HTML

Egyvilág - Fórum

Ez az Egyvilág című könyvhöz tartozó fórum. A könyv részletes bemutatása és a teljes szövegű kézirat a www.egyvilag.hu címen található, a szerzői joggal kapcsolatos nyilatkozattal együtt.

Email: egyvilag@gmail.com

Facebook lap:
www.facebook.com/Egyvilag

Facebook-csoport:
Érdekes egy világ!

Friss topikok

  • Szalay Miklós: Néhány gondolat a globalizáció jövőjéről a koronavírus járvány kapcsán. Először is, jó esélyt láto... (2020.05.02. 14:51) Globalizáció
  • Szalay Miklós: @tompus: Igen, szerintem is taktikáznak, szándékosan többet kértek a szükségesnél. Elég szomorú, h... (2020.03.23. 16:58) Koronavírus, gazdaság, klíma
  • Szalay Miklós: Egy másik kapcsolódó írás a koronavírusról, illetve annak gazdasági és klímaügyi konzekvenciáiról:... (2020.03.20. 12:44) Globális problémák
  • Szalay Miklós: concordeblog.hu/2020/01/23/miert-van-egyre-tobb-kommunista-fiatal-amerikaban/ (2020.02.05. 00:03) Egyenlőtlenség
  • Szalay Miklós: Kapcsolódó további olvasnivalók: Agresszió: egyvilag.blog.hu/2015/11/05/temaid068v01 A csoporto... (2020.02.04. 12:53) Attitűd, sztereotípia, előítélet

Érdekes gazdasági jelenségek

2019.12.12.

(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)

 

(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)

 

1.    Az árucikkek címkéi

1)    A címkékről általában

Címkének azt nevezem, amivel jellemezzük a dolgokat, amiképp tekintünk rájuk. Címkéje sok mindennek lehet, például az embereknek (mondjuk, amikor valakire „doktor”-ként vagy „főnök”-ként tekintünk), a műalkotásoknak („eredeti” vagy „másolat”) – nem utolsósorban pedig az árucikkeknek is. A címkék, bár a dolog lényegét nem érintik, a megítélését annál inkább. (Így egy másolt festmény, még ha pontosan meg is egyezik az eredetivel, akkor is csak „másolat”-nak minősül – ezért nem is értékeljük sokra.) Lásd bővebben a ‘Címkék, szerepek, identitások’ témában.

Milyen címkéi vannak az árucikkeknek? Például: $

    Márkás vagy sem

    Kézzel vagy géppel készült

    Hol gyártották (pl. kínai vagy német) ß

    Az árucikk ára ß

Vagyis amikor az olcsóbbra automatikusan gagyiként tekintünk.

Mindezek tehát befolyásolják az áruk megítélését, keresletét és árát – holott azok lényegét nem feltétlenül érintik: gyakran a nem márkásnak sincs baj minőségével, a géppel készült is jól megmunkált. (Ha nem is mindig: például a német áru nem ritkán tényleg jobb minőségű, mint a kínai – de ez sem törvényszerű.)

2)    Márka

Coca-Cola, Adidas, Sony: mire jók ezek és a többi márka?

Először is: mit kap tőlük a fogyasztó?

    Garanciát a minőségre

Bár, mint láttuk a márka címke is: az általa jelölt áru tehát nem feltétlenül jobb minőségű a nem márkásnál.

    Nem kell sokáig keresgélni, gyorsan el lehet intézheti a vásárlást.

    Menőség

Hát a gyártónak miért jó a márka?

Nyilván azért, mert nagyobb a haszna: egyfelől a vásárló az előbb felsorolt előnyök miatt többet hajlandó fizetni a márkás termékekért; illetve a márka védelmet élvez, más nem gyárthatja, a gyártónak mintegy monopóliuma van rá.

2.    Marketing

2.1. A marketing hatalma

Fontos látni, hogy az eladás nemcsak minőség kérdése. Először is, természetesen ár kérdése is: általában a rosszabbat is el lehet adni olcsóbban. Másodszor pedig különféle marketing technikákkal rá lehet venni az embereket, hogy megvegyék, amit egyébként nem vennének.

A marketing alapvetően kétféleképpen működik: megmutatja az embereknek a termékeket, melyekkel a már meglévő igényeiket tudják kielégíteni – vagy megteremti az igényt.

Ami az előbbit illeti, érdemes felismerni, hogy bizony „a jó bornak” is elkél a cégér: hiába lenne ugyanis igény valamire – ha az emberek nem tudnak róla, nem fogják megvenni. (Különösen, ha másnak is van jó bora, amiről viszont tudnak.)

Ám a marketing hatalma az igény megteremtésével világlik ki igazán: a marketing, különféle technikáival, sok mindent képes eladni – beleértve sok rossz minőségű, értelmetlen dolgot is.

2.2. Marketing technikák

A fogyasztók befolyásolása ritkán merül ki az egyszerű informálásában, a marketingesek számtalan technikát alkalmaznak, hogy rávegyék őket a vásárlásra.

1)    A termékkel való machináció

2)    Az árral való machináció

3)    A fogyasztó és környezete

   A fogyasztók megismerése, megfigyelése

Mint amikor a Facebook és a Google kielemzi a felhasználó profilját, like-jait, posztjait, kereséseit, az emailjei és a csevegései tartalmát, és ezek ß alapján választja ki, hogy milyen reklámot mutasson, mit ajánljon neki. (Mi több, a felhasználó ismerőseinek hasonló adatait is felhasználják e célból, ha ugyanis azoknak tetszik valami, az valószínű, hogy a felhasználót magát is érdekelni fogja.) Hasonlóan, a különböző áruházak hűségkártyái is lehetővé teszik a kereskedőknek, hogy egyéni szinten kövessék, hogy a vásárló mit vásárol, mikor megy be a boltba, mennyit költ; sőt, a mobilszolgáltatóknak is értékes információkat nyújtanak a hívások meta adatai (a hívások időpontja, hossza és hasonlók).

4)    Vágyak, impulzusok, motivációk

    Félelmek

Különösen a betegségtől, gondoljunk csak a baktériumok 99,9%-át elpusztító fertőtlenítőszerekre, illetve arra, ahogyan a szénhidrátok, a zsír, a koleszterin, stb… egymást váltják az első számú közellenség szerepében – mire fel jön a sok mentes termék, ugyebár. (Bár, ha valamit sokan és régóta fogyasztanak, használnak, annál már nyilvánvalónak kell lennie, ha káros, illetve, hogy mennyire az.)

2.3. A fogyasztó érdekeinek sérülése

Abból kiindulva, hogy a vevő szabadon választhat, illetve az olyan mondásokból, hogy „a vevő a király”, úgy tűnhet, hogy aki el akar adni valamit, az mindig a vevő érdekeit tekinti elsődlegesnek, igyekszik minél inkább a vevő kedvére tenni. Ez azonban nem így van, az eladók csak addig cselekednek a vevő érdekei szerint, ameddig az egybeesik a sajátjukkal. Íme néhány példa:

1)    Az igazság rugalmasan kezelése

Az egyik nagy nemzetközi reklámügynökségnek például az a jelmondata, hogy „Truth Well Told”, vagyis „Jól Elmondott Igazság”. Nos, ez a jól elmondás nem ritkán súrolja a hazugság határát. (Általában a marketing területén, nem csak erre a cégre értve természetesen.)

2)    Elavulás és újítás

    A javíttatás, az alkatrészek drágasága az újhoz képest

    Tervezett elavulás

Ennek két módja van, először is, hogy a dolgokat úgy gyártják, hogy a tartósság, a javíthatóság nem szempont, sőt. A másik pedig, hogy egyre-másra hozzák ki az újabb modelleket, melyek lehetnek nagyobb tudásúak vagy csak menőbbek az előző évinél, akárhogy is, a vevő akkor is megveszi őket, ha a régi nem romlott el.

    Újítási kényszer

Egyfelől manapság folyton cserélődnek az árucikkek, gyakran kevés idő múltán már nem lehet kapni azt sem, ami pedig jó volt, bevált; másfelől a gyártók akkor is változtatnak, kihozzák az új verziót, ha értelme nem sok van.

3)    Áruházak

Ők is igyekeznek minél többet eladni, amiért meg is tesznek ezt-azt. Például megsétáltatják a vásárlót, hogy az minél több árucikkel, ajánlattal találkozzon. Hogyan érik ezt el? A bejárat és a kijárat elhelyezésével, illetve a berendezéssel, hogy lehetőleg az egész boltot be kelljen járni, mielőtt távozhatnánk.

4)    Árdiszkrimináció

Magyarul, amikor a különféle vevőknek más-más áron kínálják a terméket; például, amikor diákoknak olcsóbb a mozijegy. Fontos látnunk, hogy ez alapvetően nem a kispénzűekkel való jótékonykodás: az ár mindig kb. annyi, amennyit az adott vevő, vevőtípus maximum fizetni hajlandó – miáltal az eladó az eladásait, a saját hasznát növeli.

(Miközben a vevők hasznát csökkenti, közel nullára: egységes ár esetén ugyanis lennének, akik olcsóbban kapnák meg a terméket, mint a maximum, amennyit még megadnak érte, amivel jól járnának – mivel azonban most mindenki a maximumot fizeti, a vevők lényegében nem is nyernek az üzleten. Ezért is tilos az árdiszkrimináció, nyílt formájában legalábbis.) (@@Mennyire általános ez a tilalom? Az USÁ-ban és Magyarországon tilos, azt tudom.)

Kevésbé nyílt formájában viszont széltében-hosszában alkalmazzák, úgy, hogy lebutított, rosszabb, csúnyább termékeket is kínálnak a minőségiek mellett. Vegyük csak a puha kötésű könyveket, a HD-ready TV-ket vagy a lassabb processzorokat: ezeket a gyengébb változatokat legyártani általában nem sokkal kerül kevesebbe – a gyártó tehát akár az erősebbeket is adhatná olcsóbban – az olcsóbban kínált termékeknek azonban valahogyan különbözniük kell, egyrészt, hogy azok, akik a drágábbat veszik, át ne térjenek róla, másrészt pedig, hogy burkolt maradjon a árdiszkrimináció, ne pont ugyanazt adják olcsóbban.

5)    Árukapcsolás

Ami azt jelenti, hogy valamit, amit tényleg szeretnél, csak úgy kaphatsz meg, ha megveszel vele valami olyat is, amit nem vennél meg. Jellemző példák a csomagban kínált TV csatornák, és sok zenei album.

6)     A döntésekhez való ragaszkodás

3.    A haszon magyarázatai

1)    Piaci koncentráció

Ennek különféle esetei a szokásosnál nagyobb profit elérését teszik lehetővé. Ide tartoznak a monopóliumok, kartellek, a belépési korlátok (mondjuk, hogy egy bank alapításához jelentős tőke kell, ami sokak számára komoly akadály). Ide tartozik továbbá a gazdasági járadék is (például amikor valaki termőfölddel rendelkezik, amelyből összességében csak egy adott mennyiség létezik). Részletesebben lásd ‘A piac elvi korlátai’ témában.

2)    Az egyenlőtlenségek súlyosbodása

Illetve a gazdagok további gazdagodása. Számos oka van ennek, például az, hogy a gazdagoknak a pénzük is termeli a hasznot, ellentétben azokkal, akiknek csak a munkaerejük van; vagy az, hogy a gazdagok a pénzükkel, a befolyásukkal el tudják intézni maguknak a kedvezőbb feltételeket. Bővebben lásd az ‘Egyenlőtlenség’ témában, a divergencia pont alatt.

3)    Kereskedés

Honnan származik a kereskedő haszna? Nos, az tulajdonképpen a szükségletek kielégülésének „megvámolása”.

4)    Egy befektetésen az adott idő alatt elérhető hozam számít.

És nem az egy ügyleten elérhető. Különösen a kereskedők kapcsán releváns ez: ezért van ugyanis, hogy ha gyorsan forog az árukészlet, sok a vevő, akkor olcsóbban tudják adni a portékájukat – azért, mert a befektetésük egy év alatt 3-szor fial, nem csak egyszer, és így alacsonyabb haszonkulccsal is el tudják érni ugyanazt az egy évre vetített elvárt profitot.

Ez az egyik oka annak, hogy (eléggé igazságtalan módon) a szegényebb országokban drágábbak bizonyos termékek, merthogy ott lassabban fogy az áru. További okok a magasabb költségek (pl. mert a szegényebb országok messze vannak, rossz a közlekedés, drágább eljuttatni oda az árut); valamint magasabb a kockázat is (pl. a bizonytalan politikai helyzet miatt); illetve kisebb a verseny az eladók között.

5)    Magas kereslet – alacsony kínálat

Ez a kombináció egymástól meglehetősen elütő körülmények között is magas árakat eredményez.

A kereslet magas és a kínálat alacsony voltát itt egymáshoz képest, relatív értelemben értsük.

6)    Miért érdemes a zavarosban halászni?

Azaz újonnan megnyílt piacokon vagy a tilosban. Több okból is:

    Felgyülemlett, magas kereslet

    Alacsony kínálat, magasabb kockázat, lazább verseny, magasabb profit

    A szabályok, költségek lazasága, elkerülése

4.    Egyebek

1)    Árrugalmasság

Ami azt jelenti, hogy egy árucikk kereslete vagy kínálata mennyire érzékeny az árának megváltozására. Vannak alacsony keresleti árrugalmasságú cikkek, például a kenyér – ami érthető, mert enni kell, az emberek akkor is megveszik, ha drága. Magas az árrugalmassága ugyanakkor a luxuscikkeknek, melyekről könnyebben lemondanak.

Hasonlóan, a különféle árucikkek kínálati árrugalmassága is különböző lehet: magas például az új lakásoké, hiszen, ha lemennek az ingatlanárak, akkor nem éri meg felépíteni őket, lezuhan a kínálat. Alacsony ugyanakkor a gyapot árrugalmassága, azért ß, mert akik gyapottermesztésből élnek, azoknak nemigen van más választásuk, akkor is termelnek tehát, ha csak olcsón tudják eladni. (@@Jó példák ezek? Jobb példák?)

Lásd ezekhez ‘A piac alapjai’ témában a kereslet-kínálat ábrát, a nagy X-szel, melyen a rugalmasságok is láthatóak, mégpedig a görbék meredekségében: minél meredekebbek, annál rugalmasabb a kereslet és a kínálat.

2)    „Ragadós” árak

Annak ellenére, hogy a keresleti-kínálati viszonyok indokolnák az árak változását, azok hajlamosak bizonyos fokig tartani a szintjüket, vontatottan reagálnak.

3)    A befutó termékek gyakran egyszerű ötleteken alapulnak.

Az üzleti sikerhez nem feltétlen kellenek világmegváltó meglátások. Sem a Facebook like-jai, hírfolyama; sem a Google módszere, hogy azokat a lapokat sorolja előbbre, melyekre több link mutat; sem a Sony magunkkal vihető Walkman-je ß; sem a McDonalds mindenütt egyforma hamburgerei nem tűnnek akkora találmánynak, hogy Einsteinnek kelljen lenni hozzájuk. A titok ezeknél inkább az egyszerű, erőteljes, de eladdig kihasználatlan igények, lehetőségek felismerésében volt. (Bár ilyenekből azért egyre kevesebb van.)

4)    A dolgokat időnként a praktikum szüli meg – majd másra is használni kezdik őket.

Ilyen az írás, mely kezdetben adminisztratív célokat szolgált; de a számítógépet sem a szórakoztató appok miatt hozták létre eredetileg.

5)    Nem ritkán nem az úttörők futnak be.

Azért is, mert ülnek a babérjaikon, miközben más jobbat csinál náluk: például internetes keresők is voltak már a Google előtt, mondjuk az Altavista; mint ahogyan a Friendster és a MySpace is ott volt már a Facebook előtt. De más okai is lehet a sikertelenségüknek, például, hogy erős, rámenős versenytársakkal kerülnek szembe, akik szintén rányomulnak az úttörők által feltárt lehetőségekre. (@@Példák még?)

6)    A dolgokat el is kell adni, nemcsak megcsinálni.

Örök tanulság, hogy nem elég egy jó terméket összerakni – azt meg is kell kívántatni az emberekkel, tudni kell az üzletben érvényesülni is. Aki a vállalkozás üzleti részét viszi, annak legalább akkora szerepe van a sikerben, mint aki a terméket összehozta.

7)    A rosszabb minőséget is el lehet adni, olcsóbban.

Az ilyen termékekkel is lehet tehát üzletet csinálni.

8)    Méretgazdaságosság

Hogy ugyanis nagyobb tételben olcsóbb termelni.

9)    A jelenlegi tendencia, hogy egyre kisebbek a kiszerelések

Ez egy eléggé általános jelenség, az utóbbi időben kisebb lett a tejföl, a kóla, sok minden. (@@Mennyire általános ez? Külföldön is jellemző? Az élelmiszereken kívül másnál is megfigyelhető? További példák?)

10)  Párhuzamok az élővilág és az üzleti világ között

Mindenekelőtt a versengés a közös bennük, ahogy a különféle termékek, vállalatok versengenek egymással.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://egyvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr8115349280

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.