A kormány balsorsának nem akar vége szakadni. Először jött Demeter Szilárd művészien érzékletes nyilatkozata Soros György gázkamrájáról – de rögtön el is halványította azt Szájer József artistamutatványa az ereszen. Ez utóbbiról néhány gondolat.
Hogy mi a baj ezzel egyáltalán? Önmagában szemlélve olyan rettenetesen nagyot nem vétett ez az ember, melegnek lenni, melegpartira járni nem bűn. (Bár a feleségének azért lehet, hogy volna még ehhez egy-két szava.) A covid-os szabályok megsértése és a drog már problematikusabbak – de ezeket is ezrek követik el naponta, és a megfelelő büntetés értük az a pár száz eurós bírság, amit Szájerre is kiróttak. Nyilván az ő esetében azért szólt ekkorát az eset, mert egy politikusról van szó, ráadásul egy olyan párt politikusáról, amely fennen hangoztatja a keresztény-családi értékek fontosságát.
Meg mert mindezt még megfejelte egy bőrleszkfilmbe illő menekülési kísérlettel – a hazai ellenzék, pedig kapva kapott az alkalmon, amely így nemcsak felettébb kínos de módfelett mókás is. Másrészt a Fidesz mostanra úgy maga ellen fordított mindenkit Brüsszelben, hogy ott sem a szomorúságtól potyog a könnyük Szájer földet érését látva. Kisvártatva aztán szokás szerint megindultak a különféle összeesküvés elméletek, egyesek szerint az egész csak figyelemelterelés, gumicsont. (Amit nem hiszek, mert ahhoz ez túlságosan fájdalmas volt.) Mások azzal jöttek, hogy tőrbe csalták a nagyszakállút, puttonyában az ecstasy-val. Ami azt illeti, valószínűnek éppen ezt sem mondanám, de azért el tudom képzelni, hogy ez nem véletlenül történt éppen most. A hírek szerint sokan tudhattak Szájer hajlamairól és szokásairól, és ez most gyanúsan egybe esett a Fidesz legújabb aknamunkájával, a költségvetés megtorpedózásával – ráadásul még kiválóan rímel is a jogállamiságra, a melegjogok jelenlegi komplexusaira idehaza.
Képmutatás, az azért van a dologban. Kinek a képmutatása? Szájeré, természetesen, aki egy vizet prédikáló pártban bőrt szopogat. Bár azt hiszem, hogy – megint csak, eltekintve attól, hogy egy politikusról van szó – a színjátszásnak ez a foka még egyáltalán nem megy ritkaságszámba az emberek között: ugyan ki teszi ki közülünk a szennyest az ablakba? Hányan nem mondanák, hasonló esetben hogy „ó, úgy belefáradtam ebbe a csúnya politizálásba, mostantól inkább a festésnek szeretnék élni”. Hányan nem alkudnának meg az elveikkel ennyire, ha a kényelmes megélhetésükről volna szó? Nem azt mondom, hogy mindenki eladná magát – de azért nem kevesen, nyilván embertől és a körülményektől függően változó mértékben. Továbbá emlékezzünk, hogy a Fidesz sem így indult, a rendszerváltás környékén még az SZDSZ-szel lehetett egy sorban emlegetni libernyákság tekintetében – és hát Szájer, a jelek szerint, „titokban”, csak úgy maradt.
És bármennyire is jöttek azon nyomban a momentumos hirdetések a Fészen, hogy most aztán hogy lebukott a képmutató Fidesz, meg az Orbán-cum-Szájeres képek, meg hogy 2022-ben kormányváltás – bármekkora is az örömtánc, önmagában az, hogy most egyvalaki így bebukott, még nem diszkreditálja az egész pártot. (Objektíve nézve. Az emberek szemében, azért más kérdés; és egy ekkora kabaré vélhetőleg valamelyest meg is látszik majd statisztikákon – de kormányváltásra azért ne számítsunk. Valamint, tegyük még hozzá, hogy főleg nem diszkreditálja az eset azokat, az ő erkölcseiket, akik őszintén hisznek a párt szavában – mert a szavazóik jó része, még mindig, ilyen.)
De azért van, ami hitelteleníti őket, mármint a párt politikusait, az eset kapcsán: egyrészt az, hogy falaztak neki, mert tuti, hogy ez párton belül nem volt titok – de hát hol dobnak ki egész embert, ha nem muszáj? No meg annyiban, ahogy bőrt húztak a fogukra, meg az egész komornyik médiáéra. (Két nappal később néztem az Origót: egy darab cikk volt az esetről, érintőlegesen.) Illetve, ha lehet, még eggyel feljebb, a 34 milliomodik fokozatba kapcsolták a migráncshíradót, amit a jogállamisági vita miatt már egyébként is fokozott tempóban pörgettek. Közben pedig, egyébként elég profi módon, minden tisztségéből gyorsan lekapcsolgatták régi elvtársukat, mindenekelőtt a párttagságából.
Mindezzel együtt a Fidesz képmutató – csak nem emiatt. Ez most inkább csak egy eklatáns – és igen szórakoztató – parafrázisa volt az egyébként is tudható képmutatásuknak, korrupciójuknak. De akárhogy is, a sokadik fiaskóként, ez most nagyon rosszkor jött hazánk konzervatív, keresztény szellemiségű atyjainak. Főleg, hogy épp most készülnek a Szájer iPad-ján írt gránitkeménységű alkotmányba, annak kilencedik módosításával belevenni, hogy az anya nő.
