonyolultság és az ember
Az emberek gyakran összekeverik az egyszerű és bonyolult problémákat. $
Ennek egyrészt az az oka, hogy – mint a fenti példákból is látható – az egyszerű problémák között sok olyan van, melyekhez kifinomult eszközök, matematika kell. Másrészt ott vannak az ember beépített képességei egyes bonyolult problémák kezelésére, amit alább részletezek. Ráadásul a bonyolult problémák gyakran köznapinak hangzanak, melyekre a legegyszerűbb embereknek is választ kell adniuk.
Nagyobb gond, amikor magasabb szinten sem ismerik fel a problémák bonyolultságát, nem megfelelően állnak hozzájuk, különösen, ha azt gondolják, hogy csak azért, mert az egyszerű problémáknál jól működő kifinomult eszközöket használják, a megoldás is hasonlóan pontos lesz.
Az emberek gondolkozásukban hajlamosak egyszerűsíteni a dolgokat.
Az emberek gondolkozásának alapvető eleme a rend és a megértés igénye, az egyszerűsítés pedig gyakran hasznos, mi több, korlátozott képességeinket figyelembe véve nem ritkán az egyetlen módja annak, hogy eligazodjunk a világban. Valójában azonban sokaknak nem is annyira a megértés, mint a megértés élménye az, ami igazán kell. (Magyarul, ha azt hiszik, hogy értenek valamit, már jó.) Nagyrészt emiatt aztán gyakori az egyszerűsítés túlzásba vitele, ami könnyen tévútra vihet, és komolyabb problémákat is okozhat, például feszültségeket szíthat, manipulálhatóvá teheti az embereket.
Az embernek sok olyan automatikusan működő képessége van, mely megkönnyíti a bonyolult dolgok kezelését.
Ilyen például az tárgyak, alakzatok felismerése, a nyelv megértése, a beleérzési képesség. Ezek segítségével sok bonyolult problémát erőfeszítés nélkül tudunk kezelni, egyben ez is hozzájárul ahhoz, hogy összetévesszük az egyszerűt a bonyolulttal.
Egyeseknek érdeke fűződik a bonyolultság fenntartásához.
Mivel ha van egy terület, amihez én értek, más meg nem, akkor van miből megélnem. Ezt el lehet mondani például az adózással és általában a jogszabályokkal kapcsolatban, de hasonló a többek közt a tudomány és a művészet környékén előforduló ködösítés is. Utóbbinál inkább a bonyolultság látszatáról van szó.
3. Az egyszerű megoldások haszna
Az egyszerű megoldások a gyakorlatban gyakran jobban beválnak, mint a bonyolultak.
Elsősorban érthetőségüknek, áttekinthetőségüknek és robosztusságuknak köszönhetően. Ezt, és az egyszerű megoldások hátrányait már említettem az ‘Egyszerűség’ témában. Itt szeretnék még ezekhez hozzáfűzni néhány gondolatot.
· Vannak helyzetek, melyek különösen kedveznek az egyszerű megoldásoknak.
· Amikor a kevesebb több
Gyakran előfordul, hogy egy cél nagy részét viszonylag könnyen, olcsón és egyszerűen el lehet érni, a tökéletesség viszont nagy erőfeszítést, költségeket, bonyolult megoldásokat igényelne. Ilyenkor érdemes lehet megelégedni egy már elfogadható megoldással, feláldozni valamennyit az elméletileg elérhető precizitásból, hatékonyságból. Különösen igaz ez, ha fennáll a veszélye, hogy a tökéletességre való törekvés miatt a dolog nem készül el, használhatatlan marad.
Nem mindig igaz tehát, hogy minél kifinomultabb valami, annál jobb. Továbbá ezért is olyan fontos a gyakorlatban a gyakorlatiasság és a józan ész, ezért is érhetnek adott esetben akár többet, mint a nagyfokú elméleti képzettség. (Persze alábecsülni az utóbbit sem kell, és a kettő együtt az igazi.)
A bonyolult problémák egyszerű megoldásokat kívánnak. $
Kicsit pontosabban: a bonyolult és lényegi problémák egyszerű, átlátható, robosztus megoldásokat kívánnak. Ezt szintén említettem már, itt néhány kiegészítést teszek.
Ennek fő okai:
1) Egy bonyolult megoldással csak még bonyolultabbá tennénk a helyzetet.
2) A bonyolult problémákra eleve nem lehet tökéletes megoldást adni.
3) Bonyolult problémák esetén a feltételek, körülmények általában könnyen változnak, ez pedig gyorsan eltörölheti a bonyolult megoldásokkal elért előnyöket.
Lényegi problémának azt nevezem, melyen sokak jóléte, boldogsága múlik.
Ilyen bonyolult és lényegi probléma a pénzügyi-gazdasági rendszer megszervezése, szabályozása, és ilyenek a globális problémák. Ezeknél nem a hatékonyság csúcsának az elérése a cél, hanem a nagy bajok elkerülése, amihez az átláthatóság és a megbízható működés elengedhetetlen. Még inkább igaz ez egy kiszámíthatatlan és ingatag világban.
