HTML

Egyvilág - Fórum

Ez az Egyvilág című könyvhöz tartozó fórum. A könyv részletes bemutatása és a teljes szövegű kézirat a www.egyvilag.hu címen található, a szerzői joggal kapcsolatos nyilatkozattal együtt.

Facebook-csoport:
Érdekes egy világ!

Facebook lap:
www.facebook.com/Egyvilag

Email: egyvilag@gmail.com

Friss topikok

  • Szalay Miklós: Ez nincs benne a fentiben (még), viszont egy értelmesnek tűnő osztályozása a személyiségtípusoknak... (2023.03.10. 23:42) Embertípusok
  • Szalay Miklós: Kiegészítés Karikó Katalin kapcsán: Ezt utólag írom hozzá, mert úgy érzékelem, hogy a Karikóról í... (2023.02.09. 20:14) Külföld (2023. január)
  • Szalay Miklós: Ami némileg elsikkadt, hogy van olyan fajta is, amit meg lehet csinálni, pénzügyileg sem annyira b... (2022.05.01. 15:07) A metaverzum és társai
  • Szalay Miklós: Orbán rendszerét még ki lehet egészíteni: ● A családtámogatási rendszerrel ● Az intézményi szövet... (2022.04.04. 22:00) Politika, választások (2022. február)
  • Szalay Miklós: Hozzá kell tenni a fentihez, hogy azért nem minden súlyosan bántalmazott, büntetett, rosszul nevel... (2021.12.29. 18:03) Elvek, szabályok, normák

A csoportok alapvető jellemzői

2015.07.23.

 

(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)

 

(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)

 

1.   A csoportokat összetartó erők

(Ez a téma a csoportokkal foglalkozó fejezet első darabja. Külön témák foglalkoznak a konformitással; az attitűdökkel, sztereotípiákkal és előítéletekkel; az agresszióval; és azzal, hogy miképpen érdemes kezelni a csoportok problémáit.)

A kisebb-nagyobb emberi csoportoknak, a kulturális és vallási közösségektől, a politikai csoportokon át a nemzetekig, szükségük van olyan erőkre, melyek összetartják őket. Miféle ilyen erők vannak?

1)    Az ember társas lény

Természetünknél fogva bennünk munkál az elfogadottság igénye és a csoportszellem motivációja: vágyunk rá, hogy befogadjanak, és ha a csoporttal történik valami, azt magunk is megérezzük.

2)    Közös jellemzők

A csoportok tagjai sok szempontból lehetnek hasonlóak egymáshoz, ami növeli a csoport összetartását. E mögött egyfelől az lehet, hogy eleve a hasonlók keresik egymás társaságát, másfelől pedig az, hogy miután összekerülnek, hasonulnak egymáshoz, azaz konformálódnak.

Mik szoktak közösek lenni a különféle csoportok tagjaiban?

·     Kultúra

Melynek népek, nemzetek esetén általában fontos eleme a közös nyelv, de érdemes megemlíteni a közösen tisztelt hősöket, példaképeket is, ahogyan a magyarokat összeköti például Szent István, Mátyás király, Kossuth vagy Petőfi.

Saját kultúrája, szubkultúrája nemcsak a nagy, hanem a kisebb közösségeknek is lehet; gondoljunk például a rockerekre, az ő saját zenéjükre, hőseikre, öltözködésükre, stb…

·     Gondolkozás, világnézet

A csoportok tagjai, ha nem is minden tekintetben, de általában eléggé hasonlóan gondolkoznak. Erre is számtalan példa van, a közös vallástól kezdve, a politikai ideológiákon át, a szakmai közösségek közös gondolatvilágáig, például a tudósok racionalizmusáig.

·     Sors

Különösen az egyes népek, népcsoportok tagjai gyakran osztoznak egymással a történelmükben, történetükben; továbbá a különféle csoportok aktuális helyzete is gyakran közös. A közös bajok pedig felélesztik és táplálják a sorstársiasság és bajtársiasság összetartó érzését.

·     Egyéb közös jellemzők

Például:

o  Küllem

A különféle csoportok tagjai gyakran külsejükben is hasonlítanak egymásra. Igaz ez egyfelől az öltözködésre, a fazonra, ahogyan, mondjuk, a pénzügyi körökben szeretik az öltönyt és nyakkendőt, vagy ahogyan a rockerek szeretik a hosszú hajat és a fekete ruhát.

De nem ritkán testi jegyekben is vannak hasonlóságok. Egyfelől természetesen ott a bőrszín, mely régtől fogva erőteljes csoportképző tényező. Másfelől tekintsük például a munkások erős fizikumát.

Mint látható, a küllembeli hasonlóság gyakran megfigyelhető a különböző szakmai csoportoknál illetve kultúrköröknél.

o  Ízlés

Amiképp például a rockerek a rockot szeretik. Ez a hasonlóság is kétirányú: lehet, hogy az eleve hasonló ízléssel rendelkezők kerülnek össze; de a csoportok formálják is tagjaik ízlését, jellemzően egy irányba terelik azt, mondjuk úgy, hogy egymás hatására próbálnak ki dolgokat, ami aztán megtetszik nekik.

·     Bármilyen megosztó tulajdonság

Fontos tanulság, hogy a fentieken túl…

Gyakorlatilag bármi megteszi, ami az embereket csoportokra bontja.

Akár a szem színe, hogy kinek kék és kinek barna, de még az is, hogy valaki véletlenszerűen azt mondja, hogy ti ide tartoztok, ők meg oda. Miután az emberek azonosítják a csoportjukat, gyakorlatilag automatikusan összetartanak, gyakran más csoportokkal szemben.

3)    Érdekek

A többi mellett az embereket igen gyakran az érdekeik is a csoportokhoz kötik. Például sokan nemcsak azért tartanak egy párttal, mert tetszenek neki az elvek, melyeket az képvisel, hanem azért is, mert – így vagy úgy – megéri nekik.

Azon túl, hogy az emberek indítékaiban keverednek az érdekek és a csoporthoz tartozás egyéb motivációi, a csoportok tagsága is vegyes: vannak közöttük elvhűbbek és érdekemberek. (Megint csak érdemes a politikára, a pártokra és a nem kevés köpönyegforgatóra gondolni.)

Az érdekek csoporton belül is gyakran ütköznek, összecsapnak, megosztják azokat. Igaz ez nagyban és kicsiben is: szakadnak úgy a politikai pártok, mint a munkahelyi közösségek, mindenhol vita tárgya, hogy kinek mi jár, kinek legyen igaza, és mindenhol vannak törtetők – népiesen szólva, minden pocsolyában ugyanaz a vihar dúl. Közelebbről:

·     Egyrészt harcolnak egymással az egyéni érdekek: megy az osztozkodás; viták zajlanak konkrét kérdések eldöntése körül, mondjuk, hogy hová menjen kirándulni egy társaság; illetve dúlnak a hatalmi harcok, hogy ki legyen a főnök.

·     Másrészt pedig jellemző a pártoskodás; ahogyan a csoportokon belül kisebb csoportok alakulnak ki, és küzdenek egymással. Példaképp gondoljunk a kereszténység vagy az iszlám egységének megbomlására.

Itt lehet idézni azt is, ahogyan az eleve különbözők, különböző állásponton állók képesek félretenni a nézeteltéréseiket, amíg a közös érdekük úgy kívánja. Amikor azonban ez utóbbi meggyengül, miután a közös ügy győzelemre jut, viszont már nincs, ami összetartsa őket, könnyen ellenfelekké válnak; mondjuk, ahogyan India kettészakadt a függetlenség elnyerése után.

A pártoskodásra való hajlamot aztán ki is lehet használni. A régi mondás szerint is: „oszd meg, és uralkodj”.

4)    Politikai tényezők $

Mint a név is mutatja, ezek leginkább a politikai (vallási) csoportokat, mozgalmakat tartják össze.

·     Ideológiai, dogmatikai mag

Vagyis egy közös (leegyszerűsített) magyarázat a dolgok állásáról, a világ működéséről, (például az osztályharc a kommunisták esetén); illetve közösen vallott hitelvek. Ezek segítségével a csoporthoz tartozók elvtársaknak, hittestvéreknek érezhetik magukat.

·     Vezér

Akit közösen lehet tisztelni, imádni; aki összefogja a csoportot; és irányt mutat.

·     Ígéret

Mondjuk, ahogyan a kereszténység azt mondja, hogy csatlakozzatok és örökké élhettek, vagy, ahogy a pártok hirdetik a jobb életet.

·     Ellenség, fenyegetettség

A félelem a védelmet ígérőkhöz hajtja és irányíthatóvá teszi az embereket, a közös ellenség pedig összeköti és energizálja őket. Ezért például a hidegháborúnak, a kommunizmusnak és kommunistáknak is megvolt a haszna a nyugati vezetők számára.

5)    Identitás

A fentiek nyomán az emberben gyakran kialakul a csoportra vonatkozó identitás. Ilyen, amikor nemcsak Magyarország polgáraként tekintek magamra, hanem azt mondom, hogy én magyar vagyok, nemcsak arról van szó, hogy közgazdászként dolgozom, hanem, hogy közgazdász vagyok. Ez az önazonosság aztán közös lesz a csoport tagjaiban, közös identitással rendelkeznek tehát, egymásra nézve azt látják, hogy „te ugyanaz vagy, mint én” – ami tovább erősíti a csoport összetartását.

Hogy egy csoport tagjaként gondolunk magunkra, azonosulással is jár. Ez azt jelenti, hogy magunkra vesszük a csoportnak illetve tagjainak erényeit és bűneit, dicsőségét és sérelmeit, stb… Ilyen, amikor az ember magyarként felemelőnek érezi, hogy hány Nobel-díjast adtunk a világnak, németként szégyelli, amik a második világháborúban történtek, vagy szurkolóként megalázva érzi magát csapatának veresége után – még ha ezekhez személyesen nem is volt köze.

6)    Egyebek

·     Kiközösítettek és ß védencek

·     Pozitív és negatív csoportképző tényezők ß

Lásd végül az összetartó erőkre mutatkozó igényt a ‘Nemzet’ témában, ahogyan a nemzet keresi azt, ami összekapcsolhatja, ha nincs belőle elég.

2.   További csoportjelenségek

·     Csoportokban való gondolkozás

Ami annyit tesz, hogy az emberek összességét csoportokra bontva képzeljük el, az egyes embereket pedig, önmagunkat is, csoportokhoz tartozókként szemléljük. Sokan gondolkoznak is úgy, hogy vagyunk „mi” meg „ők”.

·     Együttműködés csoporton belül és versengés a csoportok között.

Szólj hozzá!

Egyebek (A világ működése - Ember)

2015.07.09.

 

(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)

 

(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)

 

1.   Külső és belső

1.1. Előzetes megjegyzések

1)    Ebben a témában a testi szépségről lesz szó.

2)    A szépségideálok kultúráról-kultúrára illetve időben is változnak.

3)    Az egyéni ízlések is eltérnek, az egyik embernek más lehet a szép, mint a másiknak.

4)    Az emberek szépség tekintetében is egy folytonos skálán helyezkednek el.

Eredendően tehát nincsenek kategóriák, szépek és csúnyák – de a megértés érdekében praktikus lehet ez a felosztás. Amikor alább szép és csúnya emberekről beszélek, azt úgy értsük, mint ennek a skálának a két szélét.

1.2. A szépség eredete

Pontosabban a formaspecifikus szépségé. Ez a fajta szépség az, amikor a férfi szépnek lát egy nőt. Vegyük észre, hogy egy gorilla viszont vélhetőleg nem az ember nőt, hanem a gorilla nőstényt látja szépnek. Ezért formaspecifikus ez a szépség: mert függ attól, hogy milyen formában létezünk.

Az ilyen dolgokat a forma láttatja velünk szépnek, azért, mert az hasznos neki, hiszen kedvünk lesz gyereket csinálni nőnek, és támogatni őt a felnevelésében, fenntartani a fajt. A formaspecifikus szépség azonban nem merül ki az ellenkező nem szépségében. Például a gyerekeket is azért látjuk szépnek, hogy gondoskodjunk róluk.

1.3. A külső és belső kapcsolata

Jó néhány dolog van, ami összeköti a kettőt:

1)    Genetikai, hormonális hatások, melyek egyszerre hatnak a külsőre és a belsőre

·     Külső és belső nemi jellegek

·     A mutatóujj és a gyűrűsujj hosszának aránya

·     Homoszexualitás

2)    A belső kiütközése a külsőn

·     A személyiség és lelkiállapot kiütközése a testen

·     A személyiség és lelkiállapot hatása az öltözködésre, ápoltságra

·     Általánosabban: az emberek viselkedéséből gyakran lehet következtetni a személyiségükre, lelkiállapotukra.

·     A mód, ahogyan az emberek beszélnek, utal a gondolkozásukra.

3)    Az életmód és a külső kapcsolata

4)    Visszacsatolás a külső és belső között

Különösen a nőkre vonatkozóan, a csúnyaság frusztráltsághoz, a frusztráltság csúnyasághoz vezethet, például azáltal, hogy az illető nem mosolyog, nem törődik a külsejével. (Illetve fordítva, ha valaki szép.) A csúnyaság és szépség ráadásul nemcsak közvetlenül befolyásolja a belsőnket, de gyakran mások közvetítésével is, magyarán, mert csúnyák vagyunk, mások rosszul bánhatnak velünk, amitől szomorúak leszünk.

Ám ha szép valaki, az sem feltétlen csak pozitív hatással lehet rá, rossz esetben a szépség is az ember agyára mehet. Lásd a ‘Hiúság’ témát.

5)    Konformitás

6)    Státusz

Ezek ellenére természetesen sok minden nem látszik meg kívülről az emberen: a személyiségnek, az értelemnek, a lelki problémáknak is legfeljebb bizonyos jelei mutatkoznak meg.

1.4. A szépség hatalma

Az emberek gyakran a külsőből következtetnek a belsőre. Ha nem is túl népszerű kimondani, a fentieket tekintve, némi alapjuk van is erre. Messzemenő következtetéseket azonban nem tanácsos levonni belőle.

A szép emberek jobban is hatnak ránk; általában jobban szeretjük, szánjuk és támogatjuk őket, valamint a ránk vonatkozó véleményük is jobban számít nekünk. (@@Kérdés, hogy jobban is hiszünk-e nekik. Szerintetek?) Ezen kívül pedig hajlamosak lehetünk egyéb kedvező jellemzőket is tulajdonítani nekik, különösen azt, hogy nemcsak szépek, de jók is.

Mindezek folytán a szép emberek könnyebben boldogulnak a világban. (Ami a fizetésükön is meglátszik. ß)

1.5. A nők és a szépség

A külsőnek fokozott szerepe van a nőknél. Egy nőnek egyfelől illik jól kinéznie, és a külleme központi szerepet játszik abban, hogy mennyire kelendő. Másfelől a nőknek maguknak is fontos a külsejük.

Szintén figyelemre méltó, hogy az okosabb nők kevésbé szépek. (Bár a butábbak közt se mindenki szép. Inkább arról van szó, hogy aki szép, jól néz ki, az gyakorta nem túl okos.) Természetesen ez csak átlagosan igaz, vannak kivételek.

Figyelmet érdemel még a szerencsétlen helyzet, amellyel a csúnya lányoknak együtt kell élniük, és azok ereje és méltósága, akik ezzel együtt is életvidámak tudnak maradni.

1.6. Egyebek

1)    Szimmetria és szépség

A szimmetrikus arcokat szebbnek látjuk.

2)    Az átlagos arc szépsége

Sok ember arcának az átlagát véve, az eredményt szépnek találjuk. (@@Mennyire kell az, hogy ezek azonos neműek, azonos fajtájúak legyenek?)

3)    A csúnyaság fennmaradása

Az embernél lazábbá válhatott a génminőség és a küllem kapcsolata.

Végül, nem árt megjegyezni, hogy az, hogy valaki szép vagy csúnya, önmagában még nem tesz senkit különösebben értékessé vagy értéktelenné.

Emlékezzünk rá továbbá, hogy abban, hogy mennyire kedvelünk valakit, mennyire tetszik általában, mennyire szeretjük őt, milyen párt találunk magunknak, a külsőn kívül számos egyéb tényező is szerepet játszik.

2.   Az emberi faj rugalmassága

Az ember, mint faj, több szempontból igen rugalmas: például sok mindenre jó a keze és az agya, illetve sok helyen megél. Ez a rugalmasság a sikerének egyik titka, ezért érdemes röviden foglalkozni vele.

2.1. A rugalmasság aspektusai

Milyen szempontokból rugalmas az emberi faj?

1)    Test

2)    Elme

3)    Társadalom

2.2. A rugalmasság előnyei

·     Sokféle körülmény között meg tudunk élni.

·     Adottak a feltételek a specializációra illetve az együttműködésre.

·     Az emberi rugalmasság, az értelem, a széleskörű eszközhasználat és az együttműködés készsége ellensúlyozza az ember egyébként viszonylag gyenge és védtelen fizikumát.

·     A kultúrák sokszínűségének is megvannak a maga hasznai (és kárai); különösen az, hogy ha valamelyik életképtelennek bizonyul, ott a többi, ami megmenti az embereket a káosztól, fenntartja a civilizációt.

Szólj hozzá!

A magyar olimpiáról röviden

2015.06.23.

 

EMBEREK!

ÉBREDJETEK

MÁR

FEL!

 

Ha részletesebben is érdekel, miért, klikk ide.

 

 

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása