(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)
(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)
1. Külső és belső
1.1. Előzetes megjegyzések
1) Ebben a témában a testi szépségről lesz szó.
2) A szépségideálok kultúráról-kultúrára illetve időben is változnak.
3) Az egyéni ízlések is eltérnek, az egyik embernek más lehet a szép, mint a másiknak.
4) Az emberek szépség tekintetében is egy folytonos skálán helyezkednek el.
Eredendően tehát nincsenek kategóriák, szépek és csúnyák – de a megértés érdekében praktikus lehet ez a felosztás. Amikor alább szép és csúnya emberekről beszélek, azt úgy értsük, mint ennek a skálának a két szélét.
1.2. A szépség eredete
Pontosabban a formaspecifikus szépségé. Ez a fajta szépség az, amikor a férfi szépnek lát egy nőt. Vegyük észre, hogy egy gorilla viszont vélhetőleg nem az ember nőt, hanem a gorilla nőstényt látja szépnek. Ezért formaspecifikus ez a szépség: mert függ attól, hogy milyen formában létezünk.
Az ilyen dolgokat a forma láttatja velünk szépnek, azért, mert az hasznos neki, hiszen kedvünk lesz gyereket csinálni nőnek, és támogatni őt a felnevelésében, fenntartani a fajt. A formaspecifikus szépség azonban nem merül ki az ellenkező nem szépségében. Például a gyerekeket is azért látjuk szépnek, hogy gondoskodjunk róluk.
1.3. A külső és belső kapcsolata
Jó néhány dolog van, ami összeköti a kettőt:
1) Genetikai, hormonális hatások, melyek egyszerre hatnak a külsőre és a belsőre
· Külső és belső nemi jellegek
· A mutatóujj és a gyűrűsujj hosszának aránya
· Homoszexualitás
2) A belső kiütközése a külsőn
· A személyiség és lelkiállapot kiütközése a testen
· A személyiség és lelkiállapot hatása az öltözködésre, ápoltságra
· Általánosabban: az emberek viselkedéséből gyakran lehet következtetni a személyiségükre, lelkiállapotukra.
· A mód, ahogyan az emberek beszélnek, utal a gondolkozásukra.
3) Az életmód és a külső kapcsolata
4) Visszacsatolás a külső és belső között
Különösen a nőkre vonatkozóan, a csúnyaság frusztráltsághoz, a frusztráltság csúnyasághoz vezethet, például azáltal, hogy az illető nem mosolyog, nem törődik a külsejével. (Illetve fordítva, ha valaki szép.) A csúnyaság és szépség ráadásul nemcsak közvetlenül befolyásolja a belsőnket, de gyakran mások közvetítésével is, magyarán, mert csúnyák vagyunk, mások rosszul bánhatnak velünk, amitől szomorúak leszünk.
Ám ha szép valaki, az sem feltétlen csak pozitív hatással lehet rá, rossz esetben a szépség is az ember agyára mehet. Lásd a ‘Hiúság’ témát.
5) Konformitás
6) Státusz
Ezek ellenére természetesen sok minden nem látszik meg kívülről az emberen: a személyiségnek, az értelemnek, a lelki problémáknak is legfeljebb bizonyos jelei mutatkoznak meg.
1.4. A szépség hatalma
Az emberek gyakran a külsőből következtetnek a belsőre. Ha nem is túl népszerű kimondani, a fentieket tekintve, némi alapjuk van is erre. Messzemenő következtetéseket azonban nem tanácsos levonni belőle.
A szép emberek jobban is hatnak ránk; általában jobban szeretjük, szánjuk és támogatjuk őket, valamint a ránk vonatkozó véleményük is jobban számít nekünk. (@@Kérdés, hogy jobban is hiszünk-e nekik. Szerintetek?) Ezen kívül pedig hajlamosak lehetünk egyéb kedvező jellemzőket is tulajdonítani nekik, különösen azt, hogy nemcsak szépek, de jók is.
Mindezek folytán a szép emberek könnyebben boldogulnak a világban. (Ami a fizetésükön is meglátszik. ß)
1.5. A nők és a szépség
A külsőnek fokozott szerepe van a nőknél. Egy nőnek egyfelől illik jól kinéznie, és a külleme központi szerepet játszik abban, hogy mennyire kelendő. Másfelől a nőknek maguknak is fontos a külsejük.
Szintén figyelemre méltó, hogy az okosabb nők kevésbé szépek. (Bár a butábbak közt se mindenki szép. Inkább arról van szó, hogy aki szép, jól néz ki, az gyakorta nem túl okos.) Természetesen ez csak átlagosan igaz, vannak kivételek.
Figyelmet érdemel még a szerencsétlen helyzet, amellyel a csúnya lányoknak együtt kell élniük, és azok ereje és méltósága, akik ezzel együtt is életvidámak tudnak maradni.
1.6. Egyebek
1) Szimmetria és szépség
A szimmetrikus arcokat szebbnek látjuk.
2) Az átlagos arc szépsége
Sok ember arcának az átlagát véve, az eredményt szépnek találjuk. (@@Mennyire kell az, hogy ezek azonos neműek, azonos fajtájúak legyenek?)
3) A csúnyaság fennmaradása
Az embernél lazábbá válhatott a génminőség és a küllem kapcsolata.
Végül, nem árt megjegyezni, hogy az, hogy valaki szép vagy csúnya, önmagában még nem tesz senkit különösebben értékessé vagy értéktelenné.
Emlékezzünk rá továbbá, hogy abban, hogy mennyire kedvelünk valakit, mennyire tetszik általában, mennyire szeretjük őt, milyen párt találunk magunknak, a külsőn kívül számos egyéb tényező is szerepet játszik.
2. Az emberi faj rugalmassága
Az ember, mint faj, több szempontból igen rugalmas: például sok mindenre jó a keze és az agya, illetve sok helyen megél. Ez a rugalmasság a sikerének egyik titka, ezért érdemes röviden foglalkozni vele.
2.1. A rugalmasság aspektusai
Milyen szempontokból rugalmas az emberi faj?
1) Test
2) Elme
3) Társadalom
2.2. A rugalmasság előnyei
· Sokféle körülmény között meg tudunk élni.
· Adottak a feltételek a specializációra illetve az együttműködésre.
· Az emberi rugalmasság, az értelem, a széleskörű eszközhasználat és az együttműködés készsége ellensúlyozza az ember egyébként viszonylag gyenge és védtelen fizikumát.
· A kultúrák sokszínűségének is megvannak a maga hasznai (és kárai); különösen az, hogy ha valamelyik életképtelennek bizonyul, ott a többi, ami megmenti az embereket a káosztól, fenntartja a civilizációt.
