Egyvilág - Fórum

(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)

(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)

1.   A racionalitás és az önzés jelentése

E két fogalom a klasszikus közgazdaságtan alaptétele, mely a gazdasági szereplőket, az embert racionálisnak és önzőnek tételezi fel. Ugyanakkor könnyű őket összemosni, összekeverni – ezért érdemes tisztázni, melyik mit jelent:

1)    Racionalitás

Ez általános értelemben ésszerűséget jelent. Közelebbről, a gazdaságot illetően pedig azt értjük alatta, amikor az ember megpróbálja tudatosan és minél objektívabban kiszámítani, melyik viselkedés eredményezi majd a legnagyobb hasznosságot, boldogságot, hogy a szerint cselekedjen.

2)    Önzés

Önzés az, amikor valaki a saját boldogságát keresi, kellő tekintet nélkül más boldogságára.

Az alábbiakban részletesen megvizsgáljuk a szóban forgó két fogalmat.

2.   Racionalitás

2.1. A racionalitás eredete

1)    Egyedi racionális viselkedésformákra való hajlam

Ilyen lehet például a konformitásra, a másokhoz történő hasonulásra, illetve az imitációra, mások viselkedésének lemásolására való hajlam.

2)    Általános intelligencia

Mely által a helyzetek nagyon széles körében képesek lehetünk okos, racionális döntéseket hozni, ekképp viselkedni. Itt tehát már nem hajlamról, hanem gondolkozásról beszélünk.

3)    Öntudat

Intelligencia az öntudat nélküli állatokban is van, gondoljunk csak a kutyára. Ám az intelligencia nem független az öntudattól, utóbbi segíti azt: általa az elme képes tudatosan és módszeresen alakítani gondolkozásának menetét: az öntudat intelligensebbé tesz.

2.2. A racionalitás csábítása

A racionalitás több szempontból is vonzó:

·     Az ember szereti okosnak tudni magát, többek között az értelmi képességeire is gyakran hiú. Lásd a ‘Hiúság’ témát.

·     A racionalitás (illetve az önzés) könnyen megfogható matematikailag. A matematikában ugyanis a maximalizálás (jelen esetben a saját hasznosságunk maximalizálása) egy igen jól kidolgozott terület.

·     A racionalitás (illetve az önzés) a piaccal együtt elméletileg, bizonyos feltételek mellett, bizonyos szempontból optimális eredményre vezet.

A racionalitás szerintem is jó dolog. Ez a könyv is racionális, az értelem, a megértés segítségével szeretné jobbá tenni az emberek életét és a világot, szeretné, ha az emberek jobban használnák az eszüket, ésszel élnének.

Fontos azonban, hogy ne feledkezzünk meg a racionalitás korlátairól.

2.3. A racionalitás korlátai

A racionalitás fontos tényező az emberben, ám igencsak megvannak a gyengeségei, valamint rajta kívül más tényezők is munkálnak bennünk.

1)    A racionalitás emberi gyengeségei

·     Információhiány

·     Az információ feldolgozásának nehézsége

Azaz, ha éppen meg is van minden információnk, könnyen lehet, hogy nem vagyunk elég okosak, hogy átgondoljuk, vagy egyszerűen csak lusták vagyunk hozzá. Az embernek meglehetősen korlátozottak az értelmi képességei.

·     A megismerés további buktatói

Számtalan ilyen van, a benyomások hatásától kezdve, a hibás általánosításokon át a megismerést torzító társadalmi hatásokig, például az ideológiák által kínált leegyszerűsített magyarázatokig. Lásd ‘A megismerés buktatói’ témát.

* * *

A racionalitás gyengeségeire fel aztán az emberek hajlamosak kiegyezni a kielégítő megoldásokkal, nem feltétlenül törekszenek megtalálni a lehető legjobbat. Például, ha találnak egy olyan állást, amelyik elég jól megfelel az elképzeléseiknek, nem kutatnak tovább, nem derítik fel az összes lehetőséget.

2)    A racionalitáson kívüli tényezők

A racionalitáson kívül sok minden más is dolgozik még az emberben:

·     A (tudatos) racionalitás a boldogság keresésének csak az egyik mechanizmusa.

Ott van még mellette például a kondicionálás és az imitáció is, ahogyan arról ‘A boldogság keresése és korlátai’ témában lehet olvasni.

·     A vágyak, érzelmek, indulatok, hangulat ereje

Nem kell sokat magyarázni, hogy ezek hatása alatt az ember mennyire irracionálisan tud viselkedni, mennyire irracionálisan tudja látni a dolgokat. Lásd például az ‘Agresszió’ témát, de mondjuk a szexuális vágy és a szerelem is eléggé el tudja venni ember eszét.

·     Irracionális gondolatok és cselekedetek

Amilyen még például a túlzott aggodalmaskodás, vagy az, amikor az ember rossz döntéseit igazolandó egyre inkább elköteleződik mellettük. A irracionális gondolatokról, cselekedetekről ‘Az emberek gondolkozása’ témában lehet bővebben olvasni.

Lásd végül a ‘Bevezetés (Az ember élete)’ témában, hogy sokan ész nélkül élik az életet, sodródnak.

3.   Önzés

3.1. Az önzés eredete és ereje

1)    Alapjában véve mindenki tökéletesen önző

Ez így elsőre meglepő lehet, de ha jobban belegondolunk, amikor az ember „önzetlen”, jót tesz valakivel, azt is azért teszi, mert az valamilyen szempontból saját magának is jó: például, mert szerinte így helyes, vagy, mert a másik ember boldogsága neki magának is örömet okoz. Lásd erről ‘A boldogság eredete és a forma hatalma’ témában.

2)    A birtoklási vágy illetve az önzés sajátosságai

A birtoklás ugyan csak az egyik terület, melyen az ember önző lehet, de igen jellemző terület: gyakori, hogy az emberek maguknak akarják a dolgokat, a pénzt, tekintet nélkül arra, hogy másnak mennyi van ezekből, van-e egyáltalán. A birtoklási vágy tehát szoros kapcsolatban áll az önzéssel, az előbbi számos jellemzője az utóbbira is áll.

Így például:

o  A birtoklás az evolúció során fontos volt a túléléshez, szaporodáshoz. (Hasonlóan mondhatjuk, hogy általában az önérdek követése is, hiszen nemcsak akkor járok rosszul, nehezítem meg, hogy szaporodjam, ha a dolgaimhoz nem ragaszkodom eléggé, de akkor is, ha például a szexuális érdekeimet, a párzás jogát nem védem kellőképpen.)

o  Az embernél a sikervágy, a versenyszellem, a státusz iránti vágy is támogatja az anyagiasságot. (És hasonlóan, a tágabb értelemben vett önérdeket is: nemcsak anyagi siker létezik ugyanis, nemcsak anyagi téren lehet versenyezni – vegyük csak az elismertséget példának – és aki sikeres akar lenni, győzni szeretne, abban gyakran segít, ha önző, az önérdekét követi.)

o  Mind a birtoklási vágy, mind általában az önérdek követése erős motiváció az emberben. Már csak az előbbi két pontban elmondottak miatt is.

A birtoklási vágyról egyébként a ‘Forma, öntudat, motivációk és érzelmek’ témában van szó, röviden.

3)    Az önzést, birtoklási vágyat a társadalom is jóváhagyhatja

Ahogy az (erősen) kapitalista rendszer is teszi. Nyilván, ez a jóváhagyás nem abszolút, bizonyos fokú szolidaritást mindenhol elvárnak, ám a jóváhagyás foka társadalomról-társadalomra eléggé változó, jellemző az adott kultúrára.

* * *

És ha már az önzés itt van velünk, és ilyen erős, érdemes nem kihasználatlanul hagyni ezt az energiát, jó dolgok előmozdítására felhasználni azt.

3.2. Az önzés két arca

Önző lehet úgy az ember, hogy közben a szabályokat, megegyezéseket azért betartja – meg úgy is, hogy ha lehetősége van megszegni őket, kibújni alóluk, akkor kibújik. Az utóbbit hívom opportunista önzésnek.

Az opportunista önzésre példa az, amit a (tág értelemben vett) potyautasok csinálnak: elvileg hozzá kellene járulniuk a csoport erőfeszítéseihez, de nem teszik, e nélkül húznak hasznot a csoport munkájából. A potyautasokról lásd a ‘Versengés és együttműködés’ témában.

Megemlítendő, hogy a sima önzést jóváhagyó rendszerek az opportunista önzést azért már nem támogatják. Így, a legkapitalistább rendszer sem fogadja el, ha valaki a törvények megszegésével próbál gazdagodni.

Több más erő hat ugyanakkor az opportunizmus irányába:

·     Mindenekelőtt természetesen az, hogy a szabályok áthágásával gyakorta könnyen, sokat lehet nyerni.

·     Aztán, ha a társadalomban nagy a siker, az anyagiak presztízse, az szintén arra ösztönözhet, hogy azokat a rövidebb úton próbáljuk megszerezni. (Különösen, ha valakinek egyébként esélye se nagyon lenne rájuk.)

·     Az opportunizmusra késztethet továbbá mások opportunizmusa: könnyebben megszegjük a szabályokat, megegyezéseket, ha velünk szemben is így viselkednek; rosszra csábíthat a rossz példa is, ha látjuk, hogy úgy is lehet; de ügyeskedésre, a határok átlépésére késztethet, ha mások opportunizmusuk révén olyan előnyre tesznek szert a versenyben, amit másképp nemigen tudunk behozni, illetve ha boldogulni sem lehet másképp. Gondoljunk csak egy olyan rendszerre, ahol mindenki ügyeskedik, aki meg nem, az hoppon marad.

A körülmények tehát olyanokat is rávihetnek az opportunizmusra, akik egyébként szívesen maradnának a tisztesség ösvényén.

3.3. Az önzés kárai és hasznai

1)    Az önzés kárai

Az önzés természetesen mindenekelőtt azoknak rossz, akivel szemben önzőek: akiket magukra hagynak, akiket becsapnak. Tágabban szemlélve, az önzés elősegíti a társadalmi egyenlőtlenséget, ami szintén nem jó.

Ám az önzésnek ezen túl is vannak hátrányai.

2)    Az önzés hasznai

Azért ennek az érmének is van másik oldala.

(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)

(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)

1. A könyv jellemzői

Ebben a könyvben van összegyűjtve mindaz, ami segíthet okosan élni az életet.

És szeretném, ha erről minden lényeges benne lenne.

Ez a könyv adja a mű második felét, az elsőt pedig ‘A világ működése’ című könyv.

Pontos receptet adni az élethez nem lehet.

Több okból sem. Elsősorban, minden élet és minden helyzet más, az aktuális körülményeket mindig egyedileg kell figyelembe venni. Másrészt az élet dolgai, problémái bonyolultak, sokszor a helyzet részleteit ismerve sem lehet túl okos az ember. Végül, emberről-emberre változó az, hogy kit mi tesz boldoggá.

Azért vannak általános igazságok.

Például a közmondások, népi bölcsességek léte is erre utal, valamint az, hogy sok ilyen, egymástól távoli kultúrákban is hasonló tanulságokat fogalmaz meg. Ez a könyv ezeket a széles körben alkalmazható elveket és gyakorlati tanácsokat próbálja összegyűjteni és összefoglalni.

Az ember használja az eszét.

Ez a legfontosabb tanács mind közül.

Ahogyan az ‘Előszó’-ban említettem, tisztában vagyok vele, hogy a megértésre és józanságra apellálni nem mindig egyszerű – de ha sikerül tudatosítani az emberekben, hogy ott van a kezükben ez a különleges eszköz, mellyel képesek lehetnek javítani a sorsunkon, bízom benne, hogy használni is fogják.

2. Az útmutatás hiánya

A boldogságnak és a helyes cselekvésnek nincs tudománya. $

Az élethez tudományos útmutatást kapni nemigen lehet. Ennek két fő oka van:

1)    A tudomány jól definiált problémákat akar megoldani, a boldogság és a helyes cselekvés problémája viszont meglehetősen puha.

2)    Az, hogy az ember hogyan éljen, érzékeny téma.

Ezért aztán a tudomány általában inkább nem avatkozik bele az ilyen kérdésekbe, az emberek saját döntésére és a hagyományos intézményekre hagyva azt. Ezek azonban gyakran tökéletlenek, továbbá az utóbbiak – a vallások, a társadalmi normák – visszaszorulásával az ember egyre inkább magára hagyva találja magát.

Az ember a modern világban többnyire csak igen bizonytalan forrásokra támaszkodhat abban, hogy hogyan éljen.

1)    Ilyen elsősorban az ember környezete.

Különösen a családja, barátai. Egyrészt azonban ezek a kapcsolatok is gyengülőben vannak, másrészt sokan nem sok jót, illetve csak bizonytalanságot láthatnak maguk körül.

2)    Másrészt ilyen lehet az irodalom.

Bár ezek a munkák általában jó szándékúak, létrehozóik maguk is gyakran bizonytalanok, tanácsaik meglehetősen szétszórtak, ködösek és esetlegesek. Nem utolsósorban pedig a fogyasztásuk is visszaszorulóban van a modern médiával szemben, mely nem sokat törődik a közönség nevelésével.

3)    Harmadrészt ilyen lehet az ember saját tapasztalata.

Fontos, és jó, ha az ember tanulni tud a tapasztalataiból, ezt ebben a műben is hangsúlyozom. Ha azonban csak erre támaszkodunk, annak több hátránya is van.

4)    Leginkább azonban az emberek csak sodródnak.

Vagyis nem is nagyon próbálják ésszel élni az életüket. Azonban, mint e témában látható, ez nem csak az emberek hibája. Sokszor a természet és a társadalom sem könnyíti meg a dolgukat.

Furcsa, hogy éppen egy ilyen fontos, mindenkit érintő területen van így magára hagyva az ember. Hogy ne legyen, jó lenne tanítani is a legfontosabb, józanul és módszeresen átgondolt elveket, praktikákat.

3. Nehéz megtalálni az utat

Az útmutatás hiányán túl több okból is.

A világ, az ember élete és a problémák gyakran bonyolultak.

Az emberi forma és természet tökéletlensége

Nemcsak az egyes ember nem hibátlan, az emberi fajnak is megvannak az eredendő tökéletlenségei. Jelenti ez egyrészt az testünk hibáit, de különösen az elménk tökéletlenségét.

Társadalomi akadályok

Azon túl, hogy az ember magára van hagyva, a társadalom más módokon is megnehezítheti a dolgát. Nem segít többek között, ha az embernek kimerítik az energiáit, ha igazságtalanságok érik, vagy ha nem támogatják a széleskörű világlátást és az önálló gondolkozást.

Tanácsot adni sokkal egyszerűbb, mint megfogadni.

Maguk a tanácsok általában nem különösebben bonyolultak, összeszedni, leírni és megérteni sem különösebben nehéz őket. Alkalmazni nehéz őket.

Időnként nincs is jó megoldás.

Bár a rossz és a még rosszabb között is érdemes lehet választani.

4. A könyv tartalma

A könyv két részből áll. Az első hét egyszerű elvet tárgyal, melyekre az ember az életét alapozhatja, a második az élet számos területéhez igyekszik praktikus tanácsokkal szolgálni.

1)    Elvek

o  Nyitottság

Legyünk nyitottak a világra, a többi emberre, és legyünk őszinték magunkhoz.

o  Tudatosság

Szemléljük tudatosan, és próbáljuk megérteni a világot és saját magunkat. Törekedjünk egy reális világkép és a megfelelő önismeret elérésére. Ezek alapján cselekedjünk tudatosan.

o  Önállóság

Törekedjünk rá, hogy önállóan is képesek legyünk megérteni és megítélni a dolgokat, és próbáljunk meg tenni a saját boldogulásunkért. Bizonyos mértékig őrizzük meg a különállásunkat a közelebbi környezetünkkel szemben, például ami a konformitásra, a hasonlóvá válásra irányuló nyomást illeti. Hasonlóan, bizonyos mértékig őrizzük meg a függetlenségünket a társadalmi elvárásokkal szemben is, például a győzelemre és a sikerre irányuló nyomás ellenében.

o  Harmónia

Törekedjünk rá, hogy ne kelljen folyton küzdenünk valami ellen, elviselni valamit. Éljünk harmóniában magunkkal, másokkal és a világgal.

o  Egyensúly

Legyünk mértéktartóak, próbáljuk meg megtalálni a középutat, és törekedjünk a kiegyensúlyozottságra. Ezek az élet számtalan területén a hasznunkra válhatnak.

o  Boldogság

A boldogságunk fontossága, és az elvek, melyek mentén elérhetjük azt. Önmagunk kíméletének jelentősége, a boldogság forrásai és azok kiszélesítése, a célok fontossága és kezelése, illetve az ember problémáinak jellemzői.

o  Jóság

Legyünk rendesek és türelmesek. Ennek az előnyei és nehézségei.

2)    Praktikák

Gyakorlati tanácsok az élet számos területéhez, többek között az ember testi-lelki és egyéb problémáihoz, másokkal való kapcsolatához, az élet megszervezéséhez, a tanuláshoz, alkotáshoz, érvényesüléshez, ítéletalkotáshoz.

5. Hasonlóság a taoizmussal

A könyvben megfogalmazott tanácsok nagy többsége nem újdonság. Ráadásul összességüket és általában a világnézetemet tekintve is van olyan filozófiai rendszer, melyhez sok szempontból hasonlóak: a taoizmus – legalábbis ami annak praktikus oldalát illeti.

(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)

(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)

1. A könyv jellemzői

Ebben a könyvben van leírva, hogy hogyan működik a világ.

És szeretném, ha erről minden lényeges benne lenne.

Ez a könyv adja a mű első felét, a másodikat pedig ‘Az ember élete’ című könyv.

Nem fog minden mindenkit egyformán érdekelni benne.

Mert mindenkit más érdekel, mindenki máshoz ért, és azt is valószínűnek tartom, hogy az elvontabb témák iránt kevesebben érdeklődnek majd. Ezért is érdemes átnézni a témák címeit és leírását, valamint a témák belső tartalomjegyzékét.

A társadalmi és különösen a gazdasági kérdések viszonylag nagyobb súllyal szerepelnek benne.

Egyrészt mert ezek gyakorlati, emberközeli, sokakat érintő témák, másrészt ezeket tanultam.

Ez a könyv háttérül szolgál a következőhöz, vagyis ahhoz, hogy hogyan lehet okosan élni az életet.

Itt vannak ugyanis részletezve olyanok is, mint a boldogság mibenléte, az emberi gondolkozás jellegzetes mintái, a társas kapcsolatok és a csoportok viselkedésének legfontosabb jellemzői, valamint az etika kérdései.

2. A könyv tartalma

A könyv a következő részekből áll:

1)    Elvek

Ezek egy része a világ néhány fontos szervező elvét, mechanizmusát mutatja be, melyek sok területen játszanak szerepet, és melyek szem előtt tartása segíti a világ megértését. A másik részük a mű világnézetének alapjait adja.

2)    Alapok

A világ megismerésének és fizikai működésének alapjai, a világ mélységei, nagysága és nagyszerűsége, továbbá amit néhány olyan nagy kérdésről mondani lehet, hogy van-e Isten, honnan van a világ, és miért van benne élet.

3)    Élet

Az élet jelentése, legfontosabb fogalmai, jelenségei. Az evolúció működése, némileg mélyebben, mint ahogy azt általában előadják.

4)    Elme

Az elme szerkezete és tulajdonságai, a lélek a tudat és az öntudat jellemzői. Az elme szerepe az élet számára, a biológiai és társadalmi forma fogalma és befolyása az elmére, a boldogság eredete és összetevői. Az értékek mibenléte és gyökerei a boldogságban.

5)    Ember

A nemiség kérdései és a társas viszonyok jellemzői. Az ember gondolkozásának legfontosabb sajátosságai. Mi az egyén, hogyan határozza meg magát az ember, milyen címkéket aggatunk egymásra, milyen szerepeket játszunk? Az emberek legjellemzőbb típusai.

6)    Társadalom

A csoportok és a csoportos viselkedés jellemzői, az ebből adódó problémák kezelése. A politika, a gazdaság és a kultúra számos jelenségének leírása. Az etika ügyei, jó és rossz kérdései, és a javasolt válaszok.

7)    Egység

Az egység különféle területei a megismerés egységétől az emberiség egységéig.

8)    Program

Azok a dolgok, melyekre az emberiségnek nagyjából törekednie kellene.