(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)
(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)
1. A megismerés fajtái
1.1. A lényeg, a részletek és a technika $
Ez a három sok mindenben elkülönül.
1) A lényeg a dolog alapvető elemeit, jellemzőit jelenti. Például a gravitációval kapcsolatban, hogy a tömeggel rendelkező dolgok vonzzák egymást.
2) A részletek a dolog aprólékos elemeit, jellemzőit, precíz leírását adják. Például, hogy a gravitációs erő egyenlő a gravitációs állandó szorozva a két tömeg szorzatával, osztva a távolság négyzetével.
3) A technika azt az eszközkészletet jelenti, ami ahhoz szükséges, hogy a dologgal bánni tudjunk. Például a gravitáció következményeinek kiszámításához is meglehetősen összetett matematikai módszerek szükségesek.
A lényeg gyakran messze egyszerűbb, mint a részletek és a technika, és ahhoz, hogy a nagy képet lássuk, nagyrészt elegendő a dolgok lényegét ismernünk.
1.2. Alulról és felülről való közelítés
A dolgokat lehet önmagukban, részleteikben elemezni, vagy egészben, összefüggéseikben szemlélni.
Az alulról való közelítés azt jelenti, hogy a vizsgált dolgot részekre bonjuk, elemezzük, önmagában vizsgáljuk.
Ez a tudomány módszere is, ezáltal ismerjük meg különösen a részleteket és a technikát. Elsősorban intelligenciára és speciális tudásra van szükség hozzá.
A felülről való közelítés azt jelenti, hogy a dolgot egészében szemléljük, összefüggéseiben tekintjük.
Ez a művészet módszere is. Elsősorban beleérző képesség, széles körű tudás és bölcsesség, szív kell hozzá.
1.3. Tények és megértés
A tények ismerete azt jelenti, hogy tudomásunk van valamiről.
A megértés azt jelenti, hogy értjük a tényeket, azok okait, összefüggéseit, következményeit.
Ezeknek elsősorban az ember élete egyik elvénél, a tudatosságnál lesz jelentősége. Az ember ugyanis hajlamos úgy élni az életét, hogy nem gondol bele tudatosan, mi történik körülötte, vele és benne. Pedig ez tenné lehetővé, hogy okosan éljünk.
A ‘Reális világkép’ témában szó van még a részben ide vágó külső és belső szemléletről.
2. A megismerés technikái
Ebben a pontban a kutatás, megismerés néhány bevett, formális módszerét mutatom be.
· Indukció – dedukció
Az indukció az, amikor a megfigyelt különféle, heterogénnek tűnő jelenségekben a közöset keressük, a mechanizmus, mely mindegyikük mögött megbúvik, ahogyan a jelenségeket egyre általánosabb okokra, törvényszerűségekre vezetjük vissza.
A dedukció az indukció ellentéte, amikor valamilyen általános összefüggésből vonunk le konkrét következtetéseket.
· Redukcionizumus
Gyakran, ha egy dolgot nem értünk, jó ötlet először valami hasonlóval, de egyszerűbbel próbálkozni. A redukcionizmus is ezt teszi, konkrétan, ami túl bonyolult, azt szétszedi, és elemenként vizsgálgatja.
· Elméletalkotás és alkalmazás
Annak, hogy használható elméletekhez jussunk, van egy általános eljárása.
1) Megfigyelés
2) Hipotézis
3) Tesztelés
4) Felhasználás
5) Visszamérés
3. A megismerés szétesése $
Ez két szempontból is jellemző az emberekre.
Hajlamosak vagyunk egyrészt a dolgok egyoldalú megközelítésére, másrészt lemondani a dolgok nagy részének, a nagy képnek a megismeréséről.
Egyoldalú megközelítés alatt egyrészt a módszerek egyoldalúságát értem, például hogy a zenét általában csak a maga egészében fogadjuk be, nem elemezzük, másrészt a nézőpontok egyoldalúságát, például, amikor egy társadalmi kérdést csak a saját politikai oldalunk ideológiája szerint szemlélünk.
Ennek részben természeti okai vannak, melyek nagyrészt a biológiai formában gyökereznek.
Másfelől a társadalom is hozzájárul a megismerés széteséséhez.
Ha hozzá vagyunk szokva, hogy adott módon szemléljük a világot, nehéz ezen változtatnunk. Egyrészt, még ha akarjuk is, nehéz levenni a szemüveget, amihez hozzászoktunk, különösen, ha azt a biológia adta ránk. Másrészt az ember szeret abban a tudatban lenni, hogy jól látja a dolgokat, ezért nem is nagyon törekszik rá, hogy másképp is megpróbálja, közben pedig elutasítja, lenézi az eltérő szemléletmódokat.
A dolgok minél jobb megismeréséhez szükséges azok több módon és több oldalról történő megközelítése, a világ és a különféle széles területek minél teljesebb megismeréséhez pedig a részletek mellett a teljes kép befogadása is.
4. Precedensek $
Az, hogy precedens, azt jelenti, hogy valami legalább egyszer már megtörtént. Ez több szempontból jelentős.
· Bebizonyítja, hogy valami lehetséges.
· Bemutatja, hogy milyen hatásai lehetnek valaminek.
· Elkerülendő vagy követhető példákat állít.
· Hivatkozási alapot teremt bizonytalan helyzetekben.
Ha valamiről nem is tudjuk, hogy lehetséges, létezik, megtörtént, az is hasonló hatással lehet ránk, ha hiszünk benne.
