(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)
(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)
1. Mi az, hogy alapelv?
A műben alapelvként azok a fogalmak vannak kiemelve, melyek sok helyen megjelennek, és mind a világ működésében, mind az ember életében fontos szerepet játszanak.
Az egyszerűség a mű egyik alapelve.
Ezen kívül még két alapelv van, az egyensúly és az egység, melyeket a soron következő témák tárgyalnak.
2. Szerénység
A szerénység az egyszerűség egyik megnyilvánulása. A szerénység maga is több szempontból fontos.
2.1. A világgal szembeni alázat
Az ember a világot csak igen korlátozottan képes befogadni, megérteni és befolyásolni.
A megértésnek megvannak a buktatói, de ha mindent jól csinálunk, akkor is korlátozottak a megismerés lehetőségei.
Az emberiség a mindenhatóságtól is igen messze van, és vélhetőleg ott is marad.
A fentiek fényében, ha az ember reálisan akarja látni a világot, kell, hogy szerényen viszonyuljon hozzá. Egyúttal, ha reálisan látjuk a világot, és felfogjuk a korlátainkat, az más területeken is segít szerénynek maradnunk.
Tudatlanságunkat és kiszolgáltatottságunkat felfogva, jó, ha szerényen is bánunk a világgal.
Azaz jó gazda módjára, különös tekintettel a szűkös erőforrásokkal való megfontolt gazdálkodásra.
Másrészt a világban velünk együtt élő többi érző, illetve valamilyen szinten öntudattal bíró lénnyel is jó volna bizonyos fokig közösséget érezni, rájuk tekintettel lenni.
A világ bonyolultsága azt is megnehezíti, hogy jobbá tegyük.
Ennek a módját megtalálni, és azt kivitelezni is nehéz. Ezért, anélkül, hogy lemondanánk a világ jobbá tételéről, bele kell törődni, hogy az sohasem lesz tökéletes, és meg kell kötni a szükséges kompromisszumokat.
A világgal szembeni alázat mind egyéni, mind közösségi szinten kívánatos.
A közösségi szint azt jelenti, hogy teret engedünk annak, hogy az emberek a fentiek szerint tekinthessenek a világra, és hogy ilyen elvek mentén szervezzük meg a társadalom működését.
2.2. Önmagunk reális megítélése
Ne gondoljunk magunkról többet a reálisnál.
2.3. Másokkal szembeni szerénység
Legyünk óvatosak mások megítélésekor, és szerények a velük való viselkedésben.
Az ember hajlamos felületesen megítélni másokat, és lefelé tekinteni rájuk, ami sok rossz forrása.
Az ember azon túl, hogy lenézi a másikat, gyakran le is kezeli.
Gyakran többet várunk a másiktól, mint amit az szívesen ad.
Amikor konfliktusba keveredünk, akkor is hasznos lehet a visszafogottság.
2.4. Szerénység különböző területeken
A szerénység fenti, általános hasznai mellett, több speciális területen is előnyös lehet.
2.5. A szerénységet sem kell túlzásba vinni
(Bár nem ez a jellemző.) Ez többek között az alábbiakat jelenti:
· A világgal kapcsolatban az is igaz, hogy az ember azért sok mindenre képes, és nem kell túlzott mértékben lemondania a világ átformálásáról, javainak élvezetéről.
· Önmagunkkal kapcsolatban alábecsülni sem jó magunkat. A cél a reális önkép elérése.
· Másokkal szemben jó, ha ki tudunk állni magunkért, és nem hagyjuk a fejünkre nőni őket.
· Hasonlóan, a többi területen is meg kell találni az egyensúlyt a félszegség és az elbizakodottság között.
3. A problémák és megoldások egyszerűsége
Az e pontban említettek az ‘Egyszerűség és bonyolultság’ témában vannak részletesen kifejtve.
3.1. Egyszerű és bonyolult problémák
Az emberek hajlamosak összetéveszteni az egyszerű és bonyolult problémákat.
Pedig, ha megfelelően akarunk hozzájuk állni, nem árt, ha különbséget tudunk tenni köztük, különösen, ami a valódi bonyolult problémák megfelelő kezelését illeti.
3.2. A megoldások egyszerűsége
Az egyszerű megoldásoknak több előnye van.
1) Érthetőség, áttekinthetőség
Miáltal könnyebb megtervezni és ellenőrizni őket, és nehezebb visszaélni velük.
2) Robosztusság
Miáltal kevésbé érzékenyek a körülményekre, kevésbé sérülékenyek, és könnyebben javíthatóak.
Ezért az egyszerű megoldások a gyakorlatban gyakran jobban beválnak, mint a kifinomultak, de bonyolultak.
Ezért a bonyolult és lényegi problémák gyakran egyszerű megoldásokat kívánnak.
Az egyszerűség ugyanakkor hátrányokkal is jár.
1) A megértés érdekében történő egyszerűsítés tévútra viheti a gondolkodást.
2) Fel kell adni az elvileg elérhető hatékonyságból.
4. A lényeg egyszerűsége
A lényeg, a jelenségek mögötti intuíció gyakran sokkal egyszerűbb, mint a részletek és a technika, ami ahhoz kell, hogy bánjunk velük.
5. Az egyszerű dolgok öröme
Sok olyan dologban találhat egészséges örömet az ember, melyek olcsók, és nem kell hozzájuk más hozzájárulása.
Általuk boldogabb lehet az ember, csökkentheti az anyagiaktól és más emberektől való függését, és a nyomást, amely alatt él.
6. Egyszerűség ebben a műben
1) Érthetőség és egyszerű nyelvezet
2) A dolgok lényegének megragadása
3) A mű tökéletlenségének elismerése
Ezeket részletesebben lásd az ‘Előszó’-ban.
